Ugrás a tartalomra

Lexikon

1 - 10 / 10 megjelenítése
1 | 2 | 6 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Z
eliszaposodás

vízelvezető csatornák és tavak telítődése finomszemcsés üledékkel, iszappal általáéban a környező területek eróziója, helytelen talajgazdálkodás vagy erdőírtások miatt.

iszap

üledékes kőzet 0,002-0,02 mm méretű szemcsecsoportja. Az iszap víz által szállított és osztályozott anyag, szél által szállított megfelelője a por. Ásványi alkotói között a szemcseméret csökkenésével csökken a kvarc és a primer szilikátok, és nő az oxidok, oxi-hidroxidok és a mállás kezdetén járó nagyobb-szemcsés agyagásványok. Lásd még talaj textúrája.
Tágabb értelemben iszapoknak nevezik a finomszemcsés, nehezen ülepedő, könnyen szuszpendálódó finomszemcsés vízben szuszpendált szilárd anyagot, így a feszíni vizek szerves üledékét, illetve lebegőanyagát, a szennyvizek iszapját, és minden hasonló állagú ipari, mezőgazdasági, kommunális hulladékot.

iszapreaktor talajremediációhoz
iszapreaktoros biológiai kezelés
iszapreaktoros kémiai kezelés

lásd iszapreaktor.

leiszapolható rész

a talaj agyag- és iszapfrakciójának összege, tömeg %-ban. Meghatározása: a megfelelően előkészített talajszuszpenziót ülepedni hagyjuk, majd meghatározott idő elteltével, adott mélységből meghatározott térfogatú szuszpenziót pipettázunk ki, melynek meghatározzuk a tömegét. Ebből számítjuk megkapjuk az agyag + iszap-frakció %-os arányát és 100-ól kivonv a homokfrakcióét. A leiszapolható rész homoktalajnál 10-20%, vályogtalajnál 35-60%, agyagtalajnál: 70-80%.

remediáció iszapfázisban

üledékek, iszapok és vízben felszuszpendált talajok ex situ kezelése zagyreaktorban. talajremediáció iszapfázisban alkalmazása, a talaj szemcseméret szerinti nedves frakcionálását (előkezelés) követően célszerű, csupán a különválasztott, szennyező;anyagokat tartalmazó finom frakció (agyag, humusz) kezelésére. Száraz talajból vízzel és adalékokkal megfelelő sűrűségű zagyot kell készíteni. A remediáció iszapfázisban lehet fizikai-kémiai, de leggyakrabban biológiai technológia, mely a szennyezőanyag bontását végző mikroorganizmusok számára a tápanyagot, az oxigént, a megfelelő pH-t, hőmérsékletet stb. iszapreaktorban biztosítja. A remediáció iszapfázisban jellegzetességei: homogén rendszer, kevertethető, levegőztethető, a talaj elveszíti makro- és mikrostruktúráját, a mikrobaközösség intenzíven érintkezik a vízzel, így a benne oldott tápanyagokat, adalékanyagokat könnyen felveszi. Az üledék és a nedves iszapok mikrobaközössége számára a megszokotthoz hasonló körülményeket jelent, de a talajmikroflóra számára a természetestől eltérőeket, melyekhez adaptálódnia kell. Az iszapreaktor lehet egyszerű földmedence, betonmedence lassú keveréssel és levegőztetéssel vagy a célnak megfelelő felszereltségű pl. automatizált működésű, számítógépes vezérlésű acélreaktor. A remediáció iszapfázisban lehet aerob vagy anaerob, szakaszos vagy folyamatos, egylépcsős vagy többlépcsős. Az iszap kezelésének befejeztével a vizes és szilárd fázist elválasztják, a vizet további kezelésnek vetik alá, az iszapot víztelenítik és minőségétől függően elhelyezik vagy hasznosítják.

vörösiszap hasznosítása

a vörösiszapot újrahasználata vagy hasznosítása kiváltaná a tárolást, így a tárolással összefüggő kockázatai is nullára csökkennének.

A vörösiszap eddigi tudásunk szerint széles körben hasznosítható, ezekről adunk áttekintést az alábbiakban:

1. Építőipari hasznosítás, építőanyagkénti alkalmazás

  • Cementgyártás
  • Aggregátok előállítása
  • Tégla, blokktéglák, építőelemek előállítása
  • Geopolimerek: aluminiumszilikát alapú geopolimerek a cement kiváltására: Si-O-Al-O-Si-O- váz

2. Vegyipari felhasználás

  • Katalizátorok (TiO2 és Fe2O3 tartalom, valamint a nagy fajlagos felület miatt)
  • Szorbensek
  • Kerámia
  • Bevonat
  • Műanyagok
  • Pigmentek gyártásában

3. Környezettechnológiákban

  • Szennyvíz és más elfolyó vizek kezelése
  • Savas bányavizek kezelése
  • Szennyezett talaj kezelése: fémekkel szennyezett talaj fémtartalmának stabilizálására
  • Savas füstgázok és véggázok kezelésére:
             SO2 elnyeletés lúgos vörösiszapban, semlegísítés céljából
             CO2 elnyeletés lúgos vörösiszapban: karbonizáció semlegítés és szilárdság javítás céljából

4. Agrárfelhasználás

  • Általános talajadalékként
  • Talajok pH-normalizálására
  • Foszforháztartás javítására, foszforvisszatartás
  • Szennyezett talajokra

5. Fémipar, fémfeldolgozás

  • Fémvisszanyerés, kinyerés vörösiszapból
  • Acélgyártáshoz
  • Mikrokomponensek kinyerése

Lásd még vörösiszap összetétele és vörösiszap kockázatai

vörösiszap kockázatai

a vörösiszap hulladékként tárolva egy veszélyes anyag kockázatos lerakata. Az alábbi kockázatokkal kell számolni:

  • Statikai kockázat: tározók hibái, gátak átszakadása, elsősorban nedves tárolás esetén jelent nagy kockázatot.
  • Kémiai kockázat: a vörösiszap lúgossága veszélyt jelent, a 12−14 pH értékű zagy a tározóból kikerülve maró hatású, szemre, bőrre veszélyes.
  • Finomszemcsés szerkezete miatt kiszáradva por formájában terjed, mindent befed, lúgos pora egészségre ártalmas, belélegezve a tűdőszövetet irritálja vagy marja, pora szilikózist okozhat.

Lásd még: vörösiszap hasznosíthatóság és vörösiszap összetétele

vörösiszap összetétele

a vörösiszap a bauxitból történő timföldgyártás mellékterméke. Kémiai összetételükben a világ különböző vörösiszapjai nagyban hasonlítanak, bár a bányászat helyétől függően lehetnek eltérések.

Átlagos kémiai összetételük a következő:

Fe2O330−60%
Al2O310−20%
SiO23−50%
Na2O2−10%
CaO2−8%
TiO20−25%

Toxikus fémek is lehetnek a vörösiszapban kisebb-nagyobb mennyiségben: a legtöbb vörösiszapban a fémek koncentrációja nem éri el a kockázatos szintet.

A hulladékok és melléktermékek jellemzését szolgáló KÖRINFO adatbázisban megtalálja a vörösiszapok általános adatlapját és az almásfűzítői vörösiszap adatlapját.