Lexikon
vízszennyező anyag, hőenergia közvetlenül vagy közvetetten felszíni vízbe juttatása.
az a tevékenység, létesítmény, építmény, illetőleg berendezés, amelyből vagy amelyről vízszennyező anyag kerül pontszerű források esetében szennyvízelvezető (illetve csapadékvíz elvezető) vízilétesítményen keresztül, nem pontszerű (diffúz) szennyezőforrások esetében más környezeti elemek közvetítésével a felszíni vizekbe.
a víztartó egy felszín alatti kőzetréteg vagy kőzetrétegek vagy más földtani képződményekből álló réteg vagy rétegek, amelyek porozitása és vízáteresztő képessége lehetővé teszi a felszín alatti víz jelentős áramlását vagy jelentős mennyiségű felszín alatti víz kitermelését.
Forrás: Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról, http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32000L0060:hu:HTML
olyan általánosan jellemző állapot, amelyet a felszíni víztest esetében az ökológiai és kémiai állapot közül, felszín alatti víz esetében pedig a mennyiségi, valamint a fizikai és kémiai (együtt: minőségi) állapot közül a kevésbé jó jellemez.
olyan jellemző állapot, amelyben a felszíni víztest ökológiai és kémiai állapota, a felszín alatti víztest minőségi és mennyiségi állapota is legalább jó minősítésű.
a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendeletben meghatározott védőterület, védősáv, valamint a nagyvízi meder.
Illékony szerves vegyületek gyűjtőneve, az angol elnevezésből (Volatile Organic Compounds) származik a rövidítés. Ide tartoznak az oldószerek, a szénhidrogének közül a kisebb forráspontúak, pl. a BTEX.
az a hangforrás, melynek egyik lineáris mérete (l) jelentős (pl.: csővezetékek, légcsatorna). Pontforrások egymás után rakásából is létrejöhet, például egy kocsisor esetén.
Forrás:
Walz Géza:Zaj- és rezgésvédelem. Budapest Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft.2008
a vörösiszapot újrahasználata vagy hasznosítása kiváltaná a tárolást, így a tárolással összefüggő kockázatai is nullára csökkennének.
A vörösiszap eddigi tudásunk szerint széles körben hasznosítható, ezekről adunk áttekintést az alábbiakban:
1. Építőipari hasznosítás, építőanyagkénti alkalmazás
- Cementgyártás
- Aggregátok előállítása
- Tégla, blokktéglák, építőelemek előállítása
- Geopolimerek: aluminiumszilikát alapú geopolimerek a cement kiváltására: Si-O-Al-O-Si-O- váz
2. Vegyipari felhasználás
- Katalizátorok (TiO2 és Fe2O3 tartalom, valamint a nagy fajlagos felület miatt)
- Szorbensek
- Kerámia
- Bevonat
- Műanyagok
- Pigmentek gyártásában
3. Környezettechnológiákban
- Szennyvíz és más elfolyó vizek kezelése
- Savas bányavizek kezelése
- Szennyezett talaj kezelése: fémekkel szennyezett talaj fémtartalmának stabilizálására
- Savas füstgázok és véggázok kezelésére:
SO2 elnyeletés lúgos vörösiszapban, semlegísítés céljából
CO2 elnyeletés lúgos vörösiszapban: karbonizáció semlegítés és szilárdság javítás céljából
4. Agrárfelhasználás
- Általános talajadalékként
- Talajok pH-normalizálására
- Foszforháztartás javítására, foszforvisszatartás
- Szennyezett talajokra
5. Fémipar, fémfeldolgozás
- Fémvisszanyerés, kinyerés vörösiszapból
- Acélgyártáshoz
- Mikrokomponensek kinyerése
Lásd még vörösiszap összetétele és vörösiszap kockázatai
a vörösiszap hulladékként tárolva egy veszélyes anyag kockázatos lerakata. Az alábbi kockázatokkal kell számolni:
- Statikai kockázat: tározók hibái, gátak átszakadása, elsősorban nedves tárolás esetén jelent nagy kockázatot.
- Kémiai kockázat: a vörösiszap lúgossága veszélyt jelent, a 12−14 pH értékű zagy a tározóból kikerülve maró hatású, szemre, bőrre veszélyes.
- Finomszemcsés szerkezete miatt kiszáradva por formájában terjed, mindent befed, lúgos pora egészségre ártalmas, belélegezve a tűdőszövetet irritálja vagy marja, pora szilikózist okozhat.
Lásd még: vörösiszap hasznosíthatóság és vörösiszap összetétele
a vörösiszap a bauxitból történő timföldgyártás mellékterméke. Kémiai összetételükben a világ különböző vörösiszapjai nagyban hasonlítanak, bár a bányászat helyétől függően lehetnek eltérések.
Átlagos kémiai összetételük a következő:
Fe2O3 | 30−60% |
Al2O3 | 10−20% |
SiO2 | 3−50% |
Na2O | 2−10% |
CaO | 2−8% |
TiO2 | 0−25% |
Toxikus fémek is lehetnek a vörösiszapban kisebb-nagyobb mennyiségben: a legtöbb vörösiszapban a fémek koncentrációja nem éri el a kockázatos szintet.
A hulladékok és melléktermékek jellemzését szolgáló KÖRINFO adatbázisban megtalálja a vörösiszapok általános adatlapját és az almásfűzítői vörösiszap adatlapját.
&patt
Volatile Petroleum Hydrocarbons, magyarul összes illékony petróleum, vagyis kőolaj-eredetű szénhidrogén (benzin frakció): a 6-10 szénatomszámú frakció, amely aromásokat, alkánokat, cikloalkánokat és elágazó láncú alkánokat tartalmaz. A friss benzin kb. 40%-a monoaromás vegyületekből áll (benzol, toluol és etilbenzol, BTEX). A VPH vagy VPTH meghatározása legtöbbször gőztéranalízissel vagy purge and trap módszerrel történik. A és ETPH összege adja meg a TPH értékét.
very Persistent and very Bioccumulative Substances, magyarul a környezetben nagyon ellenálló vagyis perzisztens és nagyon bioakkumulálódó vegyi anyag. Az ilyen anyagok kockázatmendzsentje különös figyelmet igényel és a REACH törvény is megkülönböztetett eljárást követel. (Forrás: REACH)
illékony összes kőolaj-eredetű szénhidrogén, angolul volatile total petroleum hydrocarbons, lásd VPH
kiömlési vulkanikus kőzetek a felszínre jutott, gáztalanodott láva megszilárdulásával alakulnak ki, amelyeket vegyi/ásványi összetételük és megszilárdulásuk formája szerint is csoportosítunk. Összetétel szerint fő csoportjaik: a bazalt (szürkésfekete), az andezit (szürkés, vörösbarna), a riolit (fehéres). Bazalt főleg a Balaton és Salgótarján környékén, andezit a Dunakanyartól a Mátráig található. A Zempléni hegység többsége riolit, de andezit is előfordul. A riolit és dácit sűrűn folyós lávából dermedt meg (Nógrádi várhegy, Sárszentmiklósi Sár-hegy). Lásd még vulkanikus kőzetek, magmás kőzetek, kiömlési vulkanikus kőzetek.
az üledékes kőzetek új osztályozási rendszere szerint, a vulkáni törmelékes kőzetek, a kőzetet alkotó szemcsék eredete szempontjából a vulkáni eredetű törmelék kategóriába sorolhatók. A vulkáni törmelékes kőzetek vagy vulkanoklasztitok robbanásos vulkánkitöréskor a levegőbe jutó lávadarabok leülepedésével és megszilárdulásával keletkeznek.
A vulkanoklasztitokat képződésük, eredetük szerint három fő csoportra oszthatjuk:
a vulkáni tufa a legfinomabb szemcseméretű frakcióból álló piroklasztit (vulkáni törmelékes kőzet) mely a levegőből leülepedett vulkáni pernye és hamu keveredése a magma által áttört felületi réteggel. A vulkáni tufák könnyen mállanak, rajtuk gyors talajképződés lehetséges. A tufa két milliméternél kisebb szemcseméretű piroklasztit. Ha tartalmaz legalább 10%-nyi lapillit (2–64 milliméteres darabokat), akkor a neve lapillitufa. Ha szemcsemérete nem nagyobb 0,0625 milliméternél, akkor finom vulkáni hamuból keletkezett finomszemcsés tufa, egyébként durvaszemcsés tufa.
a standard vízi mikrokozmosz laboratóriumban összeállított, több fajt alkalmazó ökotoxikológiai teszteljárás.
Időtartama 64 nap, melynek beosztása szigorúan megadott: 1 hét előkészítés és akklimatizálás után történik a beoltás algákkal, újabb négy nap elteltével helyezik bele a makrogerincteleneket, majd 7 nap elteltével a vizsgálandó vegyi anyagot. Hetente újraoltja az algák meghatározott mennyiségével.
A tesztelendő anyagot ezután hetente vagy kéthetente ismételten adagolják, a mintavételeket követően.
A mikrokozmoszból hetente kétszer vesznek mintát, melyből meghatározzák az oldott tápanyagok mennyiségét és a vízkeménységet, valamint a mesterséges ökoszisztéma egyedszámait és fajeloszlását.
Pontosan előírják a mikrokozmoszba helyezendő fajok típusát és számát. Az algák meghatározott 10 fajából 103 darabot tesznek a szabványos méretű tesztedénybe induláskor, a többi állatfajt a 4. napon helyezik a rendszerbe. Ezek a Daphnia magna, a Hyalella azteca, valamint Cypridopsis (kagylósrák), Hypotrichs (állati egysejtű=protozoa) és Philodina (kerekesféreg) fajok. Egyedszámaik a fenti sorrendben: 16, 12, 6/mikrokozmosz, 0,1 és 0,03/ml.
A teszthez 4 literes üvegedényeket használnak, legalább 12 cm-es szájjal. Ezekbe az üvegedényekbe 500−500 ml tesztközeget helyeznek. A vizsgált koncentrációk száma 4, az ismétléseké 6.
Inkubátorban vagy szabályozott hőmérsékletű szobában dolgoznak, 20−25 oC között. Meleg fehér fénnyel világítják meg. A fényintenzitás: 80 mE m-2. 12 órás megvilágítást 12 órás sötétség követ. A vizes fázis mellé mesterséges üledéket tesznekk, melyet kvarchomokból (200 g), őrölt kitinből (0,5 g) és cellulózporból (0,5 g) állítanak össze. Ebből 201 g-ot adnak minden tesztedénybe. A pH-t 7,0 értékre állítják.
Végpontként algaszámot, gerinctelen fajeloszlást, pH-t, oldott oxigénkoncentrációt és tápanyagszintet mérnek. Az eredményeket többváltozós statisztikai módszerekkel értékelik.
távoli hálózat (angolul: WAN=Wide Area Network), amelyben a kapcsolódó számítógépek egymástól nagy távolságra vannak. A legnagyobb ilyen hálózat maga az Internet.
vezeték nélküli helyi hálózat (angolul: WLAN=Wireless Local Area Network), vagyis a számítógépek és egyéb eszközök kapcsolata rádióhullámokon keresztül, általában egy access-point (forgalomirányító) doboz közbeiktatásával.
a szennyvíztisztító telep angol rövidítése
a kifejezés angolból ered, jelentése: a világot lefedő háló (angolul: www=World Wide Web), amelynek minden száláról el lehet jutni bármelyik másikra. Avilágháló az interneten működő, egymással úgynevezett hiperlinkekkel összekötött dokumentumok rendszere. A rendszert webböngésző segítségével lehet elérni. Ez a program képes megjeleníteni az egyes dokumentumokat, „weblapokat”. A felhasználó a lapokon található hiperlinkek segítségével további lapokat kérhet le, amelyeken újabb hiperlinkek lehetnek. A rendszer „háló”-jellegét is ez adja; a dokumentumok a háló csomópontjai, míg a hiperlinkek a háló szálai, amelyeken keresztül egy vagy több lépésben tetszőleges csomóponthoz eljuthatunk. Lényege tehát, hogy a hálózatba kapcsolt számítógépen publikálni kívánt dokumentumokat honlapokon helyezünk el, hogy azokat bárki megtekinthesse, aki a világhálóra rákapcsolódik. A honlapokra más, a világhálón fellelhető dokumentumokra (esetleg ugyanazon dokumentum más pontjára) utaló mutatókat, kapcsolódási pontokat (angolul link) helyezünk el. Ezen mutatókat követve megtekinthetjük a jelzett anyagot. Az ilyen kapcsolódási pontokkal ellátott szöveget nevezzük hipertextnek. A világhálón való kalandozást, szörfözést a böngészőprogramok segítik, amelyek a hipertextes mutatókat általában aláhúzással és már színnel jelölik.
világháló, World Wide Web, web, internet
"azt kapod, amit látsz" (angolul: WYSIWYG=What You See Is What You Get) – a számítógépek használata során mára általánosan elterjedt szerkesztési alapelv, amely szerint bármilyen típusú dokumentum monitoron látható formátuma megegyezik azzal a formátummal, amelyen felhasználásra (nyomtatás, böngészőbe töltés stb.) kerül.
környezetidegen, nem természetes, ember által szintetizált vegyi anyag. Görög eredetű kifejezés, melynek jelentése idegen.
olyan xenobiotikum amelyek az ösztrogénhez hasonló hormonhatással rendelkeznek. Lehetnek növényvédőszerek, ipari segédanyagok vagy gyógyszerek. Ösztrogén-hatásuk azon alapul, hogy ezeknek a molekulák komplementer térszrekezetűek az emberi vagy állati ösztrogén-receptorokkal, emiatt képesek azokhoz kapcsolódni.
röntgen-fluoreszcencia spectrometria rövidítése angol nevéből (X-Ray Fluorescence spectrometric analysis)
nagy diszperzitásfokú szuszpenzió. Átmenet a durva diszperz és a kolloid rendszer között, állandóság és lassú ülepedés jellemzi. A zagyok zavarosak, üledékük iszapos jellegű. A környezetben nagy állandóságú, finom szuszpenziók a felszíni és felszín alatti vizekben keletkeznek úgy, hogy a talaj és az üledék szilárd fázisának finom frakciója feliszapolódik. A zagyok szuszpendáltanyag-tartalmának mennyisége és minősége, elsősorban agyag- és humusztartalma, fontos tényezők a környezetbe kikerülő vegyi anyagok, a szennyezőanyagok megkötése szempontjából. A zagyok ülepítésével a szilárd fázis elválasztható a folyadéktól.
zagyreaktorban a talajt előzetesen nedvesíteni, illetve vízben szuszpendálni kell. Zagyreaktorban kezelést gyakran megelőzi a talaj vizes mosása és a durva, nem szennyezett frakció eltávolítása. A finom, szennyezett frakciót iszapnak is nevezik és emiatt a technológiát iszapreaktorban vagy iszapfrakcióban történő talaj vagy üledékkezelésnek. Üledékek kezelése közvetlenül kotrás és előkezelés után történhet.
A zagyreaktor előnyei, hogy homogenitást és intenzív kezelést biztosíthatunk a keveréssel, levegőztetéssel, injektálási és mintavételi lehetőséggel felszerelt reaktorokban. Ezek az előnyök, a biztonság és a homogén minőség kompenzálhatja a többletköltségeket.
Zagyreaktorban történhet fizikai, kémiai és biológiai kezelés. Fizikai kezelés a keverés, szitálás, osztályozás, ülepítés, flotálás, sztrippelés. A kémiai kezelések széles skálája valósulhat meg iszapreaktorban, így oxidáció, redukció, vagy bármilyen más kémiai reakció, vizes, savas, lúgos vagy szerves oldószeres extrakció, stb. Biológiai kezelés esetén aerob vagy anaerob körülmények mellett dogozhatunk. Az iszapreaktor aerob körülmények, vagyis megfelelő oldott oxigén koncentráció melletti működtetése többletköltségekkel jár, viszont anoxikus körülmények között általában lassúbb a biodegradáció, bár az is optimálható és intenzifikálható. A teljesen anaerob körülmények biztosítása esetleg speciális reaktort igényelhet. A biodegradáción vagy más biológiai átalakításon alapuló zagyreaktoros kezelés tervezésekor figyelembe kell venni a szennyezőanyag, mennyiségét és minőségét, a biológiai átalakítás anyagcsereútjait, a mikróbaműködéshez optimális körülmények biztosításának technológiai lehetőségeit, az időigényt és a költségeket. Lásd még iszapreaktorok.
kellemetlen, vagy zavaró hang. Megítélése szubjektív. A zaj egyidős az emberrel: a hírnököt bejelentő kürtszó, a sikeres vadászatot hírül adó halihó felébresztette az udvar népét, vagy az őrségben elfáradt katonát. Az ókori filozófusok, költők gondolatai között gyakran szerepel az alkotáshoz elengedhetetlen csend iránti vágy. Azonos zajhatásra az egyes emberek az egyéni érzékenységüktől és megszokásaiktól függően különféleképpen reagálnak, de függhetnek a terhelésnek kitett személynek éppen folytatott tevékenységétől, egyéni érzékenységétől, pihent vagy fáradt állapotától. Egy valami azonban jellemző: az érintettet sosem a saját, mindig a más zaja zavarja.
Zaj fajtái:
- aerodinamikai zaj
- levegőben terjedő zaj
- háttérzaj
- impulzus-szerű, vagy lökésszerű zaj
- megszakitásos zaj
- gördüléses zaj
- állandó zaj
- szerkezeti zaj
a zaj emberi egészségre gyakorolt káros hatása elsősorban halláscsökkenést, a hallás elvesztését és más fiziológiai hatásokat jelenthet, például az egyensúlyszerv megbetegedéseit, fűlzúgást, stb.
a létesítmény (környezeti zajforrás) zajvédelmi szempontú hatásterületének határa az a vonal, ahol a vizsgált létesítmény még „észlelhető”. Meghatározásának módjáról a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6. § rendelkezik.
Forrás: a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet
a vizsgált zajforrás egyenértékű A-hangnyomásszintjéből korrekciós tényezőkkel számított, a teljes megítélési időre vonatkoztatott érték, amelynek mértékegysége: dB,
Forrás: 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról
a környezetvédelmi hatóság (területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség, vagy a kistérség székhelye szerinti települési önkormányzat jegyzője) által határozatban, az a zajforrás üzemeltetője részére kiadott egyedi határérték, amely a környezeti zajterhelési határérték teljesülését célozza. Minden olyan üzemi, vagy szabadidős zajforrásnak, amelynek a hatásterületén (észlelhetőségének területén) található zajtól védendő terület, épület, vagy helyiség, zajkibocsátási határértékkel kell rendelkeznie. E határértéknek kell a zajforrás üzemeltetőjének megfelelnie.
Forrás: www.akuzaj.hu
a zajt kibocsátó technológia, tevékenység összes levegőn és szerkezeten keresztül terjedő, zajt okozó rezgéseinek megszüntetése "csendes" alkatrészek és technológiák alkalmazásával, illetve szigeteléssel.
olyan műszer, amely általában a hangnyomásszint, a súlyozott hangnyomásszint, vagy a sávszintek mérésére alkalmas. Az integráló zajmérő alkalmas a vizsgált zaj adott időtartamra vonatkozó egyenértékű hangnyomásszintjének meghatározására.
Forrás: MSZ 184/7-83 Akusztikai fogalom meghatározások. Zaj
a hangtér valamely pontjának zajára jellemző mennyiség. Jele: L , vagy L p . A zajforrást csak akkor jellemzi, ha megadják a zajforrás távolságát a mérési ponttól.
Forrás: www.akuzaj.hu
a zajforrást jellemző mennyiség. Jele: L W , vagy LP . Az index nagybetű, mert a kis betűs index másfajta mennyiség (a hangnyomásszint) jelölésében szerepel. A zajteljesítményszint a zajforrástól ismert távolságban mért zajszintből számítható. Mértékegysége a decibel.
Forrás: www.akuzaj.hu
rendeletben előírt, megengedett egyenértékű hangnyomásszint, amelynek leggyakrabban a zajtól védendő homlokzat előtt, vagy épületek helyiségeiben, illetve a munkahelyeken kell teljesülni. A környezeti zajterhelési határértékek kiválasztása a településrendezési terv területi besorolásán alapul.
Forrás: www.akuzaj.hu
a zaj valamely jellemző mennyiségének ábrázolása alaprajzon, vagy térképen.
Forrás: MSZ 184/7-83 Akusztikai fogalom meghatározások. Zaj
a szabadban eltöltött csendes pihenésre, kikapcsolódásra alkalmas közterület, amelyre fokozott zajvédelmi követelmények érvényesek.
Forrás: a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet
kórtermek és betegszobák,tantermek és előadótermek oktatási intézményekben, foglalkoztató termek és hálóhelyiségek bölcsődékben, óvodákban,lakószobák lakóépületekben,lakószobák szállodákban és szálló jellegű épületekben,étkezőkonyha, étkezőhelyiség lakóépületekben,szállodák, szálló jellegű épületek, közösségi lakóépületek közös helyiségei,éttermek, eszpresszók,kereskedelmi, vendéglátó épület eladóterei, illetve vendéglátó helyiségei, várótermek.
Forrás: 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól