Lexikon
Use Category, magyarul felhasználási kategória, vegyi anyagok használatából eredő kockázatokat leképező általános kockázati modellt (expozíciós szcenáriót) jelent. Ugyanazon vegyi anyag, pl. hypo, lúgos tisztitószerek, oldószerek, növényvédőszerek, festékek, stb. ipari vagy mezőgazdasági professzionális (a) és háztartási (b) használata eltérő expozíciós szcenáriót jelent: a.) az ipari vagy mezőgazdasági üzemet, ahol szakképzett munkások védőfelszerelésben, szigorú szabályok és előírások szerint, ellenőrzés mellett dolgoznak, b.) egy háztartást, ahol védőfelszerelés nélkül, előírás nélkül, bármelyik családtag használhatja és gyerekek is hozzájuthatnak. (Forrás: REACH)
Unresolved Complex Mixture, magyarul kromatográfiával teljesen szét nem választott komponenskeverék, melyet egy csoportnak tekintve együtt értékelünk.
az ugartól csak egy évig marad vetetlenül, de ezen idő alatt is rendszeres művelésben részesül. Különbözik a parlagtól, mely hosszabb időn át vagy véglegesen műveletlen.
olyan analízis, melyben az ismeretlen anyag kromatogramját egy referencia anyag kromatogramjával hasonlítjuk össze azonosítás céljából.
az újólag felismert szennyezőanyagokra, mint amilyenek az emberi és állati endokrin rendszert és az immunrendszert károsító vegyi anyagok, az jellemző, hogy
- valós vagy valószínűsíthető veszélyt jelentenek a környezetre és az emberi eglészségre
- nem szerepelnek listákban és adatbázisokban, nem találunk rájuk határétékeket és más környezetminőségi kritériumot, de még hatás-eredményeket sem
- káros hatásuk nem a szokásos, egyáltalán tesztelhető tartományban jelentkezik, ezért a dózis-hatás vagy a koncentráció-hatás összfüggés nehezen mérhető ki.
A felismerés újdonsága abból is fakadhat, hogy időközben új forrást, új terjedési útvonalat, eddig nem vizsgált hatásmechanizmusat, mellékhatást, vagy új detektálási vagy kimutatási módszereket, technikákat fedeztek fel.
az újrahasználat a terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználása. A többször felhasználható, újra tölthető termék a forgási ciklusból történő kilépésekor válik hulladékká.
szennyezett területek remediálása során is keletkezhetnek olyan hulladékok, vagy melléktermékek, melyek újrafelhasználása vagy hasznosítása lehetséges.
Erre jó példa a felszín alatti víz felületén úszó víznél könnyebb talajszennyezőanyagok, pl. szénhidrogének leszívása a talajvíz felszínéről és tisztítás, kezelés utáni felhasználása tüzelőolajként vagy tüzelőolajba keverve. A Tököli repülőtéren például évekig szivattyúzták a reptér alatti vízfelszínről a kerozint, melyet újrahasznosítottak fűtőanyagként.
Maguk a kezelt, remediált talajok is újra felhasználhatóak, eredeti funkciójukban vagy minőségüknek megfelelően új funkcióban, pl. töltőanygként, hulladéklerakók fedésére, stb. A remediációt megelőzően szemcseméret szerint osztályozott szennyezett üledékek és talajok durva frakciói (kavics, homok) általában nem tartlamaznak jelentős mennyiségű szennyezőanyagot, így felhasználhatóak építőanyagként vagy más célra. A szerves anyaggal szennyezett finomfrakció, pl. az agyagfrakció felhasználható cement- vagy téglagyártáshoz, ahol a cement-/téglagyártási technológiában kiég belőle a szerves szennyezőanyag.
Érdekes újrafelhasználási lehetőség a termikus deszorpción átesett talajok esetében a talaj steril talajként, kényesebb növénytermesztési, pl. növényklónozási technológiákban való használata.
a szedimentológiában (üledékföldtan) az üledék a kőzetek mállása során keletkező különböző mállástermékek (törmelékszemcsék, kolloidok, valódi oldatok) többnyire szállítódás utáni leülepedése, illetve kiválása során létrejövő, általában laza konzisztenciájú képződmény. Anyagából a kőzettéválás (diagenezis) folyamat során üledékes kőzetek képződnek. A szemcsék közötti teret (a pórusokat), illetve egyes biogén üledékek esetében a váz vagy az organikus szövedék belső üregeit folyadékok és/vagy gázok töltik ki. Képződésük helye szerint az üledék lehet szárazföldi, folyóvízi, tavi, sivatagi, tengeri, illetve szállítóközegük szerint szél, víz, jég mozgása során lerakódott. Az üledék szemcseméretét logaritmikus skála, úgynevezett „fi” skála segítségével határozzák meg, amelyben a szemcseméretek a kolloid-tól a durva kavicsig terjednek. Az üledék összetételét az alkotóelemek ásványtani, kémiai és az anyakőzet litológiája alapján határozzák meg. Az üledék transzportja függ az üledéket szállító áram (víz vagy szél) erősségétől, az üledékszemcsék súlyától, sűrűségétől és alakjától. Az üledékek szállítódása jellegzetes formákat hoz létre a folyók, patakok medrében (düne, antidüne). Ezen mederformák jegyei gyakran fellelhetők üledékes kőzetekben, melynek alapján következtethetünk az üledéket szállító áram erősségére és irányára.
Lásd még: felszíni vizek üledékei
a kőzettanban az üledékes kőzetek, a magmás kőzetek és metamorf (átalakult) kőzetek mellett a harmadik fő kőzetcsoportot alkotják. Üledékes kőzetnek a vízből és levegőből természetes úton lerakódott üledékből a szárazföldön, a tengerek és óceánok fenekén diagenizált kőzetet nevezzük. Az átlagosan 36 km vastagnak tekintett földkéreg anyagának mindössze 5%-a üledékes kőzet, ennek mélység szerinti megoszlása egyenlőtlen: üledékes kőzetek (illetve még diagenizálatlan, laza üledékek) borítják a szárazföldek felszínének 75%-át. (forrás: http://hu.wikipedia.org).
Az üledékes kőzetek alapvető jellemzője a rétegzettség. A réteg olyan szedimentációs alapegység, ami az azonos körülmények között egy folyamatban képződő kőzettestet jelenti. A rétegek kétféleképpen települhetnek: párhuzamos vagy keresztrétegezettségben, a többi jellegzetesség ezekből vezethető le. Az üledékes kőzeteket három csoportba sorolhatjuk: törmelékes kőzetek, vegyi üledékes kőzetek és szerves eredetű kőzetek. Törmelékes kőzetnek nevezzük az aprózódás, mállás eredményeként keletkezett finomabb-durvább kőzet és ásvány törmelékszemcsék helyben vagy a szállítást követően felhalmozott tömegét (pl. agyagpala, homokkő és konglomerátumok). A törmelékes kőzetek osztályozása komplex. Méretük szerint beszélünk durvatörmelékes (<2 mm, pszefitek: konglomerátum, breccsa)), homoktörmelékes (<0,02 mm, pszammitok: homokkő) és finomtörmelékes üledékes kőzetekről (<0,002 mm, pelitek). A vegyi üledékes kőzetek kémiai anyagkiválás által keletkeznek túltelített oldatokból, tengerek és tavak vizének bepárlódása során. A bennük oldott sók oldhatóságukkal fordított sorrendben válnak ki. A kőzeteket a fő összetevő anyaguk szerint csoportosítják. A vegyi üledékes kőzetekhez tartoznak a karbonátos kőzetek, a sókőzetek, és a kovaüledékek. Hazánkban e csoportból a mészkőnek és a dolomitnak van nagy jelentősége a talajok kialakulásában. A szerves eredetű üledékes kőzetek növényi és állati maradványok felhalmozódásával keletkeztek (pl. a kőszén és a kövületekből képződött mészkő). Az állati eredetű üledékes kőzet lehet diatomapala, valamint az állati csontok foszforanyagát tartalmazó nyersfoszfát. Az üledékes kőzetekben található növényi és állati eredetű ősmaradvány fontos földtörténeti információt hordoz.
a légkörben található por azon része, mely a gravitáció hatására onnan kiülepedik.
Forrás: MSZ 21460/1–1988
az a hang, melynek frekvenciája f ≥ 16 kHz Ilyen frenkvenciájú hangot használunk az ultrahangos alkatrésztisztításhoz vagy az ultrahangos fürdőkben anyagok feltárásához, roncsolásához.
Forrás: Walz Géza:Zaj- és rezgésvédelem. Budapest Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft.2008
fizikai módszer, melynek során ultrahangos rezgést használunk a minta extrakciójának intenzívebbé tételére, és hogy növeljük az oldószer/vizsgálandó anyag kölcsönhatásait. Angol neve után (Sonication Assisted Extraction) rövidítése SAE. Többek között talajok szerves szennyezőanyag-tartalmának meghatározásakor alkalmazzuk.
angol rövidítés: United Nations Environment Programme (UNEP) = az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja. Ez a program hat témakörrel foglalkozik:
1. Klimaváltozás
2. Természeti katasztrófák
3. Ökoszisztéma menedzsment
4. Közös irányítás és döntések az egész Földön
5. veszélyes anyagok
6. Források hatékonyabb hasznosítása
See also: http://www.unep.org/
űrszemétnek nevezik mindazokat a világűrben keringő, lebegő mesterséges eredetű tárgyakat, amelyeknek már nincs semmiféle hasznuk.
A Vikipédia definíciója szerint az űrszemét vagy kozmikus hulladék, mindazon mesterséges eredetű tárgyak neve, amelyek a világűrben keringenek, és már nem hasznosíthatók és nem hozhatók működőképes állapotba. Ezek a tárgyak főleg a mesterséges holdak és űrállomások kisebb-nagyobb levált darabkái, alkatrészei, valamint használaton kívüli műholdak, alacsony Föld körüli pályán maradt utolsó rakétafokozatok és az űrséták, szerelések során elszabadult eszközök, amelyek együttesen alkotják a kozmikus hulladékot.
A Föld körül keringő űrszemét főképp a 800-1200 km közötti magasságban veszélyes az űrhajókra és a repülőgépekre, az űrállomásokra, továbbá a különféle műholdakra. Különösen veszélyesek az apró, 5-10 cm-es darabok, mert azokat a radar sem jelzi, és ezért nem kerülhetőek el.
A világűr szennyezése már 1987. évi adatok szerint is jelentős volt: 7000 Földünk körül keringő űrtárgyból alig 150-350 volt mûködőképes, vagyis több mint 95 %-uk szemét, és ezek csak a nagyobb radarok által észlelhető nyilvántartott objektumok, a kisebb törmelékek mennyisége felbecsülhetetlen.
Az űrbéli hulladékokról az első adatokat az Amerikai Egyesült Államok világűr megfigyelőrendszere, a NORAD szolgáltatta. Eszerint 1957 óta, amikor az első mesterséges holdat pályára állították, mintegy 20 ezer 5 cm-nél nagyobb objektum került Föld körüli pályára. Azóta ezek több mint két harmada megsemmisült, a többi kikerült a földi irányítás alól, és számos hulladék keletkezett.
3 sávban jelent hulladék nagy kockázatot : 300−450 km-es magasságban, ahol az űrállomások tartózkodnak; a földmegfigyelő holdak pályáinak 800−1500 km-es sávjában, valamint a távközlési és meteorológiai célokra használt geostacionárius pálya 36 000 km-es magasságában az egyenlítő fölött.
Szerencsére az 500 km-nél alacsonyabb rétegekben nincs ütközési veszély, ott az egyre sűrűbb légkörnek köszönhetően elég gyors a világűr öntisztulása. Ebben az övezetben a kisebb-nagyobb roncsdarabok igen hamar lefékeződnek, felizzanak és megsemmisülnek. 800-1500 km között viszont már több ezer év is lehet az ott keringő objektumok élettartama, ezért ebben a térrészben egyre nő a hulladék darabok száma, s ma már ott sem hanyagolható el az ütközésveszély. Amikor az űrsiklók a Nemzetközi Ûrállomásra szállítanak űrhajósokat és felszerelést, akkor 1 a 300-hoz a kockázata annak, hogy mikrometeorit vagy ember alkotta tárgy maradványa ütközik az űrhajónak.
Az űrállomás nemzedékek előkészítése, építése idején az űrszemét egyre nagyobb gondokat okozhat. 2009-ben megtörtént az első űrkarambol, egy amerikai iridium távközlési űrhold és egy már működésképtelen orosz műhold ütközött össze800 km magasan, Szibéria fölött. A karambol eredménye: több mint 2000 darab közepes roncsdarab, mely tovább növelte a Föld körül kerengő szemétfelhőt. A jelenlegi hulladéksűrűség mellett statisztikai valószínűség alapján 5 évenként számíthatunk egy újabb űrkarambolra.
Már ma is sokféle lehetőség van az űrbeli hulladékok eltávolítására (befoghatók űrrepülőgépekkel, a nagyobb darabok lefékezhetők segédrakétákkal vagy ernyőkkel), nagy költségek és az apróbb hulladékdarabok óriási száma azonban határt szab a védekezésnek.
Napjainkban a geostacionárius pálya kiöregedett holdjait maradék üzemanyaguk segítségével kissé magasabb "temetői" pályára emelik, így azok nem zavarják meg az üzemben lévő mesterséges holdak népes seregét. A nagyobb űrállomás-darabokat és mesterséges holdakat pedig feladatuk végeztével lefékezik és visszahozzák a sűrűbb légkörbe, ahol darabjaikra hullanak és elégnek. Így elhanyagolhatóvá csökkenthető annak a veszélye is, hogy űreszközök lezuhannak lakott területre, mint ahogyan ez a veszély majdnem megtörtént a Szaljut-7 esetében.
Megelőző és hulladékeltakarító intézkedéseket kezdtek és továbbiakat terveznek a jövőben. Megtiltották például, hogy rakétakísérleteket célpontjául használják a kiszuperált műholdakat, ahogy ezt Kína tette, ezzel nagyban megnövelve a hulladékfelhő darabjainak számát. A takarításra ma mg csak tervek vannak: például lézersugarak, melyek a föld légköre felé itérítenék el pályájukről a kisebb kerengő tárgyakat, hogy aztán azok a Föld légkörébe kerülve elégjenek. Ûrbéli kukásautókat is terveznek, melyek a nagyobb darabokat szednék össze, majd a földközelbe hozva a légkörbe löknék őket.
Források:
http://astro.u-szeged.hu/szakdolg/vegiandras/urszemet/urszemet.html
http://hu.wikipedia.org/wiki/%C5%B0rszem%C3%A9t
National Geographic Magyarország, 2010. júliusi szám, 18. oldal
univerzális soros busz (angolul: USB=Universal Serial Bus), csatlakozóhely a számítógépekben. Az USB 2.0 jelzésű eszközök adatforgalma elérheti a 60 megabájt/mp-et is.
a felszín alatti víztestbe egy évben vagy annál hosszabb időszak alatt a csapadékból és a felszíni vizekből, illetve a szomszédos felszín alatti víztestekből, továbbá mesterséges beszivárogtatásból belépő vízmennyiség.
egy korábban szennyezett és remediált terület remediálása utáni teendők végzése, pl. monitoring, revitalizáció, revegetáció, stb.
ex situ talajremediációnál az utómonitoring általában befejeződik a kezelt talaj minősítésével. környezetmonitoringra akkor van szükség, ha a talaj kezelése után is nagy kockázattal rendelkezik, mégis kihelyezik a környezetbe. A minősítéshez integrált metodika (talajTesztelőTriád) szükséges és ismerni kell a talaj jövőbeni használatát, hogy az azzal kapcsolatos megengedhető kockázathoz hasonlíthassuk az eredményeket.
in situ kezelést követően szigorúbb követelményeknek kell eleget tenni, mert nem csak a kezelt talajtérfogatnak kell megfelelnie a talajhasználat minőségi követelményeinek, hanem a kezelt talajtérfogatot körülvevő egész területnek, az ottani környezeti elemeknek. A heterogenitások és lassan beálló egyensúlyok miatt csak a hosszú időn keresztüli negatív kibocsátás bizonyíthatja a terület ártalmatlan voltát. in situ talajkezelés után általéban 5 évig írnak elő ~ot.
az az időtartam, amely alatt a hangforrás elnémulása (kikapcsolása) után a V(m3)térfogatú zárt térben elhaló hang hangenergia-sűrűsége 10-3 részére csökken, vagyis a hangnyomásszint 60 dB-lel esik.
Forrás: Walz Géza:Zaj- és rezgésvédelem. Budapest Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft.2008
a hálózatok között nagy sebességű átjárást biztosít. Gyakran ezt a kifejezést használják a gateway helyett is, pedig a két dolog nem ugyanaz. A router tud gatewayként funkcionálni, de fordítva ez nem igaz.
ultraibolya fény elnyelésén alapuló detektálási technika, amit előszeretettel használnak folyadékkromatográfiához. Egyes vegyületeknek (pl. PAH vegyületek) jellemző UV elnyelési spektrumuk van, melyek ennek alapján azonosíthatók. Az elnyelés nagysága a mérendő komponens mennyiségével arányos.
ultraibolya fény elnyelésén alapuló detektálási technika. Az UV-fényt megfelelő fotódiódákkal és fotókatódokkal lehet érzékelni és a jelet UV-fényt felerősítő fotóelektronsokszorozókkal lehet érzékelhetővé/mérhetővé erősíteni. Ezek a detektorok vagy spektrométerek részeként vagy folyadékkromatográfhoz kapcsolva alkalmasak az UV-fény elnyelésével, kibocsátásával, intenzításának megváltozásával járó folyamatok követésére. Az kémiai analitikában vegyi anyagok koncentrációjának meghatározására használják az analizálandó anyag UV-elnyelése alapján.
a REACH rendelet szerinti olyan anyagok, melyek összetétele ismeretlen, változékony, komplex reakciótermék, vagy biológiai anyag. Az UVCB anyagok jellegzetessége, hogy nem egy anyagból állnak és összetételük nem adható meg.
A Földre a Napból az energia elektromágneses sugárzás formájában − rövid hullámhosszú sugárzásként − érkezik. Ennek a sugárzásnak az egységnyi energiája 342 W/m2. A beérkező energia 30%-a visszaverődik a világűrbe, míg a fennmaradó 70% elnyelődik, melegítve a felszínt és a légkört. A légkört a felszínről visszaverődött és hosszú hullámhosszú sugárzássá alakuló- infravörös- sugárzás melegíti fel. Az üvegházhatású gázok úgynevezett falat alkotnak a Föld felszíne és a világűr közt, visszaverve a világűr felé kisugárzódó energiát, ezzel melegedést okozva. Tehát lefelé átengedik a napsugárzást, de nem engedik át a felszínről felfelé haladó hősugárzást. Az üvegházhatás természetes folyamat elvileg, ez a mechanizmus már az ember előtt is működött. Ekkor a vízgőz, a metán és az ózon voltak a fő összetevői a „üvegház gázoknak”. A múltban egyensúly állt fent a légkörben. Az ember ezt az egyensúlyt bontotta meg azzal, hogy más üvegházhatású gázokat bocsát ki folyamatosan, melyek növelik a Föld légkörének hőmérsékletét. A modern kori társadalom óriási mennyiségben kezdte a fosszilis eredetű (szén, kőolaj, földgáz) energiahordozókat elégetni, kiirtani az erdőket, a megnövekedett élelemszükséglet fedezésére megsokszorozni a mezőgazdasági területeket és az állatállományt. Ezzel drasztikusan megnőtt a levegőben a szén-dioxid, nitrogén-oxidok, metán, klórozott szén-hidrogén és egyéb üvegházhatású gázok mennyisége. Manapság a köztudatban globális felmelegedésként emlegetik ezt a problémát. Nagy ipari országok, akik felelősök eme gázok kibocsátásáért kevesebb sikerrel, de próbálnak harcolni a globális felmelegedés ellen, egyezmények és konferenciák formájában. Egyes kutatók úgy vélik, hogy a Földnek ez a „melegedési állapota” egy természetes periódusa bolygónknak, ugyanis a földtörténeti korokban periodikusán változtak az ilyen változások.
Forrás: Moser M., Pálmai Gy.: A környezetvédelem alapjai (2006)
az a baleset, amely
- - a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben (lásd: munkabaleset), illetve
- - munkába vagy onnan lakásra menet közben vagy azzal összefüggésben,
- - társadalmi munka végzése során, vagy
- - egyes társadalom-biztosítási ellátások igénybevétele során éri,
kivéve, ha a baleset: a sérült ittassága miatt, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás miatt történt, vagy ha a sérült a bejelentéssel szándékosan késlekedett.
környezeti zajt, rezgést előidéző, termelő, szolgáltató tevékenység, vagy az ilyen tevékenységhez használt, környezeti zajt, rezgést előidéző telephely, gép, berendezés, ideértve a termelő, szolgáltató tevékenységhez kapcsolódó, telephelyen belüli - közlekedési célú tevékenységnek nem minősülő - járműhasználat, járműmozgás, rakodás.
Forrás: a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet