Lexikon

a dinamikus turbulencia a felszín érdességi elemei által keltett örvénylő mozgás. Mértéke a felszíni érdességen kívül a szélsebesség nagyságától is függ. Minél nagyobb a szélsebesség, annál erősebb a turbulencia. A kétféle turbulencia általában egyszerre fordul elő, az egyik vagy a másik azonban dominálhat adott meteorológiai feltételek esetén. A dinamikai örvényesség szeles éjszakákon jelentős, a termikus örvények pedig a meleg nyári napokon uralkodnak.
Forrás: Barótfi István (Ed.): Környezettechnika, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 2000

a nedves gáztisztító készülékek egyik fajtája. A poros gázt nagy sebességgel folyadék-felszínnek ütköztetik, miközben egy előleválasztódás játszódik le. Kedvező hidrodinamikai körülmények között a folyadékrétegben csatorna alakul ki, amelyben igen intenzív a keveredés. Ebben az örvénytérben nedvesedik és válik le a porszemcsék döntő hányada. A gázsebesség az örvényzónában 1–2 m/s.
Forrás: Barótfi István (Ed.): Környezettechnika, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 2000

a dioxin, TCDD, azaz 2,3,7,8-tetraklór-dibenzo-p-dioxin, egy rendkívül mérgező, –>mutagén–<, teratogén magzatkárosító és rákkeltő vegyianyag. dioxinoknak a poliklórozott dibenzo-dioxidok családját nevezzük, melybe a dioxin is tartozik. A család tagjai több klóratomot és aromás gyűrűket tartalmaznak, ártalmasak a környezetre és az emberi egészségre. A vegyület a természetben nem fordul elő. A Stockholmi Konvenció alapján a dioxinok forgalmazása - számos országban, köztük Magyarországon - tilos.
dioxinok az emberi szervezetbe legnagyobb részt a táplálékkal jutnak, főleg hal, hús és tejtermékek fogyasztásával. Zsíroldható vegyületcsoport, mely "felmászik" a tápláléklánc mentén. US-EPA felmérése szerint a napi bevitel sokszorosan meghaladja a károsan még nem ható dózisokat, illetve referencia dózisokat. Különösen a gyermekek vannak nagy expozíciónak kitéve. Statisztikák szerint az anyatejjel táplált gyermekek 10 éves korig nagyobb dioxin-terhelést mutatnak, mint a nem szoptatott gyermekek. WHO szerint a szoptatás előnyei kompenzálják ezt.
A cigarettafüst is tartalmaz dioxinokat, elsősorban a dohány kezelésére használt klórtartalmú vegyületek maradékai miatt.
A dioxinok szerves anyagok égetésekor keletkeznek, klór jelenlétében, főként 7-800 ^oC-on égetve. 1200 ^oC-os égetéskor kisebb arányban keletkeznek. Égetésre kerülő háztartási hulladékba került PVC nagy kockázatot jelent. US-EPA kimutatása szerint a fő források a következők: széntüzelésű berendezések, fémolvasztás, dízelhajtású járművek, szennyvíziszap talajra alkalmazása, fatartósító szerrel kezelt fa égetése, kontrollálatlan hulladékégetés. Ezek teszik ki a környezetbe kerülő dioxin 80%-át.
Legtoxikusabb a TCDD, ennek a toxicitását 1-es értékkel jellemzik, a többi dioxin toxicitását ehhez képest adják meg, 0 és 1 között, az értéket TEF = toxicitási egyenérték faktor Toxic Equivalence Factor nevezik. A TEF = 1 érték interpretációjához érdemes figyelembe venni, hogy a PCB-k TEF értéke 0,1 körüli érték. A teljes dioxin toxicitási egyenérték = TEQ Total dioxin toxic EQuivalence az összes dioxin toxicitását úgy adja meg, mintha az egész toxicitást a dioxin okozná, tehát azt adja meg, hogy mennyi dioxin okozna adott mértékű toxicitást. Természetesen ez leegyszerűsítése a komplex keverékek káros hatásának.
A vietnami háborúban lombtalanításra használt Agent Orange súlyos egészségkárosító hatásúnak bizonyult. A dioxinok beépülnek a zsírszövetbe és ott hosszú időn keresztül felgyűlnek, bioakkumulálódnak. A TCDD felezési ideje emberben 8 év, ugyanakkor nagy koncentráció jelenléte a szervezetben megnöveli a kiválasztás sebességét. hatásmechanizmusában nagy szerepet játszik a sejtszintű AhR receptor Aryl hydrocarbon receptor. Emberben kimutatott káros hatások: klórakne névvel illetett súlyos bőrkiütés, fejlődési rendellenességek a száj és nyelv elemeinél, a központi és a környéki idegrendszer betegségei, pajzsmirigy-rendellenességek, immunrendszer károsodások, cukorbetegség, stb. A magyar rendeletben háttérérték talajra: 0,5 ng/kg; felszín alatti vízre. 7 fg/liter, szennyezettségi határértéke talajra: 5 ng/kg, felszín alatti vízre: 10 fg/liter.

olyan környezettoxikológiai teszek, amelyekben a tesztorganizmus közvetlen fizikai érintkezésbe kerül a tesztelendő anyaggal, a környezeti mintával. Szilárd környezeti minták talaj, üledék, szilárd hulladékok esetében számottevő különbség lehet a szennyezett mintából készített kivonat és a teljes minta hatása között, a kivonószer pl. víz általi hozzáférhetőség és a biológiai hozzáférhetőség közötti különbség miatt. A biológiai hozzáférhetőség a szennyezett környezeti minta és a tesztorganizmus között fellépő kölcsönhatás eredményétől függ, így a direkt érintkeztetéses környezettoxikológiai tesztek a tesztorganizmus mobilizáló hatását is integrálják az eredménybe, tehát környezeti realizmusuk nagyobb, mint a kivonatokat vizsgáló teszteké. A direkt érintkeztetéses környezettoxikológiai tesztek érzékenysége is nagyobb a kivonatosokéhoz képest, hiszen a hígítatlan mintát is tudjuk vizsgálni.

egy anyag disszociált és nem disszociált formái közötti arány vízben egyensúlyi állapotban. Ionizálható szerves anyag esetében, ez az adat jelzi, hogy mely vegyi anyag fajták lesznek jelen egy bizonyos pH-jú oldatban (egy anyag ionizált formájának sorsa és toxicitása különbözhet a megfelelő semleges molekulától). (http://www.prc.cnrs-gif.fr/reach/en/physicochemical_data.html) A disszociációs állandó egy speciális fajtája a savi disszociációs állandó (K_a), amely a savak erősségét jellemzi, vagyis azt, hogy ezek vizes oldatban milyen mértékben disszociálnak H-ionra és a megfelelő anionra. Mivel a disszociációs állandó több nagyságrendet is átfoghat, a gyakorlatban logaritmusát használjuk. A -log₁₀K_a értékét, a pK_a-t is szokás savi disszociációs állandónak nevezni. Minél nagyobb a pK_a értéke, annál gyengébb savról van szó. Értékét titrálással határozzuk meg. A REACH regisztrációhoz előírt fizikai-kémiai jellemző 100 tonnánál nagyobb mennyiségben gyártott vagy importált anyagokra. Nem kell elvégezni a meghatározást, ha az anyag hidrolitikusan nem stabil (fél-élet ideje kevesebb 12 óránál), vagy könnyen oxidálódik vízben, vagy ha tudományosan nem megalapozott a teszt, pl. mert az analitikai mérés érzékenysége nem teszi lehetővé a meghatározást.

legszélesebb értelemben szóródás, szétszóródás, pl. fizikai értelemben szóródhatnak a hullámok, biológiai értelemben a spórák vagy a pollenek. Leggyakrabban kémiai értelemben használjuk és egy anyagnak egy másik anyag folytonos fázisában történő finom eloszlását jelenti. Ezt a finom eloszlást vízben nem oldódó anyagok esetén micella szerkezet biztosítja és stabilizálja. A micella szerkezet azt jelenti, hogy a vízben diszpergálandó hidrofób folyadék vagy szilárd (por) mellé diszpergálószert teszünk, mely felületaktív anyag, tenzid vagy detergens, azaz mosószer. Hatásuk lényege, hogy poláros csoportjaikkal a víz felé, apoláris csoportjaikkal viszont a diszpergálandó anyag felé fordulva, a kettő között kapcsolatot teremtenek, így ha nem is vízoldhatóvá (nem valódi oldat), de nedvesíthetővé, vízben eloszlathatóvá teszik a nem vízoldható, diszpergálandó anyagot.

két vagy többfázisú rendszer, amely egy önmagában összefüggő közegből (diszperziós közegből) és az abban felaprított anyagból (diszperz részből) tevődik össze. A diszperziós közeg halmazállapota lehet szilárd, cseppfolyós és gáznemű.
Forrás: MSZ 21460/3–78

az ökoszisztéma, illetve egyes ökológiai közösségek gazdagsága, változatossága. Jelentheti a közösségben előforduló fajok vagy magasabb taxonómiai egységek mennyiségét, ezek egymáshoz viszonyított arányát, részarányát.

a bióta gazdagságát jellemző érték. Egy ökoszisztémában jelenlévő fajok és egyedek felmérése alapján képzett index alapulhat a rendszertani egységEK számán faj, család, stb. és ezeknek a közösségen belüli relatív mennyiségén, vagyis eloszlásán.

a különböző ásványolajok atmoszférikus desztillációjakor keletkező nehezebb párlat, a Diesel-motorok hajtóanyaga. Olyan szénhidrogének elegye, amelyek 200-360^oC között desztillálódnak. (Forrás: Olajipari értelmező szótár) Üzemanyagtöltő állomások, gépjármű-javító telepek területének tipikus szennyezőanyaga. Viszonylag könnyen degradálódik a talaj mikroflora tevékenysége következtében.

származtatott legkisebb hatás szint. Származtatható epidemiológiai vagy humán kísérleti valamint állatkísérleti adatokból. Nem-küszöb hatások esetében, -- amikor egy vegyi anyagnak való kitettség nem konkrét NOEL vagy LOEL küszöbértékeket jelent, hanem folytonosságot --, az alapul vett feltételezés az, hogy a hatásmentes szint nem megállapítható, vagyis akármilyen kis szintnek is van már valamekkora kockázata. Ilyenek a CMR anyagok és a PBT-k. Ilyenkor a DMEL egy olyan expozíciós szintet fejez ki, amely megfelel egy kismértékű elméleti kockázatnak, amit megengedhető kockázatnak lehet tekinteni. (Forrás: REACH)

Digital MockUp

Dense, Nonaqueous Phase Liquid = nagy sűrűségű, nem vízfázisú folyadék. Felszín alatti vizeket szennyező, víznél nehezebb folyékony szennyezőanyagok, melyek a víz alatt külön fázisban helyezkednek el. Ilyenek a klórozott alifás oldószerek, klórozott benzolok, klórfenolok, policiklikus szénhidrogének és a poliklórozott vegyületek, melyek a víz alatti rétegből folyamatosan szennyezőanyagot bocsátanak a vízbe. Elhelyezkedésük megállapítása, a források azonosítása és lehatárolása nehézségbe ütközik. Egyes klórozott szénhidrogének számára a vízzáró agyagréteg is átjárható, így nem csak a talajvizet, de a mélyebb rétegekben elhelyezkedő vizeket is veszélyeztetik. DNAPL-lel szennyezett talaj és talajvíz remediációja szintén nem egyszerű, de mára már elég tapasztalat gyűlt össze világszerte. A DNAPL szennyezettség kezelésére hatékony és alkalmas eljárások a következők: in situ termikus kezelés, in situ bioremediáció, in situ kémiai oxidáció = ®ISCO, és oldószerek vagy felületaktív anyagok alkalmazása a talajvízbe történő beoldás céljából, majd felszínre szivattyúzás utáni kezelés. Segédanyagok nélkül, pusztán a talajvíz és a benne oldott minimális DNAPL mennyiség kiszivattyúzása és felszíni kezelése indokolatlanul idő- és költségigényes megoldás.

a származtatott hatásmentes szint, azaz Derived No Effect Level (DNEL) az anyag expozíciós szintje, mely alatt nem vált ki ártalmas hatást. Továbbá az anyag expozíciós szintje, mely fölött embereket nem ajánlott a hatásának kitenni. A DNEL az expozíció származtatott értéke, mert általában állatkísérletek dózis leírásai alapján számítják ki, hasonlóan a Nem Megfigyelhető Káros Hatás szintjéhez (NOAEL = No Adsverse Effect Level) és a Viszonyítási Dózishoz (BMD = Benchmark Dose). (Forrás: REACH Glossary)

dezoxiribonukleinsav, a géneket és kromoszómákat felépítő makromolekula, egy polinukleotid. Két fő biológiai funkció kötődik hozzá: a tulajdonságok átörökítése és a fehérjék szintézise. A DNS tartalmaz minden információt és instrukciót mely az élőlények életéhez, működéséhez, szaporodásához szükséges és biztosítja a genetikai anyag hosszúőtávú megörzését. Kémiai felépítését tekintve két polinukleotid láncból áll, mely speciális módon feltekeredett állapotban található (kettős spirál). A polinukleotidlánc nukleotid alegységekből áll, egy nukleotid egy-egy foszfát csoportot, dezoxiribózt és bázist tartalmaz a négy lehetséges (adenin, timin, citozin, guanin) bázis közül. A DNS a sejtekben általában kromoszómákká rendeződik, egy kromoszóma egy DNS molekula. A DNS helikális szerkezetű, duplaszálú molekula, mely széttekeredve a sejtben képes önmagát reprodukálni.

a mikroinjektálás egy olyan géntechnika, mellyel idegen DNS-t emlőssejtbe juttatunk. Meglepő módon igen hatékonynak bizonyult a mikroinjektálás, vagyis az, hogy egy igen vékonyra kihúzott üveg mikropipettával egyenesen a sejtmagba injektáljuk a DNS-t. Ezt mikroszkópra szerelt mikromanipulátorral lehet kivitelezni. Aki ügyes kézzel végzi a mikroinjektálást, az óránként 500-1000 sejtbe is képes injektálni.

Az injektált sejtek felébe stabilan beépül a bevitt gén. Nagy előnye, hogy bármely gén bevihető bármilyen sejtbe. Hátránya a kivitelezés nehézkessége, a manuális munka szükségessége.

Ha a mikroinjektálás a megtermékenyített petesejtre irányul, akkor a teljes állat transzgénikussá tehető. Már az 1970-es évek elején bebizonyították, hogy korai embriókba injektált gének a nevelőanyában kifejlődött egerek 40 %-ában megtalálhatóak voltak. Az eredetileg beinjektált gének a megszületett egér legkülönfélébb szöveteiben fordultak elő, stabilan beépültek és öröklődtek.

A mikroinjektálás első tapasztalatai után a technikát úgy módosították, hogy az injektálást petesejt megtermékenyítése utánra időzítették, amikor a már egyesült ivarsejtek magjai még nem olvadtak össze. A klónozott gént rendszerint a spermiumból származó sejtmagba injektálják, mert az bonyolult átalakulások után egyesül a petesejt magjával és ezek az átalakulások segítik az idegen gén beépülését. A manipulált petesejtet ezután vagy a petevezetékbe transzplantálják, vagy a blasztula stádium elérése után a méhbe ültetik be.

Kutatási célból bármilyen gén petesejtbe injektálása megoldható, történelmi jelentőségű volt az emberi interferon és az inzulin génjének, a nyúl béta-globingénjének, a Herpes simplex vírus timidinkináz génjének vagy az egér leukémia vírus cDNSének mikroinjektálása.

Ezekből a kezdeti kísérletekből meg lehetett állapítani, hogy 5 000−50 000 bázispár nagyságig lehet DNS-t bejuttatni, hogy a bejuttatott gének integrációja nem kromoszómaspecifikus és, hogy a bevitel hatásfoka igen jó, még a kezdeti kísérletek átlaga is eléri a 10%-ot, ami 1−2%-os beépüléstől egészen 40%-os beépülésig változó hatásfok átlagát jelenti.

Manapság már rutinszerûen alkalmazzák a mikroinjektálást marha, birka, kecske és sertés esetében.

A mikroinjektálás két fő céllal szokott történni. Az egyik a háziállatok nemesítése, a másik hogy ezeket a génmanipulált állatokat expressziós rendszerként alkalmazzák, vagyis, hogy valamilyen terméket, többnyire speciális fehérjéket termeltetnek velük.

DNS sejtbe juttatása közvetítő segítségével az alábbi módokon történhet.

Liposzóma közvetítéssel

Liposzómákat kiterjedten alkalmaznak hidrofób yógyszerek, kozmetikumok, egyéb ágensek sejtmembránon át történő sejtbe juttatáshoz. Liposzómákba zárt DNS-t könnyen felveszi a máj és a lép és viszonylag könnyen és ott gyorsan kifejeződnek.

Kalciumfoszfátos komplex formájában

Kalciumfoszfáttal komplexált DNS-t jó hatásfokkal veszi fel a máj és az izomszövet. A gének egy része képes kifejeződni bejuttatás után. Ennek a ténynek nagy figyelmet szentelnek, mert ettől várják az izomsorvadás elleni génterápia megvalósulását.

Transzdukcióval

Transzdukció tulajdonképpen a vírus közreműködésével történő génbejuttatás baktériumba. A természetes folyamat baktériumból baktériumba történő génátvitel (természetes genetikai rekombináció) jelent. A folyamatot tetszés szerinti célgén bejuttatására is fel lehet használni: manipulált genomú fággal történő fertőzés által.

Transzfekcióval

Általában vírus közvetítésével történő génbevitel növényi vagy állati sejtbe, de gének közvetlen (közvetítő nélküli) bejutására is alkalmazzák ezt a kifejezést (vö. transzformáció). Az emlős és a növényi géntechnikákban nagyon általános értelemben használják: mindenféle génbevitelre és rekombinációra.

Parazita baktérium közvetítésével

Agrobacterium tumefaciens közvetítésével, növényi sejtbe.

oldott szerves széntartalom vizekben, szennyvizekben. A mintát általában 0,45 mikrométeres pórusméretű szűrőn átszűrjük, és az ezután mért összes szerves széntartalmat (lásd TOC) oldott szerves széntartalomnak tekintjük.

22 szénatomos, 6 kettőskötést tartalmazó omega-3 zsírsav. Ld. omega-3 zsírsavak.

olyan eszközök és környezettudományi ismeretek, melyek a lehető legjobb módszerek, eljárások és technológiák BAT kiválasztásában segítik a döntéshozókat. A döntéstámogató eszközök és rendszerek a primer információk és mérési eredmények értékelése alapján abszolút vagy relatív mérőszámokat eredményeznek. A mérőszámokká alakított információ megkönnyíti, és hatékonyabbá teszi a döntéshozatalt.
Egy környezeti probléma megoldásához, pl. szennyezett területtel kapcsolatos döntések meghozatalához szükséges felmérések gazdasági, környezeti és szociális hatásokat vizsgáló és mérőszámmal jellemző metodikákat igényelnek. A felmérés eredményeinek értékelése és megfelelő interpretációja elengedhetetlen része a döntéstámogatásnak. A kockázatmenedzsmentben használatos leggyakoribb interpretálási módszer a kockázatfelmérés.
kockázatfelmérésben szerepet játszó eszközök és módszerek egyrészt adatokat szolgáltatnak a kockázatfelméréshez, másrészt maguk a kockázatfelmérési módszerek és a kapott eredmények következményeinek értelmezése és kezelése. A felméréshez szükségesek a szennyezőanyag koncentrációjának mérésére vagy előrejelzésére szolgáló módszerek és eszközök, valamint a szennyezőanyag hatásának megállapítására szolgáló mérési és előrejelzési módszerek fizikai-kémiai analitikai módszerek, biológiai tesztek, környezettoxikológiai tesztek, humántoxikológiai tesztek, ökológiai vizsgálatok, terjedési modellek, GIS-alapú modellek, távérzékelés, kockázatfelmérési módszerek, stb.,

az élővilágban általánosan elterjedt katekolamin típusú neurotranszmitter, azaz ingerületátvivő molekula az agyban. Az ingerületet fogó dopamin-receptorok szintén az agyban találhatóak. A dopamin hormonként is funkcionál, a hormont az agyalapi mirigy termeli. A dopaminnak sokféle funkciója van az agyban, befolyásolja a viselkedést, a tudatot, a megértést, a tudatos mozgást, a motívációt. Hormonként a gátolja a prolaktin termelését, ezzel befolyásolja az alvást, a hangulatot, a figyelmet, a memóriát és a tanulási képességeket.

A dopamint gyógyítási céllal is alkalmazzák, a szimpatikus idegrendszerre hat, növeli a pulzusszámot és a vérnyomást. A vér-agy gáton nem tud átkerülni, így az agyban fellépő dopaminhiány esetén (pl. Parkinson-kór) a dopamine prekurzorát (elővegyülete, vagyis amiből kiindulva a szervezet képes dopamint szintetizálni), az L-DOPA nevű vegyületet (L-3,4-dihidroxifenylalanine;) adják gyógyszer formájában.

oldott szerves kéntartalom vizekben, szennyvizekben, például a kőolajfinomítók szennyvízében a merkaptánok. Meghatározásakor először el kell távolítani a szervetlen kéntartalmat (a szulfátot lecsapják báriummal), meghatározzák a maradék szulfáttartalmat, majd reduktív pirolízissel kénhidrogénné alakítják és gázkromatográfiával, lángfotometriás detektorral mérik. (Chavous, B., Filippino, K.C., Cutter, G.A. (1997) Determination of Dissolved Organic Sulfur in Seawater, and its Distribution in the Chesapeake Bay. http://adsabs.harvard.edu/abs/2001AGUFMED42A0173C)

nem radioaktív anyagok dózisa az az anyagmennyiség, melynek egy ember vagy egy élőlény bizonyos időn keresztül ki van téve. Mértékegysége mg vegyi anyag / kg testtömeg / idő. A vegyi anyag dózis az ivóvízzel vagy a táplálékkal jut az emberi szervezetbe, ilyenkor a gyomron és a bélcsatornán keresztül szívódik fel. De felszívódhat a bőrön, a tüdőn vagy a szemen keresztűl is a szervezetbe.

Meg kell különböztetni a kitettséget, vagyis a környezetben előforduló mennyiséget a valóban felvett, a szervezetbe bejutott mennyiségtől. A környezetben lévő mennyiség a környezeti koncentrációval jellemezhető. Hogy ebből milyen mennyiség kerül a szervezetbe az nemcsak a környezetben, vízben, táplálékban lévő mennyiségtől függ, hanem attól is hogy azokból mennyit fogyasztunk, azokkal hogyan érintkezünk.

Az expozíciós paraméterek nagyban függenek életmódunktól, tevékenységünktől, nemünktől és korunktól és attól, hogy éppen hogyan használjuk a környezetünket. Ha fizikai munkát végzünk vagy sportolunk, akkor több levegőt szívunk, több vizet iszunk, a gyerekek testtömegükhöz képest viszonylag többet vesznek be mindenből és olyasmit is megesznek, amit nem kéne (talajt, falat, stb.), tehát ők jobban ki vannak téve a környezetet szennyező anyagoknak, mint a felnőttek.

a környzettoxikológiában vagy a toxikus anyag dózisának vagy koncentrációjának hatását vizsgáljuk.

Dózis az az aktuális anyagmennyiség, amely az organizmusba bekerül, melyet az organizmus különböző expozíciós útvonalakon felvesz. Ez történhet a környezetben vagy a toxikológiai tesztben, mindkét esetben a dózis-hatás görbe mnutataja az összefügést a dózis és hatása között.

A koncentráció a vegyi anyag aktuális koncentrációja abban a környezti elemben vagy fázisban, amit az ember belégzik, vagy amibe az élőlények, az ökoszisztémák tagjai élnek. A valós környezetben vagy a környezettoxikológiai tesztben lezajló hatást a koncentráció-hatás görbe írja le.

A dózis–válasz összefüggést vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy a vegyi anyagok kis dózisa gyakran stimulál. Más esetekben küszöbérték jelentkezik, ami azt jelenti, hogy növekvő koncentráció alkalmazása ellenére egy küszöbértékig nem jelentkezik a hatás. Ez általában a káros hatást kompenzáló metabolikus aktivitás létezésével, illetve kapacitásának kimerülésével magyarázható. A dózis növekedtével a hatás egy darabig arányosan nő, majd csökkenő sebességgel tart egy felső maximális határig, pl. az összes tesztorganizmus elpusztulásáig.

Az ökotoxikológus dózis helyett környezeti koncentrációval dolgozik, koncentrációértékeket használ, hiszen az ökoszisztémában, az ökoszisztéma tagjai esetében nem tudjuk ellenőrizni, hogy a környezetben lévő anyagból mennyi jut be a szervezetbe. A humántoxikológusok által ismert dózisoknak kitett (beinjektált, megetetett) állatokkal szemben, a környezettel szoros kapcsolatban lévő organizmus a vegyi anyagnak több expozíciós útvonalon keresztül is kitett. Például egy talajlakó ugróvillás teljes testfelületével érintkezik a talajjal, belégzi a talajgőzöket, és ha éhezik, emésztés útján is juthat talaj a szervezetébe. A földigiliszta teljes külső és belső (bélrendszer) felületével érintkezik a talajjal. A növényi gyökerek és a mikroorganizmusok lokálisan kibocsátott anyagaikkal kölcsönhatásba lépnek a szennyezett talajjal, mobilizálják a környezetükben lévő anyagokat. A környezettoxikológiai tesztekben felvett koncentráció-hatás görbék tehát nem veszi figyelembe a környezetből a szervezet által valóban felvett anyagmennyiséget.

A környezeti koncentráció és a felvett dózis tehát nincs egymással szoros összefüggésben. Az organizmus fajlagos felülete, alakja, határolófelületének minősége, légzése, stb. nagyban befolyásolja a környezeti koncentráció – felvett dózis arányt. A környezetből felvett mennyiség fajfüggő.

a környezettoxikológiai szempontból tesztelendő veszélyes anyag növekvő mennyiségének kitett tesztorganizmus válasza hatás a vegyi anyag mennyiségének függvényében ábrázolva, mely jellegzetes szigmoid alakú görbét eredményez. A szigmoid illesztése a mérési pontokra, illetve más statisztikai értékelése után nyerjük a káros hatást jellemző kitüntetett pontokhoz tartozó dózisértéket, pl. ED₅₀ vagy NOEL.

Dangerous Preparations Directive (1999/45/EC)

a peszticidek közé tartozó rodenticidek rágcsálók elleni szerek egyik vegyületcsoportja; melyet a növényekben vagy azok termésében kárt okozó rágcsálók elpusztítására alkalmaznak, általában csalétekbe keverve. Kémiai felépítésüket tekintve klórozott, de nem DDT jellegű szénhidrogének, legismertebb képviselőik az aldrin, a dieldrin és az eldrin. Az aldrin kémiailag: 1,2,3,4,10,10-hexaklór-1,4,4a,5,8,8a-hexahidro-1,4,5,8-biszendo-metilén-naftalin. Igen toxikus, kontakt-, légzési- és gyomormérgek. A veszélyes anyagok prioritási listáin előkelő helyen szerepelnek a drinek, főként vízi ökoszisztémák nagymértékű veszélyeztetése miatt, mind az USA-ban, mind Európában. Mind akut, mind krónikus hatásuk számottevő, a szövetekben felhalmozódnak, emiatt a táplálékláncon keresztül is nagy kockázatot jelentenek. A ’80-as évektől kimutathatóak a vízi ökoszisztémákban, ahol az ártalmatlan koncentrációjuk, akut toxicitás esetén, édesvízben: aldrin: 3,0 μg/liter; didieldrin: 2,5 μg/liter; endrin: 0,18 μg/liter, krónikus hatások esetén: dieldrin: 0,0019 μg/liter; endrin: 0,0023 μg/liter.

Diesel Range Organics (a dízelolaj komponenseivel azonos mérettartományba eső szerves anyagok) a technikai irodalomban a szennyezett környezeti elemekből (talajból, vízből) extrahálható összes petróleum, azaz kőolaj eredetű szénhidrogén (Extractable Total Petroleum Hydrocarbon, EPTH): a C10-30 (40) szénatomszámú, 160-560 ^oC forráspontú frakció, amely policiklikus aromás vegyületeket, alkánokat, cikloalkánokat, elágazó szénhidrogéneket, alkéneket és heterociklusos vegyületeket tartalmaz. Megkülönböztetjük a GRO (Gasoline Range organics) frakciótól, amely az illékony (C12-nél kisebb szénatomszámú) szénhidrogéneket tartalmazza.

A Drupal PHP-ben írt nyílt forráskódú tartalomkezelő rendszer és fejlesztői keretrendszer, melyet Dries Buytaert fejlesztett ki. Manapság számos nagy látogatottságú oldalon használják, ilyen például a Spread Firefox, KernelTrap. Különösen népszerű az internetes közösségi oldalak létrehozásánál.
A Drupal szó a holland „druppel” szó angol fordítása, ami azt jelenti, hogy csepp. A név a drop.org weboldalról származik, aminek a kódja volt a Drupal alapja. Dries tulajdonképpen "dorp"-nak (falunak) akarta nevezni az oldalt, de elgépelte a szót és végül úgy gondolta, hogy ez jobban hangzik. A projekt 2000-ben kezdődött.

A Drupal kategóriakezelő rendszere (taxonomy) rendkívül testre szabható, bármilyen tartalom osztályba sorolható, amit az oldal adminisztrátora hoz létre. Ez egy olyan funkció, amely megkülönbözteti a többi hasonló rendszertől. A beállítás után a taxonomy modul automatikusan osztályozza az új tartalmat. Az árnyoldala ennek az előnynek az, hogy a konfigurálás már összetettebb. Több esetben sok időt vesz igénybe a jól kiépített konfigurálás.

Könnyű integráció valósítható meg a Drupal magja és a modulok között, melyek segítségével új funkciókkal lehet bővíteni az alaprendszert. A Drupal magja védelmet nyújt számos biztonsági problémára, mint például az SQL támadások.

A KÖRINFO tudásbázis a Drupal platformot alkalmazza adatainak kezelésére.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Drupal

Dangerous Substances Directive (67/548/EEC)

67/548/EEC Dangerous Substances Directive (DSD) = veszélyes anyag irányelv:

1999/45/EC Dangerous Preparations Directive (DPD) = Veszélyes készítmények irányelv

Safety Data Sheets for substances (SDS) = vegyi anyagok biztonsági adatlapja

Magyarország területén a Dunához tartozó részvízgyűjtő a Tisza, a Dráva és a Balaton részvízgyűjtőjének kivételével.

az Európai Bizottság, hivatalosan Az Európai Közösségek Bizottsága az Európai Unió (EU) végrehajtó szerve. Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa mellett egyike az EU három fő kormányzati intézményének. Legfőbb feladata a jogszabályok kezdeményezése és becikkelyezése, valamint az uniós szerződések őreként tevékenykedik, amik az EU jogalapját jelentik. A Bizottságnak a jelenlegi rendszer szerint annyi tagja van, ahány tagországa van az Uniónak, minden tagállam egy biztost küld a testületbe. Az Európai Unió Tanácsától eltérően a Bizottság tagjai függetlenek a tagállamoktól. Nem vehetik figyelembe az őket küldő ország kormányának utasításait, az EU összes állampolgárának az érdekeit kell képviselniük.

vegyi anyag akut toxicitásának jellemzésére szolgáló, azon hatásos koncentráció EC: Effective Concentration, amely toxikológiai vagy ökotoxikológiai teszteléskor a mérési végpont 50%-os csökkenését okozza a kezeletlen kontrollhoz képest. Az EC50 a koncentráció-hatás összefüggés kimérése, vagyis a különböző koncentrációjú hígítású vegyi anyagnak kitett tesztorganizmusok válasza alapján, grafikusan határozható meg, az 50%-ra csökkent válaszhoz tartozó koncentrációérték leolvasásával. Mértékegysége: mg g vegyi anyag/liter tesztoldat, vagy mg g vegyi anyag/kg tesztelt szilárd fázisú minta. Ha a végpont a letalitás, akkor az EC50 érték a teszorganizmusok felét elpusztító koncentráció LC₅₀: Lethal Concentration = halálos koncentráció. Ha a végpont egy tesztorganizmus légzési enzimjének aktivitása, az EC₅₀ a légzési enzim aktivitását felére csökkentő vegyi anyag koncentráció, ha a végpont a baktérium lumineszcens fénykibocsátása, akkor az EC50 a lumineszkálás fényintenzitását felére csökkentő vegyi anyag koncentráció. Differenciáltabb toxikológiai ill. ökotoxikológiai jellemzésre használatos a 10, a 20 vagy a 90 %-os gátláshoz tartozó EC₁₀, EC₂₀, EC₉₀ érték is.

European Coalition to End Animal Experiments, Európai Koalíció az Állatkísérletek Beszüntetéséért.

Lásd még: http://www.eceae.org/

az egyik legfontosabb szerves anhidrid, mely egy sor vegyipari termék, így a gyógyszerek közül az aszpirin és a paracetamol, a módosított keményítők, emulzióképzők, folyadék-kristály polimerek alapanyaga, valamint a cellulóz-acetáté, melyet a fotóemulzió- és a texitilgyártás használ.

A vegyi anyagokra vonatkozó információ gyűjtése és rendezése számtalan adatbázist eredményezett. A REACH rendelet kapcsán létrehozott adatbázis minden regisztrált vegyi anyag részletes jellemzését tartalmazza, könnyen kereshető formában, itt:

http://apps.echa.europa.eu/registered/registered-sub.aspx

Európai Fogyasztók Vegyianyag Leltára http://ec.europa.eu/taxation_customs/common/
databases/ECICS/index_en.htm, EU szabályozáson (2658/87, VI. szekciója) alapuló információs rendszer, mely a kereskedelmi forgalomban lévő vegyi anyagok és termékek azonosítását, adózását és monitoringját szolgálja (DG TAXAUD).

Europai Növényvédelmi Egyesület képviseli a növényvédőszer ipart, támogatja a modern mezőgazdasági technológiákat a fenntartható fejlődés szem előtt tartásával.

Weboldal:
http://www.ecpa.eu/

vegyi anyag akut toxicitásának jellemzésére szolgáló, azon hatásos anyagmennyiség ED: Effective Dose = hatásos dózis, amely toxikológiai teszteléskor a mérési végpont 50%-os csökkenését okozza a kezeletlen kontroll tesztorganizmushoz képest. Mértékegysége: mg g vegyi anyag/kg tesztorganizmus. Az ED50 érték a dózis-hatás összefüggés alapján grafikusan határozható meg, a növekvő dózisban alkalmazott vegyi anyagnak kitett tesztorganizmus válasza alapján. Ha a végpont a letalitás, akkor az ED50 a teszorganizmusok felét elpusztító anyagmennyiség, amelyet LD₅₀ Lethal Dose = halálos dózis értéknek is neveznek. Differenciáltabb toxikológiai jellemzésre használatos a 10%, a 20% vagy a 90%-os gátláshoz tartozó ED₁₀, ED₂₀, ED₉₀, valamint a teljes pusztulásra jellemző, gyakran extrapolálással nyert ED₁₀₀ érték is.

egy vízfolyásban az a hely, ahol apály esetén és alacsony vízállásnál értékelhető növekedés van a víz sótartalmában a tengervíz jelenléte miatt.

Európai Gazdasági Térség

European Environmental Bureau, Európai Környezetvédelmi Iroda, egy1974. óta működő civil szervezet, mely 140 zöld szervezetet képvisel. Ezzel Európa legnagyobb környezetvédelmi szövetsége.

Lásd még: http://www.eeb.org/

angol rövidítés: European Economic Community = Európai Gazdasági Közösség. Az Európai Gazdasági Közösség (EGK), közismert nevén Közös Piac 1957-ben alakult meg az un. Római szerződéssel és 1993-ig tartott. Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, az NSZK és Olaszország az egymás közötti kereskedelem megkönnyítésére hozta létre.
Vámközösséget hoztak létre, a többi országgal szemben Egységes Vámuniót alakítottak ki. Koordinálták az egyes országok gazdaságpolitikáját és jogharmonizációra törekedtek. Létrehozták az Európai Szociális Alapot és az Európai Beruházási Bankot. A „gazdasági” jelzőt 1993-ban az Európai Közösség (EK) megalakulásakor, a maastrichti szerződés kivette a szervezet nevéből.

ösztradiol-ekvivalens. Egy ösztrogén-hatású vegyület hatást mutató koncentrációjának ösztradiol-koncentrációban történő kifejezése. Tehát az ismeretlen ösztrogén-hatású vegyület akkora hatást fejt ki, mint az ismert koncentrációjú (ng/literben megadva) 17-β-ösztradiol (E2).

egy hidratált molekula effektív sugara vagy annak a gömbnek a sugara, amely az adott molekuláéval egyező sebességgel diffundál. Mértékegysége méter.