Lexikon

levegő oxigénjének jelenlétéhez kötött körülmény vagy folyamat. Aerob körülmények között a környezeti elemekben a biológiai szervezetek számára elérhető oxigén van jelen, ilyen a felszíni vizek oldott oxigéntartalma és a háromfázisú talaj, a vadózus zóna légterének oxigénje. Aerob körülmények között a biológia szervezetek a levegő oxigénjét vagy a vízben oldott oxigént használják fel energiatermelésükhöz, melynek végeredménye a szubsztrátok széntartalmának teljes oxidációja, CO₂ végtermékkel. A talajban mind makroszinten pl. mélységgel arányosan, mind mikroszinten talajszemcséken belül, pl. a mikrokapillárisokban oxigéngradiensek jellemzik a helyzetet, így az aerob, anoxikus és teljesen anaerob körülmények páthuzamosan is megjelennek. Az aerob biológiai folyamatokat aerobiózisnak is nevezik. Ha a levegő-oxigén kevés vagy nem elérhető, akkor anoxikus, ha teljesen hiányzik, akkor anaerob körülményekről beszélünk.

az aerob biodegradáció a talajban vagy a vízben mikroorganizmusok által katalizált oxidációs folyamat, melynek során a sejtek a szennyezőanyagot energiatermelés céljára szubsztrátként hasznosítják a légköri oxigén felhasználásával. Eközben a szerves vegyületekből szervetlen végtermékeket állítanak elő, így a szerves szénből széndioxidot, a szerves nitrogénből nitrátot, a szerves kénből szervetlen kénformákat. Ezt a folyamatot mineralizációnak is nevezzük. A mineralizáció sok biodegradáción alapuló remediációs technológia alapja. Ez a leggyorsabb és legintenzívebb biológiai bontási folyamat, melyet állandó oxigénellátással lehet maximumon tartani. Ha az oxigén nem áll korlátlan mennyiségben rendelkezésre, akkor a folyamatok katalízisét az aerob mikroorganizmusoktól átveszik a fakultatív anaerob mikroorganizmusok és erjedési folyamatok lépnek fel; a szerves anyagok oxidációja nem tökéletes pl. a széndioxid helyett alkoholok vagy aldehidek, nitrát helyett egyszerűbb szerves nitrogénvegyületek vagy ammónia keletkeznek. Ha a szennyezőanyag az aerob biodegradációhoz csak szénforrásul szolgál pl. szénhidrogének és a talaj vagy a víz nem tartalmaz elegendő biogén elemet a mikroorganizmusok szaporodásához, akkor a folyamatot N- és P-forrás vagy mikroelemek biztosításával lehet gyorsítani.

az aerob oxidációs biológiai folyamatok a talajban vagy a vízben a mikroorganizmusok energiatermeléséhez kötődnek. A szennyezőanyag a redukált szubsztrát, melynek oxidációjával energiát nyernek. A folyamathoz szükséges oxigént a légköri levegőből, a talajlevegőből vagy a vízben oldott oxigénből nyerik. Ez akkor lehetséges, ha a környezet redoxpotenciálja nagy, +0,8-+0,6 Volt. Ha ez a folyamat a remediációs technológiánk alapja, akkor az oxigénkoncentrációt kell magas szinten tartanunk talajszellőztetéssel, talajvízbe injektálással vagy a víz levegőztetésével. Ha a levegőztetés nehezen oldható meg, alternatív megoldásként hidrogénperoxid vagy kevésbé oldható peroxidvegyületek szolgáltathatják az oxigént a biológiai folyamatokhoz. Ilyen adalékok használatakor figyelembe kell venni, hogy a peroxid sejtméreg, már viszonylag kis koncentrációban is megmérgezheti a talajmikroorganizmusokat.

klórozott szénhidrogénekkel és POP-okkal szennyezett talaj in situ vagy ex situ kezelésére bevált technológia, melyben aerob és anaerob szakaszok váltják egymást. Az aerob szakaszokban szántással, talajforgatással levegőztetik a talajt, az anaerob szakaszokban szerves anyagot, tápanyag-kiegészítést és ZVI-t fémvasat kevernek a talajhoz, majd alaposan nedvesítik. A nagymennyiségű szervesanyag mikrobiológiai bontása során elfogy az oxigén, így anoxikus körülmények, vagyis alacsony redoxpotenciál áll elő a talajban, mely kedvez a reduktív dehalogénezésnek. A dehalogénezett termékek bontása a következő aerob ciklusban történik meg. A ciklikus biotechnológia optimálására célszerűen összeállított adalékanyagot, pl. DARAMEND^R és részletes technológiamonitoringot alkalmaznak, mely lehetővé teszi az optimális ciklusidő beállítását. Az USA-ban népszerű technológiával 5-8 hónap alatt sikerült megfelelő mértékűre csökkenteni a 200 ppm toxafén és 100 ppm DDT tartalmú talajt.

egy tárgy felületéhez közeli turbulens légörvény által kibocsátott akusztikus zaj.

egymással érintkező, de szerves kapcsolatban nem levő elemek halmaza.

Kristályok v. kristályos szerkezetű szemcsék csoportos megjelenése, halmaza. Atomok, ionok, molekulák halmaza függetlenül a közöttük levő viszonyoktól. Élő sejtek halmaza szorosabb kapcsolódás nélkül.

olyan ráksejtek, melyek gyorsan nőnek és szórodnak eredeti keletkezési helyük körül, attól távoli helyekre is eljutnak.

az agyag kifejezést a köznyelv sokféle jelentésben használja, például talajtípusként és talajrétegként is. A talajtanban kétféle definiált jelentéssel bír,
1. kőzettípus: szilikátokból felépülő, kolloid mérettartományba eső szemcsés, nagy fajlagos felülettel és szorpciós kapacitással rendelkező üledékes kőzet, fontos talajalkotó, nagy agyagásvány-tartalommal. Az agyagásványokon kívül tartalmaz kvarcszemcséket, szerves szennyeződéseket, meszes vagy kovasavas kötőanyagokat;
2. szemcse-frakció, más néven fizikai talajféleség, 0,002 mm-nél kisebb szemcsefrakció a talajban, v. ö. szemcsefrakciók a talajban. Az agyag egyes fajtái nagy mennyiségű vizet képesek felvenni a kristályrácsok és a mikronméretű szemcsék közé. A 0,002 mm-es szemcsehatár azt jelenti, hogy az ilyen szemcsék között kialakult hézagok már nem járhatók át a mikroorganizmusok számára, illetve csak extrán kisméretű baktériumok tudnak ott megtelepedni, pl. egyes anaerobok.

kőzetek szilikátjainak mállása során, allofánon keresztül keletkező kolloid mérettartományba eső másodlagos átalakulási termékek. Klímától függően, trópusi körülmények között, erős kilúgzás és savanyú közeg hatására kétrétegű, kaolinit típusú, mérsékelt égövön, gyengén lúgos közegben, Mg-ionok jelenlétében háromrétegű, montmorillonit típusú szilikátok alakulnak ki. A harmadik gyakori típus az illit, mely mérsékelt savanyúság és kilúgzás mellett, K-ionok jelenlétében keletkezik. Az agyagásvány fontos talajalkotó, részaránya megszabja a talaj textúráját, és az abból következő talajtulajdonságokat, így a vízmegkötést és vízkapacitást, az ionmegkötő és ioncseélő kapacitást, a talaj levegő-, víz- hő- és tápanyag-gazdálkodását. Fontos szerepe van a szennyezőanyagok, elsősorban a fémek megkötésében, vízből való kiszűrésében a laza szorpciótól, az ionos kötéseken keresztül, az atom és molekularácsokba épülésig.

atkaölő szerek, melyek szelektíven mérgezik az atkákat.

Az akkumulátorok állhatnak egyetlen egy elemből (elem), több elemből (telep), a szerepük ugyanaz: az akkumulátorban tárolt kémiai energiát elektromos energiává alakítják. Az első elemet Alessandro Volta alkotta meg, 1800-ban. Ma az akkumulátorok gyártása az egyik legnagyobb iparág, népszerű áramforrás a háztartásokban, az iparban, a közlekedésben, gyerekjátékokban.

Az akkumulátorok lehetnek egyszer használatosak, ha kifogynak eldobjuk őket, vagy újratölthetőek (ezt az angol "rechargeable" felirat jelzi az elemeken vagy akkumulátorokon). Méretük az igen pici, miniatűr akkumulátoroktól (karórákban, hordozható elektronikus berendezésekben) a közepes (gépkocsikban) és óriás méretűekig (szünetmentes áramforrások pl. szerverekhez vagy szerverközpontokhoz) széles skálán mozog.

Az akkumulátorokra vonatkozó 2006/66/EC Europai Irányelv (angolul lásd Summary of EU Waste Legislation on Batteries and Accumulators) minimálisra szerené csökkenteni az elemek és akkumulátorok környezetre gyakorolt káros hatását. Tiltja az olyan akkumulátorok piacra kerülésért, melyekben veszélyes anyagok, például ólom, cadmium vagy higany van. Az irányelv egyik fő célja az akkumulátorok teljes mértékű begyűjtése és újrahasznosítása.

az aktív klór erősen reakcióképes klór, általában egy klór atom, vagy olyan klórvegyület, mely aktív klór gyököket eredményez.

Az akítv klór teszi tönkre az ózonréteget a stratoszférában, de a víz fertőtlentése, a kórokozók elpusztítása vagy textíliák fehérítése is az aktív klórhoz kötődik.

Leggyakoribb analitikai meghatározási módszere a jodometriás titrálás. Ennek lényege, hogy az aktív klór által felszabadított elemi jódot keményítő jelenlétében tioszulfát mérőoldattal titrálják. Amennyiben az aktív klór hipoklorit ion formában van jelen, savas közegben az alábbi reakció szerint szabadítja fel az elemi jódot:
OCl^- + 2 I^- + 4 H⁺ → Cl^- + I₂ + 2 H₂O
A képződött jód a tioszulfáttal elreagál:
I₂ + 2 S₂O₃^2- → 2 I^- + S₄O₆^2-
Ez a reakció a jodometria alapegyenlete. A jodometriás módszer nagy koncentrációjú (> 1 mg/dm³) aktív klórt tartalmazó vizek vizsgálata esetén igen pontos eredményt ad.

Az aktív transzport a sejt membránon keresztül történő szállítása a molekuláknak és az ionoknak transzportfehérjék (speciális enzimek) segítségével.

Az aktív transzport tehát ellentétes irányú a diffúzióval. Míg a diffúzió hajtóereje a koncentrációkülönbség a membrán két oldalán, addig az aktív transzport energiát igényel, mivel a koncentrációkülönbség ellenében történik a szállítás. Az energiát az ATP szolgáltatja. A transzportfehérjéknek van ATP-áz aktivitása.

Aktív transzporttal az ionok és molekulák extrém mennyiségben is felhalmozódhatnak a membrán egyik oldalán, mint példul a gyomorban a hidrogén ionok.

A tápionokat és molekulákat a kisebb koncentrációjú környezetből is felveszik az élőlények.

Egyes nemkívánatos molekulák felvételét is gátolhatja a sejt aktív transzporttal.

Az aktív transzport történhet közvetlenül transzportfehérjék által felvett energiával vagy ionpumpa által előállított elektrokémiai potenciál hatására, amikoris az ATP-ből származó energia az ionok átszállítására fordítódik. Akítv transzportnak tekinthető a membrán által körbevett nagyobb darabok endocitózissal történő bejutása a sejtbe és exocitózissal való kijutása a sejtből.

rövid ideig tartó, gyors lefolyású, rövid idejű behatás.

Az orvosi gyakorlatban akut betegségnek nevezik azt a betegséget, mely hirtelen lép fel és gyors lefolyást mutat. Megkülönböztetnek krónikus betegséget (hosszú időn keresztül, akár egy életen át tartó, magyarul idült betegséget) és szubakut, azaz az akut és krónikus meghtaározás közé eső betegségeket.

A toxikológiában az akut toxicitás rövid idő alatt fellépő hatást (kevesebb mint 24 órán belül) és 14 napon belüli lecsengő hatást jelenti. Használják a hatás rövid időn keresztül történő mérésére is. Az akut hatásokat rövid idejű tesztben (akut teszt) mérjük, de a krónikus hatások méréséhez hosszú időt és több generációt felölelő tesztek, u.n. krónikus tesztek szüksgéesek, pl. krónikus toxicitási, reproduktivitási, teratogenitási, stb. tesztek.

Akut kitettségnek nevezik a rövid időn keresztüli kitettséget (expozíciót) veszélyes vegyi anyagnak vagy fizikai ágensnek.

akut toxicitással, irritatív, vagy maró hatással bíró vegyi anyagok környezetbe kerülésének és receptorszervezetekkel való találkozásának valószínűségével és az előre jelezhető kár nagyságának mértékével jellemezhető környezeti kockázat. Az akut kockázat felmérésekor a vegyi anyag környezetben kialakult koncentrációját a receptorszervezetek generációs idejéhez képest rövid távon káros hatást még nem mutató küszöbkoncentrációhoz viszonyítjuk. Az akut kockázat nagyságát a környezeti kockázat definíciójából következően az ökoszisztémára az RQ = PEC / PNEC kockázati hányados adja meg, az emberre pedig expozíció szájon át és bőrkontaktus esetén a HQ = ADD / TDI átlagos napi bevitel/tolerálható napi bevitel, ill. belégzés esetén a HQ = IC / RfC belélegzett koncentráció/referenciakoncentráció hányadosok.

a csontvelő gyorsan kialkuló rákos elváltozása.

a csontveló gyorsan kialkuló rákfajtája, melyre az jellemző, hogy hogy nagymennyiségben keletkeznek abnormális fehérvérsejtek - úgynevezett limfoblasztok - mind a vérben, mind a csontvelőben. A rákfajta másik neve akut limfocitás leukémia (ALL).

Akut limfoblasztos leukémia esetén a vérben és csontvelőben a fehérvérsejtek döntő részben éretlen limfocitákból állnak. Vannak T sejtes, B sejtes és O sejtes formái. Ez a megkülönböztetés komoly terápiás és prognosztikus következményekkel jár. Az ALL a leggyakoribb gyermekkori ráktípus, különösen a 2 és 3 éves kor közötti gyermekeket érinti. A betegség statisztikailag 50 000 emberből 1-nél alakul ki.

Okaként a mutagén ágensek (radiaktivitás) a mutagén vegyi anyagok valószínűsíthetőek.

az akut mieloid leukémia (AML) egy gyorsan kialakuló rákos betegség, melyre az jellemző, hogy nagy mennyiségű éretlen fehérvérsejt alakul ki a vérben és a csontvelőben. Az akut myeloid leukémia felnőtteket és gyermekeket egyaránt érinthet.

Az AML ritka ráktípusnak mondható. Jellemzően az 50 év felettieket érinti, férfiakban gyakoribb az előfordulása, mint nőkben.

Az akut leukémiák egyik fő oka nagy dózisú sugárzás vagy mutagén és karcinogén vegyületeknek való kitettség lehet.

Az AML tünetei:

• magas láz
• nagy számú fertőzés rövid időn belül
• légzési nehézség
• fáradtság
• erős izzadás
• ízületi vagy csontfájdalom
• sápadtság
• duzzadt máj
• duzzadt nyirokcsomók
• duzzadt lép
• megmagyarázhatatlan vérzés (íny, orr)
• megmagyarázhatatlan súlyvesztés
• ha az érintett sejtek bejutnak a központi idegrendszerbe: fejfájás, hányinger, hányás, homályos látás

Az akut mieloidi leukémia elsődleges kezelési formája a kemoterápia, de néha a sugárkezelés is szóba jön.

Források:

http://betegsegek.drtihanyi.hu/cikk/akut-myeloid-leukemia

http://hu.wikipedia.org/wiki/Akut_mieloid_leuk%C3%A9mia

az akut orális toxicitás a vizsgálandó anyag egyszeri vagy 24 órán belül többszöri dózisának szájon át történő beadását követően jelentkező káros hatások.

az akut referenciadózis egy vegyi anyag testtömeg alapján megadott becsült mennyisége, amelynek egy humán populáció (az érzékeny alcsoportokat is beleértve) rövid időn át (24 óra vagy kevesebb) kitehető anélkül, hogy az élettartam alatt ez ártalmas hatások értékelhető kockázatával járna.

Forrás: REACH renedelet

az akut toxicitás a vegyi anyagnak való egyszeri kitettség alkalmával, rövid távon jelentkezik. Az akut toxikus hatás koncentráció-, ill. dózisfüggésének meghatározása vagy epidemiológiai vizsgálatok alapján történhet.

A leggyakoribb laboratóriumi környezettoxikológiai tesztek a Microtox vagy a Vibrio fischeri lumineszcenciagátlási-teszt, az algatesztek, a vízibolha teszt Daphnia magna, a haltesztek, a csírázásgátlási és a növénynövekedési tesztek, a földigiliszta teszt Eisenia foetida, a madártesztek, a több fajt alkalmazó mikrokozmosz tesztek, valamint a toxikológiai tesztek kisállatokkal patkány, egér vagy szövettenyészetekkel, stb. Az akut toxicitás nagyságát leggyakrabban az alábbi értékekkel szoktuk jellemezni:

LC₁₀, LC₂₀, LC₅₀, LC₉₀ = letális koncentráció Lethal Concentration, mely a teszt-organizmus 10, 20, 50 vagy 90 %-ának pusztulását okozza.

EC₁₀, _EC20, EC₅₀, EC₉₀ = hatásos koncentráció Effect Concentration, mely a mérési vagy vizsgálati végpont 10, 20, 50, 90 %-os csökkenését okozza.

LD₁₀, LD₂₀, LD₅₀, LD₉₀ = letális dózis Lethal Dose, mely a tesztorganizmus 10, 20, 50 vagy 90 %-ának pusztulását okozza.

ED₁₀, ED₂₀, ED₅₀, ED₉₀ = hatásos dózis Effect Dose, mely a végpont 10, 20, 50, 90 %-os csökkenését okozza.

A koncentráció–hatás görbe meredekségét használva vegyi anyagok toxicitásának jellemzésére eltérő eredményt kaphatunk, mint az EC_x értékeket használva, hiszen a szigmoid görbék alakja eltérő lehet.

Akut toxicitás mérése esetén a tesztelési idő rövidsége miatt könnyen elkövethetjük azt a hibát, hogy a hatás csak a teszt idejének lejárta után jelentkezik. Ezt kiküszöbölendő hosszú távú, un. krónikus vizsgálatokat kell végezni. A hosszú távú vizsgálatokban az utódok létrehozására gyakorolt hatást is mérhetjük. Az utódok számát is mérő tesztek a reproduktivitási tesztek.

az akut toxicitás azon káros hatásokra vonatkozik, amelyet egy anyagnak való 24 órán belüli egyetlen expozíció vagy több expozíció eredményezhet a szabványban leírt patkánykísérletekben. Ez a szemen és bőrön keresztüli vagy belélegzés általi beadási módokra vonatkozik. Egy vegyi anyag akut toxikus képességének előrejelzése az egészségre káros hatások meghatározásához szükséges, amelyek véletlenszerű vagy szándékos rövidtávú expozíció következtében léphetnek fel: a toxikus hatások típusai, támadási idejük, időtartam és súlyosság, az adag-válasz viszony és a nemek közti különbség a válaszban. A vizsgált károsodások lehetnek a toxicitás klinikai jelei, rendellenes testtömeg változások, és/vagy a szervek és szövetek patológiás elváltozásai, amelyek bizonyos esetekben halált eredményezhetnek.

Forrás: REACH

egy adott területen a légszennyező források által okozott átlagos légszennyezettség. Pontosabban, valamely vizsgált szennyezőforrás környezetében alapterhelésnek nevezzük azt a távolabbi környezetből származó átlagos immissziót (I), amelyet olyan időjárási helyzetek immisszióiból mérnek vagy számítanak, amelyekben a vizsgált szennyezőforrásból eredő koncentráció egy gyakorlati alapon meghatározott átlagos maximális értékközbe esik.
Valamely szennyezőforrás környezetében ténylegesen mérhető koncentráció (Imax) az alapterhelés (Ia) és az adott forrás által okozott átlagos maximális koncentráció (Iv max) hatásából tevődik össze. Mivel Imax a levegőminőségi határértéknél (In max) nagyobb nem lehet, a levegőkészlet terhelhetősége szempontjából „gazdálkodni” a levegőminőségi határérték és az alapterhelés különbségeként meghatározható tartományon belül lehet.
A hazai szabályozás a levegőkészlet-gazdálkodás érdekében számszerűen megadja az alapterhelés értékeket az ország valamennyi településére. Ezek az értékek azonban nem tisztán alapterhelés jellegűek, mert magukban foglalják a szabályozás más (pl. fokozott védelmi) szempontjait is..
Forrás: Barótfi István (Ed.): Környezettechnika, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 2000

az a kőzet, amelyen a talaj fejlődése megindul. Ez lehet magmás, üledékes vagy átalakulási. A kiindulási kőzet tömörsége, illetve lazasága, porozitása, mállékonysága, kémiai összetétele, stb. szabja meg a talajfejlődés irányát és sebességét. A lösz, mely kolloid szemcseméretű, üledékes szél által szállított és osztályozott kőzet nagy agyagásvány-tartalommal és mésztartalommal az egyik legjobb talajképző kőzet, mely Magyarországon a jó minőségű löszös talajokat eredményezte.

új tudományos ismeretek szerzésére, jelenségek megfigyelésére, megismerésére, belső összefüggések megértésére irányuló kutatómunka. A szennyezett környezettel és a talajjal kapcsolatos alapkutatások a talaj bonyolult rendszerét, belső összefüggésének törvényeit, a talajmátrix és a talaj élővilágának kölcsönhatásait és a bonyolult rendszer szenyezőanyagok hatására adott válaszait igyekszik megismerni. Eredményeit az alkalmazott kutatás és fejlesztés hasznosítja.

az alaplap a számítógép legfontosabb része, a gép lelke. Az alaplapot a számítógép házába kell szerelni. Az alaplapba kell illeszteni a processzort, a közvetlen elérésű memóriát, a RAM-ot, valamint a kártyákat (melyek a hang- videó-, telefon vagy egyéb kapcsolatot biztosítják). Az alaplap tartalmazza a kimenetet többek között a billentyűzethez,a lemezekhez, az egérhez, a nyomtatóhoz, a külső modemhez és a szkennerhez. Az alaplap feladata, hogy az ezen eszközök közötti kapcsolatot biztosítsa. Alaplap vásárlásakor a legfontosabb információt a processzor és a chipset szolgáltatja. A chipset tulajdonképpen néhány IC (integrált áramkör), ami az alaplap működésében kulcsfontosságú. A nagy elektronikai gyártók készletben kínálják ezen alaplapi vezérlőáramköreiket, melyek a legtöbb esetben az alaplapra vannak építve.
A következő lényeges információ, a gyártó. Hiszen a gyári paraméterek teljesülése mellet nagyon fontos a megbízhatóság, a stabilitás, és ezen szempontok teljesülését csak a bevált márkák garantálhatják. Az alaplapi buszrendszer a processzor és a kártyák közötti kommunikációt szolgálja. A leggyakoribb a PCI buszrendszer. A később kifejlesztett AGP busz a grafikus sebesség további növelését szolgálja, ezért a monitorhoz történő csatlakozást biztosítja (4x-es vagy 8x-os gyorsítással). Ahány processzor, annyiféle feszültséggel üzemel. Kulcsfontosságú, hogy a megfelelő feszültségszintet állítsuk elő a processzornak. Az alaplap kézikönyvében erről részletes leírást találunk. Az alaplapon van egy akkumlátor, ami a CMOS-hoz és a belső órához biztosítja a feszültséget. A CMOS tartalmazza a számítógép alapbeállításait, mint pl. winchester, floppyk típusa. Nem minden alaplap képes minden processzort lekezelni. Bizonyos alaplapok csak bizonyos frekvenciájú órajelet képesek maximálisan előállítani, mely nem éri el a processzor lehetőségeit. Ha külön vásárolunk alaplapot és processzort, forduljunk szakemberhez!

Forrás: http://www.amega.hu/index.php?page=lexicon&id=73

olyan zaj, amelyet a vizsgálat helyén nem a vizsgált zajforrás okoz.

Forrás: MSZ 184/7-83 Akusztikai fogalom meghatározások. Zaj

a glutaminsav ketoszármazéka, a szervezetben megköti a glutamát deaminálásakor keletkező ammóniát. Szerepe kiemelkedő a Krebs-ciklusban (energiatermelés), a nitrogén-anyagcserében (ammónia-ciklus a májban), aminosavak szintézisében. Egyes oxidáz-enzimek aktivitása alfa-ketoglutársav függő.

Biológiai aktivitásai miatt étrendkiegészítőként alkalmazzák, elsősorban a testépítők.

a környezettoxikológusok legnépszerűbb vzi tesztorganismusa az alga. Rengeteg algafajtát alkalmaznak, közülük sokak standard tesztek név szerint is említett tesztorganismuai. Egyes szabványok csk a módszert adják meg és az algák választékát.

A 96 órás alga növekedési teszt a toxikus vegyi anyagoknak az elsődleges termelők (az algák növényi szervezetek) anyagcsere-folyamataira gyakorolt gátló hatását vizsgálja. Édesvízi és tengeri algákat használhatunk tesztorganizmusként, attól függően, hogy milyen vízi ökoszisztémára vonatkozó kockázatot szeretnénk vizsgálni.

Rendkívül sokféle algát használnak toxicitás mérésre. Az alábbiakat az ASTM (American Society for Testing and Materials) ajánlja.

Édesvízi algák

• Zöld algák: Selenastrum capricornutum, Scenedesmus subspicatus, Chlorella vulgaris
• Kék algák (cianobaktériumok): Microcystus aeruginosa, Anabena flos-aquae
• Kovamoszatok: Navicula pelliculosa

Tengeri algák

• Kovamoszatok: Skeltonema costatum, Thalassiosira pseudonana
• Ostoros moszatok: Dunaliella tertolecta

A tesztet 2−5x10⁴ db sejt/tesztoldat koncentrációjú algaszuszpenzióval végezzük. A sejtek koncentrációját naponta meghatározzuk. Használhatunk mikroszkópos számlálókamrát vagy elektromos részecskeszámlálót. Meghatározhatjuk a sejtszámmal, illetve a fotoredukció mértékével arányos klorofill mennyiségét is a tesztszuszpezióban. A klorofillt a sejtek feltárása után vízzel nem elegyedő oldószerrel extraháljuk, majd spektrofotométerrel vagy fluoriméterrel határozzuk meg a mennyiségét. A sejtek DNS vagy ATP tartalmát is mérhetjük, a ¹⁴C asszimiláció mérésével pedig tovább növelhetjük a módszer szelektivitását és érzékenységét.

A teszt kivitelezéséhez Erlenmeyer-lombikot ajánlanak, melyet maximum félig tölthet meg a tesztelegy, ha rázatjuk, de csak 20%-ban, ha nem rázatjuk. A teszt időtartama 96 óra, két ismétlés legalább szükséges. Az optimális átlagos hőmérséklet 24^oC az édesvízi fajoknál, 20^oC a tengerieknél. A megvilágítás folyamatosan, hideg fehér fénnyel történjék, a fényintenzitás állandó legyen, sötét periódus csak egyes fajoknál szükséges. A pH fajfüggő: 7,5−8,0 között változhat.

A mérési végpont lehet a sejttömeg, a sejtszám, a szaporodási görbe alatti terület vagy a klorofill tartalom.

Az algák használata a vízi rendszerek ökotoxikológiai vizsgálatára általánosan elterjedt a világon. Talajok esetén azonban csak a talajkivonat tesztelhető. A talajkivonat algákkal való tesztelésének akkor van értelme, ha a talajban lévő kockázatos anyagról feltehető, hogy felszíni vízi ökoszisztémákat veszélyeztet. Ilyenek lehetnek a felszíni víz közeli peszticidekkel kezelt mezőgazdasági talajok vagy más szennyezett területek talajai. A táblázat az édesvízi algákkal végzett különböző célú toxicitás teszteket foglalja össze Calow (1993) nyomán.

Magyarországon az MSZ 22902/2-1989 tartalmazza a Scenedesmus obtusiusculust alkalmazó tesztelési módszert. Németországban a DIN 38412/33 Scenedesmus subspicatust ír elő talajkivonatok tesztelésére.

nyílt láncú vagy elágazó láncú telített és telítetlen szénhidrogének, azaz szénből és hidrogénből álló vegyületek, pl. paraffinok, olefinek. A paraffinok más néven alkánok, telített szénhidrogének, melyekben az összes szénatom egyszeres kötéssel kapcsolódik, pl. hexadekán (C₁₆H₃₄). Az olefinekben, más néven alkénekben vannak olyan szénatomok, melyek kettős kötéssel kapcsolódnak, pl. a hexadecén (C₁₆H₃₄) egy kettős kötést tartalmaz, a butadién (C₄H₄) kettőt. Nem tartoznak ide a gyűrűs vegyületek, pl. cikloparaffinok (ezek gyűrűs telített szénhidrogének) és az aromás vegyületek (ezek rendezett kettős kötésrendszert tartalmazó gyűrűs vegyületek).

egyenes láncú vagy gyűrűs szénláncú szerves vegyületek, melyek a gyűrűs szerkezet kialakításában részt vevő szenek között egyszeres kötéseket tartalmaznak (tehát a gyűrűben nincs kettős kötés, mint az aromásoknál).Ugyanakkor a nyílt láncú alifás vegyületek lehetnek egyenesláncúak vagy elágazóak és tartalmazhatnak egyszeres (alkánok), kétszeres (alkének) vagy háromszoros (alkinek) kötéseket. A szénen és hidrogénen kívül egyéb atomokat is tartalmazhatnak, így oxigént, nitrogént, kenet, foszfort vagy halogéneket.

olyan elméleti és kutatási munka, melynek célja az új ismeretek hasznosítása új módszerekben, eljárásokban, technológiákban. A környezetvédelemben alkalmazott technológiák nagyrészt új technológiák, a talajremediáció mintegy húsz éve létező fogalom. A szennyezett talajok és területek remediálására alkalmazott technológiák általában nem teljesen új technológiák, sokkal inkább más területekről átvett szennyvíztisztítás, hulladékkezelés, kőolajipar, vegyipar, bányászat, mezőgazdaság, stb. és adaptál technológiák általában több technológiai elemből problémaspecifikusan összeállított komplex megoldások.

nyílt láncú (elágazó vagy nem elágazó) (alifás szénhidrogének) és ciklikus telített szénhidrogének (cikloalkánok), melyekben a szénatomok egyszeres kötéssel kapcsolódnak. Nevük utal a szénatomszámra, például oktán: 8 szénatomból áll

nyílt láncú (elágazó vagy nem elágazó) telítetlen szénhidrogének, más néven olefinek. Az alifás szénhidrogének egyik alcsoportja, bennük a szeneket kettős kötések tartják össze, pl. etilén H₂C=CH₂. Nevük utal a szénatomszámra, például hexadecén: 16 szénatomszámú telítetlen szénhidrogén (C₁₆H₃₄) egy kettős kötést tartalmaz, a 4 szénatomszámú butadién (C₄H₄) kettőt.

szénhidrogénből származó, szénből és hidrogénből álló csoport. A legegyszerűbb alkil-csoport a metil, amelyben egy szénatomhoz három hidrogén kapcsolódik.

a kemoterápiás szerek egyik csoportja, melyek alkilezik, vagyis kovalens kötést létesítenek a ráksejtek DNS-ével gátolják azok szaporodását, regenerálódását. A mustárgázról és még jó néhány alkilezőszerről már a múlt században is tudták, hogy gátolja a sejtek szaporodását, de addig nem lehetett rákellenes szert fejleszteni belőlük, amíg nem oldották meg a szelektivitást, vagyis azt, hogy csak a ráksejtekre, vagy nagyobbrészt a ráksejtekre hassanak, azok nukleinsavához kapcsolódjanak.

Az alábbi alkilező szer típusok terjedtek el a kemoterápiában:

• Mustárnitrogén-analógok
• Alkilszulfonátok
• Etilén-iminek
• Nitrozoureák
• Epoxidok
• Egyéb alkilező szerek

olyan alifás szénhidrogének, melyek háromszoros telítetlen kötést tartalmaznak, pl. acetilén: HC≡CH.

biotechnológia, melyben tenyésztett sejtek, leggyakrabban mikroorganizmusok energiatermelő biokémiai folyamatai játsszák a központi szerepet: nagy energiatartalmú redukált szubsztrátokat cukor, keményítő, cellulóz, stb. alkohollá oxidálják a sejt energiaigényének kielégítésére. Az anoxikus körülmények között történő oxidációhoz anaerob légzés, erjedés felhasznált hidrogénakceptor ilyenkor a légköri oxigén helyett egy szerves molekula, mely a hidrogén felvételével alkohollá alakul. Környezetvédelmi biotechnológiaként elsősorban bioetanol előállítására használják.

alaptörvény. A jogszabályok hierarchiájában legfelül áll az alkotmány, amely írott alkotmány esetén olyan törvény, amellyel más törvény egyetlen rendelkezése sem lehet ellentétes. Az Alkotmánybíróság hivatott annak eldöntésére, hogy egy konkrét törvényi rendelkezés ellentétes-e az alkotmánnyal.

alkotmányunk a környezet védelméről két helyen is rendelkezik. Először a társadalmi-gazdasági alapokról szóló I. fejezetben, a 18.§-ban: "A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez". Másodszor az alapvető jogok és kötelezettségek között, a XII. fejezetben, a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog egyik megvalósítási eszközeként: "Ezt a jogot a Magyar Köztársaság [...] az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg" (70/D.§). Az egészséges környezethez való alapjog az első fejezetben a politikai és a gazdasági szabadság végső határát jelöli ki, a ma már világszerte elfogadott "fenntartható fejlődés" követelményének szellemében. Ugyanitt a házasság, a család és az ifjúság közvetlen szomszédságában egyúttal a jövő generációkért viselt felelősséget is hangsúlyozza. A VII. fejezetben az egyes ma élő emberek által a legfontosabbnak tartott alapjog, a testi és lelki egészség megvalósítását hivatott előmozdítani. A környezet védelme mindkét helyen, mindkét funkciójában végső fokon az emberi élet, sőt a teljes élővilág fennmaradását szolgálja.

Az Alkotmánybíróság létrehozásáról 1989 januárjában határozott az Országgyűlés. Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve. Feladata a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálata, az alkotmányos rend és az Alkotmányban biztosított alapjogok védelme.Az Alkotmánybíróság hatásköre
a) Előzetes normakontroll
b) Utólagos normakontroll
c) Jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata
d) Alkotmányjogi panasz
e) Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata
f) Hatásköri összeütközés
g) Az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése
h) Egyéb eljárások

keverékekben, termékekben megtalálható kémiai anyag, mely saját egyedi kémiai tulajdonságaival jellemezhető.

Forrás: REACH

felelősség feltételei: közhatalom gyakorlása közben, kárt okoznak, a kárt okozó magatartása jogellenes, felróható, okozati összefüggés van a károkozó magatartás és a kár között, a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, ill. a károsult a rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette.Ezeket a szabályokat kell alkalmazni, ha bírósági és ügyészségi jogkörben okozták a kárt.

minden olyan ügy, amelyben közigazgatási szerv jogot és kötelezettséget állapít meg, adatot igazol, nyilvántartást vezet vagy hatósági ellenőrzést végez.

állandó, ismétlődő, megszakítás nélküli zaj. Olyan zaj, amelynek az A-hangnyomásszintje meghatározott helyen, az idő függvényében legfeljebb 5 dB-lel ingadozik.

Forrás: MSZ 184/7-83 Akusztikai fogalom meghatározások. Zaj

állandó, ismétlődő, megszakítás nélküli zaj.