Lexikon

veszélyes anyagok osztályozását, csomagolását és címkézését szabályozó EU irányelv, mely 1967. június 27-én lépett életbe.

Forrás: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:31967L0548:EN:HTML

lásd veszélyes anyagokra vonatkozó 67/548/EEC irányelv

a növényvédőszerek szabályozása a 91/414/EEC irányelv szerint történik Európában. Az aktív növényvédőszerek piacra kerülése Európában és engedélyezése a tagállamokban ennek a direktívának a hatókörébe tartozik. A Direktíva leszögezi, hogy egy vegyi anyag csak akkor alkalmazható növényvédőszerként, ha szerepel a pozitív EU listán. Miután rákerül egy anyag erre a listára, attól fogva a tagállamok engedélyzhetik az illető vegyi anyagot tartalmazó növényvédőszer piacra kerülését.

A 91/414/EEC Direktívához szorosan kapcsolódik a (EC) No 396/2005 rendelet, mely a peszticidmaradványokat szabályozza az élelmiszerekben. A rendelet megadja a határértékeket, a monitoringot és az ellenőrzést.

A két jogszabály együttesen biztosítja a humán egészségkockázat megfelelő alacsony szinten tartását.

Forrás: http://ec.europa.eu/food/plant/protection/index_en.htm

az aerob biodegradáció a talajban vagy a vízben mikroorganizmusok által katalizált oxidációs folyamat, melynek során a sejtek a szennyezőanyagot energiatermelés céljára szubsztrátként hasznosítják a légköri oxigén felhasználásával. Eközben a szerves vegyületekből szervetlen végtermékeket állítanak elő, így a szerves szénből széndioxidot, a szerves nitrogénből nitrátot, a szerves kénből szervetlen kénformákat. Ezt a folyamatot mineralizációnak is nevezzük. A mineralizáció sok biodegradáción alapuló remediációs technológia alapja. Ez a leggyorsabb és legintenzívebb biológiai bontási folyamat, melyet állandó oxigénellátással lehet maximumon tartani. Ha az oxigén nem áll korlátlan mennyiségben rendelkezésre, akkor a folyamatok katalízisét az aerob mikroorganizmusoktól átveszik a fakultatív anaerob mikroorganizmusok és erjedési folyamatok lépnek fel; a szerves anyagok oxidációja nem tökéletes pl. a széndioxid helyett alkoholok vagy aldehidek, nitrát helyett egyszerűbb szerves nitrogénvegyületek vagy ammónia keletkeznek. Ha a szennyezőanyag az aerob biodegradációhoz csak szénforrásul szolgál pl. szénhidrogének és a talaj vagy a víz nem tartalmaz elegendő biogén elemet a mikroorganizmusok szaporodásához, akkor a folyamatot N- és P-forrás vagy mikroelemek biztosításával lehet gyorsítani.

az általános technológiai kibocsátási határértékeket légszennyező anyagcsoportokra állapítják meg a szennyezőanyag fizikai, kémiai tulajdonságai és a környezetre gyakorolt hatása alapján. Külön határérték rendszer vonatkozik az alábbi anyagcsoportokra:
szilárd szervetlen anyagok,
- gáz és gőznemű szervetlen anyagok,
- szerves anyagok,
- rákkeltő anyagok.
Az egyes anyagcsoportokon belül a szennyezőanyagokat osztályba sorolják és a veszélyességi osztályokra a légszennyező anyag tömegáramától függő kibocsátási határértéket állapítanak meg.
Forrás: Barótfi István: Környezettechnika, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 2000

ez a melléklet az Európai Unióhoz kapcsolódó vegyi anyagok vagy vegyi anyag cvsoportok harmonizált osztályozását és cimkézését tartalmazza. Ezt a listát rendszeresen frissítik a fejlődésnek, az újabb információknak megfelelően. Ezt az eljárást úgy nevezik, hogy "Alkalmazkodás a Technikai Előrehaladáshoz" (ATP: Adaptations to Technical Progress). A javaslatokat a DG ENV (EC Directorate General responsible for environment, vagyis az Európai Bizottság környezetért felelős főigazgatósága) terjeszti elő és a tagállamok hagyják jóvá.

Az Annex I. listát az európai jogszabályokat publikáló OJL adja közre. A legfrissebb listát a következő weboldalon találhatjuk: http://www.reach-compliance.eu/english/legislation/docs/launchers/launch-annex-1-67-548-EEC.html

angol rövidítés azokra a BAT, vagyis elérhető legjobb technológiákra, melyeknek nics túlzott költségigénye.

ex situ talajremediációs technológia, klórozott szénhidrogénnel szennyezett talajokra. Kémiai kezeléssel kombinált termikus deszorpció. Egyik megoldása a BCD, melynek kivitelezésekor a klórozott szénhidrogénekkel, növényvédőszerekkel, pl. klórdánnal és heptaklórral szennyezett talajt Na-bikarbonáttal keverik össze, majd a keveréket termikus deszorberbe helyezik és 315-500^oC-ra melegítik. A magas hőmérséklet hatására elpárolognak a klórozott vegyületek, melyeket a gőztérből összegyűjtve kondenzáltatnak. A kondenzátumot további kémiai kezelésnek vetik alá NaOH katalízis mellett, olajos közegben, 32 ^oC felett, 3-6 órán keresztül, a vegyület teljes kémiai bomlásáig. Az így kezelt talaj feltöltésre, takarásra használható. Ezt a technológiát US-EPA kutatói fejlesztették ki és szabadalmaztatták 2004-2005-ben.

a biocidekre vonatkozó EU irányelvet 1998-ban fogadta el az Erópai Parlament és 2000 májusáig kellett a tagországoknak bevezetniük a direktíva előírásait nemzeti jogi szabályozásukba.

Ez az irányelv nagyban támaszkodik az 1991-es növényvédőszerekre vonatkozó 91/414/EEC korábbi irányelvre.

A biocidekre vonatkozó irányelv harmonizálni kívánja az európai biocid-piacot, az emberi egészség és környezet védelme érdekében.

olyan biotechnológia, melyben a központi biokémiai folyamat a szerves anyagok biológiai, leggyakrabban mikrobiológiai bontása. Ez a bontás jelenthet energiatermeléssel egybekötött mineralizációt, vagy részleges bontást, esetleg kometabolizmust. Leggyakrabban hulladékok és szennyezőanyagok kezelésére, hasznosítására vagy ártalmatlanítására használt technológiák, például biológiai szennyvízkezelés, talajbioremediáció, komposztálás, stb.

a biotechnológia a genetika, a biológia, a mikrobiológia, a biokémia, a vegyészmérnöki tudományok, a számítástechnika és a szabályozástechnika valamint a komputertechnika olyan integrált alkalmazása, mely élő szervezetek és/vagy azok termékeinek, például enzimeknek technológiákban történő felhasználását célozza, termékek előállítására vagy módosítására. Előnyei a biológiai szervezetek felhasználásából és a nekik optimális biológiai környezeti paraméterekből adódnak, nincsenek extrém hőmérsékletek, nyomások és pH értékek, az alkalmazásokat kis energiaigény jellemzi. Emiatt a biotechnológiák kibocsátásai is kisebbek és általában könnyebben kezelhetőek, mód van a hulladékok hasznosítására, alternatív energiaforrások előállítására. A biotechnológiák központi átalakító egysége a sejt vagy annak valamelyik terméke, vagyis a biológiai rendszer, melynek optimálását vagyis a lehető legjobb átalakító rendszer létrehozását a géntechnikák, vagyis a rekombináns DNS technikák is segítik. A központi katalizátor működéséhez szükséges optimális körülményeket hőmérséklet, nyomás, pH, redoxpotenciál, tápanyag-ellátás, stb. a technológus biztosítja mérnöki eszközökkel.

Közép- és Kelet-Európai Országok.

ciklodextrinnel (pontosabban random metilezett béta-ciklodextrinnel) gyorsított bioremediációs technológia (rövidítése: CDT) szerves szennyezőanyagokkal, pl. szénhidrogénekkel, PAH vegyületekkel, klórozott alifás szénhidrogénekkel, poliklórozott bifenilekkel szennyezett talajok remediálására, melyben a ciklodextrin adalék a szennyezőanyagok biológiai hozzáférhetőségét javítja azáltal, hogy üregébe zárja (komplexálja), ezáltal javítja oldékonyságát. A ciklodextrinnel intenzifikált bioremediációval elérhető időnyereség kompenzálhatja a ciklodextrin ára miatti nagyobb költséget. A technológiáról további részleteket tudhatunk meg a MOKKA adatbázis 51. és 175. adatlapján. További irodalom: Gruiz, K.; Fenyvesi, E.; Kriston, E.; Molnar, M.; Horvath, B. (1996) J. Incl. Phenom. Mol. Recognit. Chem. 25(1-3), 233-236, Fava, F.; Di Gioia, D.; Marchetti, L.; Fenyvesi, E.; Szejtli, J. (2003) J. Incl. Phenom. Macrocycl. Chem., 44, 417-421, Leitgib, L.; Gruiz, K.; Fenyvesi, E.; Balogh, G.; Muranyi, A. (2008) Sci. Total Environ., 392, 12-21

vegyészmérnöki és biotechnológiai szövetség Németországban, mely a vegyipari és biotechnológiai kutatás és fejlesztés támogatására jött létre.

a decibel (dB) két mennyiség arányának logaritmikus mértéke, amit széles körben használnak az akusztika, a fizika és az elektronika területén. A decibelt széles körben használják a hang erősségének mérésére. A decibel mértékegysége és dimenziója egy, hasonlóan a százalékhoz.

Szélsőségesen nagy és kicsi értékek összehasonlítását teszi lehetővé, egyszerű összeadásra és kivonásra egyszerűsíti le az arányokkal való műveleteket.

A zajszint (zajteljesítményszint) mérésére szolgáló egység a decibel, dB.
A dB(A) mértékegység (A)-tagja egy szabványos, elektronikus zajszűrő használatára utal, amely az átlagos emberi hallás hangmagasság-érzékelését utánozza a mérőműszerben. A mélyebb hangok tartományában fülünk egyre érzéketlenebb, ezért a kisebb frekvenciákon nagyobb zajszint engedhető meg. Az (A) jelű súlyozó szűrő használatával az egyetlen adattal meghatározott mérési eredmény a határértékkel könnyen összevethető.

Források:

http://www.animations.physics.unsw.edu.au/jw/dB.htm

Zajosak vagyunk, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest

a demonstrációs technológiák teljes méretben első ízben alkalmazott technológiák, melyek célja az alkalmazás körülményeinek kidolgozása, kipróbálása, bemutatása és részletes követése. Egy új technológia demonstrációs fázisa a fejlesztés-tervezés és a rutinszerű, piacon is értékesíthető alkalmazás közé esik. A demonstrációs alkalmazás során gyűjtött információ alapján verifikálható a technológia. Egy technológia demonstrációját általában kutatás-fejlesztési projektekből szokták finanszírozni és tudományos igényességgel követni, monitorozni és értékelni. A MOKKA szóhasználatában az innovatív remediációs technológiák adatbázisba kerülésének a feltétele egy jól dokumentált demonstráció. Vannak olyan adatbázisok, például az EURODEMO adatbázis és a US-EPA talajremediációs adatbázisai, melyek kimondottan a demonstráción átesett új technológiákat gyűjtik össze és teszik közzé.

az Európai Bizottság, hivatalosan Az Európai Közösségek Bizottsága az Európai Unió (EU) végrehajtó szerve. Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa mellett egyike az EU három fő kormányzati intézményének. Legfőbb feladata a jogszabályok kezdeményezése és becikkelyezése, valamint az uniós szerződések őreként tevékenykedik, amik az EU jogalapját jelentik. A Bizottságnak a jelenlegi rendszer szerint annyi tagja van, ahány tagországa van az Uniónak, minden tagállam egy biztost küld a testületbe. Az Európai Unió Tanácsától eltérően a Bizottság tagjai függetlenek a tagállamoktól. Nem vehetik figyelembe az őket küldő ország kormányának utasításait, az EU összes állampolgárának az érdekeit kell képviselniük.

vegyi anyag akut toxicitásának jellemzésére szolgáló, azon hatásos koncentráció EC: Effective Concentration, amely toxikológiai vagy ökotoxikológiai teszteléskor a mérési végpont 50%-os csökkenését okozza a kezeletlen kontrollhoz képest. Az EC50 a koncentráció-hatás összefüggés kimérése, vagyis a különböző koncentrációjú hígítású vegyi anyagnak kitett tesztorganizmusok válasza alapján, grafikusan határozható meg, az 50%-ra csökkent válaszhoz tartozó koncentrációérték leolvasásával. Mértékegysége: mg g vegyi anyag/liter tesztoldat, vagy mg g vegyi anyag/kg tesztelt szilárd fázisú minta. Ha a végpont a letalitás, akkor az EC50 érték a teszorganizmusok felét elpusztító koncentráció LC₅₀: Lethal Concentration = halálos koncentráció. Ha a végpont egy tesztorganizmus légzési enzimjének aktivitása, az EC₅₀ a légzési enzim aktivitását felére csökkentő vegyi anyag koncentráció, ha a végpont a baktérium lumineszcens fénykibocsátása, akkor az EC50 a lumineszkálás fényintenzitását felére csökkentő vegyi anyag koncentráció. Differenciáltabb toxikológiai ill. ökotoxikológiai jellemzésre használatos a 10, a 20 vagy a 90 %-os gátláshoz tartozó EC₁₀, EC₂₀, EC₉₀ érték is.

European Coalition to End Animal Experiments, Európai Koalíció az Állatkísérletek Beszüntetéséért.

Lásd még: http://www.eceae.org/

az egyik legfontosabb szerves anhidrid, mely egy sor vegyipari termék, így a gyógyszerek közül az aszpirin és a paracetamol, a módosított keményítők, emulzióképzők, folyadék-kristály polimerek alapanyaga, valamint a cellulóz-acetáté, melyet a fotóemulzió- és a texitilgyártás használ.

A vegyi anyagokra vonatkozó információ gyűjtése és rendezése számtalan adatbázist eredményezett. A REACH rendelet kapcsán létrehozott adatbázis minden regisztrált vegyi anyag részletes jellemzését tartalmazza, könnyen kereshető formában, itt:

http://apps.echa.europa.eu/registered/registered-sub.aspx

Európai Fogyasztók Vegyianyag Leltára http://ec.europa.eu/taxation_customs/common/
databases/ECICS/index_en.htm, EU szabályozáson (2658/87, VI. szekciója) alapuló információs rendszer, mely a kereskedelmi forgalomban lévő vegyi anyagok és termékek azonosítását, adózását és monitoringját szolgálja (DG TAXAUD).

Europai Növényvédelmi Egyesület képviseli a növényvédőszer ipart, támogatja a modern mezőgazdasági technológiákat a fenntartható fejlődés szem előtt tartásával.

Weboldal:
http://www.ecpa.eu/

angol rövidítés: European Economic Community = Európai Gazdasági Közösség. Az Európai Gazdasági Közösség (EGK), közismert nevén Közös Piac 1957-ben alakult meg az un. Római szerződéssel és 1993-ig tartott. Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, az NSZK és Olaszország az egymás közötti kereskedelem megkönnyítésére hozta létre.
Vámközösséget hoztak létre, a többi országgal szemben Egységes Vámuniót alakítottak ki. Koordinálták az egyes országok gazdaságpolitikáját és jogharmonizációra törekedtek. Létrehozták az Európai Szociális Alapot és az Európai Beruházási Bankot. A „gazdasági” jelzőt 1993-ban az Európai Közösség (EK) megalakulásakor, a maastrichti szerződés kivette a szervezet nevéből.

European Inventory of Existing Commercial Chemical Substances = kereskedelmi forgalomban lévő vegyi anyagok európai listája, http://ecb.jrc.ec.europa.eu/esis/index.php?PGM=ein

eljárás specifikus technológiai határértékeket állapítanak meg egy sor olyan technológiára, amelyek fejlettségi szintje bizonyos szennyezőanyagok tekintetében szigorúbb, vagy enyhébb követelmények betartását teszi lehetővé. Az eljárás-specifikus technológiai határértékek – a részletesen szabályozott technológiák kivételével – csak az adott eljárás meghatározott anyagaira vonatkoznak, a technológiákból kikerülő egyéb, szennyező anyagokra az általános technológiai kibocsátási határértékeket kell alkalmazni.
Forrás: Barótfi István: Környezettechnika, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 2000

EC = European Commission, azaz Európai Bizottság, az Európai Unió vezető testülete, mely Európát egyetlen egységként irányítja. Javaslatokat tesz törvények és rendeletek megalkotátára, elfogadja azokat és gondoskodik betartatásukról.

http://ec.europa.eu/index_en.htm

&search

rövid néven ECHA, a REACH törvény végrehajtására létrehozott európai ügynökség. A REACH rendelet végrehajtója, Helsinkiben működő hatóság. Az ECHA egy sor szolgáltatással segíti a vegyi anyagok regisztrációját, ezek a következők:
- Technikai Útmutató http://www.okbi.hu/REACH/index.html
- segítség vegyi anyagok regisztrálóinak: IT eszköz, útmutató és segédlet a webes eszközök használatához, Helpdesk: http://www.okbi.hu/REACH/index.html
- a vegyi anyagok adatainak adatbázisba gyűjtése és nyilvánossá tétele az ügynökség WEB-lapján
- vegyi anyagok előzetes regisztrálása
- vegyi anyagokra vonatkozó információk megosztása
- vegyi anyagok regisztrációja
- vegyi anyagról beküldött dosszié értékelése
- vegyi anyag értékelése
- vegyi anyag engedélyezése és korlátozása
- osztályozás és címkézés
- folyamat- és termékorientált kutatás és fejlesztés (PPORD = Process and Product Oriented Research and Development).
ECHA az alábbi döntéseket hozhatja:
- REACH hatálya vagyis a regisztrációs kötelezettség alóli felmentési kérelem elfogadása, visszautasítása vagy kiegészítés kérése
- A regisztráció visszautasítása
- Kiegészítő információ kérése
- Adatok megosztásáról való döntés (ez azt jelenti, hogy egyes anyagokat többen is bejelentenek, tehát az adatok már elérhetőek ECHA-nál)
- Döntés a vegyi anyag teszteléséről
- A javasolt tesztelés elfogadása, visszautasítása vagy megváltoztatása
- Döntés dokumentumokhoz való hozzáférésről.
Az ECHA döntése ellen fellebbezést lehet benyújtani, ezeket a beadványokat a Fellebbezési Tanács (= Board of Appeal) bírálja el.
http://echa.europa.eu/

szerves szennyezőanyagokkal szennyezett háromfázisú talaj mikrobiológiai degradáción alapuló remediációjának egyik technológiai megoldása.
A szennyezett talajt 0,5-0,8 m rétegvastagságban vízzáró agyag, beton, geofólia rétegre hordják, majd mezőgazdasági gépekkel, markolókkal, lapátos rakodókkal forgatják vagy szántják, hogy levegőzzön.
A szerves szennyezőanyagok eltávolítása a talajból mikrobiológiai bontással valósul meg. A degradáció sebességét döntően a talaj szennyezőanyag-bontó aktivitása szabja meg. Ez a jelenlévő mikroorganizmusok számától, a tápanyag- és levegőellátottságtól, a talaj emulgeáló képességétől és a szennyezőanyag fázisok közötti megoszlásától függ. Optimális körülmények biztosítását mezőgazdasági gépekkel oldják meg, a talajt lazítják, felületét boronálják, nedvesítik, adalékanyagokkal látják el.
A kezelőterületet a megfelelő vízzárást biztosító izoláción kívül drénrendszerrel és csurgalékvíz elvezető rendszerrel kell felszerelni. Ez lehet egy egyszerű övárok, vagy szivárogtató gyűjtőrendszer. A kezelt talaj sátorral történő lefedése is jó megoldás lehet illékony szennyezőanyagok levegőbe jutásának és a kontrollálatlan csapadék kilúgzó hatásának megakadályozására.

minden olyan eljárás, amely a DNS molekula kimutatását, izolálását, analízisét, célzott átalakítását, a genetikai anyag célszerű manipulálását, élőlényekbe bejuttatását, klónozását jelenti. Más kifejezéseket is alkalmaznak ugyanerre az eljárás-csoportra, így az alábbiakat: rekombináns-DNS technikák, DNS-rekombinációs technikák, rekombináns technikák, génsebészet, génmérnökség, klónozás, génterápiák, stb.

környezetvédelmi alkalmazásokban, hasonlóan más alkalmazásokhoz, hasznosíthatják magát a gént vagy a génterméket, vagyis az expresszált fehérjét, esetleg az újonnan beületett enzim másodlagos termékét. A nemkívánatos gének környzetbe kerülésének megakadályozását biztonsági géntechnikák alkalmazásával lehet megoldani.

Konkrét alkalmazási területek:

• Megújuló energiahordozók előállítása: bioetanol, biodízel,

• Hulladékok hasznosítása

• Hulladékok kezelése

• Szintetikus vegyi anyagok helyett természetes anygaok előállítása pl. biopolimerek

• Törzsnemesítés, speciális bontóképességgel vagy akkumulálóképességgel rendelkező élőlények előállítása

• Genetikailag módosított fajták (növény, állat) előállítása az elemciklusok hasznosítására, a források jobb kihasználása: nitrogénkötő gének beéíptése, rezisztencia, tolerancia, hozam, minőség, beltartalmi értékek feldolgozhatóság módosítása

• Biológiai és genetikai növényvédelem

• Növények klónozása és környezetvédelmi felhasználása biodegradáció, bioakkumuláció

• Speciális enzimek előállítása: kevéssé kockázatos mosószerek, mosószaradalékok és élelmiszeradalékok céljára

• Környezetevédelmi technológiákhoz enzimek, starterkultúrák, finomvegyszerek előállítása

• Gyógyszer és diagnosztikumgyártás: a környezetben található mikroorganizmusok vagy mikroorganizmus-közösségek azonosítása és betegségeik, rendellenességek diagnosztizálására.

• Szennyzettség diagnosztizálására a szennyzett területen élő élőlények genomja (rezisztencia, perzisztencia, bontóképesség, stb.) alapján.

a fény látható tartományán kívül eső, 750 nm vagy hosszabb hullámhosszú infravörös fénnyel működő adatátviteli rendszerek. Infravörös adatátvitelt alkalmaznak a televízió távirányítói is. Előnye az egyszerű kapcsolatteremtés, míg hátránya az aránylag lassú adatátvitel. Fő szabványosított alkalmazási területe a telefon-telefon és a telefon-számítógép közti adatátvitel. A szabványosító szerve az IrDA.

az angol Information Technology rövidítése, magyarul informatika

a környezettechnológiák technológiák hatékonyságát, azt hogy alkalmazásukkor teljesítették-e az általános és tervezett elvárásokat, azt verifikációval lehet bizonyítani.

A verifikáció, a technológia jóságának bizonyítása a verifikációs módszer ismeretében összeállított technológia-monitoringból származó adatok alapján, számításokkal elvégzett művelet. A számított értékeket össze kell vetni az elvárásokkal.

A négy fő terület, mely egy technológiát minősít, annak
technológiai hatékonysága,
környezethatékonysága,
a gazdasági hatékonyság és a
szociális vagy társadalmi hatékonyság.

A környezettechnológiák esetében különösen fontos és összetett jellemző a környezethatékonyság. Itt kétféle hatékonyságról van szó: az egyik a technológia céljául kitűzött kockázatcsökkentési hatékonyság, mely a lokálisan meglévő, esetleg nagyobb területre, pl. vízgyújtőre kiterjedő regionális kockázatok csökkentését jelenti. A másik elem magának a technológia-alkalmazásnak, minden más technológiához hasonló környezeti kockázata, ami abból adódik, hogy energiát fogyaszt, segédanyagokat és szállítást igényel, belőle kibocsátások lehetségesek a környezetbe, tehát mind helyi, mind regionális, mind globális kockázatokhoz való hozzájárulást jelenthet maga a technológia-alkalmazás is. Ez a kétfajta környezeti kockázat ellentétes irányú és szétválasztása a hatékonyság számításakor elengedhetetlen.

A jellemzők között vannak abszolút értékben, kvantitatív jellemzők alapján is értékelhetőek (pl. mennyi szennyezőanyagot távolított el egy remediációs technológia a kezdetben meglévő mennyiséghez képest) és vannak olyanok, bár azok is kvantitatív értékek, melyek csak összehasonlításban értékelhetőek, például, az energiafelhasználás megítélésének, csak más alternatív technológiákkal összehasonlítva van értelme.

Vannak olyan jellemzők is, melyek eleve nem kvantitatív értékek, pl. a szociális hasznok egy része, az esztétikai hasznok, stb. melyeket pontszámokkal vagy más kvalitatív jellemzőkkel lehet minősíteni.

Az akkreditációs rendszert környezetvédelmi technológiák verifikációjához használja egy erre a célra létrehozott testület. Az akkreditáció a 761/2011 rendeletben foglaltak szerint történik.

A Bizottság megad néhány, a 761/2001/EK rendelet 9. cikkében foglalt követelményeknek megfelelő, ezért általa elismerendő felülvizsgált nemzetközi szabványt és tanúsító testületekre vonatkozó európai akkreditálási követelményt.

1. az osztrák jogi szabályozásban: a környezetgazdálkodási törvénynek (UMG BGBl.I Nr. 96/2001) a környezetvédelmi hitelesítő szervezetekre és a környezetvédelmi hitelesítő magánszemélyekre alkalmazandó releváns változata;

2. a német jogi szabályozásban: a környezetirányítási rendszerekkel kapcsolatos tanúsító testületek és tanúsítási eljárások akkreditálására vonatkozó iránymutatások; ezen iránymutatásokat a környezet- és természetvédelemért, valamint a nukleáris biztonságért felelős német szövetségi minisztérium, illetve a szövetségi gazdasági minisztérium bocsátotta ki 1996 szeptemberében, és a környezetirányítási és auditálási rendszerről szóló német törvény (Umweltauditgesetz) 21. cikkének megfelelően jóváhagyta őket a Környezetvédelmi Hitelesítő Bizottság;

3. az Európai Akkreditációs Együttműködés (EA) által jóváhagyott és nyilvánosan hozzáférhetővé tett megfelelő iránymutatásokon alapuló azon akkreditálási követelmények, amelyek az alábbi szabványok valamelyikével összhangban akkreditált ISO 14001:2004 tanúsító testületekre vonatkoznak:

a) ISO/IEC 17021:2006 (Megfelelőségértékelés – Követelmények irányítási rendszereket auditáló és tanúsító testületek részére);

b) ISO/IEC 66:1999 Útmutatás (A környezetirányítási rendszerek (EMS) értékelését és tanúsítását/bejegyzését végző testületekre vonatkozó általános követelmények) 2008. szeptember 15-ig.

ez az európai irányelv definiálja a kozmetikumok fogalmát, megadja a jelenleg létező kozmetikum-fajtákat, valamint a kozmetikumokban használható engedélyezett és tiltott vegyi anyagok listáját.

Forrás: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CONSLEG:1976L0768:20080424:hu:PDF

általában a minimális kibocsátást és környezetszennyezést okozó ipari technológia-alternatíva a létező választékból. Rokon kifejezések a BPM = Best Practicable Means = legjobb gyakorlat, BPEO = Best Practicable Environmental Option = környezet szempontjából legjobb megoldás. A kifejezés maga is dinamikus szemléletet és igényt tükröz, tudniillik a legjobb gyakorlat folyamatosan változik, ami ma a legjobb, holnap már nem az, a követelmény viszont marad: mindig az éppen elérhető legeslegjobb megoldást kell választani. Természetesen figyelembe kell venni a költségeket és a technológia-alkalmazásból származó hasznokat is.
Ai innovatív technológiák fejlesztői ugyanezen elv alapján fejlesztenek egyre jobb technológiákat, egyre nagyobb választékot biztosítva a probléma-specifikus meoldásokban. Egy innovatív, de még a piacra nem került innovatív technológia lehet jobb, mint a pillanatnyilag létező legjobb, de elérhetősége korlátozott. Ezzel a problémával foglalkozik az EURODEMO és a MOKKA Projekt.
Európában a BAT koncepciót 1992-ben először az OSPAR = Convention for the Protection of the Marine Environment of the North-East Atlantic egyezmény használta, minden észak-kelet atlanti térségben létesülő ipari beruházással kapcsolatban megkövetelte a BAT alkalmazását a tengeri környezet védelme érdekében.
Hasonló értelmeben használta1984-ben az AFD Air Framework Directive a BATNEEC kifejezést Best available techniques not entailing excessive costs a nagy ipari létesítmények levegőszennyezésével kapcsolatban. 1996-ban ugyanez a rendelet bevezette az IPPC-t = Integrated Pollution Prevention and Control, vagyis a kibocsátást az összes környezeti elembe, levegőbe, vízbe, talajra egyaránt kontrollálni kívánja. Ugyanbben az évben az EU által rendeletbwe foglalt kibocsátási határértékek European Union directive 96/61/EC már a BAT alapján kerültek meghatározásra és megadásra. BAT definícióját is megadja: módszerek, eljárások és működtetésük fejlesztésének leghatékonyabb és legfejlettebb állapota, mely képes biztosítani a tervezett kibocsátási határértékeket és általában csökkenteni a környezet egészébe történő kibocsátást.

technológiai kibocsátási határértékeket minden esetben a BAT figyelembevételével kell megállapítani, ezért értékük a technikai, gazdasági és társadalmi fejlődéssel időben változik.
A technológiai kibocsátási határértékek két fő csoportra oszthatóak:
- általános technológia kibocsátási határértékek,
- eljárás-specifikus technológiai kibocsátási határértékek.
Értékük függ:
- a légszennyező anyag tömegáramától,
- a légszennyező anyag minőségétől, veszélyességétől,
- a legjobb rendelkezésre álló technika szintjétől.
A technológiai kibocsátási határértékek különböző mértékegységben adhatók meg. Pl.
- koncentráció: mg/m³ füstgáz, ppm, térf.%
- termékspecifikus érték: g/GJ, g/kWh, kg/t termék, g/m² termék
- a felhasznált nyersanyag mennyiségére vonatkoztatott érték: tömeg%
Az egyedi kibocsátási határértéket akkor állapítja meg a hatóság, ha
- a technikai és műszaki fejlődés meghaladja az országos érvényű határértékek megállapításához alapul vett BAT szintjét és annál szigorúbb határérték betartását is lehetővé teszi,
- az adott terület légszennyezettsége olyan nagy, hogy a levegőminőségi határértékek betartásához nem elégséges a BAT alkalmazása, annál hatékonyabb intézkedések szükségesek a légszennyező anyag kibocsátás megelőzésére illetve csökkentésére.
Az egyedi kibocsátási határérték mindig szigorúbb, mint az országosan érvényes határértékek.
Forrás: Barótfi István: Környezettechnika, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 2000

az olyan technológiai folyamatokat, amelyek jelentős hatást gyakorolnak a környezetre és speciális, jellemzőik indokolják, részletes előírásokkal szabályozzák.
Ilyen részletes előírások vonatkoznak, pl.:
- a tüzelési eljárásokra,
- a hulladékok égetésére,
- a motorbenzinek tárolására és szállítására,
- az illékony szerves vegyületek felhasználására.
Ezekre a technológiákra vonatkozó szabályozások a kibocsátási határértékeken túlmenően részletes előírásokat tartalmaznak többek között a technológiák működtetési feltételeire – az üzemeltetési paraméterekre, a kibocsátások és működési jellemzők ellenőrzésére, mérésére és az adatszolgáltatásra, illetve egyéb műszaki követelményekre.
Forrás: Barótfi István: Környezettechnika, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 2000

az a legkisebb vegyi anyag koncentráció, amelynek hatása már megfigyelhető egy élőlény tesztorganizmus hosszú távú kitettsége esetén, pl. krónikus toxicitási tesztben. Analóg kifejezés a dózisokkal dolgozó toxikológiában a LOEL Lowest Observed Effects Level az a legkisebb dózis, melynek hatása már megfigyelhető. A NOEC és a LOEC egymással összefügg, általában:
NOEC = LOEC / 2
A MATC a LOEC és NOEC érték átlagaként számítható:
MATC = NOEC + LOEC / 2

a száraz szennyezett talajt és a porleválasztó/pernyeleválasztó ciklon finomszemcsés anyagát, valamint pontos mennyiségű fémsót és hidrogéndonort táplálnak a speciálisan kiképzett MCD-reaktorba, amely tulajdonképpen két vízszintesen elhelyezett hengeralakú vibrációs malom, örlő hatású töltettel ellátva. Ennek az őrlő töltetnek a mechanikai enegiája adja a dehalogénező reakció hajtóerejét. A megfelelő tartózkodási idő elteltével kb. 15 perc! a kezelt nyag egy szállítócsigára kerül, ahol kiporzás ellen nedvesítik. talaj DDT, DDD és DDE szennyeződését 91%-os, lindán, dieldrin és aldrin szennyeződését 72%-os hatásfokkal ártalmatlanította az MCD kezelés. Ez a technológia Újzélandban és Németországban elérhető. PCB-kre is alkalmazható.

lásd biológiai kioldás.

kémiai analízist, pl. kromatográfiás meghatározást megelőző mintaelőkészítési technika. Rövidítése angol neve (Micro Extraction by Packed Sorbent) után: MEPS. A szilárd fázisú extrakció miniatürizált formája. A MEPS hegy (kartridzs) 2-3 mg szilárdfázisú töltetet tartalmaz, amely lehet C2, C8, C18, ioncserélő, vagy módosítatlan szilikagél. Ezt a hegyet csatlakoztatjuk 10-250 mikroliteres, esetleg nagyobb térfogatú fecskendőhöz. Az oldatformájú vizsgálandó minta fecskendőn történő átszívásakor a célvegyületek szorbeálódnak a fecskendő tűbe töltött szorbeáló képességű mintavevő anyagon, az állófázison. Az átszívások számának növelése emeli az extrakciós hatásfokot. A szorbens jól megválasztott oldószerrel történő átmosásával a zavaró anyagok és a mátrix egy részét eltávolíthatjuk, ezután a szorbensről közvetlenül injektálhatjuk a mintát LC vagy nagytérfogatú GC injektorba. Jól automatizálható mintaelőkészítő művelet. Tipikus alkalmazásai: PAH vegyületek, növényvédőszer-maradványok, PCBk meghatározása vizes mintákban. (Forrás: www.labhut.com/docs/static/autosamplers/meps.pdf)

az a legnagyobb vegyi anyag koncentráció, amelynek még nincs megfigyelhető káros hatása egy élőlény (tesztorganizmus) hosszú távú kitettsége esetén, pl. krónikus toxicitási tesztben. Analóg kifejezés a dózisokkal dolgozó toxikológiában a NOAEL (No Observed Adverse Effects Level) az a legnagyobb dózis, amelynek még nincs megfigyelhető káros hatása.

&pattern

az a legnagyobb vegyi anyag koncentráció, amelynek még nincs megfigyelhető hatása egy élőlény (tesztorganizmus) hosszú távú kitettsége esetén, pl. egy krónikus toxicitási tesztben statisztikailag nem mutat szignifikáns hatást. Analóg kifejezés a dózisokkal dolgozó toxikológiában a NOEL (No Observed Effects Level) az a legnagyobb dózis, amelynek még nincs megfigyelhető hatása. A NOEC és a LOEC egymásból számíthatóak: NOEC = LOEC / 2. A MATC a LOEC és NOEC érték átlagaként számítható. A legtöbb akut toxicitással rendelkező vegyi anyagnak krónikus toxicitása is van. Az akut és krónikus hatás közötti számszerű összefüggés, az akut-krónikus arány (ACR: Acute Chronic Rate) ismeretében számítással is meghatározhatjuk a NOEC értéket az akut hatás mérőszámából (EC₅₀). Egyanazon tesztorganizmus esetén az ACR = EC₅₀ / NOEC, ahol az EC₅₀ a rövid távú, pl. 24 vagy 96 órás teszt eredménye.

az EU irányelv szabályozza a növényvédőszerek kereskedelmét és használatát, valamint maradványait az élelmiszerekben.

A 91/414/EEC irányelv lefekteti a növényvédőszer hatóanyagok európai jóváhagyásának és a tagországokban történő egységes engdélyeztetésének szabályait. Egy növényvédőszer csak akkor engedélyeztethető, ha annak aktív komponense szerepel az európai pozitív-listán. A tagországok csak akkor adhatnak engedélyt egy új termékre, ha annak hatóanyag szerepel az európai listán.

Az élelmiszerekben lévő növényvédőszer-maradványokkal a 396/2005/EC szabályozás foglalkozik. Megadja a még elfogadható határértékeket, a monitoring és az ellenőrzés módját. Az élelmiszerek növényvédőszer-tartalmára meghatározott határértékek a kockázat nagyságán alapulnak.

2009. januárjában megújították a növényvédőszerekre vontakozó irányelveket, betiltottak néhány veszélyes anyagot és szigorították a biztonsági szabályokat és előírásokat a neurotoxikus és az immunrendszert károsító anyagok esetében, valamint a méhekre veszélyes anyagoknál.