Lexikon

a rézsűk rongálódását, a part elhabolását megakadályozó műszaki beavatkozások, partvédelmi művek összessége.

folyókon, csatornákon, tavakon a vízsodrás, hullámverés, a jég partokat és mederoldalt rongáló hatását megakadályozó vízilétesítmény.

passzív technológiák alatt általában olyan környezetvédelmi technológiákat értünk, melyek hosszútávon, közvetlen emberi beavatkozás nélkül működtethetőek melyekkel a technológiai paraméterek ellenőrzésén kívül, amely történhet távérzékeléssel is, más teendő nincs. Ilyen technológiákat célszerű alkalmazni évtizedeken keresztül folyamatosan fellépő szennyezett talajvizek, csurgalékok, bányavizek, diffúz forrásból származó felszíni vízgyűjtők kezelésére, ha a forrás nem távolítható el illetve nem korlátozható a kibocsátása. Célszerű úgy megalkotni ezeket a passzív technológiákat, hogy természetesen rendelkezésre álló energiaforrásokat használjanak fel, pl. az alábbiakat:
- topográfiai gradiens
- mikrobák metabolikus energiája
- fotoszintézis
- kémiai energia.

Leggyakrabban alkalmazott technológiai megoldások:
- aerob és anaerob tavak és lápok
- aerob és anaerob felszín alatti biológiai reaktorok
- reaktív résfalak: legkülönbözőbb töltetekkel ellátott felszín alatti áteresztő falak vagy átfolyós reaktorok.

- reaktív zóna vagy kaszkád-elrendezésű reaktív zónák.
Leggyakoribb szennyezőanyagok, illetve szennyezett környezeti elemek, melyekre a passzív módszerek jellemzően alkalmazhatóak:
- közel semleges pH-jú, vassal szennyezett vizek kezelésére: aerob lápok
- savas vizek kezelésére: komposzt alapú passzív rendszerek: komposztban lévő szulfát redukáló baktériumok segítségével: biológiai reduktív lúgosító rendszerek
- savas vizek kezelése pH növelés mészkő oldással: kémiai semlegesítés
- fémek mobilitásának csökkentése, anoxikus körülmények biztosításával: komposzt lápok vagy aerob körülmények között: sekély víz nádassal
- fémekkel, szerves anyaggal szennyezett semleges, lúgos vagy savas felszín alatti vizek kezelése: reaktív résfalak vagy reaktív zónák segítségével.

kiemelten veszélyes vegyi anyagok, melyek hosszú időn keresztül megmaradnak a környezetben, mert ellenállnak mindennemű bontásnak, erősen bioakkumulálódnak és toxikusak.

személyi számítógép, angolul: Personal Computer.

poliklórozott dibenzo-furánok, lásd dioxinok" target="_blank">poliklórozott dibenzo-dioxinok és dibenzo-furánok

angolul PCMCIA= Personal Computer Memory Card International Association, magyarul "picimaci" kártyának is nevezik ezt az erre alakult nemzetközi egyesület által szabványosított bővítőhelyet. A PCMCIA kártyákat általában hordozható számítógépekben használják.

személyes digitális asszisztens (angolul: PDA=Personal Digital Assistant) vagyis egy zsebszámítógép, cím- és telefonkönyvvel, naptárral, PC-re vagy a PC-ről tölthető formában. Bár más irányból és célból kezdődött a fejlesztése, ma már szinte azonos egy kisebb laptoppal, alkalmas programok futtatására, dokumentumok olvasására, internet és email elérésre is. USB kábellel vagy infraporttal összeköthető a számítógéppel.

vegyi anyag, (szennyezőanyag) előre jelzett környezeti koncentrációja. Meghatározása számítással történik terjedési modell alapján, a szennyezőanyag térben és időben történő mozgásának figyelembevételével, statisztikai vagy mérési adatokból kiindulva.

Az ökológiai hálózat egy rendszer, mely magába foglalja azokat az értékes ökológiai területeket, élőhelyeket, ökoszisztémákat, tájakat és élőlényeket, melyek védelemre szorulnak.

A Páneurópai Ökológiai Hálózat területi kategóriái a következők:

1. A magterület természetes és féltermészetes, Európára jellemző és európai jelentőségű területek, európai jelentôségű fajok, populációk élőhelye.

2. Az ökológiai folyosó jellemzője a kielégítően nagy méretű élőhelyek biztosítása a populációk számára. Funkciója a vándorló fajok mozgásához szükséges élőhely-összeköttetés, a genetikai és térbeli kapcsolatok biztosítása.

3. A pufferterület olyan terület, amely a negatív külső hatások csökkentésére, a tényleges magterület/folyosó méretének növelésére, a magterület alakjának (a kerület és terület arányának) javítására alkalmas. A magterület és a folyosó körül szükség szerint kialakítható.

4. A rehabilitációs terület funkciója a PEEN másik három elemének rehabilitálása, minőségi javítása, térbeli növelése, a hiányzó és kapcsolódó pontok kialakítása.

eszköztár a szennyezett területek menedzsmentjével kapcsolatos pénzügyi kockázatok kezelésére, felmérésére és ellenőrzésére (Forrás: EUGRIS)

peroxid-tartalmú szintetikus biocidhttp://enfo.hu/mokka/secure/.tmp/glossary/glossary_edit.php

a perzisztencia egy anyag azon képessége, hogy kémiailag stabil maradjon. Fontos tényező a környezetbe kibocsátott anyagok környezeti hatásainak becslésében. Bizonyos mérgező anyagoknak (például cianidoknak) kicsi a perzisztenciája, míg más, nem azonnal mérgező anyagoknak (például számos szerves klórvegyületnek) nagy a perzisztenciája, és ezért súlyosabb hatásaik lehetnek, mert a környezetben tovább megmaradnak, így tovább képesek káros hatásukat kifejteni.

egy anyag akkor felel meg a perzisztencia kritériumának, amennyiben:
– felezési ideje tengervízben 60 napnál hosszabb, vagy
– felezési ideje édesvízben vagy folyótorkolati vízben 40 napnál hosszabb, vagy
– felezési ideje tengeri üledékben 180 napnál hosszabb, vagy
– felezési ideje édesvízi vagy folyótorkolati vízi üledékben 120 napnál hosszabb, vagy
– felezési ideje a talajban 120 napnál hosszabb.

a REACH rendelet XIII. melléklete határozza meg a perzisztens, bioakkumulatív és mérgező (PBT) anyagok azonosítási kritériumait, I. melléklete pedig az ezen anyagokra vonatkozó értékeléssel kapcsolatos általános rendelkezéseket tartalmazza. A PBT anyagok különös aggodalomra okot adó anyagok (SVHC), amelyek bekerülhetnek a XIV. mellékletbe, és ezáltal engedélyezési kötelezettség hatálya alá kerülhetnek. Lásd még PBT.

ld. növényvédő szerek

PET, polietilén tereftalát, a műanyag palackok anyaga, nem tartalmaz ftalátokat.

A PET palackokban tárolt italokban kimutatott hormonrendszert károsító hatásért tehát valószínűleg nem a ftalátok felelősek, de a valódi okot még nem sikerült azonosítani. A kioldódó és az italban megjelenő anyagok származhatnak a kupakból vagy eredetileg is benne lehettek a tárolt italban (ásványvízben), de az is lehet, hogy a PET anyagából kioldódó más káros anyagok, péládul esetleg ón jelenlétéből származik.

A kérdést nagy erőkkel kutatják. Az is lehetséges, hogy a YES-teszt, mely a pozitív eredményt produkálta indokolatlanul mutatja hormonrendszer károsító anyag jelenlétét: ez a teszt hajlamos olyan vegyületeket is hormonrendszer-károsítónak mutatni, melyek a reális környezetben ártalmatlanok.

nagy nyomású folyadék extrakció (angol nevéből rövidítve: pressurized fluid extraction)

pikogramm, tömegegység
1 nanogramm (ng) = 1000 Picogramm (pg)
1 pikogramm = 0,000 000 001 g

a hidrogénion koncentrációjának negatív logaritmusa, dimenzió nélküli kémiai mennyiség, mely többnyire vizes oldatok kémhatásáról: savasságáról illetve lúgosságáról nyújt felvilágosítást. Definíciószerűen pH = - log₁₀ a_H+, ahol a_H+ a hidrogénion aktivitása. A pH-t nem csak vizes oldatokra, hanem más közegekre is meg lehet adni, például alkoholra vagy a talajra. A talaj pH-értéke egy megegyezés szerinti arányban készült (általában 1:5) vizes talajszuszpenzió megegyezés szerinti idő elteltével (általában 30 perc) mért pH értéke.

A hagosságszint mértékegysége.

Tartalmilag megegyezik a dB-lel de a szubjektív összehasonlításra utalás miatt phon névvel nevezzük meg.

Forrás: Walz Géza:Zaj- és rezgésvédelem. Budapest Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft.2008

számítógépes szkriptnyelv, (angolul PHP=Hypertext Preprocessor) nyílt forráskódú, legfőbb felhasználási területe a dinamikus weboldalak készítése. Emiatt a PHP-t jórészt szerver-oldalon használják, bár létezik parancssori interfésze is, illetve önálló, grafikus felületű alkalmazások is létrehozhatóak vele.

A nyelvet eredetileg Rasmus Lerdorf alkotta meg 1994-ben, de a ma létező egyetlen (és hivatalos specifikáció híján de facto szabvánnyá vált) PHP implementációt már a PHP Group tartja karban és fejleszti. A PHP a saját licence alatt kerül kiadásra, és a Free Software Foundation szabad szoftverként tartja számon.

A PHP a legtöbb webszerverre, operációs rendszerre és platformra ingyenesen telepíthető. Manapság több mint 20 millió weboldal és egymillió szerver futtat PHP-t, bár a nyelvet használó oldalak száma 2005. augusztusától kezdve folyamatosan csökken. A PHP emellett az Apache webszerver egyik legnépszerűbb beépülő modulja.

A PHP legfrissebb változata az 5.3.2 verziószámú, amely 2010. március 4-én jelent meg.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/PHP

PIC = Prior Informed Consent, magyarul: előzetes tájékoztatáson alapuló egyetértés

nem teljes (ipari vagy szabadföldi) méretű, kutatás-fejlesztési célú technológia-alkalmazás. Mérete lehet nagylabor, félüzemi vagy üzemi. Célja általában a technológia 1. teljes méretű alkalmazása előtti tesztelés; 2. ismert technológia módosításainak tesztelése vagy 3. egy ismert technológia új körülmények közötti alkalmazásának tesztelése. A MOKKA szóhasználatában azokat a talajremediációs teszteket értjük alatta, amelyek egy már ismert, legalább egy demonstrációs alkalmazáson túlesett technológiának új körülmények közötti, eltérő hidrogeológiai vagy meteorológiai körülmények közötti alkalmazását jelentik.

CAS száma: 129-00-0, PAH-vegyületek közé soroljuk, policiklikus aromás szénhidrogén. Négy benzolgyűrű kondenzálódásával jön létre. Heteroatomot, szubsztituenseket nem tartalmaz. Tökéletlen égéskor keletkezik, kőszén-kátrányból izolálható, rokon vegyületekkel együtt. Festékek, peszticidek, műanyagok és gyógyszerek alapanyaga, állatokra és emberre toxikus, elsősorban a vesét és a májat károsítja.
Háttérértéke Magyarországon talajban 0,02 mg/kg, felszín alatti vízben: 0,002 μg/liter. szennyezettségi határértéke felszín alatti vízben: 0,1 μg/liter, talajban csak össz-PAH értékként van megadva: 1 mg/kg.

egy anyag pirofórikus, ha levegőn öt percen belül spontán módon begyullad a szabványosított vizsgálat során. (http://www.prc.cnrs-gif.fr/reach/en/physicochemical_data.html)

a vulkáni törmelékes kőzetek egyik fajtája. Legalább 75%-ban elsődleges vulkáni anyagot tartalmazó kőzet. Robbanásos vulkáni kitörés során keletkeznek. A 75% alatt, de legalább 10% vulkáni elegyrészeket tartalmazó kőzetek általában a helyi üledékanyaggal keveredtek a kitörés során, vagy közvetlenül utána. A piroklasztitokat a szemcseméret és kémiai összetételük szerint osztályozzuk. A piroklasztitokat a bennük előforduló törmelékek mérete, illetve a kőzet kötöttsége alapján az alábbiak szerint osztályozzuk:

A piroklasztitokat kémiai összetételük szerint három csoportba sorolhatjuk: savanyú (pl. riolittufa, dácittufa), neutrális (pl. andezittufa) és bázisos (pl. bazalttufa) vulkanoklsztitok. A savanyú piroklasztitokban gyakori elegyrész a kvarc és a földpát (vagy földpát utáni pszeudomorfóza), a biotit, továbbá gyakran nagy mennyiségben különböző típusú kőzetüveg töredékek fordulnak elő bennük. A neutrális piroklasztitokban sok földpát (gyakran töredékes formában) ismerhető fel, ezenkívül amfibol, biotit és piroxén található. A kőzettörmelékek általában földpát fenokristályokat tartalmaznak. Üveges kőzettörmelék előfordulhat, de csak ritkán. A bázisos piroklasztitokban elsősorban piroxén esetleg olivin és csak kevesebb plagioklász található, a bazaltos kőzettörmelékek pedig általában finomszemcsések, bennük csak színes elegyrész ismerhető fel szabad szemmel, vagy még az se. Üveges kőzettörmelék általában nincs.

lásd piroklasztit

lásd piroklasztit

a pirolízis egy olyan hőbomlási folyamat, melynek során a szerves anyagok gázformájú termékekké és nagy széntartalmú vagy elemi szén formájú szilárd maradékká alakulnak. A folyamat jellemző módon oxigén kizárásával megy végbe, zárt terekben (lávafolyam alatt) vagy vízben. Már 300 ^oC-on spontán megindul, de az ilyen bomlás részleges. Magasabb hőmérsékeleteken tökéletes bomlás mehet végbe, melynek maradéka elemi szén, ezért ezt a folyamatot karbonizációnak is nevezik. A pirolízis hatékonyságát katalizátorokkal lehet növelni.

a talaj szerves szennyezőanyagainak hőbontása, magas hőmérsékleten, oxigén kizárásával.

képpont: képbontás és képfeldolgozás egységnyi képi eleme, amelynek számával kifejezhető a feldolgozott álló- vagy mozgókép egységnyi felületének felbontása. A fekete-fehér képfeldolgozásnál egy, a színes képfeldolgozásnál három pont (piros, kék, zöld) összeadásából alakul ki egy névleges képpont.

nagy nyomású folyadék extrakció (angol nevéből rövidítve: pressurized liquid extraction)

előrejelzés szerint az ökoszisztéma egészére károsan nem ható legnagyobb szennyezőanyag-koncentráció. Egyes ökoszisztéma-tagok ökotoxikológiai tesztelésével meghatározott, károsan még nem ható küszöbkoncentrációk alapján, faktoriális extrapolációval vagy statisztikai adatok alapján következtetünk a teljes ökoszisztémára károsan nem ható vegyi anyag koncentrációra.

Faktoriális extrapoláció módszerét alkalmazva a biztonsági faktor az alkalmazott ökotoxikológiai tesztek környezeti realitásával arányosan csökken.

Az alábbi biztonsági faktorok alkalmazását javasolják az erre vonatkozó metodikai útmutatók, pl. az egységes európai metodika:
f =1000: 3 akut laboratóriumi teszt 3 trófikus szintről származó tesztorganizmussal,
f =100: 1 krónikus és 2 akut laboratóriumi teszt 3 trófikus szintről származó tesztorganizmussal,
f = 50: 2 krónikus és 1 akut laboratóriumi teszt 3 trófikus szintről származó tesztorganizmussal,
f = 10: 3 krónikus laboratóriumi teszt 3 trófikus szintről származó tesztorganizmussal
f = 1: mezokozmosz, szabadföldi ökoszisztéma vizsgálat.

A másik metodika a statisztikai extrapoláció, mely a fajok közötti eltéréseket veszi figyelembe a legvalószínűbb PNEC érték kiszámításához. Ennek a módszernek SSD a neve, azaz a fajok érzékenység szerinti eloszlása (angolul: Species Sensitivity Distribution).

A korábban publikált ökotoxicitási eredmények közül kigyűjtik egy vegyi anyagra különféle fajokkal mért NOEC értékeket és ezek értékét ábrázolják gyakoriságuk (előfordulásuk) függvényében. Az eloszlási görbéről leolvassák az un. Xm, azaz átlagos NOEC értéket és a hozzá tartozó toxicitási sávot, illetve a szórást (Sm).

Ennek a metodikának az az alapja az, hogy feltételezzük, hogy a laboratóriumban mért fajok érzékenységi eloszlása megegyezik a valósággal, vagyis jól reprezentálja a környezetben valóban élő fajok érzékenységének eloszlását.

Az SSD módszerrel kapott görbéről leolvashatjuk a PNEC értéket is. Praktikus okokból a PNEC érték képzésére az 5%-os valószínűség pontját választották, ami azt jelenti, hogy a (vizsgált) ökoszisztéma tagok maximum 5%-ára hat károsan a vizsgált vegyi anyag. Az ökoszisztéma 5%-át károsan érintő koncentrációt "veszélyes koncentráció"-ként (HC = hazardous concentration) is értelmezik és használják.

a polgári jogban három jogintézmény érdemel kiemelt figyelmet a környezetvédelem szempontjából: a szomszédjog, a birtokvédelem és a kártérítés.

"Ptk. 339.§ (1) Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható."Előfeltételei:1) Jogellenes magatartás 2) Kár3) Okozati összefüggés a magatartás és kár között4) Felróhatóság

rövidítve PAH vegyületek, a részletes leírást lásd a PAH címszónál.

poliklórozott bifenilek (PCB), több klórt tartalmazó szervegy vegyületek, melykben a klóratomok egy bifenil gyűrűrűhöz kapcsolódnak. A Bifenil két benzolgyűrű összekapcsolódásából létrejött aromás váz. A PCB-k általános képlete: C₁₂H_10-xCl_x. 209 lehetséges PCB-izomer létezik, a három helyen klórozott vegyülettől a teljesen klórozott dekaklór-bifenil izomerig. A klór-szubsztitúció növekedésével vízben való oldhatóságuk és gőznyomásuk csökken.

A PCB-ket széles körben alkalmazták kémiailag inert voltuk, jó dielektromos és hidraulikai tulajdonságaik, hőellenálló képességük, kis gőznyomásuk és kis gyúlékonyságuk miatt, így transzformátorokba, kondenzátorokba és elektromos kapcsolókba töltött olajként, hűtő- és hidraulikai olajként vagy tűzálló anyagok impregnálására, stb. Kiterjed használata miatt nagy mennyiség került ki a környezetbe, és nagyfokú perzisztenciájának köszönhetően azt a mai napig is károsítja, mind pont, mind diffúz szenyezettségként.

Az 1970-es években fokozatosan betiltották a gyártását, és lassan a hsználatból is kikopott. Toxikus, mutagén, reprotoxikus anyag, degradációnak ellenálló és bioakkumulálódik, mi több biomagnifikációra is képees a tápláléklánc mentén. A PCB-k toxikológiai tulajdonságai függnek a klóratomok számától és helyétől. A környezetben történő bomlásuk nagymértékben függ az alapvegyület klórozásának mértékétől; a klórozás mértékének növekedésével perzisztenciájuk is növekszik. A PCB-k fény hatására történő bomlásának félideje a monoklór-bifenil esetében közelítőleg 10 nap, a heptaklór-bifenélé ellenben 1,5 év.
A PCB-t tartalmazó hulladékok környezetvédelmi szempontból biztonságos ártalmatlanítása még ma is problémát jelent, speciális égetőkre van szükség.

A talajra vonatkozó magyar rendeletben megadott határétékei:
talaj: háttérérték: 0,02 ppm, szennyezettségi határérték: 0,1 ppm az összes PCB összegére
felszín alatti víz: háttérérték: 0,0005 ppb, szennyezettségi határérték: 0,001 ppb az összes PCB összegére.

klórozott aromás szénhidrogének, két fő vegyületcsoport tartozik ide, a dioxinok" target="_blank">poliklórozott dibenzo-dioxinok (PCDD) és a poliklórozott dibenzo-furánok (PCDF). Kémiai szerkezetüket és a klórozottságukat tekintve 75 különféle poliklórozott dibenzo-dioxin és 135 dibenzo-furán létezik. Elsősorban antropogén forrásokból erednek: vegyipar (pl. klórral történő fehérítés) égetés: fosszilis energiaforrás és biomassza tüzelésű erőművek, hulladékégetés. Természetes forrásból is eredhetnek, például vulkánok és erdőtüzek.

Toxikus, mutagén, rákkeltő és teratogén/reprotoxikus hatású anyagok, toxicitásuk a molekulában található klórok számával arányos. Elsősorban a 2,3,7 és 8-as helyen szubsztituált gyűrűk mutatnak káros hatást. A füstgázokkal az atmoszférába kerülnek, majd a sztratoszférába, ahol az UV sugárzás hatására bomlásuk elkezdődik. A bomláskor képződő klór (atom) fogyasztja az ózonréteg ózontartalmát.

A talajra vonatkozó magyar határérték-rendszerben az alábbi értékei szerepelnek:
talaj:háttérétéke: 0,5, szennyezettségi határétéke: 5 ng/kg toxicitási egyenérték
felszín alatti víz: Háttérétéke: 7 , szennyezettségi határértéke: 10 fg/Lit toxicitási egyenérték.

éretlen eritrocita, közbenső fejlődési szakaszban, amely még mindig tartalmaz riboszómákat, és ezért a riboszómákra szelektív festésekkel különböztethető meg az érett, normokromáziás eritrocitától.

&show

monomer egységek egy vagy több típusának sorozatával jellemzett molekulákból álló anyag. Az ilyen molekulák széles molekulasúly-tartományban oszlanak el, amelyben a molekulasúly különbségét elsősorban a monomer egységEK számának különbsége okozza. A polimer a következőkből áll:
1. A legalább három monomer egységet tartalmazó molekulák egyszerű súlytöbbsége, amelyek legalább egy másik monomer egységhez vagy egyéb reagenshez kovalens kötéssel kapcsolódnak;
2. Az azonos molekulasúlyú molekulák kevesebb mint egyszerű súlytöbbsége.
Ennek a meghatározásnak az összefüggésében a "monomer egység" a polimerben található monomer anyag kötött formáját jelenti (Forrás: REACH 3. cikk (5)).

A PCR egy olyan molekuláris biológiai technológia, melynek során a DNS egy bizonyos részletét in vitro enzimes reakcióban megsokszorozzák (amplifikálják). A reakció célja az, hogy a az igen kis kópiasámú, esetleg egyetlen egy DNS molekulát analizálható mennyiségben állítsák elő.

A láncreakció beindulásának feltétele a kapcsolódás a vizsgálandó DNS és a vizsgálat céljából hozzátett, céltudatosan megtervezett és megszintetizált indítómolekula (primer) között. Ezen alapul egyes DNS-részletek vagy gének kimutatása, hiszen a láncreakció csak akkor indul be, ha a vizsgált mintában jelen van a keresett DNS molekula vagy molekularészlet, ahova a primer kapcsolódni tud.

az NLP egy olyan anyag, melyet a 67/54/EGK rendelet 6-os kiegészítésének 8. cikke alapján vesznek figyelembe (ezért a rendeletben nincs közölve), és nem egyezik meg a REACH-ben található polimer definíciójával (ami azonos a 67/548/EGK rendelet 7-es kiegészítésében leírt polimer definícióval).

a haploid kromoszómaszám (n) egész számú, de nem diploid (azaz 3n, 4n, és így tovább) megsokszorosódása. Poliploidiáról akkor beszélünk különböző sejtekben vagy organizmusokban, amikor több mint két készlet van jelen a homológ kromoszómákból. A legtöbb élőlény általában diploid, ami azt jelenti, hogy egy anyai és egy apai kromoszóma készlet–azaz 2 készletnyi kromoszóma található meg sejtjeikben. A meiozis metafázis I szakasza alatt az abnormális sejtosztódásnak köszönhetően alakulhat ki poliploidia. A növényi sejteknél gyakran előforduló állapot.