Lexikon
a talajba beszivárgott olaj mennyisége meghaladhatja a talaj olajmegkötő (olajvisszatartó) képességét. Ilyenkor a gravitációsan terjedő (beszivárgó) szénhidrogén eléri a talajvizet és annak felszínén felgyűlik ill. a talajvíz áramlásával és kapilláris erőkkel tovaterjed, horizontálisan. A szétterülés a felszín alatt, a talajvíz felszínén lencse formát, a szennyezőforrás alatt vastagabb, attól, mint centrumtól kifele, vékonyodó alakzatot eredményez. Az olajlencse vastagsága tehát függ a beszivárgott olaj mennyiségétől és a talaj olajmegkötő képességétől. Az olajlencseéből a vízoldható komponensek átkerülnek a vízfázisba, ezek a vízzel együtt terjednek tovább. Az olajlencse biológiai lebontása lassú, mert a vízzel és a levegővel érintkező felülete viszonylag kicsi a tömegéhez képest. Eltávolítását két módon szokták megoldani: 1. kútból, árokból, gödörből búvárszivattyúval vagy a víz-olaj határfelületen szelektíven működő lefölöző (scavanger) szivattyúval; 2. depressziós kútból, a süllyesztett talajvízszint fölé, az olajrétegbe helyezett búvárszivattyúval. A depressziós kútban, mint egy csapdában, az olajlencséhez képest többszörös rétegvastagságban gyűlik össze az úszó szénhidrogén. A kiszivattyúzott szénhidrogént a felszínen kezelik és ha mód van rá, hasznosítják.
az ex situ remediáció egyik megoldása; a szennyezett környezeti elem/fázis eredeti helyéről való eltávolítása, kitermelése után, az eredeti helyszín közelében végzett kezelés. A remediációval csökkentett kockázatú anyagot az eredeti helyszínen és funkció szerint használják fel; a remediált talajt visszatöltik a munkagödörbe, a kezelt talajvizet visszajuttatják a talajvízbe. Az on site remediáción átesett környezeti elemek/fázisok újrafelhasználásának feltétele a vonatkozó környezeti minőségi kritériumok teljesítése. Ld. még remediáció, remediációs technológiák, talajkezelés, talajremediáció, talajkezelés iszapfázisban.
össztömegű kibocsátási határérték egy meghatározott területre vagy termelési ágra, szennyezőforrás-csoportra megállapított, kibocsátható összes szennyezőanyag mennyisége. Megállapításának célja, hogy egy adott területen esetleg az egész ország területén egy meghatározott forráscsoport kibocsátásának fokozatos tervszerű mérséklését lehessen elérni. Kiemelt alkalmazási területe a határokon átterjedő légszennyezések mérséklésére szolgáló nemzetközi egyezmények tervszerű teljesítésének biztosítása. Ilyen esetekben a nemzetközi egyezmények bizonyos szennyezőanyagok összmennyiségének csökkentésére kötelezik az országot meghatározott idő alatt (pl. kén-dioxid, nitrogén-oxidok, illékony szénhidrogének stb.). (Jelenleg az 50 MWth vagy annál nagyobb bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezésekre állapítottak meg össztömegű kibocsátási határértéket.)
Forrás: Barótfi István: Környezettechnika, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 2000
az osztályozás általában azt jelenti, hogy bizonyos dolgokat (pl. állatfajok, könyvek, adatok stb.) csoportosítunk valamilyen közös jellemző, ill. hasonlóság alapján.
Az életciklus felmérésben az életciklus során a természetből származó nyersanyagokat és a természetbe jutó kibocsátásokat osztályozzuk az alapján, hogy milyen környezeti problémával hozhatók összefüggésbe, azaz ennek alapján csoportosítjuk őket a hatáskategóriákba. Az osztályozás tehát azokra a bemenő és kimenő áramokra vonatkozik, melyeket a leltárelemzés eredményeként kapunk.
Például a szén-dioxid, a metán, a dinitrogén-oxid és több egyéb lehetséges kimenő áram az üvegházhatású gázok csoportjába tartozik, ezért ezeket a globális felmelegedéssel összefüggő hatáskategóriába osztályozzuk.
Előfordul, hogy az osztályozás során egyes áramok több hatáskategóriával is összefüggésbe hozhatóak (pl. a nehézfém kibocsátások a humán toxicitással és ökotoxicitással összefüggő hatáskategóriákba is csoportosíthatók).
Alkalmazott életciklus felmérés során általában olyan kész adatbázisokat használunk, amelyek tartalmazzák az egyes hatáskategóriákhoz csoportosított bemenő és kimenő áramok listáját.
'1999/45/EC irányelv a veszélyes készítmények osztályozását, csomagolását és cimkézését szabályozó Európa Parlamenti irányelv, mely 1999. május 31.-én lépett életbe.
olyan makroszkopikus méretekben homogén fém anyag, amely két vagy több olyan módon vegyített elemből áll, amely nem teszi lehetővé azok mechanikus eszközzel való szétválasztását. (Forrás: REACH 3. cikk (41)).
para-tercier-butilfenol a fenol- és polikarbonát gyanták intermedierje.
Építőanyagként, padlóburkolatként is alkalmazzák.
Kismértékben vízoldható, főként vízzel terjed a környezetben.
Bőr- és szemirritációt okoz, belégzéskor a tüdőszövetet irritálja illetve károsítja, emiatt szervspecifikus toxicitást is tulajdonítanak neki. Reprotoxikus.
Védőfelszerelés: védőszemüveg és megfelelő szellőztetés.
CAS NO: 98-54-4
Olvadáspont: 99.3 °C
forráspont: 237 °C (at 1,013 hPa)
Sűrűség: 0.92 g/m3 at 110 °C
Gőznyomás: 1.3 x 102 Pa at 60 °C
Fázisok közötti megoszlási hányados (log Pow): 3.29 at 25 °C
Vízoldhatóság: 610 mg/l at 25 °C
pKa: 10.16 at 25 °C
Nem fotodegradálódik, vízben stabil, könnyen biodegradálódik, bioakkumulációja vízi ökoszisztémában: 34–120.
Forrás: http://www.inchem.org/documents/sids/sids/98544.pdf
személyi számítógép, angolul: Personal Computer.
poliklórozott dibenzo-furánok, lásd dioxinok" target="_blank">poliklórozott dibenzo-dioxinok és dibenzo-furánok
angolul PCMCIA= Personal Computer Memory Card International Association, magyarul "picimaci" kártyának is nevezik ezt az erre alakult nemzetközi egyesület által szabványosított bővítőhelyet. A PCMCIA kártyákat általában hordozható számítógépekben használják.
vegyi anyag, (szennyezőanyag) előre jelzett környezeti koncentrációja. Meghatározása számítással történik terjedési modell alapján, a szennyezőanyag térben és időben történő mozgásának figyelembevételével, statisztikai vagy mérési adatokból kiindulva.
eszköztár a szennyezett területek menedzsmentjével kapcsolatos pénzügyi kockázatok kezelésére, felmérésére és ellenőrzésére (Forrás: EUGRIS)
a perzisztencia egy anyag azon képessége, hogy kémiailag stabil maradjon. Fontos tényező a környezetbe kibocsátott anyagok környezeti hatásainak becslésében. Bizonyos mérgező anyagoknak (például cianidoknak) kicsi a perzisztenciája, míg más, nem azonnal mérgező anyagoknak (például számos szerves klórvegyületnek) nagy a perzisztenciája, és ezért súlyosabb hatásaik lehetnek, mert a környezetben tovább megmaradnak, így tovább képesek káros hatásukat kifejteni.
PIC = Prior Informed Consent, magyarul: előzetes tájékoztatáson alapuló egyetértés
nem teljes (ipari vagy szabadföldi) méretű, kutatás-fejlesztési célú technológia-alkalmazás. Mérete lehet nagylabor, félüzemi vagy üzemi. Célja általában a technológia 1. teljes méretű alkalmazása előtti tesztelés; 2. ismert technológia módosításainak tesztelése vagy 3. egy ismert technológia új körülmények közötti alkalmazásának tesztelése. A MOKKA szóhasználatában azokat a talajremediációs teszteket értjük alatta, amelyek egy már ismert, legalább egy demonstrációs alkalmazáson túlesett technológiának új körülmények közötti, eltérő hidrogeológiai vagy meteorológiai körülmények közötti alkalmazását jelentik.
egy anyag pirofórikus, ha levegőn öt percen belül spontán módon begyullad a szabványosított vizsgálat során. (http://www.prc.cnrs-gif.fr/reach/en/physicochemical_data.html)
előrejelzés szerint az ökoszisztéma egészére károsan nem ható legnagyobb szennyezőanyag-koncentráció. Egyes ökoszisztéma-tagok ökotoxikológiai tesztelésével meghatározott, károsan még nem ható küszöbkoncentrációk alapján, faktoriális extrapolációval vagy statisztikai adatok alapján következtetünk a teljes ökoszisztémára károsan nem ható vegyi anyag koncentrációra.
Faktoriális extrapoláció módszerét alkalmazva a biztonsági faktor az alkalmazott ökotoxikológiai tesztek környezeti realitásával arányosan csökken.
Az alábbi biztonsági faktorok alkalmazását javasolják az erre vonatkozó metodikai útmutatók, pl. az egységes európai metodika:
f =1000: 3 akut laboratóriumi teszt 3 trófikus szintről származó tesztorganizmussal,
f =100: 1 krónikus és 2 akut laboratóriumi teszt 3 trófikus szintről származó tesztorganizmussal,
f = 50: 2 krónikus és 1 akut laboratóriumi teszt 3 trófikus szintről származó tesztorganizmussal,
f = 10: 3 krónikus laboratóriumi teszt 3 trófikus szintről származó tesztorganizmussal
f = 1: mezokozmosz, szabadföldi ökoszisztéma vizsgálat.
A másik metodika a statisztikai extrapoláció, mely a fajok közötti eltéréseket veszi figyelembe a legvalószínűbb PNEC érték kiszámításához. Ennek a módszernek SSD a neve, azaz a fajok érzékenység szerinti eloszlása (angolul: Species Sensitivity Distribution).
A korábban publikált ökotoxicitási eredmények közül kigyűjtik egy vegyi anyagra különféle fajokkal mért NOEC értékeket és ezek értékét ábrázolják gyakoriságuk (előfordulásuk) függvényében. Az eloszlási görbéről leolvassák az un. Xm, azaz átlagos NOEC értéket és a hozzá tartozó toxicitási sávot, illetve a szórást (Sm).
Ennek a metodikának az az alapja az, hogy feltételezzük, hogy a laboratóriumban mért fajok érzékenységi eloszlása megegyezik a valósággal, vagyis jól reprezentálja a környezetben valóban élő fajok érzékenységének eloszlását.
Az SSD módszerrel kapott görbéről leolvashatjuk a PNEC értéket is. Praktikus okokból a PNEC érték képzésére az 5%-os valószínűség pontját választották, ami azt jelenti, hogy a (vizsgált) ökoszisztéma tagok maximum 5%-ára hat károsan a vizsgált vegyi anyag. Az ökoszisztéma 5%-át károsan érintő koncentrációt "veszélyes koncentráció"-ként (HC = hazardous concentration) is értelmezik és használják.
a polgári jogban három jogintézmény érdemel kiemelt figyelmet a környezetvédelem szempontjából: a szomszédjog, a birtokvédelem és a kártérítés.
poliklórozott bifenilek (PCB), több klórt tartalmazó szervegy vegyületek, melykben a klóratomok egy bifenil gyűrűrűhöz kapcsolódnak. A Bifenil két benzolgyűrű összekapcsolódásából létrejött aromás váz. A PCB-k általános képlete: C12H10-xClx. 209 lehetséges PCB-izomer létezik, a három helyen klórozott vegyülettől a teljesen klórozott dekaklór-bifenil izomerig. A klór-szubsztitúció növekedésével vízben való oldhatóságuk és gőznyomásuk csökken.
A PCB-ket széles körben alkalmazták kémiailag inert voltuk, jó dielektromos és hidraulikai tulajdonságaik, hőellenálló képességük, kis gőznyomásuk és kis gyúlékonyságuk miatt, így transzformátorokba, kondenzátorokba és elektromos kapcsolókba töltött olajként, hűtő- és hidraulikai olajként vagy tűzálló anyagok impregnálására, stb. Kiterjed használata miatt nagy mennyiség került ki a környezetbe, és nagyfokú perzisztenciájának köszönhetően azt a mai napig is károsítja, mind pont, mind diffúz szenyezettségként.
Az 1970-es években fokozatosan betiltották a gyártását, és lassan a hsználatból is kikopott. Toxikus, mutagén, reprotoxikus anyag, degradációnak ellenálló és bioakkumulálódik, mi több biomagnifikációra is képees a tápláléklánc mentén. A PCB-k toxikológiai tulajdonságai függnek a klóratomok számától és helyétől. A környezetben történő bomlásuk nagymértékben függ az alapvegyület klórozásának mértékétől; a klórozás mértékének növekedésével perzisztenciájuk is növekszik. A PCB-k fény hatására történő bomlásának félideje a monoklór-bifenil esetében közelítőleg 10 nap, a heptaklór-bifenélé ellenben 1,5 év.
A PCB-t tartalmazó hulladékok környezetvédelmi szempontból biztonságos ártalmatlanítása még ma is problémát jelent, speciális égetőkre van szükség.
A talajra vonatkozó magyar rendeletben megadott határétékei:
talaj: háttérérték: 0,02 ppm, szennyezettségi határérték: 0,1 ppm az összes PCB összegére
felszín alatti víz: háttérérték: 0,0005 ppb, szennyezettségi határérték: 0,001 ppb az összes PCB összegére.
éretlen eritrocita, közbenső fejlődési szakaszban, amely még mindig tartalmaz riboszómákat, és ezért a riboszómákra szelektív festésekkel különböztethető meg az érett, normokromáziás eritrocitától.
&show
monomer egységek egy vagy több típusának sorozatával jellemzett molekulákból álló anyag. Az ilyen molekulák széles molekulasúly-tartományban oszlanak el, amelyben a molekulasúly különbségét elsősorban a monomer egységEK számának különbsége okozza. A polimer a következőkből áll:
1. A legalább három monomer egységet tartalmazó molekulák egyszerű súlytöbbsége, amelyek legalább egy másik monomer egységhez vagy egyéb reagenshez kovalens kötéssel kapcsolódnak;
2. Az azonos molekulasúlyú molekulák kevesebb mint egyszerű súlytöbbsége.
Ennek a meghatározásnak az összefüggésében a "monomer egység" a polimerben található monomer anyag kötött formáját jelenti (Forrás: REACH 3. cikk (5)).
A PCR egy olyan molekuláris biológiai technológia, melynek során a DNS egy bizonyos részletét in vitro enzimes reakcióban megsokszorozzák (amplifikálják). A reakció célja az, hogy a az igen kis kópiasámú, esetleg egyetlen egy DNS molekulát analizálható mennyiségben állítsák elő.
A láncreakció beindulásának feltétele a kapcsolódás a vizsgálandó DNS és a vizsgálat céljából hozzátett, céltudatosan megtervezett és megszintetizált indítómolekula (primer) között. Ezen alapul egyes DNS-részletek vagy gének kimutatása, hiszen a láncreakció csak akkor indul be, ha a vizsgált mintában jelen van a keresett DNS molekula vagy molekularészlet, ahova a primer kapcsolódni tud.
azonos helyen, azonos időben élő azonos faj egyedeinek csoportja, melyek tagjai egymással ivaros folyamatokra és géncserékre képesek.
a ciklont, mint porleválasztót 1886-ban az Egyesült Államokban és Németországban szabadalmaztatták. Eleinte durva porok leválasztására alkalmazták, de hamarosan kiderült, hogy a porleválasztás hatásfokát a gázsebesség növelésével és a geometriai formák változtatásával fokozni lehet.
A ciklonba a szennyezett gázt nagy sebességgel tangenciálisan vezetik be. A készülékben spirál alakú, lefelé áramló örvények keletkeznek, miközben a porrészecskékre a nehézségi erőn kívül sugár irányú centrifugális erő is hat. A részecskék a ciklon falán sebességüket vesztik, és a nehézségi erő hatására a ciklon alsó, kúpos részébe, majd innen a porgyűjtő kamrába hullnak.
A ciklonok következő típusait különböztethetjük meg:
Egyszerű ciklonok. Olyan nagyra méretezik őket, hogy az adott mennyiségű szennyezett gáz tisztítására egyetlen készülék elegendő legyen.
- Multiciklonok. Annyi kisméretű ciklont alkalmaznak párhuzamosan kapcsolva, hogy a teljes gázmennyiség tisztítható legyen.
- Örvénycsövek. Az átmérőjük egészen kicsi. Itt a perdületes áramlást perdítő elemekkel, irányelterelő lapokkal hozzák létre. A kívánt gázmennyiség tisztítására több örvénycsövet alkalmaznak, amelyeket csoportokban, battériákban helyeznek el.
A ciklonok különösebb gondozást nem igényelnek, üzemeltetési költségük jelentéktelen. Széles hőmérséklettartományban alkalmazhatók. Az egyszerű ciklonok jó hatásfokkal az 50 µm-es szemcséket választják le. A multiciklonok 10 µm-es, az örvénycsövek pedig 5–10 µm-es szemcsék leválasztására is alkalmasak. A fejlesztések során az egyszerű ciklonhoz viszonyítva a multiciklonok leválasztó képessége annyira megjavult, hogy sok esetben versenyképes volt az elektrosztatikus leválasztókkal is. Ekkor azonban előtérbe kerültek a hátrányos tulajdonságok, a gázárammal szembeni nagy ellenállás, és a nagy sebességű porrészecskék igen erőteljes koptató hatása.
Forrás: Barótfi István (Ed.): Környezettechnika, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 2000
a porszemcsének az az állandó sebessége, amely meghatározott állapotú áramlásmentes gázban vagy folyadékban történő esésekor a közegellenállás és a nehézségi erő egyensúlyának beálltakor kialakul (Mértékegység: m/s).
Forrás: MSZ 21460/3–78
egységnyi térfogatú levegőben, ill. gázban levő porszemcsék száma.
Forrás: MSZ 21460/3–78
precizitásnak azt nevezzük, ha az észlelés, vagy mérés többszöri megismétlése hasonló eredményt ad. Precíz az a mérés, amelynek eredménye reprodukálható, illetve megismételhető.
Precizitás alatt az analitikában a laboratóriumon belüli ismételhetőséget és a laboratóriumok közötti reprodukálhatóságot, illetve annak eltéréseit értik.
A precizitást mint általános statisztikai fogalmat úgy is definiálhatjuk, hogy a kísérleti eljárás előírt feltételek szerint végzett többszöri alkalmazásával nyert eredmények közötti egyezés mértéke.
A pontosság ettől eltérő fogalom, mely több mérés/megfigyelés eredménye átlagának eltérését jelenti a valóságos értéktől.
Ilyenformán tehát a mérés eredménye lehet pontos, de nem precíz; de lehet precíz, de nem pontos.
A processzorok méretükhöz képest nagy hőt termelnek, így megbízható működésükhöz komoly hűtésre van szükség, melyeket megfelelő ventillátorokkal biztosítanak.
A 67/548/EGK irányelv alapján ezek a standard mondatok jelzik a speciális kockázatokat, melyek a veszélyes anyagok és készítmények használatából erednek. Például a "nagyon súlyos, visszafordíthatatlan hatások", "korlátozott bizonyíték a rákkeltő hatásra". Amikor a jelenlegi intézkedést hatályon kívül helyezik és a GHS hatályba lép, az R-mondatokat kicserélik "veszélyességi nyilatkozatokra". (Forrás: REACH)
Az egyszerű és összetett R-mondatok felsorolását a"vegyi anyagok kockázatának szóbeli jellemzése" címszó alatt találhatja meg.
Risk Assessment Committee = kockázatfelmérési Bizottság, az ECHA egyik bizottsága, mely a REACH végrehajtásában közreműködik.
A kockázatértékelési Bizottság az Ügynökség bizottsága, amely az Ügynökség értékelésekre, engedélyezési kérelmekre, korlátozási javaslatokra, az osztályozási és címkézési jegyzék szerinti osztályba sorolásra és címkézésre vonatkozó javaslatokra, valamint egyéb olyan, az emberi egészséget és a környezetet érintő kockázatokkal kapcsolatos kérdésekre vonatkozó véleményének előkészítéséért felelős, amelyek e rendelet alkalmazásából adódnak. A bizottság tagjait hároméves időtartamra, mely meghosszabbítható, az igazgatóság nevezi ki, úgy, hogy minden jelöltet állító tagállam jelöltjei közül legalább egy, de legfeljebb két tagot nevez ki. A bizottságok tagjai tudományos, technikai vagy szabályozási kérdésekben tanácsadók segítségét vehetik igénybe. (Forrás: REACH)
Risk Abatement Center for Contaminated Soil in CEE Countries = Központ a szennyezett talaj kockázatcsökkentéséért a középkeleteurópai országokban
véletlenszerűen metilezett béta-ciklodextrin, olyan ciklodextrin származék, amely molekulánként átlagosan 12 metil-csoportot tartalmaz. A tenzidekhez hasonlóan nagyon jó oldóképességű, ezért használható pl. szerves talajszennyezőanyagok mobilizálására, biológiai hozzáférhetőségük növelésére, biodegradálhatóságuk javítására. A hidroxipropil-béta-ciklodextrinnél általában jobb oldóhatású, de lényegesen lassabban bomlik le a talajban (felezési ideje 1-1,5 év). A talajmikroflorát nem károsítja, inkább jó hatású a mikroorganizmusokra, mivel javítja tápanyagaik hozzáférhetőségét. Emberekre nem veszélyes, gyógyszerek, kozmetikumok, élelmiszerek segédanyaga.
kockázatjellemzés, angolul risk characterisation (RC), a kémiai biztonsági felmérés utolsó lépése. Ez a lépés a káros hatás gyakoriságának és előfordulásának értékelését jelenti. Arról a káros hatáásról van szó, mely az emberi populációban vagy a környezeti elemekben megjelenhet az előrejelzett kitettség vagyis az anyag aktuális vagy előrejelzett koncentrációjának hatására. A mennyiségi kockázatértékelés ennek a valószinűségnek az objektív értékekkel történő mennyiségi kifejezése. A kockázatjellemzést minden egyes expozíciós forgatókönyvre elkészítik, minden célpopulációra vagy elemre. (Forrás: REACH)
Registration, Evaluation, Authorization and Restriction of Chemicals = vegyi anyagok regisztrálása, értékelése, engedélyezése és korlátozása. Az EU vegyi anyagokra vonatkozó rendelete. Az EC No. 1907/2006 rendeletet 2006. decemberében fogadták el és 2007. június 1-én lépett érvénybe. A rendelet értelmében, Helsinkiben megalakult az ECHA, az European Chemicals Agency, vagyis az Európai Vegyianyag Ügynökség melynek vezetésével 2008. június 1.-étől megindul a REACH működtetése.
A jogszabály legfontosabb rendelkezése az, hogy minden vegyi anyagot, melyet évente 1 tonnánál nagyobb mennyiségben gyártanak vagy importálnak, regisztrálni kell az ECHA-nál. Ha nem történik meg a bejelentés, akkor nem gyárthatják, illetve nem importálhatják. Tehát az egyik alapelv: ha nincs adat, nincs piac!
A REACH mellett megmaradnak a szektorspecifikus rendeletek, pl. a kozmetikumokra, detergensekre, stb. vonatkozóak.
Nem tartoznak REACH hatálya alá a gyógyszerek és élelmiszeripari vegyi anyagok, ezekre más európai törvények vonatkoznak. A természetes anyagok sem tartoznak REACH hatálya alá, ha nem veszélyesek, és ha nincsenek kémiailag módosítva.
A REACH célja és feladata, hogy minden évi 1 tonna fölött gyártott, importált vagy használt, kereskedelmi forgalomba hozott vegyi anyagot regisztráljon Európában, felmérje ezek kockázatát és az eredmény birtokában osztályozza és cimkézze a vegyi anyagokat és ha szükséges kockázatcsökkentési intézkedést, pl. korlátozást vagy tiltást rendeljen el.
A REACH rendelet meghatároz bizonyos prioritásokat, mint pl. a MCR anyagok és a PBT és vPvB anyagok kiemelt kezelését. Az anyagok bejelentéséhez szükséges információkat egységesítette, megadta a releváns végpontokat (mutagenitás, toxicitás, bioakkumulatív hajlam, stb.). Nem teljesen világos még, hogy képes-e a rendszer objektíve meghatározni az a kockázati szintet, ami alatt nem kell a vegyi anyaggal foglalkozni. A költséghatékonyság érdekében erre nagy szükség van.
A REACH rendelet végrehajtója és közreműködője az ECHA, mely szorosan együttműködik a nemzeti hatóságokkal, minden ország un. Competent Authority-jával (CA), mely Magyarországon az Országos Kémiai Biztonsági Intézet (OKBI).
Forrás: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2006:396:0001:0849:HU:PDF
REACH RENDELET TARTALOMJEGYZÉKE
I. CÍM: ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK
1. fejezet Cél, hatály és alkalmazás
2. fejezet Fogalommeghatározások és általános rendelkezés
II. CÍM: ANYAGOK REGISZTRÁLÁSA
1. Fejezet Általános regisztrálási kötelezettség és tájékoztatási követelmények
2. fejezet Regisztráltnak tekintett anyagok
3. fejezet Regisztrálási kötelezettség és információs követelmények az elkülönített intermedierek bizonyos típusai tekintetében
4. fejezet Valamennyi regisztrálásra vonatkozó közös rendelkezések
5. fejezet A bevezetett anyagokra és a bejelentett anyagokra alkalmazandó átmeneti rendelkezések
III. CÍM: ADATOK MEGOSZTÁSA ÉS A SZÜKSÉGTELEN VIZSGÁLATOK ELKERÜLÉSE
1. fejezet Célkitűzések és általános szabályok
2. fejezet A nem bevezetett anyagokra és az előzetes regisztrálást el nem végző, a bevezetett anyagot regisztrálókra vonatkozó szabályok
3. fejezet A bevezetett anyagokra vonatkozó szabályok
IV. CÍM: TÁJÉKOZTATÁS A SZÁLLÍTÓI LÁNCBAN
V. CÍM: A TOVÁBBFELHASZNÁLÓK
VI. CÍM: ÉRTÉKELÉS
1. fejezet A dokumentáció értékelése
2. fejezet Az anyagok értékelése
3. fejezet Az intermedierek értékelése
4. fejezet Közös rendelkezések
VII. CÍM: ENGEDÉLYEZÉS
1. fejezet Engedélyezési követelmények
2. fejezet Az engedélyek megadása
3. fejezet Engedélyezés a szállítói láncban
VIII. CÍM: EGYES VESZÉLYES ANYAGOK ÉS KÉSZÍTMÉNYEK GYÁRTÁSÁVAL, FORGALMAZÁSÁVAL ÉS FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS KORLÁTOZÁSOK
I. fejezet Általános kérdések
2. fejezet A korlátozásokkal kapcsolatos eljárás
IX. CÍM: DÍJAK
X. CÍM: AZ ÜGYNÖKSÉG
XI. CÍM: OSZTÁLYOZÁSI ÉS CÍMKÉZÉSI JEGYZÉK
XII. CÍM: INFORMÁCIÓK
XIII. CÍM: ILLETÉKES HATÓSÁGOK
XIV. CÍM: VÉGREHAJTÁS
XV. CÍM: ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
I. MELLÉKLET AZ ANYAGOK ÉRTÉKELÉSÉVEL ÉS A KÉMIAI BIZTONSÁGI JELENTÉSEK ELKÉSZÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
II. MELLÉKLET ÚTMUTATÓ A BIZTONSÁGI ADATLAPOK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ
III. MELLÉKLET AZ 1–10 TONNA MENNYISÉGBEN REGISZTRÁLT ANYAGOKRA VONATKOZÓ KRITÉRIUMOK
IV. MELLÉKLET A REGISZTRÁLÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÓLI MENTESSÉGEKA 2. CIKK (7) BEKEZDÉSÉNEK A) PONTJA ÉRTELMÉBEN
V. MELLÉKLET A REGISZTRÁLÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÓLI MENTESSÉGEKA 2. CIKK (7) BEKEZDÉSÉNEK B) PONTJA ÉRTELMÉBEN
VI. MELLÉKLET A 10. CIKKBEN EMLÍTETT TÁJÉKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK
VII. MELLÉKLET A LEGALÁBB 1 TONNA MENNYISÉGBEN GYÁRTOTT VAGY BEHOZOTT ANYAGOKRA VONATKOZÓ EGYSÉGESEN ELÕÍRT INFORMÁCIÓK
VIII. MELLÉKLET A LEGALÁBB 10 TONNA MENNYISÉGBEN GYÁRTOTT
VAGY BEHOZOTT ANYAGOKRA VONATKOZÓ EGYSÉGESEN ELÕÍRT INFORMÁCIÓK
IX. MELLÉKLET A LEGALÁBB 100 TONNA MENNYISÉGBEN GYÁRTOTT VAGY BEHOZOTT ANYAGOKRA VONATKOZÓ EGYSÉGESEN ELÕÍRT INFORMÁCIÓK
X. MELLÉKLET AZ 1000 TONNA VAGY AZT MEGHALADÓ MENNYISÉGBEN GYÁRTOTT VAGY BEHOZOTT ANYAGOKRA VONATKOZÓ EGYSÉGESEN ELÕÍRT INFORMÁCIÓK
XI. MELLÉKLET A VII–X. MELLÉKLETBEN MEGHATÁROZOTT EGYSÉGES VIZSGÁLATI RENDSZERTÕL ELTÉRÕ ALKALMAZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
XII. MELLÉKLET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A TOVÁBBFELHASZNÁLÓK SZÁMÁRA AZ ANYAGOK ÉRTÉKELÉSÉRÕL ÉS A KÉMIAI BIZTONSÁGI JELENTÉSEK ELKÉSZÍTÉSÉRÕL
XIII. MELLÉKLET A BIOAKKUMULATÍV, PERZISZTENS ÉS MÉRGEZÕ ANYAGOK, VALAMINT A NAGYON BIOAKKUMULATÍV ÉS NAGYON PERZISZTENS ANYAGOK AZONOSÍTÁSI KRITÉRIUMAI
XIV. MELLÉKLET AZ ENGEDÉLYKÖTELES ANYAGOK JEGYZÉKE
XV. MELLÉKLET DOKUMENTÁCIÓK
XVI. MELLÉKLET TÁRSADALMI-GAZDASÁGI ELEMZÉS
XVII. MELLÉKLET EGYES VESZÉLYES ANYAGOK, KÉSZÍTMÉNYEK ÉS ÁRUCIKKEK GYÁRTÁSÁVAL, FORGALOMBA HOZATALÁVAL ÉS FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS KORLÁTOZÁSOK
a REACH törvény által használt és definiált kifejezések gyűjteménye: http://www.okbi.hu/index.php/hu/fogalomtar
a REACH rendelet XV. melléklete lefekteti az alábbiakra irányuló javaslatok benyújtására és indokolására vonatkozó XV. melléklet szerinti dokumentáció elkészítésének általános alapelveit
1. CMRek, légzőszervi szenzibilizáló és egyéb hatásokat kiváltó anyagok harmonizált osztályba sorolása és címkézése
2. a környezetben tartósan megmaradó, biológiailag felhalmozódó és mérgező (PBT), valamint a környezetben nagyon tartósan megmaradó és biológiailag nagyon felhalmozódó (vPvB), vagy azzal azonos mértékű aggodalomra okot adó anyagok azonosítása
3. egy anyag gyártásának, forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozása a közösségen belül.
Javaslatot a különösen veszélyes anyagok korlátozására, és az azonosítására a Kompetens Hatóság, vagy az Ügynökség tehet a Bizottság kérésére. Javaslatot a harmonizált osztályozásra és címkézésre a Kompetens Hatóság tehet.
olyan dokumentáció, amelyet a XV. mellékletnek megfelelően készítettek el.
A dokumentáció két részből áll: a XV. mellékletnek megfelelő jelentésből, és egy a XV. mellékletnek megfelelő technikai dokumentációból, amely igazolja a jelentést.
A REACH XVII. melléklete felsorolja a REACH rendelet alapján korlátozás alá vont anyagot, és a korlátozásuk feltételeit.
a REACH törvénnyel kapcsolatos tudnivalók, információk elektronikus formában is elérhetőek a http://reach-support.com/ oldalon.