Lexikon
az Európai Bizottság, hivatalosan Az Európai Közösségek Bizottsága az Európai Unió (EU) végrehajtó szerve. Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa mellett egyike az EU három fő kormányzati intézményének. Legfőbb feladata a jogszabályok kezdeményezése és becikkelyezése, valamint az uniós szerződések őreként tevékenykedik, amik az EU jogalapját jelentik. A Bizottságnak a jelenlegi rendszer szerint annyi tagja van, ahány tagországa van az Uniónak, minden tagállam egy biztost küld a testületbe. Az Európai Unió Tanácsától eltérően a Bizottság tagjai függetlenek a tagállamoktól. Nem vehetik figyelembe az őket küldő ország kormányának utasításait, az EU összes állampolgárának az érdekeit kell képviselniük.
vegyi anyag akut toxicitásának jellemzésére szolgáló, azon hatásos koncentráció EC: Effective Concentration, amely toxikológiai vagy ökotoxikológiai teszteléskor a mérési végpont 50%-os csökkenését okozza a kezeletlen kontrollhoz képest. Az EC50 a koncentráció-hatás összefüggés kimérése, vagyis a különböző koncentrációjú hígítású vegyi anyagnak kitett tesztorganizmusok válasza alapján, grafikusan határozható meg, az 50%-ra csökkent válaszhoz tartozó koncentrációérték leolvasásával. Mértékegysége: mg g vegyi anyag/liter tesztoldat, vagy mg g vegyi anyag/kg tesztelt szilárd fázisú minta. Ha a végpont a letalitás, akkor az EC50 érték a teszorganizmusok felét elpusztító koncentráció LC50: Lethal Concentration = halálos koncentráció. Ha a végpont egy tesztorganizmus légzési enzimjének aktivitása, az EC50 a légzési enzim aktivitását felére csökkentő vegyi anyag koncentráció, ha a végpont a baktérium lumineszcens fénykibocsátása, akkor az EC50 a lumineszkálás fényintenzitását felére csökkentő vegyi anyag koncentráció. Differenciáltabb toxikológiai ill. ökotoxikológiai jellemzésre használatos a 10, a 20 vagy a 90 %-os gátláshoz tartozó EC10, EC20, EC90 érték is.
European Coalition to End Animal Experiments, Európai Koalíció az Állatkísérletek Beszüntetéséért.
Lásd még: http://www.eceae.org/
az egyik legfontosabb szerves anhidrid, mely egy sor vegyipari termék, így a gyógyszerek közül az aszpirin és a paracetamol, a módosított keményítők, emulzióképzők, folyadék-kristály polimerek alapanyaga, valamint a cellulóz-acetáté, melyet a fotóemulzió- és a texitilgyártás használ.
A vegyi anyagokra vonatkozó információ gyűjtése és rendezése számtalan adatbázist eredményezett. A REACH rendelet kapcsán létrehozott adatbázis minden regisztrált vegyi anyag részletes jellemzését tartalmazza, könnyen kereshető formában, itt:
Európai Fogyasztók Vegyianyag Leltára http://ec.europa.eu/taxation_customs/common/
databases/ECICS/index_en.htm, EU szabályozáson (2658/87, VI. szekciója) alapuló információs rendszer, mely a kereskedelmi forgalomban lévő vegyi anyagok és termékek azonosítását, adózását és monitoringját szolgálja (DG TAXAUD).
Europai Növényvédelmi Egyesület képviseli a növényvédőszer ipart, támogatja a modern mezőgazdasági technológiákat a fenntartható fejlődés szem előtt tartásával.
Weboldal:
http://www.ecpa.eu/
vegyi anyag akut toxicitásának jellemzésére szolgáló, azon hatásos anyagmennyiség ED: Effective Dose = hatásos dózis, amely toxikológiai teszteléskor a mérési végpont 50%-os csökkenését okozza a kezeletlen kontroll tesztorganizmushoz képest. Mértékegysége: mg g vegyi anyag/kg tesztorganizmus. Az ED50 érték a dózis-hatás összefüggés alapján grafikusan határozható meg, a növekvő dózisban alkalmazott vegyi anyagnak kitett tesztorganizmus válasza alapján. Ha a végpont a letalitás, akkor az ED50 a teszorganizmusok felét elpusztító anyagmennyiség, amelyet LD50 Lethal Dose = halálos dózis értéknek is neveznek. Differenciáltabb toxikológiai jellemzésre használatos a 10%, a 20% vagy a 90%-os gátláshoz tartozó ED10, ED20, ED90, valamint a teljes pusztulásra jellemző, gyakran extrapolálással nyert ED100 érték is.
egy vízfolyásban az a hely, ahol apály esetén és alacsony vízállásnál értékelhető növekedés van a víz sótartalmában a tengervíz jelenléte miatt.
Európai Gazdasági Térség
European Environmental Bureau, Európai Környezetvédelmi Iroda, egy1974. óta működő civil szervezet, mely 140 zöld szervezetet képvisel. Ezzel Európa legnagyobb környezetvédelmi szövetsége.
Lásd még: http://www.eeb.org/
angol rövidítés: European Economic Community = Európai Gazdasági Közösség. Az Európai Gazdasági Közösség (EGK), közismert nevén Közös Piac 1957-ben alakult meg az un. Római szerződéssel és 1993-ig tartott. Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, az NSZK és Olaszország az egymás közötti kereskedelem megkönnyítésére hozta létre.
Vámközösséget hoztak létre, a többi országgal szemben Egységes Vámuniót alakítottak ki. Koordinálták az egyes országok gazdaságpolitikáját és jogharmonizációra törekedtek. Létrehozták az Európai Szociális Alapot és az Európai Beruházási Bankot. A „gazdasági” jelzőt 1993-ban az Európai Közösség (EK) megalakulásakor, a maastrichti szerződés kivette a szervezet nevéből.
ösztradiol-ekvivalens. Egy ösztrogén-hatású vegyület hatást mutató koncentrációjának ösztradiol-koncentrációban történő kifejezése. Tehát az ismeretlen ösztrogén-hatású vegyület akkora hatást fejt ki, mint az ismert koncentrációjú (ng/literben megadva) 17-β-ösztradiol (E2).
egy hidratált molekula effektív sugara vagy annak a gömbnek a sugara, amely az adott molekuláéval egyező sebességgel diffundál. Mértékegysége méter.
az effektív kéménymagasság általában annak a szintnek a magassága, ahol a füstfáklya tengelye vízszintessé válik.
Forrás: MSZ 21460/2–78
Európai Élelmiszerbiztonsági Ügynökség (EFSA = European Food Safety Authority).
Lásd még: http://www.efsa.europa.eu/
Európai Szabadkereskedelmi Egyesület
Az égéshő az a fajlagos hőmennyiség, ami egy kilogramm tüzelőanyagból összesen felszabadul, ha az égéstermékeket a kiindulási hőmérsékletre hűtjük vissza. Mivel ez a végállapot ipari körülmények között a legritkább esetben valósul meg, a
gyakorlatban a fűtőértéket szokás használni. Ugyanakkor, mivel laboratóriumi körülmények között ezt az értéket a legkönyebb megmérni, a fűtőértéket általában ebből számítják. Jellemző mértékegysége: kJ/kg. Az égéshő további elnevezése az angolszász irodalomból tükörfordítással átvett felső fűtőérték (Higher Heating Value – HHV).
Forrás: "http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89g%C3%A9sh%C5%91
egy fizikai ágens, egy vegyi anyag vagy egy biológiai szervezet akkor minősül az emberi egészségre veszélyesnek, ha statisztikailag szignifikáns bizonyíték született arról, hogy akut vagy krónikus egészségkárosító hatása van. A statisztikailag szignifikáns eredmény legalább egy, korrekt módon (tudományos igényességgel vagy szabvány szerint) végzett tanulmény eredményéből adódhat, mely lehet toxikológiai teszt vagy epidemiológiai vizsgálat.
Számos veszély fenyegeti az emberi eglszséget, mind a környezetben, mind a munkahelyén. Néhány pédát sorolunk fel ezek közül az egészségi ártalmak közül:
- allergének
- anthrax
- antibiotikumok túlzott alkalmazása: emberi táplélékul szolgáló állatoknál
- antibiotikumok túlzott alkalmazása: embernél
- antibiotikum-rezisztencia
- arbovírus
- árvizek, áradások
- arzén
- arzén, ivóvízben
- azbeszt, kacinogén
- bélfertőzések
- dioxinok
- dohányzás
- elektromágneses tér és sugárzás
- elektronikus hulladék
- épülethez kötődő megbetegedések = sick building syndrome (SBS)
- erdőtüzek és egyéb tüzek
- ételmérgezés
- eutrofizáció
- fémek
- fényszennyezettség
- ftalátok
- furánok
- globális éghajlatváltozás
- globális felmelegedés
- gombabírtó ée gombaellenes szerek
- gyúlékony anyagok
- halogénezett és klórozott alkánok
- halogénezett és klórozott aromás vegyületek
- herbicidek
- hideg
- higany
- higany
- hormonok alkalmazása emberi fogyasztásra nevelt állatoknál
- hormonrendszert károsító vegyi anyagok
- illegális hulladéklerakás
- immunrendszert károsító vegyi anyagok
- ionizációs sugárzás
- járványok
- karcinogén vegyi anyagok
- kergemarha-kór = bovine spongiform encephalopathy (BSE)
- klórozott szénhidrogének
- kolera
- kozmikus sugárzások
- környezetszennyezés,a környezet szennyezettsége
- levegőszennyezettség
- madárinfluenza
- magas hőmérséklet
- malária
- mutagén anyagok
- nehézfémek
- növényvédő szerek
- ólom
- ólom a festékekben
- patogén (kórokozó) mikroorganizmusok
- penészgombák
- peszticidek
- policiklikus aromás szénhidrogének
- poliklórozott bifenilek
- pollen
- radioaktív anyagok
- radioaktív hulladék
- radioaktivitás
- radon
- radon
- reprotoxikus vegyi anyagok
- rezgés
- robbanó anyagok
- röntgen-sugárzás
- súlyos akut légzőszervi szindróma = severe acute respiratory syndrome (SARS)
- szárazság
- szélsőséges időjárás
- szenzitizáló anyagok
- talajszennyezettség
- tengeri szemét
- toxikus fémek
- toxikus hulladék
- ultraibolya sugárzás
- vegyi anyagok (nagyon sok vegyis anyag tartozik ebbe csoportba, eltérő káros hatásokkal)
- veszettség
- világítás
- vízszennyezettség
- zajszennyezettség
rövidítése: IHCP az angol Institute for Health and Consumer Protection névből. Szervezetileg az Európai Bizottság egyik tudományos intézete, amit a JRC (Joint Reserach Centre) fog össze. Küldetése hogy az egészségvédelmi és fogyasztóvédelmi szempontokat képviselje a vegyi anyagokkal, élelmiszerekkel és minden fogyasztói termékkel kapcsolatban az európai jogi szabályozásban. A legfontosabb területek, ahol közreműködik:
- Alternatív módszerek és validálásuk (ECVAM: European Centre for the Validation of Alternative Methods)
- GMOs (Genetikailag Módosított Organizmusok, vagyis élőlények)
- Nanotechnológiák
- Fogyasztói termékek és élelmezés
- Egészség és Környezet
Az IHCP referencia-laboratóriumokat is működtet, ilyenek
- Közösségi Referencia Laboratórium élelemiszerrel érintkező anyagokra (CRL-FCM) és
- Közösségi Referencia Laboratórium genetikailag manipulált élelmiszerekre és takarmányokra ((CRL-GMFF)
Központok és irodák:
- Európai Központ: Alternatív Módszerek Validálása (ECVAM)
- Európai Központ: Bor, Alkoholos italok és Égetett Szeszes Italok (BEVABS)
Forrás: http://ihcp.jrc.ec.europa.eu/
a környezetbe kikerült veszélyes vegyi anyagok és fizikai ágensek emberi egészségkárosító hatása miatt várható kár nagysága és a kár bekövetkezési valószínűsége által meghatározott környezeti kockázat. Mértékét a HQ = ADD / TDI vagy HQ = IC / RfC egészségkockázati hányadosok adják meg, melyek a szervezetbe szájon át, vagy bőrkontakt útján bejutó átlagos napi anyagmennyiséget ADD, vagy belégzett anyag-koncentrációt IC a károsan még nem ható mennyiséghez TDI vagy koncentrációhoz RfC hasonlítják. Lásd még humán egészségkockázat.
olyan változás a testi funkciókban vagy sejtszerkezetben, mely betegséghez vagy egészségproblémákhoz vezet.
egy faj védettségi helyzete: a fajt érintő azon hatások összessége, amelyek a 2. cikkben meghatározott területen belül hosszú távon befolyásolhatják a faj populációinak eloszlását és sűrűségét.
A védettségi helyzet abban az esetben minősül "kedvezőnek", ha:
- az érintett faj populációinak dinamikájára vonatkozó adatok azt mutatják, hogy a faj képes hosszú távon fenntartani magát természetes élőhelyének életképes alkotórészeként, továbbá
- a faj természetes előfordulási területe nem csökken, és valószínűleg a belátható jövőben sem fog csökkenni, továbbá
- kellő nagyságú élőhely áll rendelkezésre jelenleg és valószínűleg a jövőben is a faj populációinak hosszú távú fennmaradásához;
Forrás: A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:31992L0043:HU:html
általános szabály, hogy egy olyan meghatározott összetételű anyag, melyben egy fő összetevő legalább 80% (m/m)-ban van jelen (Rorrás: REACH-rendelet).
a telephelyen a (B) szennyezettségi határérték helyett - a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény hatálybalépésekor már folytatott tevékenység esetében vagy azokon a területeken, ahol az (Ab) bizonyított háttér-koncentráció meghaladja a (B) szennyezettségi határértéket - a helyzet tényleges ismerete alapján kármentesítési mennyiségi kockázatfelmérésre támaszkodóan, a területhasználat figyelembevételével hatósági határozatban megállapított szennyezettségi határérték; az (E) egyedi szennyezettségi határérték nem lehet szigorúbb a (B) szennyezettségi határértéknél és nem lehet enyhébb a vizsgálattal megállapított tényleges szennyezettségi koncentrációnál, illetve a (D) kármentesítési célállapot határértéknél.
olyan egyedi szennyvízkezelő létesítmények alkalmazása, amelyek legalább 1, legfeljebb 50 lakosegyenérték szennyvízterhelésnek megfelelő települési szennyvíz tisztítását, végső elhelyezését, illetve átmeneti gyűjtését, tárolását szolgálják.
olyan egy vagy több, zártan és vízzáróan kialakított tartályból, illetve medencéből álló közműpótló műtárgy, amely a szennyvizek ártalommentes gyűjtésére és a szennyvízből keletkező települési folyékony hulladék időszakos tárolására szolgál.
átlagos zajszint. Sok esetben váltakoznak a zajszintek a vizsgálati (mérési) időben. Ezek hatásával egyenértékű zajszintet számolunk ki az adott vizsgálati időtartamra vonatkoztatva. Zajvizsgálat alkalmával a megítélési időre vonatkoztatott, egyenértékű hangnyomásszintet hasonlítjuk a követelményértékhez (határértékhez).
Forrás: www.akuzaj.hu
a szennyvizet és csapadékvizet azonos rendszerben összegyűjtő és a szennyvíztisztító telepre vezető szennyvízhálózat.
20 szénatomos , 5 kettőskötést tartalmazó omega-3 zsírsav. Ld. omega-3 zsírsavak.
European Inventory of Existing Commercial Chemical Substances = kereskedelmi forgalomban lévő vegyi anyagok európai listája, http://ecb.jrc.ec.europa.eu/esis/index.php?PGM=ein
trágyagiliszta, a gyűrűsférgek Annelida állattörzsébe, a kevéssertéjűek Oligochaeta osztályába, a jól ismert földigiliszták Lumbricidae nemzetségébe tartozó faj. talajlakó, talajevő állat, a talaj szerves anyagaival táplálkozik, 4-15 cm hosszúságúra nő meg, nagy szerepe van a talaj trágya, komposzt megmunkálásában, a talaj trágya, komposzt morzsalékos szerkezetének kialakításában, a humuszképződésben. Ökotoxikológiai tesztorganizmusként akut és krónikus toxicitás mérésére, valamint bioakkumuláció vizsgálatára alkalmazzák, talajba kevert szennyezőanyag vagy szennyezett talaj, ritkábban szűrőpapírra itatott talajkivonat felhasználásával. A tesztorganizmus fenntartása, szaporítása, a szinkrontenyészet kialakítása laboratóriumban történik. Az trágyagiliszta közepesen érzékeny tesztorganizmus, az expozíciós útvonalak közül a bőrkontaktus és az emésztés dominál.
az EK jegyzék az előző EU vegyianyag szabályozás keretén belül az anyagok három összetett európai listájából áll: EINECS, ELINCS és az NLP-lista (polimernek nem minősülő anyagok).
a vegyi anyagok három európai listája az előző EU vegyianyag szabályozás keretén belül EINECS, ELINCS és az NLP-lista együtt alkotják az EK jegyzéket. Az EK jegyzék a forrása az EK számoknak, mint az anyagok azonosítójának.
az elektrokinetikai –>remediációs⁄remediáció–< eljárásoknál a talajba helyezett elektródák között egyenárammal potenciálkülönbséget hoznak létre, mely mobilizálja a töltéssel rendelkező részecskéket. A pozitív ionok pl. a fémionok a katód, a negatív ionok az anód felé vándorolnak. Az eljárás végén az elektródokon felhalmozódott szennyezőanyagot eltávolítják. A szeparáció során nem szabad fémes elektródákat használni, mert azok oldódhatnak az elektrolízis során, ezáltal korróziós anyagok juthatnak a talajba. Semleges elektródákat szén, platina, grafit kell alkalmazni, hogy másodlagos szennyezés ne történjen a talajban.
Az Egyesült Államokban elterjedt technológia, főleg fémek eltávolítására alkalmazzák. Olaszországban és az oroszoknál is népszerű technológia. Elsősorban a villamosenergia árától függ a gazdaságossága. Szikes talajok javítására is szolgálhat.
A módszerrel rossz áteresztő képességű talajokat is főleg agyag lehet remediálni. Rosszabb hatásfokú, mint a talajmosás, de in situ alkalmazásban prioritást élvezhet. Mélyebb talajrétegek kezelése is könnyűszerrel megoldható az elektródák megfelelő szintre juttatásával.
az elektromos, illetve akkumulátoros járművek/autók a belsőégésű motor helyett villanymotort és motorvezérlőt használó, alternatív hajtású járművek. Az elektromos energiát általában akkumulátorból nyerik, amelyek legtöbbször újratölthető akkumulátorok. Más újratölthető elektromos autók (ultrakapacitásnak is nevezett) szuperkondenzátorban, vagy lendkerékben tárolják az elektromosságot.
Azokat az autókat, melyek elektromotort és más típusú motort is használnak, hibridautónak nevezzük, és nem tekintjük teljesen elektromos járműveknek, mert azok csak töltéstároló-üzemmódban üzemelnek. Az akkumulátorral ellátott hibridautók közül azokat, amelyek akkumulátorait kivéve fel lehet tölteni, hálózatról tölthető hibridnek nevezzük, és a teljesen elektromos autókat akkumulátoros elektromos autónak, amíg azok töltés-kisütő üzemmódban vannak. Az elektromos járművek lehetnek autók, könnyű teherautók, vagy lassú járművek.
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Elektromos_aut%C3%B3
az elektroporáció a transzformációt (vagyis a meztelen DNS-nek a közvetlen sejtbe juttatását) elektromos erőtér alkalmzásával segíti. A sejtfúzió hatékonyságának növelésére is alkalmazzák.
A körülményeket optimálni kell, nehogy a sejtek megsérüljenek, nehogy felrobbanjanak az elektromos erőtérbe kerülve. A transzformálandó sejteket a DNS-t tartalmazó oldatba teszik, majd az egészet elektromos erőtérbe helyezik, például váltóáramot adnak rá. Az elektromos erőtér módosítja a sejt lipidmembránjának állapotát, megnövelve sejthártya átjárhatóságát, részecskéknek, molekuláknak a külső térből való felvételét (pinocitózis).
Főleg növényi sejtekbe való DNS bejuttatásnál sikeres és elterjedt az elektroporáció, történelmileg is a növényi sejtfúziónál (szomatikus hibridek, poliploidok előállítása) történő alkalmazásából fejlődött tovább. Egyéb sejttípusoknál, például mikróba- és állati sejteknél más módszerek kapnak prioritást, mint a transzformáció vagy a transzfekció.
az elektrosztatikus porleválasztó lényege, hogy a gázban lebegő, elektromos töltésű porrészecskék az ellentétes pólusú felület felé haladnak és ott leválasztódnak. Az elektrosztatikus porleválasztót – ugyanúgy, mint a ciklonokat – ipari célokra először 1906-ban az Egyesült Államokban és Németországban alkalmazták. Azóta az iparban igen elterjedt, újabban klímaberendezésként is alkalmazzák.
Az elektrosztatikus porleválasztó igen kis szemcseméretű mind szilárd mind cseppfolyós halmazállapotú részecskék leválasztására alkalmas, mivel az alkalmazott fizikai elv nem állít korlátokat a leválasztandó részecskék finomságát illetően.
A gyakorlatban alkalmazott berendezések ellenállása kicsi, 10–60 Pa. Széles hőmérséklet-intervallumban működtethetők, gyakorlatilag 450 °C-ig. Forgó alkatrészt nem tartalmaznak, karbantartásuk olcsó, üzemeltetési költségük kicsi, 0,1–1 kWh/1000 Nm3 tisztítandó gáz. Beruházási költségük viszont nagy és helyigényük is jelentős. A berendezéssel elérhető leválasztási hatásfok 98–99,9%. Előnye még a készüléknek, hogy a 0,1 µm-es szemcsék leválasztására is alkalmas.
Forrás: dr. Barótfi István: Környezettechnika, Mezőgazda Kiadó, 2000
az elem vagy kémiai elem tulajdonképpen azonos atomokat jelet. Az atommagban levő protonok száma az elem rendszáma. Az azonos protonszámú, de különböző neutronszámú atomok az izotópok. A kémiai elemek kémiai úton nem bonthatóak tovább. Az atomokból épülnek fel a vegyületek.
Jelenleg 118 különböző kémiai elemet ismerünk, melyek közül a Földön 94 található meg a természetben. Az elemek száma a hipotetikus radioaktív elemeket is beleszámítva, jelentősen nagyobb.
A modern kémiai jelrendszert Jöns Jakob Berzelius svéd vegyész fejlesztette ki. Az elemeket vegyjellel jelöljük, ami általában egy vagy két betűből áll, de az újonnan felfedezett elemeket 3 betűs ideiglenes vegyjellel jelölik, amit később neveznek el a IUPAC döntése alapján állandó néven. Egy betűből álló vegyjel például a K (kálium), N (nitrogén), O (oxigén), stb., két betűből áll például a Ca (kalcium), Mn (mangán), Tc (technécium), három betűből például az Uup (ununpentium), vagy az Uut (ununtrium). A vegyjelet mindig nagybetűvel kezdjük, de a következő karakterek, ha vannak, mindig kisbetűk. Noha az elemek nevei nyelvenként eltérhetnek, a vegyjelek nemzetközileg ismertek és azonosak, a IUPAC szabályai szerint.
Az elemeket vagy kémiai elemeket a periódusos rendszer tartalmazza, az atomok felépítését tükröző rendszerezett formában. A periódusos rendszer szerinti összefüggéseket Mengyelejev, orosz kémikus látta meg és ennek megfelelően alkotta meg az elemek periódusos rendszerét.
Az elemk között vannak fémes és nem fémes elemek. Az élet szempontjából legfontosabb elemek a szén, az oxigén, a hidrogén, a nitrogén, a foszfor és a kén. Ezek az un. biogén elemek. Ezekből nagy mennyiség van minden szervezetben. Kisebb mennyiségben vannak a szervezetben, de elengedhetetlenül fontosak a vas, a kalcium, a magnézium, a nátrium , a kálium, ezek a mezoelemek. Még kisebb mennyiségben vannak a mikroelemek, de ezek hiánya is betegségekhez vezethet, ilyen például az emberi szervezetben a réz vagy a kobalt.
Az elemek egy része folytonos körforgásban van a Földön. A körforgásban lévő elemk hol a levegőben vannak, de ha belélegzi egy élőlény, akkor bekerül annak szervezetébe, így hol egy állat, hol egy növény szervezetébe épül be, onnan átkerülhet egy ember szervezetébe, ha elfogyasztja azt a növényt, vagy állatot, de kerülhet a talajba is, ha az a növény vagy állat elpusztul. Az elemek másik része egyelőre nem vesz részt a körforgásban, fosszilis anyagokba, ásványokba, közetekbe épülve léteznek.
a környezetbe kikerülő vegyi anyagok terjedésének vizsgálatából megállapított időintervallum, mely alatt a kockázatos anyag elérheti a vizsgálat tárgyát képező veszélyeztetett receptort, mely lehet objektum, pl. ivóvízkút, vagy organizmus, pl. lakos. környezeti elemtől és fázistól függően, a vegyi anyag terjedését elsődlegesen meghatározó paraméterek a légköri viszonyok és a hidrogeológiai jellemzők: a felszíni és/vagy felszín alatti vizek szintje és áramlási viszonyai, a talaj és az alapkőzet áteresztőképessége. A vegyi anyag oldaláról meghatározó paraméterek az illékonyság, a vízoldhatóság, a szilárd fázison való szorbeálódó képesség és a stabilitás. A terjedés lehet vertikális és horizontális, történhet áramlással, vezetéssel, diffúzióval vagy fázisok közötti megoszlással. A szennyezőanyag mozgása a környezetben terjedési modellek segítségével jellemezhető, az elérési idő ezek alapján, számítással határozható meg. Pl. ivóvízbázis kútjait veszélyeztető vegyi anyag elérési idője a talajba kerülés helyétől a víznyerő kutakig vezető út hidrogeológiai, kémiai és biológiai jellemzőitől és a vegyi anyag tulajdonságaitól egyaránt függ. A vegyi anyag elérési idője eltér a talajvíz áramlásából méréssel vagy számítással meghatározott elérési időtől. Általában kisebb annál, egyrészt mert a szennyezőanyag a felszín alatti vízben csak vízoldhatóságától függő mértékben oldódik fel, másrészt mert a talajvízben oldva, azzal együtt áramolva, a talaj szűrőkapacitásától ill. a vegyi anyagnak a talaj és víz közötti megoszlási hányadosától függően Kp, Kd, megkötődik, szorbeálódik a szilárd talajszemcsék felületén. Mindkét folyamat csökkenti a vízben lévő koncentrációt, emiatt a vegyi anyag terjedési sebességet, így növeli az elérési időt. Az elérési idő nő a talajban folyó biodegradáció miatt is, amely a vegyi anyag abszolút mennyiségét csökkenti. Az elérési idő a felszín alatti vízhez képest nagyobb érték is lehet, például nagy sűrűségű, víznél nehezebb, gravitációsan terjedő, folyadék halmazállapotú szennyezőanyagok esetében klórozott alifás szénhidrogének, vagy olyan szerves vegyületek, mint a klórbenzolok esetén, amelyek a szilárd fázishoz kötődve képesek megnövelni a talaj áteresztőképességét.
az életciklus a biológiában egy élőlény adott generációjának egy bizonyos életfázisától a következő generáció azonos életfázisáig tartó szakaszát jelöli.
A közgazdaságtanban az életciklus kifejezés eredetileg egy termék előállítását, piacon való megjelenését, gyártásának befejezését és a piacról való kikerülését foglalja magában. Ez a megközelítés alkalmazható szolgáltatások, technológiák és vállalkozások életciklusára is.
A környezettudományok terén az életciklus azoknak a folyamatoknak az összességére vonatkozik, amely magában foglalja egy termék előállítását, használatát és hulladékba kerülését. Az életciklus tehát figyelembe veszi a nyersanyagok kinyerését, az alkatrészek és a termék előállitását, a köztes szállitási folyamatokat, a használati szakaszt és az „életút” végén zajló hulladékgazdálkodást. Szokás ezt a megközelítést "bölcsőtől a sírig" kifejezéssel jellemezni. Ez a szemlélet nemcsak termékekre, hanem szolgáltatásokra, vagy technológiákra is értelmezhető, ha figyelembe vesszük az adott szolgáltatás, vagy technológia megvalósításához és üzemeltetéséhez szükséges anyagok, termékek és energiaforrások életciklusát.
az életciklus értelmezés az életciklus felmérésben használt kifejezés.
Az életciklus értelmezés az életciklus környezeti szempontból legkritikusabb pontjainak meghatározását és a felmérés minőségével, megbízhatóságával kapcsolatos vizsgálatokat foglalja magában (pl. érzékenység vizsgálat). Az életciklus értelemzés során arra keressük a választ, hogy milyen következtetések vonhatók le az életciklus felmérés alapján és milyen esetleges ajánlások fogalmazhatók meg.
Az életciklus értelemzésre az életciklus leltárelemzés és életciklus hatásvizsgálat eredményei alapján kerül sor a cél és tárgy meghatározásának figyelembevételével.
Az életciklus értelmezés során az eredmények alapos kiértékelése a cél és a felhasznált adatok és az eredmények közötti ok-okozati összefüggések feltárása. Ez gyakran a felmérés során elkövetett hibák és téves feltételezések megállapítására és javítására is alkalmas.
az életciklus felmérés LCA vegyi anyagok, termékek és szolgáltatások veszélyességének, környezeti kockázatának számszerű jellemzése teljes életciklusuk figyelembevételével, hogy teljes és helyes képet kapjunk gyártáshoz, a felhasználáshoz és hulladékként megjelenéshez kötődő összes kibocsátásból és ebből adódó környezeti és egészségkockázatról.
A termékek életciklus-felmérésénél általában a globális kockázatokat veszik figyelembe széndioxid-kibocsátás, üvegházhatás, meg nem újuló források felhasználása, savas esőket okozó kibocsátások, ózon-réteg tönkretétele, eutrofizáció, sivatagosodás, környezettoxicitás, stb. és a felmérés anyagáramokon, anyagmérlegeken alapul. Már a termék tervezésénél elvégzik, erre utal az "ökodizájn" kifejezés. A vegyi anyagok teljes életciklusát mind regionális, mind lokális szintű kockázatfelmérésnél figyelembe veszik. Az LCA a cél meghatározását követően, egy leltár felvételével, majd az egyes globális kockázatok mennyiségi értékelésével folytatódik. Az értékelésnél meghatározzák a főkomponenseket és megfelelő statisztikai módszerekkel értékelik az érzékenységet az eredmény érzékenysége egyes komponensekre és a bizonytalanságot. Végül az interpretáció egy kumulált mérőszám formájában történik, mely megadja, hogy a termék vagy szolgáltatás mennyire terheli, mennyire kockázatos a Föld egészére nézve.
az életciklus felmérés (angolul „Life Cycle Assessment”, rövidítve LCA) olyan módszer, amely lehetővé teszi a környezettudományok szerint értelmezett életciklus lehetséges környezeti hatásainak számszerűsítését.
Egy termék életciklusának minden egyes szakasza (gyártási és szállítási folyamatok, használat, hulladékkezelés) anyag- és energia-fogyasztással és a környezetbe történő kibocsátásokkal jár. Ezeknek a fogyasztásoknak és kibocsátásoknak környezeti hatásuk van, melyeket az életciklus felmérés figyelembe vesz: az ökológiai következményeket (globális felmelegedés, ózonlyuk képződése, eutrofizáció, savas esők, ökotoxicitás stb.), az emberi egészségre káros hatásokat (pl. szmog képződés, humán toxicitás, stb.) és a nyersanyagok felhasználásához kapcsolódó hatásokat (pl. nem megújuló energiaforrrások és ásványi anyagok, vízfogyasztás stb.).
Az életciklus felmérés a cél és tárgy meghatározásával kezdődik, ahol pontosan definiáljuk, hogy mire vonatkozik a felmérés. Ezek után az életciklus anyag- és energiafogyasztásáról, ill. a kibocsátásokról készül egy leltár az ún. életciklus leltárelemzés során. A leltár alapján kerül sor a környezeti hatások számítására az életciklus hatásvizsgálat módszereivel, amelyek mennyiségi mutatókat eredményeznek. A felmérés utolsó lépése az életciklus értelmezés, amikor kiértékeljük az eredményeket, vizsgálhatjuk a felmérés minőségét és megbízhatóságát, ill. megfogalmazzuk a célok figyelembevételével levonható következtetéseket.
Az életciklus felmérés gyakorlati jelentősége, hogy a számszerűsített eredmények segítségével az életciklus környezeti hatásával kapcsolatos információ hatékonyan integrálható a döntéshozatali folyamatokba.
Az életciklus felmérésre vonatkozó nemzetközi szabványok az ISO 14040 és ISO 14044.
Az életciklus felmérés szolgáltatások és technológiák vizsgálatára is alkalmas, hiszen figyelembe vehetők az adott szolgáltatás, vagy technológia megvalósításához és üzemeltetéséhez szükséges anyagok, termékek és energiaforrások életciklusai.
az életciklus hatásvizsgálat az életciklus felmérésben használt kifejezés.
Az életciklus hatásvizsgálat a teljes életciklus során a nyersanyagok (pl. ásványi anyagok, energiaforrások) természetből történő kivonásával és a különböző anyagok természetbe történő kibocsátásával (pl. lég-, víz, talajszennyezőkkel) járó lehetséges környezeti hatásokat számszerűsítő eljárás.
Az életciklus hatásvizsgálat azután következik, hogy összegyűjtöttük, feldolgoztuk és dokumentáltuk a vizsgált életciklusra vonatkozó adatokat (ld. életciklus leltárelemzés). Az életciklus hatásvizsgálat lépései a következők:
- osztályozás és jellemzés, amellyekkel a különböző nyersanyagok és kibocsátások (ún. bemenő és kimenő áramok) együttes, aggregált hatása fejezhető ki bizonyos környezeti problémákkal összefüggésben (pl. globális felmelegedés, eutrofizáció, ökotoxikusság stb, melyek az ún. hatáskategóriák),
- normalizálás, amellyel az egyes környezeti problémákra kapott eredmények összehasonlíthatókká tehetők,
- súlyozás, amellyel az egyes környezeti problémákra kapott eredmények összevonhatókká válnak, azaz egy számmal tudjuk kifejezni a környezeti hatást.
Az életciklus hatásvizsgálat gyakorlati jelentősége, hogy a leltárelemzés során kapott hosszú lista, amely a bemenő és kimenő áramok mennyiségét tartalmazza, az eljárás során néhány mutatóvá alakítható. Ezek a mutatók könnyen kezelhetőek és kifejezik az életciklus lehetséges környezeti hatását.
'leltárelemzésen általában a meglévő készletek (pl. árúkészlet, anyagkészlet stb.) feltárását és számbavételét értjük. Az elemzés eredménye a leltár, ami gyakorlatilag egy lista, amely tartalmazza a készlet összetevőire vonatkozó minőségi és mennyiségi információkat.
Az életciklus felmérés esetében a leltárelemzés az életciklus során fellépő anyag- és energiafogyasztásokra, továbbá kibocsátásokra (ún. bemenő és kimenő áramokra) vonatkozó mennyiségi adatok gyűjtését, rendszerezését, feldolgozását és dokumentációját jelenti. Az életciklus leltárelemzés csak azután következik, hogy pontosan meghatároztuk, mire vonatkozik a felmérés (ld. cél és tárgy meghatározása). Az adatgyűjtéshez általában kérdőívet készítünk, amely az életciklus egy adott folyamata (ún. folyamategysége) esetén vonatkozhat például a felhasznált alapanyagok minőségére, kémiai összetételére és mennyiségére; a folyamat energiafelhasználására; a kibocsátott szennyezőanyagok és a termelt hulladékok mennyiségére.
Az életciklus azon folyamategységeiről, amelyekről nem áll módunkban közvetlenül, helyszíni adatokat gyűjteni, általában irodalmi forrásokat és adatbázisokat használunk fel (pl. alapanyagok előállítása, energiatermelési folyamatok, szállítási folyamatok fogyasztása és kibocsátásai stb.)
A leltárelemzés során az egyes folyamategységekről gyűjtött adatok alapján felépítjük a teljes életciklus modelljét. Ezt a gyakorlatban általában erre alkalmas szoftver megoldások segítségével tesszük meg. A leltárelemzés végeredménye a teljes életciklus bemenő és kimenő áramainak listája a vizsgált termék egy választott mennyiségére vonatkozóan (ld. funkció egység és referencia áram).