Lexikon
a HACCP olyan rendszer, amely meghatározza, értékeli és szabályozza az élelmiszer-biztonság szempontjából jelentős veszélyeket.
A veszély lehet az élelmiszerben előforduló biológiai, kémiai vagy fizikai hatású anyag, vagy az élelmiszer olyan állapota, amelynek egészségkockázata van.
A veszélyek az élelmiszer gyártása, feldolgozása, árusítása és fogyasztása során egyaránt okozhatnak kockázatot.
Folyamatábra: valamely meghatározott élelmiszer előállításához vagy feldolgozásához használt lépések vagy műveletek sorrendjének módszeres ábrázolása.
HACCP-terv: a HACCP-alapelvekkel összhangban készített dokumentum, amelynek célja, hogy biztosítsa az élelmiszerlánc figyelembe vett részében az élelmiszer-biztonság szempontjából jelentős veszélyek szabályozását.
A HACCP-rendszer a következő hét alapelvből áll:
1. alapelv: Veszélyelemzés végzése.
2. alapelv: A Kritikus Szabályozási Pontok (CCP-k) meghatározása.
3. alapelv: A kritikus határérték(ek) megállapítása.
4. alapelv: A CCP szabályozását felügyelő rendszer felállítása.
5. alapelv: Azon helyesbítő tevékenység meghatározása, amit akkor kell elvégezni, ha a felügyelet azt jelzi, hogy egy adott CCP nem áll szabályozás alatt.
6. alapelv: Az igazolásra szolgáló eljárások megállapítása, annak megerősítésére, hogy a HACCP-rendszer hatékonyan működik.
7. alapelv: Olyan dokumentáció létrehozása, amely minden eljárást és nyilvántartást tartalmaz ezen alapelvekhez és alkalmazásukhoz.
a HACCP-terv a HACCP-alapelvekkel összhangban készített dokumentum, amelynek célja, hogy biztosítsa az élelmiszerlánc figyelembe vett részében az élelmiszer-biztonság szempontjából jelentős veszélyek szabályozását.
a hallószerv bármilyen károsodása, beleértve a hallás részleges vagy teljes elvesztését, a fül funkcióinak átmeneti vagy állandó károsodását direkt zajhatásra vagy zajhatásból eredő másodlagos hatásra.
olyan intézkedések és védőfelszerelések, melyek megvédik az embert a hangok, a zajok káros hatásaitól.
melynek frekvenciája 16Hz≤ f ≤ 16 kHz közé esik
Forrás: Walz Géza:Zaj- és rezgésvédelem. Budapest Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft.2008
olyan szerves oldószer, ami legalább egy bróm, fluor, jód vagy klór atomot tartalmaz molekulánként.
A halogénezett szerves oldószerek – és általában a halogénezett vegyületek - a levegőben, vízben, talajban és üledékben is sűrűn előforduló szennyező anyagok. Ezek a molekulák az erős szén-halogén kötésnek köszönhetően igen stabilisak, ezért ellenállóak a mineralizációval szemben. Ez a stabilitás és kémiai közömbösség teszi ezeket az anyagokat oly hasznossá a vegyi ipar számára, viszont ebből adódóan nagyon lassan bomlanak le, miután kikerültek a környezetbe. Általánosságban kijelenthető, hogy minél több halogén atom található egy molekulában, annál nagyobb a molekula degradációs ideje.
A halogénezett szerves oldószereket széles körben használják többek között a fémfeldolgozásban, festékek és tisztítószerek előállításakor, az elektronika iparban, a papír- és textilgyártás során. Ezért ezek az anyagok potenciális szennyezők a környezet minden elemére, de különösen a talajra és vizekre nézve. Mivel ezeknek az anyagoknak általában a víznél nagyobb a sűrűségük, ezért sokszor a talaj mélyebb rétegeibe süllyednek és a felszín alatti vizekben halmozódnak fel. A halogénezett szerves anyagok akut, nagymértékű expozíciója az emberi szervezetre nézve jelentős egészségügyi következményekkel járhat, úgy, mint idegrendszeri károsodások, szívbetegségek, megnövekedett hajlam rákos daganat kialakulására. Kisebb dózisban szintén rákkeltő hatású.
Forrás: Princeton Egyetem, 1998 (http://www.princeton.edu/~chm333/2004/Bioremediation/HOS+main.htm)
A környezettoxikológiában egyim legelterjedtebb vízi tesztorganizmus a hal. Többféle halat is alkalmaznak a vegyi anyagok és a környezeti elmek teszteléséhez.
A halakat más vízi gerincesek és makrogerinctelenek mellett kiterjedten használják vízi ökoszisztémák érzékenységének jellemzésére, a vízi ökoszisztémát veszélyeztető vegyi anyagok hatásának vizsgálatára. Általánosan elterjedt a halteszt peszticidek és más ipari és mezőgazdasági vegyi anyagok hatásának mérésére, valamint szennyvizek, elfolyók és veszélyes hulladékok vizsgálatára.
A vízi ökoszisztémát jellemző tesztorganizmusok beszerzése általában problémás, nehéz egészséges és állandó minőségű tesztorganizmusokhoz jutni. Néha a természetből gyűjtött, majd a laboratóriumi körülményekhez adaptált populációt alkalmazunk. Ezek főként akkor előnyösek, ha lokálisan érvényesülő káros hatásokat, pl. stresszt akarunk vizsgálni.
A halpopulációk nagymértékben eltérhetnek egymástól, ez főként ugyanannak a fajnak laboratóriumi és vad változata esetén lehet jelentős, de egyes fajok természetben előforduló populációk is különbözhetnek egymástól.
A vízminőség a másik kényes pont a haltesztek esetében. Sokan tiszta természetes vízhez igyekeznek jutni, mások speciális tisztítórendszert hoznak létre. Sokan kétszer desztillált vízből állítják elő szintetikus adalékokkal a tesztközeget, természetesen ennek mennyisége limitált. Ha mód van rá, akkor a laboratóriumot érintetlen, tisztának minősülő élővíz közelébe kell telepíteni, ahonnan korlátlan mennyiségű víz nyerhető a teszteléshez és hígítóvízként egyaránt.
A halteszteknél jól ismert LC50 értéket adó toxikus anyagot használunk referenciaként, amelynek segítségével minősíthetjük a tesztrendszerünket és a tesztorganizmusunkat. A tesztrendszerben mért és kontrollált hőmérséklet, pH, vízkeménység, tengervíznél a sótartalom, megvédheti a tesztet a kudarctól, illetve a nem megfelelő körülmények miatti rossz eredménytől.
A legnépszerűbb édesvízi teszthalak a Pimephales promelas, a Lepomis macrochirus, az Ictalarus punctatus és az Oncorhynchus mykiss.
A tesztállatok kiválogatásánál arra kell törekednünk, hogy korban és méretben azonos egyedekkel dolgozzunk. Fiatal állatokat válasszunk, melyek tömege fajtól függően 0,1−5,0 g lehet. A leghosszabb hal hosszmérete ne legyen nagyobb, mint a legrövidebb kétszerese.
A tesztedény vízszintes mérete legalább háromszorosa legyen a legnagyobb állat vízszintes méretének, a mélysége legalább háromszorosa a legnagyobb állat magasságának.
A tesztoldat legalább 150 mm mély legyen a 0,5 g-nál nagyobb tömegű halak számára, és legalább 50 mm mély a 0,5 g alattiak esetében.
Naponta legalább egyszer etessük az állatokat, olyan mennyiségű és minőségű tápanyaggal, amely biztosítja a tesztorganizmus egészségét, normális anyagcseréjét.
A teszt időtartama statikus teszt esetén 96 óra, hosszabb idejű teszteknél legalább 96 óránként frissítésre van szükség, vagy átfolyásos megoldásra.
A víz hőmérséklete fajtól függően 12oC-tól (O. mykiss) 25oC-ig (P. promelas) változhat. A víz pH-ja a vízkeménységtől és a fajok igényétől függően 6,5 és 8,5 között változhat. A megvilágítás intenzitása általában nincs megadva, de az fontos követelmény, hogy a 16 órás megvilágítást 15-30 perc átmenettel 8 órás sötétség kövesse. Az oldott oxigén koncentráció 60−100% között változhat.
Végpontként a pusztulás vagy a mozgásképtelenség mérhető.
1. élő szervezetek mikroorganizmusok, növények, állatok, növényi/állati szervek vagy termékek teljes elégetése után nyert ásványi alkotórész-tartalom. A hamutartalom meghatározás élőlények, szövetek vagy azokból készült termékek analízisének alapvető módszere. A hamu mennyiségi és minőségi elemösszetétel analízise a vizsgált organizmus vagy termék minősítéséhez ad információt. Szerves anyagok teljes elégetése után visszamaradó többnyire por alakú, de esetleg nagyobb darabokká összeolvadt hamuanyag az oxidáció nem illékony termékeiből, szervetlen sókból, oxidokból savanhidridekből v. bázisanhidridekből áll pl. K2CO3, SiO2, CaO. A hamuban található alkotó elemek legtöbbször P, K, Ca, Mg, Fe, Si, Al, valamint a S és a Cl egy része.
2. hulladékok és veszélyes hulladékok égetéssel történő ártalmatlanítása után visszamaradó hamutartalom a hulladékokra és/vagy veszélyes hulladékokra előírt különleges kezelésmódot igényel, ha toxikus elemtartalma meghaladja a felhasználásától, elhelyezésétől függő, vonatkozó környezeti minőségi kritériumokat. Ha nem minősül veszélyes hulladéknak, akkor hasznosítható szegény talajok elempótlására.
mechanikus rezgés, amely rugalmas közegben terjedve az emberben hangérzetet kelt. A hangforrás által keltett rezgési energia a rugalmas közegben nyomásváltozást okozva hullámformában terjed. Levegőben ez a nyomásingadozás a hallható hang.
Forrás: Zajosak vagyunk, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest
A léghang visszaverődésének mérséklése(, például szigetelőanyag segítségével).
Forrás: Walz Géza:Zaj- és rezgésvédelem. Budapest Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft.2008
egy forrásból kibocsátott hang szétterjedése a környezetben.
a környzetbe kikerülő zaj, melynek forrásai a legkülönbözőbbek lehetnek, így a közlekedés, ipari tevékenység, szokásos napi tevékenységek, emberi beszéd., stb. Ezek összessége adja a zajt egy környezetben.
egységnyi felületen, arra merőleges irányba időegység alatt átáramló hangenergia.
Forrás: Antal István: Zajvédelem 1. rezgéstani és hullámtani alapfogalmak, Népszava Lap- és Könyvkiadó Szegedi Nyomda; Budapest, 1986
A leggyengébb, de még hallható hanghoz (0 dB) viszonyított zajszint.
Forrás: http://href.hu/x/ct2k
a hang által kiváltott érzékelés mértéke, mely függ a hang intenzitásától, a hang frekvenciájától és a hullámformától.
Az ember hallása által intenzitásuk szerinti (halktól a hangosig) sorba rendezett hangok
Forrás: Walz Géza:Zaj- és rezgésvédelem. Budapest Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft.2008
nagyszámú megfigyelés alapján sorba rendezett, számszerűsíthető hangosságérzet, amely bármely adott hangra megegyezik a vele azonos hangosságérzetű, a szabad hangtérben szemből érkező 1000Hz-es tiszta hang hangnyomásszintjével (dB).
Forrás: Walz Géza:Zaj- és rezgésvédelem. Budapest Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft.2008
egy erős, impulzus-szerű zaj, mely a hangsebességet átlépő repülőgépek vagy más hangsebességénél gyorsabban mozgó tárgyak által kibocsátott hanghullámok lökésszerű összeadódása. Ha egy repülőgép eléri a Mach 1-et (vagyis a hangsebesség határát) nagy nyomáskülönbség képződik a repülőgép előtt. Ez a hirtelen nyomáskülönbség, melyet lökéshullámnak hívnak, a repülőtől kúpalakban el illetve hátrafelé terjed (az úgynevezett Mach-kúpban). Ez a lökéshullám okozza a hangrobbanást, mely hallható, ha egy gyors repülőgép elhalad a fejünk felett. A repülőgépben ülő személy nem hallja ezt.
a zárt térbe behatoló hang elleni védelem.
Forrás: Walz Géza:Zaj- és rezgésvédelem. Budapest Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft.2008
a hardver (angolul: hardware) a számítógép-alkalmazásoknál használt fizikai eszköz. A megkülönböztetés a készülék (hardver) és az azt működtető program (szoftver) között többek között azért is szükséges, mert a számítógépek világában ezekért különböző cégek felelősek.
a nyárigát és a hullámtéri terelőgát.
harmonizált az osztályozás, ha közösségi szinten elfogadott, és a 67/548/EGK irányelv I. mellékletében szerepel. Bármely európai tagállam javasolhatja egy anyag harmonizált osztályozását és címkézését egy REACH XV. melléklet szerinti dokumentáció benyújtásával.
levegőt, vizet és szilárd fázist tartalmazó talaj, lásd még telítetlen talaj, vadózus zóna.
a felszín alatti víztest utánpótlódásának hosszú időszakra megállapított éves átlagos, m3/évben kifejezett értékéből a vele kapcsolatban levő felszíni vizek ökológiai állapotához szükséges, hosszú időszakra megállapított éves átlagos vízhozamának, továbbá a felszín alatti vizektől is függő szárazföldi ökoszisztémák felszín alatti víz felé támasztott ökológiai vízigényének levonásával adódó érték.
vízkivételi művek által igénybe vett, felszíni vagy felszín alatti - azonos vízkészlet-típushoz tartozó - térrész és az onnan kitermelhető vízkészlet a vízbeszerző létesítményekkel együtt.
A vegyi anyagokkal és a vegyi anyagok környezeti kockázatával kapcsolatban a hatás a vegyi anyagok bármilyen kölcsönhatása vagy befolyása biológiai és ökológiai rendszerek bármilyen szintű elemére: a molekuláris szinttől az ökoszisztéma szintig.
a hatáskategória az életciklus felmérésben használt kifejezés.
Az életciklus során a természetből kinyert nyersanyagok fogyasztásának és a természetbe juttatott kibocsátásoknak környezeti hatásuk van. A hatáskategória egy adott környezeti problémával összefüggő hatást fejez ki, amellyel kapcsolatba hozhatók az adatgyűjtés során (ld. életciklus leltárelemzés) számszerűsített nyersanyagok és kibocsátások (ún. bemenő és kimenő áramok).
Ilyen hatáskategóriák például a globális felmelegedés, az ózonlyuk képződés, az eutrofizáció, a szmog képződés, a humán toxicitás, az ökotoxicitás.
az a terület vagy térrész, ahol jogszabályokban meghatározott mértékű környezetre gyakorolt hatás a környezethasználat során bekövetkezett vagy bekövetkezhet.
a környezetre jelentős hatás gyakorló tevékenységek megkezdése előtt kell végezni.
légszennyező forrás környezetében lévő más szennyeződési folyamatból származó immisszió, amelyhez a figyelembe vett forrás hatása hozzáadódik. Megkülönböztetünk globális-, kontinentális, regionális és települési háttérszennyezettséget.
Forrás: MSZ 21460/2–78
a környezeti zajforrás hatásterületén a vizsgált forrás működése nélkül, de a forrás típusának megfelelő zajterhelés.
Forrás: a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet
reprezentatív érték, ami az egyes anyagoknak, az anyagok egy csoportjának vagy indikátornak − a földtani közeg figyelembevételével − az adott felszín alatti víztestben vagy víztestcsoportban jellemző koncentrációja, illetve az indikátor értéke, mely az ember által nem, vagy csak csekély mértékben megváltoztatott, zavaró hatásoktól mentes körülmények fennállása esetén fordul elő.
olyan természeti csapás vagy emberi tevékenység okozta hirtelen esemény (robbanás, közúti baleset stb.) amely a lakosságot és a környezetet veszélyeztető szükségállapot kialakulásához vezet.
természeti csapás vagy emberi tevékenység miatt előálló vészhelyzet.
az angol Hazard and Operability Study = veszély és működtethetőségi tanulmány rövidítése.
a lakóterületek és szolgáltató üzemek szennyvizét jelenti, amely főleg emberi anyagcseréből és háztartási tevékenységből származik.
a háztartásokban használt vegyipari termékekre alkalmazott gyűjtőfogalom. Felhasználásuk szerint lehetnek mosó- és mosogatószerek, tisztítószerek ragasztók, autóápolási cikkek stb. A mosó- és tisztítóhatást a felületaktív anyagok, a detergensek biztosítják. A felhasználási célnak megfelelően tartalmaznak még savakat, lúgokat, szerves oldószereket, ásványi őrleményeket stb. Kémiai szempontból vegyes összetételű vegyi anyag csoport. hatásukat tekintve a szerek között sok az irritáló, ill. maró hatású anyag. A nagy foszfáttartalmú mosószerek felszíni vizekbe kerülve eutrofizációt okoznak. A háztartási vegyi anyagok környezeti kockázata nagy, annak ellenére, hogy veszélyességük kicsi, legfeljebb közepes. A nagy környezeti kockázat a háztartási vegyi anyagok teljeséletciklus felmérése során válik világossá és mennyiségileg jellemezhetővé. A háztartási vegyi anyagok gyártásából adódó kibocsátás kicsi, vagy csökkenthető modern gyártástechnológia, de felhasználásuk során és hulladékként nagy kibocsátással kell számolnunk, nagy a felhasznált mennyiség is, tehát a környezetbe kikerülő összmennyiség nagy, ráadásul diffúz és kontrollálatlan, emiatt mind az ökoszisztémát, mind az emberi egészséget veszélyeztetik
klordifluormetán, HCF2Cl. Hűtőfolyadékként alkalmazott gáz, melyet légkondicionálókban, hűtőszekrényekben elterjedten alkalmaztak. Mivel az ózon-réteg károsodását okozó üvegházhatású gázról van szó, használata visszaszorulóban van. A vegyiparban szerves fluorvegyületek prekurzoraként is kiterjedten használják.
nagy sűrűségű lipoprotein
nagysűrűségű polietilén (High-density polyethylene = HDPE), amit elsősorban telejesflakonok, háztartási vegyszer- és tisztítószer flakonok, flakonok zárókupakjának és játékok készítésére használják.
Speciális környezetvédelmi alkalmazásuk a HDPE fóliák, melyek olyan nagy sűrűségű polietilén fóliák, amelyek izolálásra, így vízzáró létesítmények (tározók, medencék, tavak, hulladéklerakók stb.) vízzárási, szigetelési problémának megoldására alkalmasak. A fóliák különböző vastagságban 0,6−3,0 mm kerülnek forgalmazásra, a tekercsek szélessége 5,1 m illetve 8,0 m. A termékek sima vagy érdesített felülettel rendelkeznek, így alkalmasak rézsüoldalak szigetelésére is. A lemezek toldása hegesztési eljárással történik.
az angol hackerből magyarított kifejezés olyan programozásban jártas embert jelöl, aki képes más programokat, szervereket feltörni, más gépébe bejutni, jelszavakat ellopni. A hacker általában károkozás nélkül kutakodik más rendszerekben, majd értesíti a tulajdonost a hiányosságokról, tehát nem bűnöző szándékkal teszi mindezt.
földterület méréséhez használt mértékegység, nem része az SI mértékegység-rendszernek, de használható.
1 ha = 10 000 m² = 104 m² = 0,01 km² Egy hektár egy 100×100 méteres területnek felel meg. Az ár százszorosa.
A hektár mértékegységet elterjedten használják a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a várostervezésben. Elterjedtségét indokolja, hogy emberi léptékekkel arányos érték, a négyzetméter és a négyzetkilométer közötti milliószoros eltérést jól kitölti.
Átváltását a táblázat segíti.
| hektár | acre | 2.471 053 8 |
| hektár | négyzetláb | 107,639.1 |
| hektár | négyzetkilométer | 0.01 |
| hektár | négyzetméter | 10,000 |
| hektár | négyzetmérföld | 0.003 861 02 |
| hektár | négyzetyard | 11,959.90 |
a helyes laboratóriumi gyakorlat (GLP) egy olyan minőségügyi rendszer, amely a nem-klinikai egészségügyi és környezetbiztonsági vizsgálatok tervezésével, végrehajtásával, ellenőrzésével, nyilvántartásával, archiválásával és jegyzőkönyvezésével kapcsolatos szervezéssel és körülményekkel foglalkozik.
http://www.oecd.org/findDocument/0,2350,en_26...
vegyi anyagok illékonyságára jellemző állandó, amely jellemzi a vegyi anyag környezetben való viselkedését, terjedését, megadja a folyadékfázis és gázfázis közötti megoszlását, ill. a folyadékfázisból gázfázisba átkerülő mennyiségét, felszíni vízből való elpárolgás, szennyvíz levegőztetése vagy sztrippelés esetén.
Henry = p * M / c, ahol
Henry: Henry állandó Pa*m3/mol;
p: gőznyomás Pa;
M: molekulatömeg g/mol;
c: oldhatóság mg/liter.
A folyadék- és gázfázis közötti megoszlást jellemző megoszlási hányados
Kfoly-gáz = Henry / R * T képlettel adható meg, ahol
R: gázkonstans Pa*m3/ mol*oK;
T: hőmérséklet oK,
Kfoly-gáz: az anyag folyadék-gáz közötti megoszlási hányadosa -.
Ezt a Kfoly-gáz megoszlási hányadost "dimenzió nélküli Henry állandó"-nak is szokták nevezni.
HERA = Human and Environmental Risk Assessments, azaz háztartási tisztitószerek összetevőinek környezeti és emberi egészségkockázat felmérése. Ez egy önkéntes ipari program, amit a háztartási vegyi anyagok előllítói és az ehhez szükséges alapanyagokat gyártó ipari vállalatok közösen hoztak létre 1999-ben.
gyomirtószerek. Lásd még peszticidek.