Lexikon
az RPC (angolul: RPC=Remote Procedure Call) segítségével egy számítógépes program egy másik számítógépen (másik címtérben) képes futni anélkül, hogy a távoli kommunikációt a programozónak külön el kéne készítenie. Ez azt eredményezi, hogy a programozó egyformán tudja kezelni a helyi és a távoli kódokat.
kockázati hányados, a károsan még nem ható veszélyes anyag-koncentrációhoz viszonyított hatást kifejtő környezeti koncentráció, vegyi anyagok környezeti kockázatának nagyságát jellemző számérték. Ökológiai kockázat mérőszámaként a környezetben előrejelezhető koncentráció és az ökoszisztémára előrejelzés szerint károsan még nem ható koncentráció hányadosa: RQ = PEC / PNEC. Ha értéke nagyobb, mint 1, elfogadhatatlanul nagy kockázattal állunk szemben. Emberi egészségkockázat mennyiségi jellemzésére megkülönböztetésül a HQ jelölést alkalmazzák.
RQ | Veszély |
<0,001 | elhanyagolható |
0,001-0,1 | kicsi |
0,1-1 | enyhe |
1-10 | nagy |
>10 | igen nagy |
kockázatcsökkentés, a környezettel kapcsolatban az előrejelezhető környezeti kockázatok csökkentése, megelőzéssel, korlátozással és remediációval. A vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatcsökkentés a környezeti- és humán egészségkockázat csökkentését jelenti megelőzéssel, korlátozással vagy remediációval, azaz gyógyítással. A kockázatmenedzsment fő eszköze, a kockázatfelméréssel karöltve kerül megvalósításra. Különös figyelmet és kiterjedt eszköztárat igényel a vegyi anyagok gyártása, használata, környezetbe vagy hulladékba kerülése.
kockázatcsökkentési stratégia, az elfogadhatatlanul nagy kockázatot jelentő vegyi anyagok kockázatának csökkentésére kidolgozott stratégia: gyártott és felhasznált mennyiség csökkentése, alternatív szerek bevezetése, biztonsági intézkedések, pl. cimkézés, vagy mindezek együttesen, stb.
egy vegyi anyag részletes vizsgálatának összegzése. Szerepel benne a vizsgálat tárgya, a módszerek, az eredmények, azok értékelése, a konklúziók, tehát minden információ ahhoz, hogy egy független szakértő további konzultáció nélkül is fel tudja mérni a vegyi anyag veszélyességét, kockázatát, helyzetét. (Forrás: REACH)
vegyi anyag biztonságos felhasználásával kapcsolatos általános mondatok. Például: "Tartsa a dobozt, jól lezárva" vagy "Kerülje a bőrrel való érintkezést" vagy "Ne öntse ki a lefolyóba/csatornába". Amikor a jelenlegi intézkedést hatályon kívül helyezik és a GHS hatályba lép, az S-mondatok helyett "elővigyázatossági nyilatkozatok" fognak szerepelni a feliratokon. (Source: REACH)
Az S-mondatok felsorolását a "vegyi anyagok biztonságos használatára vonatkozó tanácsok" címszó alatt találja.
az Ultrahanggal segített extrakció angol nevéből (Sonication Assisted Extraction) származó rövidítés. A módszer részletes leírását lásd ott.
Strategic Approach to International Chemicals Management: vegyi anyagok nemzetközi menedzsment stratégiája, melynek célja, hogy a 2002-es Johannesburgi Fenntartható Fejlődés Világ Csúcstalákozó döntésének értelmében 2020-ra elérjük, hogy a gyártott és használt vegyi anyagok környezetre és emberi egészségre gyakorolt káros hatása minimalizálódjék.
angol rövidítés: Strategic Approach to International Chemical Management = Vegyi Anyagok Nemzetközi Menedzsmentjének Stratégiája. Ezt a stratégiát 2006-ban fogadták el Dubaiban, hogy ezzel a 2002-es Johannesburgi Fenntartható Fejlődés Világtalálkozón megkötött egyezményt szolgálják, mely kimondja, hogy 2020-ra a vegyi anyagok okozta egészségkockázatnak elfogadható értékre kell csökkennie.
a savas esőt okozó savak az égetésből származó kéndioxid és nitrogénoxidok vízzel (légkör páratartalma) történő egyesülésével jönnek létre a légkörben.
Az atmoszférából a csapadékkal a földfelszínre kerülő savas anyag káros a növényekre és az emberi egészségre, de tönkreteszi az összes felszínközeli környezeti komponenst: a növényzetet, a talajt, az óceánokat és a tengereket.
A talaj felszíni rétegét elsavanyítja, ezzel szerkezetét, textúráját, tápanyagállapotát és kinden egyéb talajtulajdonságot (élőhely és termőhely) leront, tönkretesz.
A savas eső pH értéke 5 alatt van, de sokkal kisebb is lehet, akár pH 2 érték is előfordulhat, attól függően, hogy az atmoszférában mennyi a savas komponensek mennyisége.
a talaj és a víz pH-értékének folyamatos csökkenése, savas esők, és savanyodó hulladékok hatására. A folyamatos savanyodás károsítja az ökoszisztémát, a tápanyagáramokat, elpusztítja a savra érzékeny halfajokat, növényeket, megváltoztatja a fajeloszlást.
Lásd még: savas eső
a keverőbabás extrakció angol nevének (Stir-Bar Solvent Extraction) rövidítése, a definíciót lásd ott.
Scientific Committee on Emerging and Newly Identified Health Risks / Újólag Azonosított és Növekvő egészségkockázatok Tudományos Bizottsága, az Európai közösség egyik tudományos bizottsága, mely eddig nem ismert környezeti és egészségkockázatokkal foglalkozik, így az egyes kockázati faktorok kölcsönhatásaival, a mikroorganizmusokkal szembeni rezisztenciával, a nanotechnológiák hatásaival, a vérkészítmények biztonságával, a fertilitás-csökkenés okaival, a fizikai hatások (zaj és rezgés) egészségkárosításával, az endokrin rendszer daganatos megbetegedéseivel, stb.
Egyik fő területük a nanotechnológiák kockázatainak megítélésére alkalmas és szükséges kockázatfelmérési módszer megalapozása.
http://ec.europa.eu/health/ph_risk/committees/04_SCENIHR/04_SCENIHR_en.htm
Committee for Socio-Economic Analyses, társadalmi-gazdasági elemzést végző bizottság. A tgaszervezetek szakértő delegáltjaiból áll, az ECHA működteti és a REACH törvény végrehajtásában játszik szerepet. A tervezett szabályozás előrejelezhető szociális-társadalmi és gazdasági hatásait vizsgálja, értékeli. Értékelését figyelembe veszik a vegyi anyagokkal kapcsolatos EU szintű döntések meghozatalakor (engedélyezés, cimkézés, korlátozás, betiltás, stb.)
a klónozás egy fajtája, amikoris egy sejtből kiveszik a sejtmagot és azt beültetik egy olyan petesejtbe, melyből korábban eltávolították saját sejtmagját. ilymódon a manipulált petesejt a donor sejt genetikai anyagát tartalmazza, tehát annak megfelelően fog működni és fejlődni. Az ilyen manipulált petesejtek in vitro indukció hatására embrióvá fejlődnek. A híres Dolly, az első klónozott élőlény ezzel a technikával jött létre.
állati vagy emberi sejtek mesterséges tápközegben, laboratóriumi körülmények között tenyésztve.
Az emberi eredetű laboratóriumi sejttenyészet gyors és megbízható helyettesítője lehet az állatkísérleteknek az új vegyületek káros hatásainak vagy biztonságosságának tesztelésében.
Ahhoz, hogy a tenyészett sejtektől, szövetektől egyértelmű választ kapjunk egy-egy vegyi anyagra vayg külső hatásra reagálva, ismernünk kell azokat a molekulákat, molekuláris vagy biokémiai márkereket, melyek a káros vegyi anyagok hatásával összefüggésben termelődnek a sejtekben, szövetekben.
Society of Environmental Toxicology and Chemistry = környezettoxikológiai és Környezetkémiai Egyesület. Egyéneket és intézményeket tömörítő nonprofit világszervezet. Fő tevékenységei: környezetvédelmi problémák tanulmányozása, analízise és megoldása, elsősorban a terészeti kincsek menedzsmentje és szabályozása, környezeti oktataás, kutatás és fejlesztés. Céljai, hogy támogassa a fenntartható környezetminőség és az ökológiai integritás érdekében végzett kutatásokat, elveket és gyakorlatot, és a tudományos eredmények hasznosítását a gyakorlatban, elsősorban a környezetszennyező anyagokkal és sztresszorokkal kapcsolatban. Európai szervezete a SETAC Europe.
http://www.SETAC.org/, http://www.SETAC.org/node/88
a növényi diverzitás jellemzésére használt mérőszám.
H = - Σ (ln Pi) * Pi. Pi = Ni / Σ Ni, ahol Ni = a növényEK száma (fajon vagy más osztályon belül).
Substance Information Exchange Forum: anyaginformációs cserefórum, a REACH előregisztrációs fázisa után alakuló fórum, a már bevezetett anyagok adatainak megosztására. Azt jelenti, hogy a REACH használóinak meg kell osztaniuk egymással a vegyi anyagokra vonatkozó információt.
A SIEF fő céljai a következők:
1. a regisztrációs célú adatmegosztás megkönnyítése
2. megegyezés az anyagok osztályozásában és címkézésében, ahol értelmezésbeli különbség van a lehetséges regisztrálók között.
a Simple-box modell egy Mackay-típusú, többelemes sorsmodell, melyet a vegyi anyagok környezetben való terjedésének, viselkedésének és sorsának modellezésére hoztak létre.
A modell lényege, hogy a környezetet mint homogén kevert elemek együttesét képezi le. Ezek az elemek a levegő, a felszíni édesvizek, a tengervíz, az üledékek, három talajfázis (megkülönböztetve a mezőgazdasági, ipari és természetes talajokat), és a növényzet, mint külön fázis. A modell mind regionális, mind kontinentális, mind pedig globális kiterjedésre alkalmazható. A doboz modell inputja a szennyezőanyag-kibocsátás különböző forrásokból, outputja pedig a dobozokban, vagyis a környezeti elemekben kialakuló állandosult (steady-state) állapot.
A környezetet előre meghatározott "európai" paraméterek alapján veszi figyelembe ez a modell.
A doboz-modell szoftverként is alkalmazható, az EUSES (egységes európai szftver vegyi anyagok kockázatának felmérésére) is ezt a modellt alkalmazza.
Lásd még: vegyi anyagok terjedése a környezetben
ez a modell egy sokközeges dobozmodell, amivel a szennyvíztisztító rendszerekre jellemző állandósult állapotban kialakuló koncentrációkat számíthatjuk ki.
A modell összeállítása Struijs (1991) nevéhez fűződik. Az EU-TGD ezt a koncepció-modellt választotta a szennyvíztisztítókban lejátszódó folyamatok kvantitatív jellemzésére.
A szennyvíztisztítóban történő szennyezőanyag eltávolítás mértékét az anyag fizikai-kémiai és biológiai tulajdonságai illetve a szennyvíztisztító telep üzemeltetési körülményei szabják meg. A szennyezőanyag eltávolítás mértéke meghatározható a befolyó tisztítatlan és az elfolyó tisztított szennyvízben mért koncentrációk alapján és/vagy laboratóriumi szimulációs tesztekkel a KOI és/vagy DOC mérés alapján. Amennyiben nincs mért adat szennyezőanyag-eltávolítás hatékonyságát a SimpleTreat nevű szennyvíztisztítási modellel is kiszámíthatjuk.
A SimpleTreat-tel modellezett szennyvíztisztító telep átlagos méretű, az eleveniszapos aerob degradáción alapuló üzem, amely 9 elemből áll. Ezzel a sokelemes doboz modellel a szennyvíztisztító üzemben kialakuló jellemző steady-state (állandósult állapotú folytonos technológia) koncentrációkat lehet kiszámítani.
A SimpleTreat modell újabb, módosított verziójában a kockázatfelmérés későbbi szakaszában szerzett pontosabb információkat is figyelembe lehet venni. Az alábbi forgatókönyvek választhatók:
- biológiai degradáció hőmérsékletfüggése
- Monod-egyenlet szerinti degradációs kinetika
- vegyi anyag degradációja az adszorbeált fázisban
- iszap retenciós idő változása/ változtatása
- előülepítés nélküli kezelés
SIN = substitute in now! Magyarul, helyettesítsd most! Azoknak a veszélyes, elselhetetlenül nagy kockázatot jelentő vegyi anyagoknak a helyettesítéséről van szó, melyek vagy már rákerültek az EU REACH által létrehozott SVHC listára vagy erre a listára kerülés jelöltjei.
A SIN lista 2011. májusában 378 vegyi anyagot tartalmazott.
A WHO-nak is van helyettesítendőnek minősétett vegyi anyag listája, mely a MOKKa Lexikon angol változatában SIN alatt megtalálható (ttp://www.who.int/ifcs/documents/standingcommittee/substitution/en/index.html)
Kis- és középvállalkozások
Simplified Molecular Input Line Entry System. Egyszerűsített molekula adatsor beviteli rendszer mozaikszava. Egy egyszerűsített vegyianyag kód, ami lehetővé teszi a felhasználónak, hogy megjelenítsen egy 2 dimenziós kémiai szerkezetet szöveges formában, megkönnyítve a bevitelét számítógépes alkalmazásba.
Sustainable maNagement of sOil and groundWater under the pressure of soil pollution and soil contaMinAtioN. A SNOWMAN projekt a talajszennyezettségnek kitett felszín alatti vizek fenntartható menedzsmentjével foglalkozik.
Fő célja, hogy Európában megteremtődjék az együttműködő kutatás és annak finanszírozása. Az Európai Bizottság (EC) által finanszírozott ERA-NET-et (European Research Area Networks = Európai Kutatások Hálózata) szeretné SNOWMAN az európai országok, elsősorban a SNOWMAN közreműködőinek kofinanszírozása segítségével fenntartani.
http://www.environment-agency.gov.uk/science/922300/scienceprojects
a háromfázisú, telítetlen talajban a folyadék által ki nem töltött pórusteret talajlevegő tölti ki. A talajlevegő fontos szerepet játszik a növényi gyökerek oxigénellátásában, az aerob és fakultatív anaerob talajmikroorganizmusok működésében, a talajban folyó biogeokémiai ciklusok és a mineralizáció intenzitásában. A talajlevegő összetétel eltér a légköri levegő összetételétől, oxigéntartalma kisebb, széndioxid-tartalma pedig nagyobb, mert a gázcsere légkörrel lassú, többnyire diffúzió által limitált. Átlagos, nem szennyezett talaj CO2 tartalma 0,5% körüli érték, de intenzív biodegradáció mellett, akár 10%-ra is felmehet, mely a talajnedvességbe oldódva savanyodást okoz. A növények az 5% feletti CO2 értéket már nem kedvelik. A talaj emelkedett CO2 tartalma átlagon felüli mikrobiológiai aktivitásra utal, a talajszennyezettség indikátora is lehet.
A talaj O2-tartalma megszabja a talaj redox-állapotát, a növények a 10% feletti oxigéntartalmat kedvelik.
A talajgáz vízgőzzel telített, 95% alá csak akkor csökken a relatív páratartalma, ha annyira kiszárad, hogy csak az erősen kötött víz marad meg benne, ami a növényEK számára már nem felvehető.
anaerob talajokban kénhidrogén és metán is lehet a talajgázban.
Szennyezett talajokban illó szerves anyagok gőzei is felgyűlhetnek a talajgázban, és a talajból kidiffundálhatnak a légkörbe. Ez a folyamat gyorsítható, intenzifikálható és kontrollálható (gőzök összegyűjtése és kezelése) megfelelő technológiai bevatkozásokkal.
nagy hatékonyságú extrakciós technika, melynek során a szilárd minta több órán keresztül szakaszos megoldásban, többször ismétlődő formában extrahálódik. A Soxhlet extrakció egy lombik és egy hűtő közé helyezett speciális feltét segítségével történik úgy, hogy a lombikban lévő extraktum forralásával keletkező és a hűtőben lecsapódó oldószer a feltétben elhelyezett extrahálandó anyagra csepeg. Az extrahálandó anyag a Soxhlet feltét szivornyával ellátott tartályában lévő, folyadékra átengedő papírhüvelyben helyezkedik el. Ha a Soxhlet feltét tartálya megtelik, a szivornya leengedi a friss extraktumot a gyűjtőlombikba, ahol az állandó forrásban lévő extraktumból újabb tiszta oldószer párlódik az extrahálandó anyagra, mindaddig, amíg már teljesen tiszta oldószer nem kerül ki a feltétből, vagyis tökéletesen kiextrahálódott a minta. Hőre érzékeny vagy különösen illékony anyagok extrakciójára nem alkalmas ez a rendszer. Lásd még: http://chemistry.hull.ac.uk/labweb/glossary_soxhlet.php#
levélszemét, kéretlen, zavaró levél, gyakran rengeteg (több millió) címre szétküldve. 1994-ben került be a köztudatba, amikor nagy felháborodást váltott ki egy amerikai ügyvédi iroda e-mailes reklámkampánya.
a szilárd fázisú mikroextrakció angol nevének (Solid Phase Microextraction) rövidítése. A definíciót lásd ott.
ingyenes kémprogram kereső, amivel a legtöbb bosszantó kémprogram, reklámprogram, adware eltávolítható. Naponta többször frissül, könnyen kezelhető, képes állandó védelemre is, így a számítógépre letöltődő kártékony program nem módosíthatja az ügyfél Windows-os állományát, vagy a böngésző (Internet Explorer) indításakor a kezdőoldalként megjelenő oldalt.
az angol Species Sensitivity Distribution (SSD) kifejezés rövidítése, magyarul azt jelenti, hogy a fajok érzékenységi eloszlása. Azt jelenti, hogy egy ökoszisztéma tagjainak érzékenysége egy vegyi anyaggal szemben eltérő: mindegyik fajé más.
Az SSD módszer ökoszisztémára károsan még nem ható vegyi anyag koncentráció meghatározását szolgáló eljárás, egy statisztikai extrapolációs módszer.Lényege, hogy a publikált eredmények közül kigyűjtik egy vegyi anyagra különféle fajokkal mért NOEC (károsan még nem ható legnagyobb mért koncentráció) értékeket és ezek értékét ábrázolják gyakoriságuk függvényében. Az eloszlási görbéről leolvassák az Xm, az átlagos NOEC értéket és a hozzá tartozó toxicitási sávot, illetve a szórást (Sm).
Ennek a metodikának az az alapja az, hogy feltételezzük, hogy a laboratóriumban mért fajok érzékenységi eloszlása megegyezik a valósággal, vagyis jól reprezentálja a környezetben a valóságban élő fajok érzékenységi eloszlását.
Lásd még PNEC.
az oldószeres kivonatban mért koncentráció egy bizonyos időperiódusban, összehasonlítva a vizsgálati anyag kezdeti koncentrációjával t = 0 hőmérsékleten. Ez az információ különösen fontos, ha a mintákat tárolni kell. A REACH regisztrációhoz szükséges adatlap által előírt fizikai-kémiai jellemző 100 tonnánál nagyobb mennyiségben gyártott vagy importált anyagokra. (http://www.prc.cnrs-gif.fr/reach/en/physicochemical_data.html) Csak akkor kell meghatározni a stabilitást szerves oldószerekben és azonosítani a fontosabb bomlástermékeket, ha a stabilitás kritikus lehet. Nem kell elvégezni a tesztet, ha az anyag szervetlen.
olyan talajkezelési technológia, melynek lényege a szennyezőanyag lehetőleg irreverzibilis immobilizálása. Ez történhet fizikai, kémiai, termikus vagy biológiai módszerekkel. Technológiai megoldások:
1. fizikai-kémiai stabilizálás: szilárdítással, beágyazással pl. beton, gipsz, bentonit, bitumen, polimerek felhasználásával;
2. kémiai stabilizálás: oldhatatlan kémiai forma létrehozása a pH beállításával, pl. meszezés, CaCo3 talajra alkalmazása; oxidációval, pl. ózon, hidrogénperoxid hatására szerves szennyezőanyagok kondenzációja, polimerizációja, oldhatóságuk csökkentése; reduktív körülmények biztosításával, pl. fémből oldhatatlan szulfid létrehozása;
3. termikus stabilizálás, szennyezőanyagé, talajban: áttekintés: kerámiába, téglába ágyazás, vitrifikáció;
4. biológiai stabilizálás: növényzet fizikai hatása erózió és defláció ellen, növények kémiai hatása, pl. gyökerek által kiválasztott stabilizáló vegyületek; növények biológiai folyamatai során a sejtekben történő stabilizálás, szennyezőanyagé, talajban: áttekintés, pl. bioakkumuláció; mikrobiológiai tevékenység, pl. szulfátredukció. környezeti elemek szilárd fázisában fizikailag, kémiailag vagy biológiailag immobilizált szennyezőanyagok újramobilizálódása monitorozást (kioldási teszt) és megelőzést igényel. A remobilizálódás elfogadhatatlanul nagy kockázatát a kémiai időzített bomba kifejezéssel szokták jellemezni.
a szennyezett talajhoz különböző adalékanyagokat adva lecsökkenthető a ®szennyezőanyagok mozgékonysága, hozzáférhetősége. A stabilizálás történhet fizikai, kémiai vagy biológiai módszerekkel, főleg a szilárd fázisok (talaj, üledék, szilárd hulladék) esetében alkalmazható. A stabilizálás történhet in situ vagy ex situ megoldással és a stabilizált mátrix lehet koncentrált vagy diszperz. Ez alatt azt kell érteni, hogy a stabilizált termék lehet egy betontömb, egy kerámia-anyag, egy aszfaltút, stb., tehát tömör és koncentrált anyag, de lehet a stabilizált termék mikroszemcsés, talajba kevert vagy keveredő anyag is, ezt az eljárás diszperz fizikai-kémiai stabilizálás.
Az un. diszperz stabilizálás nem károsítja a talajökoszisztémát, míg a drasztikus fizikai-kémiai vagy hőhatásokkal járó szilárdítás vagy tömbösítés az ökoszisztémát károsító vagy teljesen elpusztító eljárások.
1. in situ a talajba kevert porózus anyagok, mint például a természetes és mesterséges zeolitok, bentonitok vagy a kalcit immobilizálják a szennyezőanyagokat, azáltal, hogy növelik szorpciójukat. A zeolitok szilikát ásványok, melyek jelentős kationcserélő aktivitással rendelkeznek, így a különböző nehézfémeket szelektíven képesek alkáli- és alkáliföldfémekre cserélni.
2. A pernye, hamu, humuszanyagok és agyagásványok is jó hatásfokkal adszorbeálják a szennyezőanyagokat. ex situ megoldásként keverő reaktorban a szennyezett talajhoz puzzolán anyagokat (szilícium, alumínium és kalcium ásványok) keverhetünk. A szilikát mátrixhoz a szennyezőanyagok fizikailag és kémiailag is kötődhetnek. Kezelés után a stabilizált anyag talajfeltöltésre is alkalmazható. Elsősorban kőolaj eredetű szénhidrogén és nehézfém szennyezéseknél alkalmazható.
3. kémiai stabilizálás: jellemző módon diszperz formában történik a talajban, mind in situ, mind ex situ megoldásai vannak. Az alapul szolgáló kémiai reakciók a szennyezőanyagtól függően szinte végtelenül sokfélék lehetnek, a lényeg az, hogy a talajban a szennyezőanyag és a reagens között lejátszódó kémiai reakció eredményeképpen csökkenjen vagy szűnjön meg a szennyezőanyag mozgékonysága, vízoldhatósága, biológiai hozzáférhetősége, végeredményben tehát káros hatása (toxicitása, mutagenitása, teratogenítása, stb.).
4. Mész és foszfát: oldható foszfátok illetve mész adagolásával növelhető a talaj pH-ja, s ennek következtében csökken a szennyezőanyagok oldhatósága, mozgékonysága, hozzáférhetősége is. A gyakorlatban nehézfémekkel szennyezett talajra az alábbi eljárásokat alkalmazzuk leggyakrabban. Pufferoldatot és foszfátot adagolhatunk, ezzel érhetjük el a szennyezőanyagok stabilisabb, kevésbé veszélyes formájúvá történő átalakulását. Meszezést is alkalmazhatunk, talajra, savas felszíni vagy felszín alatti vizekre. Arra kell ügyelni több fém esetén, hogy a szennyező fémek oldhatósága, illetve kicsapódása egymástól eltérő pH és redoxpotenciál értékeken történik. A fémösszetételtől függően kell egy vagy többlépéses meszezést tervezni, vagy más immobilizáló eljárással kombinált megoldást. Vizes mészpép helyett szilárd fázisú mészkőport is alkalmazhatunk, azt a lehető legegyszerűbb agrokémiai eljárásokkal lehet a talajba keverni.
5. redoxpotenciál befolyásolása: a talaj vagy a felszíni vízi üledék redoxpotenciáljának mesterséges megváltoztatása, a szennyezőanyag kémiai formájának függvényében a kevésbé oldható kémiai forma irányába. Például, hosszútávon is hatékony megoldás a szennyezett lápok anaerobitásának megtartása vagy vizek és talajok mélyebb rétegeiben a redoxpotenciál csökkentése. Ezen módszerek egy része már átvezet a mikrobiológiai stabilizáláshoz, hiszen a redoxpotenciál csökkentésében maguknak a talaj (üledék) mikroorganizmusoknak is fontos szerepük van.
A kémiai immobilizációs technológia egyaránt alkalmazható ex situ és in situ módon. in situ esetben általában agrokémiai eljárásokat alkalmazunk: keverésre, homogenizálásra szántást, mélyszántást és boronálást, oldott adalékanyagok bejuttatására, öntözést, stb.
Az ex situ technológia a szállítóeszköztől függően lehet szakaszos vagy folyamatos. Az on site (az eredeti helyszínhez közel) megoldásnál csak egy egyszerű keverő berendezés (pl. betonkeverő) szükséges a helyszínen történő vegyszer-talaj keverék előállításához. Kezelés után a talajt visszatöltik.
&search
a biotechnológiák megfelelő ellenőrzöttsége és irányíthatósága érdekében a célmikroorrganizmusokból steril körülmények között előállított inokulumot használunk, melyet starterkultúrának is neveznek. Ez azt jelenti, hogy nem bízzuk a természetre vagy a véletlenre, hogy milyen mikroflóra domináljon egy sajt, egy tejtermék, egy húskészítmény gyártási folyamatában vagy akár egy környezetvédelmi biotechnológiában. A starterkultúra a kívánatos folyamatot katalizáló mikroorganizmust vagy mikroorganizmusokat tartalmazza a szaporítására használt táptalajon vagy tápoldatban. A starterkultúrát megfelelően nagy koncentrációban alkalmazva a biotechnológiában az vagy egyedüli vagy főkomponensként működik, elnyomva a többi mikroorganizmust.
a statisztika adatok gyűjtését, összegzését, interpretálását követően, matematikai módszerek alkalmazásával előállított információ. A statisztika matematikai értékekkel jellemzi a különbségeket, és megadja, hogy a tanulmányozott csoportok közötti különbség jelentős-e.
A staisztikai számításokhoz általában szoftvereket alkalmazunk. Ha ide kattint megtalálhatja az ingyen letölthető szoftverek listáját linkekkel.
a szennyvíztisztító telep angol rövidítése
a Streckeisen vagy a QAPF diagram, alaplapjukkal egymással szembefordított, egyenlő oldalú, kettős háromszög diagram, melyet a magmás kőzetek makroszkópos és mikroszkópos kőzethatározásához használják. Albert Streckeisen dolgozta ki és publikálta 1976-ban és 1978-ban, ma pedig a Nemzetközi Földtudományi Unió (IUGS International Union of Geological Science) által elfogadott és használatos rendszer. A rendszert mélységi magmás kőzetekre dolgozta ki, de egyes nagyon finomszemcsés kőzetekre is használatos. A rendszer a kőzetek modális ásványos összetételén alapul, vagyis a kőzetalkotó ásványok térfogatszázalékos eloszlásán. A kőzetek osztályozásánál a kőzetalkotó ásványokat az alábbi öt csoportba osztjuk: Q = kvarc, A = alkáli földpátok, P = plagioklász, F = földpátpótlók (foidok), M = színes (mafikus) elegyrészek. Amennyiben a színes elegyrészek aránya <90 (M<90), a színtelen elegyrészek alapján osztályozzuk a kőzeteket. Az osztályozást a QAPF diagramban végezzük. Az osztályozás elve az, hogy a Q és az F csoport ásványai egyidejűleg nem fordulhatnak elő ugyanabban a magmás kőzetben elsődleges képződési módon, mert az olvadékban a többlet SiO2 a földpátpótlóval reakcióba lép és földpátot hoz létre. Ezért egyféle magmás kőzetben maximálisan három csoport ásványai fordulhatnak csak elő. Amennyiben a színes elegyrészek aránya 90–100 közé esik (M>90), a színes elegyrészek alapján osztályozunk. Ezek a kőzetek az ultrabázitok (ultramafitok). Leggyakoribb ásványaik az olivin, piroxén és az amfibol (hornblende). Ennek megfelelően két háromszögdiagramot (olivin–ortopiroxén–klinopiroxén vagy olivin–piroxén–amfibol) használunk.
"cukros elárasztásnak" fordítható, a szennyezett talaj és talajvíz remediációjára alkalmazott, a talajvíz kitermelésén és felszíni kezelésén alapuló un. pump and treat technológiának az az innovatív változata, amikor a szennyezőanyag kioldódását egy cukorféleség, a ciklodextrin, pontosabban hidroxipropil-béta-ciklodextrin alkalmazásával gyorsítják. Amerikai kutatók fejlesztették ki a technológiát és alkalmazták sikerrel számos, pl. triklóretilénnel szennyezett katonai területen. A ciklodextrin oldatot egy injektáló kútba vezetve a szívó kutakban a szerves szennyezőanyagokat megemelkedett koncentrációban tartalmazó talajvizet szivattyúznak ki, melyet a felszínen pl. desztillációval és a gőzök aktív szenes megkötésével tisztítanak meg. Az ilyen módon regenerált ciklodextrin oldatot visszavezetik a technológiába. (lásd még 183. számú adatlap a MOKKA adatbázisban). További irodalom: Boving, T.B. and Brusseau, M.L. (2000) Solubilization and removal of residual trichloroethene from porous media: comparison of several solubilization agents. J. Contam. Hydrol., 42(1), 51-67; Boving, T.B., Barnett, S.M., Perez, G., Blanford, W.J. and McCray, J.E. (2007) Remediation with cyclodextrin: recovery of the remedial agent by membrane filtration. Remed. J., 17, 21-36.