Lexikon
a pontosság mind tudományos, mind hétköznapi értelemben azt jelenti, hogy valamely észlelés (mérés) eredménye mennyire közelíti meg a megfigyelt jelenség valódi értékét. A valódi érték teljes bizonyossággal nem ismerhető meg, de véges pontossággal megbecsülhető.
Egy analitikai mérési módszer esetében a pontosság alatt általában a a középérték-pontosságot értik, azaz azt, hogy a valós érték és a mérési/kísérleti eljárás igen nagy számú alkalmazásával kapott eredmények középértéke közötti egyezőség milyen mértékű.
Egy meghatározás pontosságának fő korlátja a véletlen hiba és a szisztematikus hiba. Amennyiben az eredményt igen nagy számú meghatározásból származtatják, a véletlen hibák egyre inkább kiegyenlítik egymást, és a középérték-pontosság a szisztematikus hiba felé közelít. Ezért a módszerek felülvizsgálatakor az ismételt meghatározások számát meg kell adni.
A pontosság mértéke a hiteles anyagminta elemzésekor kapott középérték és a minősített érték közötti különbség, a minősített érték százalékában kifejezve.
A pontosság kifejezést megkülönböztetjük a precizitástól. A precizitás a laboratóriumon belüli ismételhetőség és a laboratóriumok közötti reprodukálhatóság eltérései, illetve egyezősége.
Olyan hangforrást érünk alatta, amely a tér minden iránya felé, egyenletesen sugározza ki a hangenergiát gömbhullámok alakjában.
Forrás: Walz Géza:Zaj- és rezgésvédelem. Budapest Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft.2008
kisebb kiterjedésű, adott tevékenységből származó, lehatárolható helyen található szennyezőforrás.
Persistent Organic Pollutants = perzisztens szerves szennyezőanyagok. Olyan toxikus szerves vegyületek, melyek hosszú időn keresztül megmaradnak a környezetben. Ellenállnak mindenféle bontásnak, bioakkumulálódnak és biomagnifikációra hajlamosak a tápláléklánc mentén, nagy kockázatot jelentve az élővilágra, főként a ragadozókra és az emberre. A POP-ok szinte minden létező krónikus káros hatással rendelkeznek: mutagenitás, karcinogenitás, teratogenitás, károsítják az idegrendszert, az immunrendszert, a reproduktív szerveket és működést, a máj, a vese, a pajzsmirigy és a vér működését. Mivel ellenállnak minden roncsoló hatásnak, hosszú utat tesznek meg a környezetben a szennyezés eredeti helyszínétől, olyan helyeken is megjelennek, ahol sosem használták, és jellemző módon az egész Földön elterjedtek.
Az elsőként azonosított 12 POP az UNEP-listáról: DDT, aldrin, dieldrin, endrin, heptaklór, hexaklór-benzol, klórdán, mirex, poliklórozott bifenilek (PCB-k), poliklórozott dioxinok (PCDD-k), és poliklórozott furánok (PCDF-ek), toxaphene. Az egyetlen védekezés ellenük a megelőzés: csökkenteni, megszüntetni gyártásukat és használatukat, alternatív szerekkel kiváltani őket. remediációjukra alkalmazott demonstrációs technológiák kémiai, termikus és biológiai kezelést egyaránt tartalmaznak: 1. klórdánra és heptaklórra ex situ bázis-katalizált deklórozást; 2. oxidáció Fenton-reagenssel; 3. katalitikus hidrogénezés; 4. fotokatalitikus oxidáció vas III-mal; 5. gázfázisú kémiai redukció; 6. vitrifikáció; 7. mechanokémiai dehalogénezés; 8. elektrokémiai oxidáció (AEA ezüst II); 9. katalitikus degradáció mangán és titánoxid valamint alumíniumoxid katalizátorokkal; 10. oxidáció sóolvadékkal; 11. ózonizáció; 12. elektromos bontás; 13. plazma kisülés alkalmazása; 14. pirolízis; 15. hőtermelő dehalogénezés magas hőfokon; 16. Na-redukció; 17. szolvatált elektron-technológia; 18. szuperkritikus vízoxidáció; 19. titándioxid-alapú vanádiumoxid/wolframoxid katalízis; 20. fotokémiailag intenzifikált biodegradáció; 21. anerob bioremediáció, in situ; 22. fitoremediáció; 23. bioremediáció fehér rothasztó gombákkal; 24. intenzifikált komposztálás klórdán, dieldrin, toxafén és DDT tartlamú talaj remediálására; 25. adalékkal intenzifikált aerob-anaerob váltott ciklusú biológiai kezelés toxafén és DDT tartalmú talaj kezelésére.
azonos helyen, azonos időben élő azonos faj egyedeinek csoportja, melyek tagjai egymással ivaros folyamatokra és géncserékre képesek.
a levegőt szennyező szilárd részecskéket általában poroknak nevezünk. A porok méretük, alakjuk, kémiai összetételük és fizikai tulajdonságaik alapján igen sokfélék lehetnek. A por fogalmának meghatározására is sokféle definíció létezik. Az egyik lehetséges definíció szerint a por olyan szilárd halmazállapotú részecskékből és gázból /levegőből/ álló heterogén diszperz rendszer, amelyben a részecskék mérete széles határok között változik.
Porleválasztás szempontjából a por meghatározására a következő definíció terjedt el: a por apró, tetszőleges alakú és sűrűségű szilárd részecskékből álló diszpergált anyag, amely elsősorban gázfázisú diszperziós közeggel egy kétfázisú diszperz rendszert alkot. Porszemcsének azok a részecskék tekinthetők, amelyek 101 325 Pa nyomáson és 20 °C hőmérsékleten egy rövid felgyorsulási szakasz után közel állandó, 300 cm/s-nál nem nagyobb sebességgel ülepednek, és legnagyobb vetületi méretük 2000 µm-nél kisebb.
Forrás: Barótfi István (Ed.): Környezettechnika, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 2000
a porkamrák a legegyszerűbb porleválasztó berendezések. A nagyméretű készülékbe belépve a tisztítandó gáz vg sebessége erősen lecsökken, miközben a magával szállított por nagyobb szemcséi kiülepednek. A leválasztók általában vízszintes elrendezésű, belül üres, hasáb alakú testek, a kellő sebességcsökkentés érdekében nagy térfogattal rendelkeznek. Az egyszerű porkamrák az 50–100 µm átmérőjű szemcsék leválasztására alkalmasak, az ennél kisebb átmérőre a készülék leválasztási hatásfoka rohamosan csökken. A kis portalanítási fokuk miatt csak durva-vagy előleválasztóknak alkalmazzák őket.
A leválasztó kamrában lévő részecskékre a nehézségi erő hat, amelynek hatására a szemcse vü sebességgel ülepszik.
A porkamrákat úgy méretezik, hogy azokban a gázsebesség ne legyen olyan nagy, hogy az egyszer már kiülepedett port ismételten magával ragadja. Ezért a sebesség maximálisan 3 m/s lehet, de a gyakorlatban ennél lényegesen kisebb, 1 m/s körüli sebességet alkalmaznak. Forrás: Barótfi István (Ed.): Környezettechnika, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 2000
a ciklont, mint porleválasztót 1886-ban az Egyesült Államokban és Németországban szabadalmaztatták. Eleinte durva porok leválasztására alkalmazták, de hamarosan kiderült, hogy a porleválasztás hatásfokát a gázsebesség növelésével és a geometriai formák változtatásával fokozni lehet.
A ciklonba a szennyezett gázt nagy sebességgel tangenciálisan vezetik be. A készülékben spirál alakú, lefelé áramló örvények keletkeznek, miközben a porrészecskékre a nehézségi erőn kívül sugár irányú centrifugális erő is hat. A részecskék a ciklon falán sebességüket vesztik, és a nehézségi erő hatására a ciklon alsó, kúpos részébe, majd innen a porgyűjtő kamrába hullnak.
A ciklonok következő típusait különböztethetjük meg:
Egyszerű ciklonok. Olyan nagyra méretezik őket, hogy az adott mennyiségű szennyezett gáz tisztítására egyetlen készülék elegendő legyen.
- Multiciklonok. Annyi kisméretű ciklont alkalmaznak párhuzamosan kapcsolva, hogy a teljes gázmennyiség tisztítható legyen.
- Örvénycsövek. Az átmérőjük egészen kicsi. Itt a perdületes áramlást perdítő elemekkel, irányelterelő lapokkal hozzák létre. A kívánt gázmennyiség tisztítására több örvénycsövet alkalmaznak, amelyeket csoportokban, battériákban helyeznek el.
A ciklonok különösebb gondozást nem igényelnek, üzemeltetési költségük jelentéktelen. Széles hőmérséklettartományban alkalmazhatók. Az egyszerű ciklonok jó hatásfokkal az 50 µm-es szemcséket választják le. A multiciklonok 10 µm-es, az örvénycsövek pedig 5–10 µm-es szemcsék leválasztására is alkalmasak. A fejlesztések során az egyszerű ciklonhoz viszonyítva a multiciklonok leválasztó képessége annyira megjavult, hogy sok esetben versenyképes volt az elektrosztatikus leválasztókkal is. Ekkor azonban előtérbe kerültek a hátrányos tulajdonságok, a gázárammal szembeni nagy ellenállás, és a nagy sebességű porrészecskék igen erőteljes koptató hatása.
Forrás: Barótfi István (Ed.): Környezettechnika, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 2000
reakcióképes por-gáz keverék külső gyújtás vagy megfelelő hőmérsékletemelkedés esetén bekövetkező gyors égése, robbanása.
Forrás: MSZ 21460/3–78
a porszemcsének az az állandó sebessége, amely meghatározott állapotú áramlásmentes gázban vagy folyadékban történő esésekor a közegellenállás és a nehézségi erő egyensúlyának beálltakor kialakul (Mértékegység: m/s).
Forrás: MSZ 21460/3–78
egységnyi térfogatú levegőben, ill. gázban levő porszemcsék száma.
Forrás: MSZ 21460/3–78
magyarul kapu egyértelmű azonosítóval ellátott kommunikációs csatorna, amelyen keresztül a PC adatcsomagokat küld és fogad. Például az Interent Explorer a 80-as portot használja, az FTP-szerverek legtöbbször a 21-eset. Összesen 65535 port létezik, így minden alkalmazás a neki címzett adatcsomagot kapja meg.
purgálható, azaz vízből és zagyból kihajtható, szerves halogénvegyület, angol nevéből (Purgable Organic Halides) rövidítve POX. Ezzel a módszerrel az összes illékony szerves halogenidet, pl. a trihalometánokat és a CFC gázokat határozzuk meg ivóvízben, felszíni és felszín alatti vizekben, szennyvízben, kifolyókban, ipari hűtővizekben, talajban, üledékben, iszapban. (Hulladékra az EPA SW-846 9021 számú módszer írja le). Kumulatív paraméter, ami azt jelenti, hogy az összes szerves halogenidet egyben méri és fejezi ki. A kihajtott szerves halogenideket pirolizálják, és a továbbiakban az AOX meghatározására előírt módszer szerint járnak el.
az adott komponens egymilliárdnyi (10-9 g/g = μg/kg) részarányát jelenti az oldatban, elegyben vagy a keverékben. környezetminőségi kritériumként, pl felszín alatti vizek szennyezettségi határértékeinek megadásakor alkalmazzák a μg/liter vagy szilárd anyagoknál a μg/kg megfelelőjeként.
az adott komponens egymilliomod (10-6 g/g = mg/kg) részarányát jelentik az oldatban, elegyben vagy a keverékben. környezetminőségi kritériumként, pl talaj szennyezettségi határértékének megadásakor alkalmazzák a mg/kg megfelelőjeként.
angol rövidítés: Product and Process Orientated Research and Development, lásd folyamat- és termékorientált kutatás és fejlesztés.
növényvédő szerek. A növényvédő szereket a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 91/414/EGK tanácsi irányelv 2. cikke az alábbiak szerint definiálja:
"Olyan aktív anyagok, illetve készítmények, amelyek egy vagy több aktív anyagot tartalmaznak, olyan formában, ahogy az(oka)t a felhasználó számára szállításra kerül, acélból, hogy:
1) megvédi a növényeket vagy növényi termékeket a káros organizmusoktól, vagy meggátolja az ilyen organizmusok tevékenységét, amennyiben az ilyen anyagokat vagy készítményeket az alábbiak szerint másképp nem definiálják
2) másként befolyásolják a növények életfolyamatait, mint a tápanyagok (pl. növekedésszabályozók)
3) megőrzik a növényi termékeket, amennyiben az ilyen anyagokra vagy készítményekre nem vonatkoznak más, tartósítószerekre vonatkozó Európai Uniós rendelkezések
4) elpusztítják a nem kívánt növényeket, vagy
5) elpusztítanak növényi részeket, mérséklik vagy gátolják a növények nem kívánt növekedését."
A REACH rendelet 15. cikkének (1) bekezdése szerint, azok az aktív anyagok, amelyeket növényvédőszerekként használnak, illetve szabályoznak, a REACH értelmében regisztráltnak tekintendők.
(Forrás: 91/414/EGK tanácsi irányelv, 2. cikk
REACH 15. cikk (1) bekezdés)
precizitásnak azt nevezzük, ha az észlelés, vagy mérés többszöri megismétlése hasonló eredményt ad. Precíz az a mérés, amelynek eredménye reprodukálható, illetve megismételhető.
Precizitás alatt az analitikában a laboratóriumon belüli ismételhetőséget és a laboratóriumok közötti reprodukálhatóságot, illetve annak eltéréseit értik.
A precizitást mint általános statisztikai fogalmat úgy is definiálhatjuk, hogy a kísérleti eljárás előírt feltételek szerint végzett többszöri alkalmazásával nyert eredmények közötti egyezés mértéke.
A pontosság ettől eltérő fogalom, mely több mérés/megfigyelés eredménye átlagának eltérését jelenti a valóságos értéktől.
Ilyenformán tehát a mérés eredménye lehet pontos, de nem precíz; de lehet precíz, de nem pontos.
során a talaj kezelése prizmákba (halmokba) rakva történik. A technológia kibocsátásának minimalizálását alulról izolációval és csurgalékvíz gyűjtéssel és kezeléssel biztosítják. Leggyakrabban biológiai kezelésre alkalmazzák, de vizes talajmosás és/vagy gáz (gőz)elszívás is történhet prizmába rendezett szennyezett talajban. Statikus prizmák esetében méretezett csőrendszer(eke)t építenek a prizmába, melyen keresztül lehet levegőztetni, szellőztetni, gázokat elszívni, nedvességet pótolni, oldott adalékanyagokat lehet a prizma belsejébe juttatni, valamint hőt bevezetni vagy elvezetni a prizma belsejéből. A mechanikusan kevert prizmák esetében mindezeket a műveleteket gépi mozgatással, áthalmozással érik el (markolóval, lapátolással). Bioremediációs technológia esetében a működő mikroflóra számára biztosítandó optimális körülmények biztosításán kívül a prizma megfelelő levegőellátásáról és a kiszáradás megakadályozásáról különös körültekintéssel kell gondoskodni. A prizma letakarása, befedése is ajánlott.
A processzorok méretükhöz képest nagy hőt termelnek, így megbízható működésükhöz komoly hűtésre van szükség, melyeket megfelelő ventillátorokkal biztosítanak.
sejtmaggal és sejtszervecskékkel nem rendelkező élőlények. A genetikai információt hordozó nukleinsvavak a plazmában helyezkednek el, attól nincsenek membránnal elhatárolva. A sejszervecskék funkcióját a sejtmebrán látja el. A génátírás a magasabb rebdű sejtektől eltérően a plazmában elhelyezkedő riboszómákon történik.
A prokarioták a baktériumok és a cianobaktériumok.
mikroszkópikus méretű állati egysejtűek. Mind a talajban, mind az felszíni vizekben elterjedtek. Ökotoxikológiai tesztorganizmusként több faját is alkalmazzák.
proxy szerver, proxy kiszolgáló, egy speciális tűzfal-típus, amely a közvetlen kommunikációt a külső és a védett hálózat között nem teszi lehetővé. E helyett a belső hálózatról érkező kéréseket feldolgozza, majd azokkal azonos értelmű kérést küld a külső szerver felé, az azokra érkező válaszokat pedig ismét a belső hálózat felé továbbítja. A proxy szerverek igen biztonságosak és általában egyszerűen konfigurálhatóak, azonban kizárólag olyan jellegű kommunikációra alkalmasak, amelynek értelmezésére képesek. A proxy szerverek sok esetben tartalmi gyorsítótárat is magukban foglalnak, így bizonyos esetekben jelentős mértékben csökkenthetik a kifelé irányuló forgalmat.
nagy nyomású oldószeres extrakció, más néven nagy nyomású folyadék extrakció (angol nevéből rövidítve: pressurized solvent extraction)
keverékek szétválasztására szolgáló gázkromatográfiában alkalmazott mintabeviteli technika, melynek során az illékony komponenseket úgy hajtjuk ki a folyadékmintából, hogy gázt buborékoltatunk át rajta, majd a komponenseket egy rövid kolonnán adszorbeáljuk, melyről később fűtéssel elpárologtatjuk és az analitikai oszlopra vezetjük a koncentrálódott komponenseket.
mennyiségi összefüggés egy vegyi anyag szerkezete és aktivitása között. A környezettoxikológia eszköze veszélyes anyagok hatásainak és környezetben való viselkedésének előrejelzésére. Farmakológusok közel 100 éve alkalmazzák, kezdetben altatók és kábítószerek hatásmechanizmusának tanulmányozására, később gyógyszerek, növényvédőszerek és egyéb hatóanyagok tervezésére, géntechnológiai és fehérjemérnöki kutatásokra. Komplex kiterjesztése környezettoxikológiai célokra új keletű. A QSAR kiterjedt alkalmazását a környezetbe kikerülő anyagok nagy száma teszi szükségessé, hiszen a közel 100 000 gyártott és felhasznált vegyi anyaghoz évente adódó több ezer új anyagot képtelenség egyenként, minden szempontból megvizsgálni. A QSAR lehetővé teszi, hogy a környezet;toxikoló;gus pusztán a kémiai szerkezet alapján előre jelezze a vegyi anyag környezetbe kerülésének következményeit. Ha egy vegyületre nem találunk toxikológiai vagy ökotoxikoló;giai adatot, akkor hasonló szerkezetű, ismert hatású vegyület adataiból megbecsülhetjük toxicitását, mutagenitását, egyéb káros hatásait, hatásmechanizmusát, környezetbe kikerülése utáni terjedését, fázisok közötti megoszlását, mobilizációra, degradációra, bioak;kumulációra való hajlamát, degradációs termékeit és azok hatását. A szerkezet és aktivitás közötti összefüggést a SAR (Structure-Activity Relationship = szerkezet és aktivitás összefüggése) és a PAR (Property-Activity Relationship = tulajdonság és aktivitás összefüggése) adja meg, ezek mennyiségi (kvantitatív) vonatkozásait pedig a QSAR. Azonos csoportba tartozó vegyületek környezeti viselkedése kémiai szerkezetüktől függően szisztematikus és előrejelezhető összefüggéseket, ill. eltéréseket mutat, melyek matematikai egyenletekkel leírhatóak. A legelterjedtebb, a sokváltozós regressziós matematikai összefüggések használata, melynek alapját a következő egyszerű lineáris egyenlet adja, ahol a vegyület kémia reakciókinetikai állandói, így szubsztitúciós konstansai (σ: elektromos, Es: sztérikus, π: hidrofóbitási) szerepelnek:
log 1/C = -K1 π2 + K2 π + K3 σ + K4Es + K5
C a koncentráció. A környezetben való viselkedés és a hatás szempontjából az eltérő hidrofóbitású fázisok közötti megoszlás az egyik legfontosabb tulajdonság, melyet a Kow (oktanol-víz megoszlási hányados) jellemez. A ftalát-észterek biodegradálhatósá;gát (BC) például a következő egyenlet írja le:
BC = -24,308 * log Kow + 394,84.
A vízibolha által akkumulált aromás vegyületek biokoncentrációs faktorát (BCF) a
logBCF = 0,898 * log Kow - 1,315 egyenlet adja meg.
Hasonló egyenletek vonatkoznak a toxicitásra, pl.
log 1/ LC50 = 0,871 * log Kow -4,87
egyenlet az aromás és alifás szénhidrogének toxicitását adja meg hal esetében.
A 67/548/EGK irányelv alapján ezek a standard mondatok jelzik a speciális kockázatokat, melyek a veszélyes anyagok és készítmények használatából erednek. Például a "nagyon súlyos, visszafordíthatatlan hatások", "korlátozott bizonyíték a rákkeltő hatásra". Amikor a jelenlegi intézkedést hatályon kívül helyezik és a GHS hatályba lép, az R-mondatokat kicserélik "veszélyességi nyilatkozatokra". (Forrás: REACH)
Az egyszerű és összetett R-mondatok felsorolását a"vegyi anyagok kockázatának szóbeli jellemzése" címszó alatt találhatja meg.
Risk Assessment, környezeti kockázatfelmérés. vegyi anyagok vagy szennyezett területek környezeti kockázatának számszerű jellemzése
Risk Assessment Committee = kockázatfelmérési Bizottság, az ECHA egyik bizottsága, mely a REACH végrehajtásában közreműködik.
A kockázatértékelési Bizottság az Ügynökség bizottsága, amely az Ügynökség értékelésekre, engedélyezési kérelmekre, korlátozási javaslatokra, az osztályozási és címkézési jegyzék szerinti osztályba sorolásra és címkézésre vonatkozó javaslatokra, valamint egyéb olyan, az emberi egészséget és a környezetet érintő kockázatokkal kapcsolatos kérdésekre vonatkozó véleményének előkészítéséért felelős, amelyek e rendelet alkalmazásából adódnak. A bizottság tagjait hároméves időtartamra, mely meghosszabbítható, az igazgatóság nevezi ki, úgy, hogy minden jelöltet állító tagállam jelöltjei közül legalább egy, de legfeljebb két tagot nevez ki. A bizottságok tagjai tudományos, technikai vagy szabályozási kérdésekben tanácsadók segítségét vehetik igénybe. (Forrás: REACH)
Risk Abatement Center for Contaminated Soil in CEE Countries = Központ a szennyezett talaj kockázatcsökkentéséért a középkeleteurópai országokban
az az ember által felvett energiamennyiség, mely a környezetben lévő radioaktív vegyi anyagokból származik. A fevett mennyiség (dózis) nem azonos a környezetben lévő radioaktivitással, mert függ a test méreteitől és az ott töltött időtől is.
betegségcsoport, mely akkor jelenik meg, ha a test sejtjeinek növekedése és szaporodása kontrollálatlanná válik.
A vegyi anyagok egy része rákkeltő idegen szóval karcinogén, ezt a káros hatást állatkísérletekben tesztelik. A rákkeltő hatást mérő tesztben a vegyi anyag növekvő dózisainak hatására bekövetkező rákos megbetegedést és a megjelenő tumorokat vizsgálják.
tetszőleges hozzáférésű memória angolul: RAM=Random Access Memory), egy félvezető kivitelezésű tárolóeszköz (lapka), mely cellánként bitnyi információ tárolására képes: írható, törölhető, újraírható. Sokkal gyorsabb mint a mechanikus tárolók, de ellentétben ezekkel, alapkivitelben csak bekapcsolva és rendszeresen frissítve képes információt tárolni. A legkorszerűbbek a DDR2 és a DDR RAM-ok, de még sok ma működő gépbe az ún. SDRAM-ra van szükség. Tipikus memóriaméretük: 128, 256, 512 vagy 1024 MB.
magyarul tetszőleges hozzáférésű memória, közvetlen hozzáférésű memória, vagy gyakran véletlen hozzáférésű memória (angolul Random Access Memory), bár ezutóbbi helytelenül terjedt el, hiszen nem véletlen,hanem pontos cím szerinti elérésről van szó. Írható és olvasható adattároló eszköz. A RAM tárolja a CPU által végrehajtandó programokat és a feldolgozásra váró adatokat. Az adatok csak addig maradnak meg benne, amíg a számítógép feszültség alatt van: kikapcsoláskor a benne tárolt adatok elvesznek.
A számítógép memóriája a processzor mellett alapvető fontosságú alkatrész. A RAM főbb feladata az ideiglenes adatok tárolása: például a programok utasításai, adatok, a CPU munkájának eredményeinek a tárolása. A régi, mechanikus elemeket is tartalmazó memóriaegységek (mágnesdob-tár, ferritgyűrűs memória mára teljes mértékben felváltották a félvezető RAM-ok. Mivel a RAM jóval lassabb, mint a processzor, ezért a processzorban saját, gyors memória is van, ez a cache.
A RAM egy bájtnyi információt tároló részét memóriarekesznek nevezzük. A memóriarekeszek sorszámát címnek nevezzük, a CPU ennek alapján találja meg a keresett információt a RAM-ban. A memóriákban lévő cellák (memóriarekeszek) a négyzetrács pontjaiként helyezkednek el, így az adatok lekéréséhez tudni kell a sorok és az oszlopok számát. Az alapot képező NYÁK-lapon több memóriachip is található (lásd a képet), és ezekben a chipekben vannak a számítógép által értelmezhető 0 és 1 töltési értéket tároló apró cellák (1 cella egyenlő 1 bittel, 8 cella egyenlő 1 bájttal). A CPU a memóriavezérlőegységre bízza a RAM kezelését. A memóriából való kiolvasáshoz a vezérlő először kiválasztja a megfelelő sort, amihez a megfelelő sorcímet elhelyezi a címvezetéken, és bekapcsolja a RAS (Row Address Strobe) jelet. Ezután várni kell, majd a címvezetékre kerül az oszlopjel, és a CAS (Column Address Strobe) jel. Ekkor újra várakozni kell, és ezután megérkezik az adat.
A memóriák sebességének növelése érdekében gyakran két kisebb memóriamodult kötnek a gépbe: így növekszik a sávszélesség, ezáltal a sebesség is. Ez az úgy nevezett dual channel, azaz kétcsatornás mód. Ma már minden memóriavezérlő képes erre a módra.
A CPU és a RAM közötti összeköttetést buszrendszer biztosítja. A régi RAM-ok aszinkronok voltak: nem volt órajelük, sebességüket csak az elérési idő jellemezte, mértékegysége ns, azaz nanoszekundum. Tokozás alatt a memóriák külső burkát, érintkezőinek kialakítását értjük.RAM–tokozási fajták: SIMM; DIMM; SO DIMM. A CPU az északi hidat használja a RAM-mal való összes kommunikációra.
Manapság kétfajta szabvány verseng egymással, A DDR (Double DataRate) és a DDR2. A DDR kisebb késleltetési időkkel, de alacsonyabb órajellel dolgozik, a DDR2 pedig magas órajellel, de nagyobb késleltetési idővel. A DDR már letűnőben van, a számítógépek java része DDR2-t használ, a DDR3 még nem túlzottan elterjedt.
Két főbb típusuklétezik:
1. Statikus RAM, SRAM (ang. Static Random Access Memory). Minden memóriacellát egy kétállapotú tároló alkot, amelyet több tranzisztor alkot, ezért bonyolultabb, és drágább kivitelű. Előnye viszont hogy fogyasztása rendkívül kicsi és nagyobb a sebessége mint a dinamikus RAM-nak, ezért főleg gyorsítótárakban (Cache) alkalmazzák.
2. Dinamikus RAM, DRAM (ang. Dynamic Random Access Memory). Egy memória cellát egy kondenzátor, és egy tranzisztor épít fel. Az információt addig tárolja, amíg a kondenzátor ki nem sül. Az információ elvesztését kiküszöböli a memória frissítése. Előnye az olcsósága, kis mérete, hátránya a frissítés szükségessége, valamint kisebb sebessége.
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9letlen_el%C3%A9r%C3%A9s%C5%B1_mem%C3%B3ria
véletlenszerűen metilezett béta-ciklodextrin, olyan ciklodextrin származék, amely molekulánként átlagosan 12 metil-csoportot tartalmaz. A tenzidekhez hasonlóan nagyon jó oldóképességű, ezért használható pl. szerves talajszennyezőanyagok mobilizálására, biológiai hozzáférhetőségük növelésére, biodegradálhatóságuk javítására. A hidroxipropil-béta-ciklodextrinnél általában jobb oldóhatású, de lényegesen lassabban bomlik le a talajban (felezési ideje 1-1,5 év). A talajmikroflorát nem károsítja, inkább jó hatású a mikroorganizmusokra, mivel javítja tápanyagaik hozzáférhetőségét. Emberekre nem veszélyes, gyógyszerek, kozmetikumok, élelmiszerek segédanyaga.
kockázatjellemzés, angolul risk characterisation (RC), a kémiai biztonsági felmérés utolsó lépése. Ez a lépés a káros hatás gyakoriságának és előfordulásának értékelését jelenti. Arról a káros hatáásról van szó, mely az emberi populációban vagy a környezeti elemekben megjelenhet az előrejelzett kitettség vagyis az anyag aktuális vagy előrejelzett koncentrációjának hatására. A mennyiségi kockázatértékelés ennek a valószinűségnek az objektív értékekkel történő mennyiségi kifejezése. A kockázatjellemzést minden egyes expozíciós forgatókönyvre elkészítik, minden célpopulációra vagy elemre. (Forrás: REACH)
Registration, Evaluation, Authorization and Restriction of Chemicals = vegyi anyagok regisztrálása, értékelése, engedélyezése és korlátozása. Az EU vegyi anyagokra vonatkozó rendelete. Az EC No. 1907/2006 rendeletet 2006. decemberében fogadták el és 2007. június 1-én lépett érvénybe. A rendelet értelmében, Helsinkiben megalakult az ECHA, az European Chemicals Agency, vagyis az Európai Vegyianyag Ügynökség melynek vezetésével 2008. június 1.-étől megindul a REACH működtetése.
A jogszabály legfontosabb rendelkezése az, hogy minden vegyi anyagot, melyet évente 1 tonnánál nagyobb mennyiségben gyártanak vagy importálnak, regisztrálni kell az ECHA-nál. Ha nem történik meg a bejelentés, akkor nem gyárthatják, illetve nem importálhatják. Tehát az egyik alapelv: ha nincs adat, nincs piac!
A REACH mellett megmaradnak a szektorspecifikus rendeletek, pl. a kozmetikumokra, detergensekre, stb. vonatkozóak.
Nem tartoznak REACH hatálya alá a gyógyszerek és élelmiszeripari vegyi anyagok, ezekre más európai törvények vonatkoznak. A természetes anyagok sem tartoznak REACH hatálya alá, ha nem veszélyesek, és ha nincsenek kémiailag módosítva.
A REACH célja és feladata, hogy minden évi 1 tonna fölött gyártott, importált vagy használt, kereskedelmi forgalomba hozott vegyi anyagot regisztráljon Európában, felmérje ezek kockázatát és az eredmény birtokában osztályozza és cimkézze a vegyi anyagokat és ha szükséges kockázatcsökkentési intézkedést, pl. korlátozást vagy tiltást rendeljen el.
A REACH rendelet meghatároz bizonyos prioritásokat, mint pl. a MCR anyagok és a PBT és vPvB anyagok kiemelt kezelését. Az anyagok bejelentéséhez szükséges információkat egységesítette, megadta a releváns végpontokat (mutagenitás, toxicitás, bioakkumulatív hajlam, stb.). Nem teljesen világos még, hogy képes-e a rendszer objektíve meghatározni az a kockázati szintet, ami alatt nem kell a vegyi anyaggal foglalkozni. A költséghatékonyság érdekében erre nagy szükség van.
A REACH rendelet végrehajtója és közreműködője az ECHA, mely szorosan együttműködik a nemzeti hatóságokkal, minden ország un. Competent Authority-jával (CA), mely Magyarországon az Országos Kémiai Biztonsági Intézet (OKBI).
Forrás: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2006:396:0001:0849:HU:PDF
REACH RENDELET TARTALOMJEGYZÉKE
I. CÍM: ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK
1. fejezet Cél, hatály és alkalmazás
2. fejezet Fogalommeghatározások és általános rendelkezés
II. CÍM: ANYAGOK REGISZTRÁLÁSA
1. Fejezet Általános regisztrálási kötelezettség és tájékoztatási követelmények
2. fejezet Regisztráltnak tekintett anyagok
3. fejezet Regisztrálási kötelezettség és információs követelmények az elkülönített intermedierek bizonyos típusai tekintetében
4. fejezet Valamennyi regisztrálásra vonatkozó közös rendelkezések
5. fejezet A bevezetett anyagokra és a bejelentett anyagokra alkalmazandó átmeneti rendelkezések
III. CÍM: ADATOK MEGOSZTÁSA ÉS A SZÜKSÉGTELEN VIZSGÁLATOK ELKERÜLÉSE
1. fejezet Célkitűzések és általános szabályok
2. fejezet A nem bevezetett anyagokra és az előzetes regisztrálást el nem végző, a bevezetett anyagot regisztrálókra vonatkozó szabályok
3. fejezet A bevezetett anyagokra vonatkozó szabályok
IV. CÍM: TÁJÉKOZTATÁS A SZÁLLÍTÓI LÁNCBAN
V. CÍM: A TOVÁBBFELHASZNÁLÓK
VI. CÍM: ÉRTÉKELÉS
1. fejezet A dokumentáció értékelése
2. fejezet Az anyagok értékelése
3. fejezet Az intermedierek értékelése
4. fejezet Közös rendelkezések
VII. CÍM: ENGEDÉLYEZÉS
1. fejezet Engedélyezési követelmények
2. fejezet Az engedélyek megadása
3. fejezet Engedélyezés a szállítói láncban
VIII. CÍM: EGYES VESZÉLYES ANYAGOK ÉS KÉSZÍTMÉNYEK GYÁRTÁSÁVAL, FORGALMAZÁSÁVAL ÉS FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS KORLÁTOZÁSOK
I. fejezet Általános kérdések
2. fejezet A korlátozásokkal kapcsolatos eljárás
IX. CÍM: DÍJAK
X. CÍM: AZ ÜGYNÖKSÉG
XI. CÍM: OSZTÁLYOZÁSI ÉS CÍMKÉZÉSI JEGYZÉK
XII. CÍM: INFORMÁCIÓK
XIII. CÍM: ILLETÉKES HATÓSÁGOK
XIV. CÍM: VÉGREHAJTÁS
XV. CÍM: ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
I. MELLÉKLET AZ ANYAGOK ÉRTÉKELÉSÉVEL ÉS A KÉMIAI BIZTONSÁGI JELENTÉSEK ELKÉSZÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
II. MELLÉKLET ÚTMUTATÓ A BIZTONSÁGI ADATLAPOK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ
III. MELLÉKLET AZ 1–10 TONNA MENNYISÉGBEN REGISZTRÁLT ANYAGOKRA VONATKOZÓ KRITÉRIUMOK
IV. MELLÉKLET A REGISZTRÁLÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÓLI MENTESSÉGEKA 2. CIKK (7) BEKEZDÉSÉNEK A) PONTJA ÉRTELMÉBEN
V. MELLÉKLET A REGISZTRÁLÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÓLI MENTESSÉGEKA 2. CIKK (7) BEKEZDÉSÉNEK B) PONTJA ÉRTELMÉBEN
VI. MELLÉKLET A 10. CIKKBEN EMLÍTETT TÁJÉKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK
VII. MELLÉKLET A LEGALÁBB 1 TONNA MENNYISÉGBEN GYÁRTOTT VAGY BEHOZOTT ANYAGOKRA VONATKOZÓ EGYSÉGESEN ELÕÍRT INFORMÁCIÓK
VIII. MELLÉKLET A LEGALÁBB 10 TONNA MENNYISÉGBEN GYÁRTOTT
VAGY BEHOZOTT ANYAGOKRA VONATKOZÓ EGYSÉGESEN ELÕÍRT INFORMÁCIÓK
IX. MELLÉKLET A LEGALÁBB 100 TONNA MENNYISÉGBEN GYÁRTOTT VAGY BEHOZOTT ANYAGOKRA VONATKOZÓ EGYSÉGESEN ELÕÍRT INFORMÁCIÓK
X. MELLÉKLET AZ 1000 TONNA VAGY AZT MEGHALADÓ MENNYISÉGBEN GYÁRTOTT VAGY BEHOZOTT ANYAGOKRA VONATKOZÓ EGYSÉGESEN ELÕÍRT INFORMÁCIÓK
XI. MELLÉKLET A VII–X. MELLÉKLETBEN MEGHATÁROZOTT EGYSÉGES VIZSGÁLATI RENDSZERTÕL ELTÉRÕ ALKALMAZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
XII. MELLÉKLET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A TOVÁBBFELHASZNÁLÓK SZÁMÁRA AZ ANYAGOK ÉRTÉKELÉSÉRÕL ÉS A KÉMIAI BIZTONSÁGI JELENTÉSEK ELKÉSZÍTÉSÉRÕL
XIII. MELLÉKLET A BIOAKKUMULATÍV, PERZISZTENS ÉS MÉRGEZÕ ANYAGOK, VALAMINT A NAGYON BIOAKKUMULATÍV ÉS NAGYON PERZISZTENS ANYAGOK AZONOSÍTÁSI KRITÉRIUMAI
XIV. MELLÉKLET AZ ENGEDÉLYKÖTELES ANYAGOK JEGYZÉKE
XV. MELLÉKLET DOKUMENTÁCIÓK
XVI. MELLÉKLET TÁRSADALMI-GAZDASÁGI ELEMZÉS
XVII. MELLÉKLET EGYES VESZÉLYES ANYAGOK, KÉSZÍTMÉNYEK ÉS ÁRUCIKKEK GYÁRTÁSÁVAL, FORGALOMBA HOZATALÁVAL ÉS FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS KORLÁTOZÁSOK
a REACH törvény által használt és definiált kifejezések gyűjteménye: http://www.okbi.hu/index.php/hu/fogalomtar
a REACH rendelet XV. melléklete lefekteti az alábbiakra irányuló javaslatok benyújtására és indokolására vonatkozó XV. melléklet szerinti dokumentáció elkészítésének általános alapelveit
1. CMRek, légzőszervi szenzibilizáló és egyéb hatásokat kiváltó anyagok harmonizált osztályba sorolása és címkézése
2. a környezetben tartósan megmaradó, biológiailag felhalmozódó és mérgező (PBT), valamint a környezetben nagyon tartósan megmaradó és biológiailag nagyon felhalmozódó (vPvB), vagy azzal azonos mértékű aggodalomra okot adó anyagok azonosítása
3. egy anyag gyártásának, forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozása a közösségen belül.
Javaslatot a különösen veszélyes anyagok korlátozására, és az azonosítására a Kompetens Hatóság, vagy az Ügynökség tehet a Bizottság kérésére. Javaslatot a harmonizált osztályozásra és címkézésre a Kompetens Hatóság tehet.
olyan dokumentáció, amelyet a XV. mellékletnek megfelelően készítettek el.
A dokumentáció két részből áll: a XV. mellékletnek megfelelő jelentésből, és egy a XV. mellékletnek megfelelő technikai dokumentációból, amely igazolja a jelentést.
A REACH XVII. melléklete felsorolja a REACH rendelet alapján korlátozás alá vont anyagot, és a korlátozásuk feltételeit.
a REACH törvénnyel kapcsolatos tudnivalók, információk elektronikus formában is elérhetőek a http://reach-support.com/ oldalon.