Lexikon

1 - 2 / 2 megjelenítése
1 | 2 | 6 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Z
fehérjék

az élő szervezetet felépítő, nagyszervezettségű kémiai anyagok legfontosabb csoportja. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek, melyek aminosavakból épülnek fel. Tömegük: néhány tízezer-néhány százezer Dalton. Többségük polipeptid-alegységekből épül fel, ezek 200 vagy több aminosavnak peptidkötésekkel összekapcsolt láncai elsődleges szerkezet, amelyek a strukturgének genetikai információjának megnyilvánulása génexpresszió. A polipeptid molekulán belül létrejövő egyéb kötések alakítják ki a másodlagos szerkezetet. Összerendeződésük térformája a harmadlagos szerkezet, és a polipeptidek együttese adja a fehérjék negyedleges szerkezetét. A magasabb rendű szervezetekben a fehérjék összetett fehérjékként fordulnak elő, mint lipoproteinek, glikoproteinek, nukleoproteinek, metalloproteinek, vagy kromoproteinek. A fehérjék prekur;zorként szintetizálódnak mind a pro-, mind az eukariótákban: egy hidrofób amino-N-terminális szakasszal szignálpeptid hosszabbak a működő fehérjéknél. Ez a membránon sejtmembrán, endoplazmatikus retikulum való áthaladáskor lehasad. A fehérjéket két nagy csoportra szokták osztani szerepük szerint: funkcionális fehérjék és szerkezeti fehérjék, bár utóbbiaknak is vannak biokémiai funkcióik, pl. enzimaktivitásuk, vagy antigén szerepük. A funkcionális fehérjék legjelentősebb csoportjai az enzimek, a szabályozófehérjék és az immunfehérjék. Az enzimek az élő szervezetek katalizátorai. Jellemezhetjük őket funkcióval, működési optimummal a környezet fizikai és kémiai paramétereinek pl. hőmérséklet, pH, vagy nem-fehérje alkotórészükkel pl. koenzim. Szintézisük az élőlényekben v. folyamatos konstitutív v. szabályozott indukálható v. represszálható genetikai szabályozás. A strukturális fehérjék a sejtek és a határolóelemek felépítésében vesznek részt. A sejt külső határolóelemei kapcsolatot teremtenek a külső és belső környezet között pl. anyagfelvétel, -leadás, mozgás, a sejten belüliek a sejtalkotókat, a sejt anyagcsere-funkcióit választják el, ill. kötik össze. Az élőlények környezettel való kölcsönhatásában legfontosabb fehérjék az anyagcsere enzimrendszerei, az alacsonyabbrendű élőlényeknél a biodegradációért, a bioakkumulációért és a rezisztenciáért felelős biológiailag aktív fehérjék, a magasabbrendűeknél pedig az immunrendszer fehérjéi.

gének és fehérjék viszonya