Lexikon

veszélyes készítmények osztályozását, csomagolását és cimkézését szabályozó Európa Parlamenti Direktíva, mely 1999. május 31.-én lépett életbe.

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:1999:200:0001:0068:EN:PDF

a 2001/59/EK irányelv a veszélyes anyagok osztályozását, csomagolását és címkézését szabályozza a veszélyes anyagokra vonatkozó 67/548/EEC irányelvhez kapcsolódóan. A szöveg az EU hivatalos lapjában (Official Journal of the EC) jelent meg: OJEC L225, 21.8.2001, pp. 1–333. Magát a rendeletet az Európai Unió jogi oldaláról tölthetjük le, magyar nyelven is: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32001L0059:EN:NOT

Ez a direktíva megadja Európa összes nyelvén a veszély-szimbólumokat, a standard biztonsági S-mondatokat és kockázati R-mondatokat, melyeket fel kell tüntetni a veszélyes anyag csomagolásán, a cimkén és a kémiai biztonsági adatlapján is.

A direktíva előírja, hogy minek kell szerepelnie egy veszélyes anyag vagy készítmény csomagolásán, ezek a következők:

• a vegyi anyag neve, az Annex I-ben megadott névvel azonos módon, vagy nemzetközileg elismert és ismert néven
• a piacra juttató (gyártó, importőr vagy kereskedő) cég pontos neve, címe, telefonszáma,
• a veszélyességre utaló szimbólum
• standard S-mondatok és R-mondatok, ha léteznek
• a vegyi anyag EINECS száma vagy azzal ekvivalens azonosító
• azoknál az anyagoknál, melyek szerepelnek az Annex I mellékletben, szükséges ráírni, hogy "EC label", vagyis EC-cimke.

2009 január 20-án életbelépett az új EU szabályozás (1272/2008 rendelet), mely a veszélyes anyagok osztályozását és cimkézését a GHS-hez igazítja..

Forrás: REACH, http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32001L0059:EN:NOT and http://en.wikipedia.org/wiki/Dangerous_Substances_Directive_%2867

az Európai Parlament és a Tanács 2006/12/EK irányelve (2006. április 5.) a hulladékokról. Néhány fontos kitét az irányelvből:

A hulladékgazdálkodással kapcsolatos szabályozás alapvető célja az emberi egészség és a környezet védelme a hulladék gyűjtése, szállítása, kezelése, tárolása és lerakása által okozott káros hatások ellen. Meghatározza a hulladék fogalmát és tartalmazza a hulladékártalmatlanításra és -hasznosításra vonatkozó hatékony és következetes szabályozást, melyet néhány kivételtől eltekintve, alkalmazni kell minden ingó dologra, amelytől tulajdonosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles.

A természeti erőforrások megőrzése érdekében ösztönzi a hulladék hasznosítását és a hasznosított anyagok nyersanyagként történő használatát.

A környezetvédelem magas szintjének elérése érdekében a tagállamoknak – azon kívül, hogy lépéseket tesznek a hulladékok felelősséggel végzett ártalmatlanításának és hasznosításának biztosítására – intézkedéseket kell tenniük a hulladéktermelés korlátozására, különösen a tiszta technológiák és a termelési folyamatba visszavezethető és újrahasználható termékek támogatásával, figyelembe véve a hasznosított hulladék meglévő vagy lehetséges piaci elhelyezési lehetőségeit. A Közösség egésze számára fontos, hogy önellátóvá váljon a hulladékártalmatlanítás területén, és kívánatos, hogy valamennyi tagállam hasonlóképpen önellátásra törekedjen. E célok elérése érdekében a tagállamoknak hulladékgazdálkodási terveket kell készíteniük.

A hulladékok szállítását csökkenteni szükséges, és ennek érdekében a tagállamok hulladékgazdálkodási terveikben intézkedéseket tehetnek.

A magas szintű védelem és hatékony felügyelet biztosítása érdekében szükség van a hulladék ártalmatlanítását és hasznosítását végző vállalkozások működésének engedélyeztetésére és ellenőrzésére. Az egyes vállalkozások, amelyek maguk dolgozzák fel saját hulladékaikat vagy hasznosítást végeznek, bizonyos feltételekkel, továbbá biztosítva, hogy megfeleljenek a környezetvédelem követelményeinek, mentesíthetők az engedélyezési követelmények alól. Az ilyen vállalkozásokat nyilvántartásba kell venni.

Annak érdekében, hogy a hulladék keletkezésétől a végső ártalmatlanításáig felügyelet alatt álljon, a hulladékokkal foglalkozó olyan egyéb vállalkozásokat, mint például a hulladékgyűjtéssel, -szállítással foglalkozókat és a közvetítőket, ugyancsak engedély megszerzésére kell kötelezni vagy nyilvántartásba kell venni, továbbá hatékonyan ellenőrizni kell.
A költségeknek azt a részét, amely a hulladékhasznosítás bevételeiből nem térül meg, a „szennyező fizet” elvvel összhangban kell megfizetni.

Forrás: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2006:114:0009:0021:HU:PDF

az integrált szennyezésmegelőzés és -kontroll (IPPC) elveit és szabályait a 2008/1/EK irányelv adja meg, melyet 2008. január 15-én fogadott el az Európai Parlament és az Európai Bizottság.

Forrás: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2008:024:0008:0029:HU:PDF

veszélyes anyagok osztályozását, csomagolását és címkézését szabályozó EU irányelv, mely 1967. június 27-én lépett életbe.

Forrás: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:31967L0548:EN:HTML

lásd veszélyes anyagokra vonatkozó 67/548/EEC irányelv

a növényvédőszerek szabályozása a 91/414/EEC irányelv szerint történik Európában. Az aktív növényvédőszerek piacra kerülése Európában és engedélyezése a tagállamokban ennek a direktívának a hatókörébe tartozik. A Direktíva leszögezi, hogy egy vegyi anyag csak akkor alkalmazható növényvédőszerként, ha szerepel a pozitív EU listán. Miután rákerül egy anyag erre a listára, attól fogva a tagállamok engedélyzhetik az illető vegyi anyagot tartalmazó növényvédőszer piacra kerülését.

A 91/414/EEC Direktívához szorosan kapcsolódik a (EC) No 396/2005 rendelet, mely a peszticidmaradványokat szabályozza az élelmiszerekben. A rendelet megadja a határértékeket, a monitoringot és az ellenőrzést.

A két jogszabály együttesen biztosítja a humán egészségkockázat megfelelő alacsony szinten tartását.

Forrás: http://ec.europa.eu/food/plant/protection/index_en.htm

a biocid termékek olyan hatóanyagok, valamint egy vagy több hatóanyagot tartalmazó készítmények, a felhasználóhoz jutó kiszerelésben, amelyek rendeltetése, hogy károsítókat kémiai vagy biológiai eszközökkel elpusztítson, elriasszon, ártalmatlanná tegyen, tevékenységében akadályozzon vagy más módon korlátozó hatást gyakoroljon azokra. Károsítók alatt olyan biológiai szervezeteket értünk, amelyek jelenléte nem kívánatos vagy az emberekre, tevékenységükre, az általuk használt vagy előállított termékekre, vagy az állatokra vagy a környezetre káros hatást gyakorolnak.

Az 1451/2007/EK rendelet alapján csak azok a biocid termékek kerülhetnek piacra, melyek szerepelnek a rendelethez csatolt I. Mellékletben. Amelyek a II. Mellékletben vannak felsorolva, azokat nem kerülhetnek piacra, illteve azokat ki kell vonni a piacról. Az engedélyezett és tiltott listákat a http://ecb.jrc.ec.europa.eu/legislation/2007R1451EC.pdf címen érhetjük el. Ha egy biocid termék átkerül a II. Mellékletbe, azt az EU hivatalos lapjában publikálja és a mellékleteket ennek megfelelően frissíti.

Források: http://ecb.jrc.ec.europa.eu/legislation/1998L0008EC.pdf, and
http://ecb.jrc.ec.europa.eu/legislation/2007R1451EC.pdf

Az aktív transzport a sejt membránon keresztül történő szállítása a molekuláknak és az ionoknak transzportfehérjék (speciális enzimek) segítségével.

Az aktív transzport tehát ellentétes irányú a diffúzióval. Míg a diffúzió hajtóereje a koncentrációkülönbség a membrán két oldalán, addig az aktív transzport energiát igényel, mivel a koncentrációkülönbség ellenében történik a szállítás. Az energiát az ATP szolgáltatja. A transzportfehérjéknek van ATP-áz aktivitása.

Aktív transzporttal az ionok és molekulák extrém mennyiségben is felhalmozódhatnak a membrán egyik oldalán, mint példul a gyomorban a hidrogén ionok.

A tápionokat és molekulákat a kisebb koncentrációjú környezetből is felveszik az élőlények.

Egyes nemkívánatos molekulák felvételét is gátolhatja a sejt aktív transzporttal.

Az aktív transzport történhet közvetlenül transzportfehérjék által felvett energiával vagy ionpumpa által előállított elektrokémiai potenciál hatására, amikoris az ATP-ből származó energia az ionok átszállítására fordítódik. Akítv transzportnak tekinthető a membrán által körbevett nagyobb darabok endocitózissal történő bejutása a sejtbe és exocitózissal való kijutása a sejtből.

a talaj vízfelvevő és vízmegkötő képességének reológiai meghatározásával kapott K_A mérőszám. Meghatározásakor a vizsgált talajhoz dörzsmozsárban keverés-dörzsölés közben bürettából vizet csöpögtetnek, mindaddig, amíg a talajpép elveszíti képlékenységét, úgymond "megfolyik". Az ehhez szükséges vízmennyiség cm³-ben kifejezve az Arany-féle kötöttségi szám, a K_A, mely homoktalajnál 25-30 cm³, vályogtalajnál 38-42 cm³ agyagtalajnál 50-60 cm³ érték.

a biocidekre vonatkozó EU irányelvet 1998-ban fogadta el az Erópai Parlament és 2000 májusáig kellett a tagországoknak bevezetniük a direktíva előírásait nemzeti jogi szabályozásukba.

Ez az irányelv nagyban támaszkodik az 1991-es növényvédőszerekre vonatkozó 91/414/EEC korábbi irányelvre.

A biocidekre vonatkozó irányelv harmonizálni kívánja az európai biocid-piacot, az emberi egészség és környezet védelme érdekében.

szilárd anyagok, élelmiszerek, hulladékok és a talaj szennyezőanyag-tartalma feltáródik, mobilizálódik, biológiailag hozzáférhetővé válik az emésztés során. Az emésztés által mobilizálódó szennyezőanyag-hányad válik aztán biológiailag elérhetővé, az tudja kifejteni hatását a szervezet/szövetek/sejtek receptorhelyein. Az emésztés során savas feltáródás, különféle emésztő-enzimek pepszin, tripszin, stb. általi feltáródás és az epe általi emulgeálódás a fő szennyezőanyag-mobilizáló folyamatok. Egyes, talajhoz kötött szennyezőanyagok, mint például a PAH-ok kimondottan az emésztés által veszik fel hatékony formájukat, ezért a toxicitási/mutagenitási/teratogenitási teszteknél, a szennyezett talajt az emésztést szimuláló feltárással előkezelik a teszteléshez. A többlépéses enzimes feltárás nagymértékben bonyolítja a tesztelést, ráadásul kb. 100-szoros hígulást eredményez, ezért a kutatás-fejlesztések egyik iránya az emésztéssel történő feltárás egyszerűsített modellezése.

1. biokémiai folyamat a sejtekben, melynek során az enzimes reakció szubsztrátja átalakul köztitermékké, vagy termékké; szintézis, lebontás vagy átalakítás révén. Az átalakulás az élő szervezetben reakciók sorozatán keresztül valósul meg: hidrolízis, oxidáció-redukció, aminálás-dezaminálás, gyűrűzárás-gyűrűhasítás, stb.
2. biotechnológia, melynek központi katalizátora valamely mikroorganizmus, tenyésztett szöveti sejt, vagy enzim. A biotechnológia reaktorában lévő közegben oldott szubsztrátot a sejt vagy az enzim termékké alakítja. A biotranszformáció, biokonverzió enyhe körülmények között zajlik, a technológusnak optimálnia kell a folyamatot, hogy a kívánatos termék keletkezzék. A biotranszformáció, biokonverzióra leggyakrabban fermentációs, hulladékkezelési vagy hulladékhasznosítási technológiák alapulnak. A környezetvédelmi biotechnológiák olcsó szubsztrátjai mezőgazdasági termékek, mellékter;mékek és hulladékok, erdőgazdasági- és élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok. biotranszformáció, biokonverzióval előállított termékek lehetnek elsődleges és másodlagos anyagcseretermékek, melyeket finomvegyszerként, gyógyszerként vagy energia;hordozóként hasznosítanak, kémiai felépítésüket tekintve pedig: aldehidek, ketonok, savak oxálsav, C-vitamin, stb. aminosavak, alkoholok etanol, metanol, metán.

a cél és tárgy meghatározása (angolul „goal and scope definition”) az életciklus felmérés első lépése.

A cél meghatározásánál arra kell választ adni, hogy mi motiválja az életciklus felmérés elvégzését, ill. mik az elképzelések az eredmények felhasználásával kapcsolatban. A cél meghatározása nagyban befolyásolja az életciklus felmérés egészét, ill. az eljárás során alkalmazott módszertani megoldásokat.

Az életciklus felmérés célja gyakran terméktervezési folyamat során az egyes tervezési alternatívák összehasonlítása (pl. különöző alapanyok használata) és a környezeti szempontból előnyösebb tervezési irányok meghatározása. Cél lehet a vállalat termékeivel, vagy szolgáltatásaival összefüggő környezeti hatások bemutatása és kommunikációja (pl. ügyfeleknek, fogyasztóknak, közigazgatási szerveknek). Az életciklus felméréssel konkurens termékek is összehasonlíhatók, tehát ez is lehet egy megfogalmazott cél (pl. különböző csomagolóanyagok összehasonlítása). Gyakran alkalmazzák az életciklus felmérést különböző hulladékkezelési alternatívák összehasonlítására is. Egyes vállalatoknál az életciklus felmérés a környezetirányítási rendszer szerves része, azaz környezeti mutatókkal szolgál a vállalat környezeti teljesítményének nyomonkövetéséhez és optimalizálásához.

Az életciklus felmérés céljának ismeretében határozzuk meg az elemzés tárgyát, amely több olyan döntést foglal magában, amelyek meghatározzák az eljárás további lépéseit. Ekkor határozzuk meg pontosan a vizsgált életciklust, azaz, hogy az életciklus mely részeit vesszük figyelembe a felmérés során és esetleg melyeket nem (ld. termék rendszer, rendszerhatárok, megosztási szabály és kivágási szabály). Meghatározzuk azt is, hogy a végeredmények mekkora mennyiségű termékre vonatkozzanak (ld. funkció egység, referencia áram). Döntés születik arról, hogy milyen „minőségű” legyen az elemzés, azaz milyen adatforrásokat használjunk fel az adatgyűjtési folyamatban (ld. életciklus leltárelemzés) és milyen becslések és megközelítések alkalmazhatóak a felmérés egyszerűsítésére. Ekkor határozzuk meg a környezeti hatások számszerűsítésére alkalmas módszereket (ld. életciklus hatásvizsgálat) és az eredmények kiértékelésének módját (ld. életciklus értelmezés). Ekkor születik döntés a felmérés ellenőrzésének szükségességéről is külső szakértők bevonásával (ld. kritikai felülvizsgálat).

A tárgy meghatározását nagyban befolyásolja, hogy mire kivánjuk alkalmazni az eredményeket. Amennyiben a cél az eredmények külső kommunikációja, akkor a tárgy meghatározásánál arra kell törekedni, hogy a felmérés minél megbízhatóbb és átláthatóbb legyen.

ld. 2006/12/EK hulladék irányelv

ld. 2001/59/EC irányelv a veszélyes anyagok osztályozására, csomag és címkézésére

ld. 1999/45/EC osztályozás, csomagolás címkézés irányelv

ld. 67/548/EEC veszélyes anyag irányelv

a vegyi anyagok környezeti kockázatának felméréséhez egységes európai metodika létezik, ezt az EU-TGD néven emlegetett útmutató tartalmazza. Az útmutató pontos címe: Technikai útmutató az EU 93/67/EK irányelvhez, a létező és új vegyi anyagok kockázatfelméréséhez.

A technikai útmutató 4 részben érhető el az alábbi linkeken, PDF és zip fájlok formájában. Egy-egy rész több fejezetet is tartalmaz az alábbiak szerint:

I. rész: PDF ZIP
- 1. fejezet: Általános bevezető
- 2. fejezet: Humán egészségkockázat felmérés

II. rész: PDF ZIP
- 3. fejezet: Környezeti kockázatfelmérés

III. rész: PDF ZIP
- 4. fejezet: Szerkezet és aktivitás közötti (kvantitatív) összefüggés, rövidítve (Q)SARs = (Quantitative) Structure Activity Relationships.
- 5. fejezet: A vegyi anyag használatának kategóriái
- 6. fejezet: Kockázatfelmérési jelentés formátuma

IV. rész: PDF ZIP
- 7. fejezet: Kibocsátási forgatókönyv.

Szóróanyag: PDF

CAS száma: 206-44-0, PAH-vegyület, policiklikus aromás szénhidrogén. Egy naftalint és egy benzolgyűrűt egy öttagú gyűrű köt össze. Heteroatomot, szubsztituenseket nem tartalmaz. Toxikus hatása elsősorban az emésztőrendszert és a májat érinti. Mutagén és karcinogén, szájon át és belégzéssel is.
Háttérértéke Magyarországon talajban 0,05 mg/kg, felszín alatti vízben: 0,005 μg/liter. szennyezettségi határértéke felszín alatti vízben: 0,1 μg/liter, talajban az össz-PAH érték részét képezheti, melynek határértéke: 1 mg/kg.

a genetikai móosítások legáltalánosabb megfogalmazása: az a folyamat, melynek során egy egyed által hordozott genomot külső forrásból származó DNS bejuttatásával és beépítésével módosítunk.

a részecskeméret eloszlás meghatározása. A REACH törvényben meghatározott különböző részecskeméretek a következők: beszívható frakció: azon részecskék tömeghányada, amelyeket az orron és szájon keresztül be lehet lélegezni, de onnan nem jutnak tovább a légzőrendszerben. A mellkasi frakció: azon részecskék tömeghányada, amelyek áthaladnak a gégén, bejutnak a mellkasba, a légcső felső részein rakódik le. A belélegezhető hányad: azon részecskék tömeghányada, amelyek elérik a tüdőhólyagocskákat. A részecskeméret-eloszlásban az effektív hidrodinamikai sugár paraméternek van jelentősége vagy az effektív Stokes-sugárnak (R_s). A részecskeméret-eloszlásnak annak eldöntésében van szerepe, hogy milyen beadási mód a legmegfelelőbb az állati toxikológiai vizsgálatokban (akut toxicitás és ismételt adagolású toxicitás). A részecskeméret frakció meghatározását arra is használjuk, hogy értékeljük a munkahelyen a levegőben levő részecskék belélegzésének az egészségre gyakorolt lehetséges hatásait. (http://www.prc.cnrs-gif.fr/reach/en/physicochemical_data.html). Nem szükséges meghatározni, ha az anyag nem szilárd vagy granulált formában kerül forgalomba.

az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexét 2001. november 6.-án fogadta el az Európai Parlament,
2001/83/EK számon. Ez az irányelv egységes rendszerbe foglalja a korábbi gyógyszerekre vonatkozó irányelveket, a gyógyszertermékek engedélyezését, osztályozását, szállítás során és a kereskedelemben előírt címkézését, és a többi vonatkozó jogszabályi előírást.

Célja a közegészség megóvása, olymódon, hogy nem hátráltatja a gyógyszeripar fejlődését, illetve az Európai Közösségen belüli gyógyszer-kereskedelmet.

Az irányelv előírásai szerint meg kell határozni a gyógyszerek ellenőrzésére vonatkozó szabályokat és azokat a
feladatokat, amelyeket a tagállamok illetékes hatóságainak el kell végezniük.

Érdekes megállapítás, hogy a gyógyszerek káros hatásának és terápiás hatásának fogalmát csak egymáshoz viszonyítva
lehet vizsgálni. Az adatoknak igazolniuk kell, hogy a termék esetleges káros hatásainak a kockázatát meghaladják a várható terápiás hatás előnyei.

Külön említésre kerülnek a homeopátiás szerek és az antropozófus orvoslásban alkalmazott gyógyszerek, melyek engedélyeztetésére egyszerűsített eljárást javasol, és hangsúlyozza a garantált minőség fontosságát.

Az irányelv megköveteli a gyógyszerek címkézésére és a betegtájékoztató kialakítására vonatkozó egységes szabályokat és foglalkozik a reklámozás szabályozásával is, tiltja például a promóciós minták lakosság körében történő ingyenes terjesztését.

ld. 2006/12/EK hulladék irányelv

nem ideális (azaz valamelyik irányból gátolja a hang terjedését pl. padlózaton elhelyezkedő) hangforrás esetén a hang terjedésének irányát írja le.

Forrás: Walz Géza:Zaj- és rezgésvédelem. Budapest Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft.2008

a tüzelőberendezésben vagy annak kiegészítő berendezésében (pl. füstgáz-kéntelenítőben) adott időtartam alatt leválasztott kén tömegének ugyanazon időtartam alatt a tüzelőberendezésbe bejuttatott és felhasznált tüzelőanyagban lévő összes kén tömegéhez viszonyított aránya, százalékban kifejezve.
Forrás: 10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet

a kőszén-kátrány vagy a kőszénkátrány-olaj a szénlepárlás végterméke. A szénlepárlás vagy karbonizáció levegőtől elzárt körülmények között, 900−1200 Celsius fokon lejátszódó folyamat, egy olyan desztilláció, melynek során töredeznek, a nagy molekulák (krakkolás) és így a szilárd szénből folyékony olajszerű anyag keletkezik. A kőszénkátrány-olajat festékek és szinezékek előállítására használják, valamint a favédelemben: fa építőanyagot, vasúti talpfákat, villanyoszlopokat impregnálnak ezzel a toxikus anyaggal hogy védelmet biztosítsanak a farontó gombák.

ez az európai irányelv definiálja a kozmetikumok fogalmát, megadja a jelenleg létező kozmetikum-fajtákat, valamint a kozmetikumokban használható engedélyezett és tiltott vegyi anyagok listáját.

Forrás: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CONSLEG:1976L0768:20080424:hu:PDF

a kémiai kivonásnak az a változata, amikor szerves fázissal töltött polipropilén membrán-csomagot (egy membránnal határolt zacskó vagy tartály) helyeznek a vizes minta oldatába A vízben lévő szerves komponensek átjutnak a membránon és beoldódnak a szerves oldószerfázisba. Automata mintaadagoló segítségével a membrán belsejéből történik a mintavétel. Kromatográfiás meghatározási módszerek mintaelőkészítési módszere. Tipikus alkalmazásai: extrahálható szénhidrogének (EPH), policiklikus aromás szénhidrogének (PAH), fenolok, peszticidek, PCB-k extrakciója vízből vagy vizes szuszpenzióból. Különösen szennyezett vizes minták mérésére alkalmas. (Forrás: B. Hauser, M. Schellin, and P. Popp: Membrane-Assisted Solvent Extraction of Triazines, Organochlorine, and Organophosphorus Compounds in Complex Samples Combined with Large-Volume Injection-Gas Chromatography/Mass Spectrometric Detection. Anal. Chem. 76, 6029-6038, 2004)

az EU irányelv szabályozza a növényvédőszerek kereskedelmét és használatát, valamint maradványait az élelmiszerekben.

A 91/414/EEC irányelv lefekteti a növényvédőszer hatóanyagok európai jóváhagyásának és a tagországokban történő egységes engdélyeztetésének szabályait. Egy növényvédőszer csak akkor engedélyeztethető, ha annak aktív komponense szerepel az európai pozitív-listán. A tagországok csak akkor adhatnak engedélyt egy új termékre, ha annak hatóanyag szerepel az európai listán.

Az élelmiszerekben lévő növényvédőszer-maradványokkal a 396/2005/EC szabályozás foglalkozik. Megadja a még elfogadható határértékeket, a monitoring és az ellenőrzés módját. Az élelmiszerek növényvédőszer-tartalmára meghatározott határértékek a kockázat nagyságán alapulnak.

2009. januárjában megújították a növényvédőszerekre vontakozó irányelveket, betiltottak néhány veszélyes anyagot és szigorították a biztonsági szabályokat és előírásokat a neurotoxikus és az immunrendszert károsító anyagok esetében, valamint a méhekre veszélyes anyagoknál.

PageRank az informatikában egy olyan algoritmus, amely hiperlinkekkel összekötött dokumentumokhoz számokat rendel azoknak a hiperlink-hálózatban betöltött szerepe alapján. Ezt a számot szintén PageRanknek nevezik. A Google a keresés találatainak megjelenítésekor a 2001. szeptemberében szabadalmaztatott PageRank mutató (az oldal általunk becsült jelentősége) és kifinomult szövegegyeztetési módszerek segítségével határozza meg azokat az oldalakat, amelyek a keresés szempontjából lényegesek. A Google a PageRank meghatározásánál az oldalra leadott szavazatok számát figyeli, vagyis azt, hogy hányszor nyitják meg. Ha egy oldal egy linkje egy bizonyos oldalra mutat, akkor ez egy szavazatot jelenti. A fontos, népszertű oldalak szavazatai nagyobb súllyal számítanak, ezáltal a szavazatot kapó oldal is előre kerül a rangsorban. Egy adott weboldal PageRankje havonta változik, mert ennyi időnként a Google újraindexálja az internetes site-okat.

eszköztár a szennyezett területek menedzsmentjével kapcsolatos pénzügyi kockázatok kezelésére, felmérésére és ellenőrzésére (Forrás: EUGRIS)

klórozott aromás szénhidrogének, két fő vegyületcsoport tartozik ide, a dioxinok" target="_blank">poliklórozott dibenzo-dioxinok (PCDD) és a poliklórozott dibenzo-furánok (PCDF). Kémiai szerkezetüket és a klórozottságukat tekintve 75 különféle poliklórozott dibenzo-dioxin és 135 dibenzo-furán létezik. Elsősorban antropogén forrásokból erednek: vegyipar (pl. klórral történő fehérítés) égetés: fosszilis energiaforrás és biomassza tüzelésű erőművek, hulladékégetés. Természetes forrásból is eredhetnek, például vulkánok és erdőtüzek.

Toxikus, mutagén, rákkeltő és teratogén/reprotoxikus hatású anyagok, toxicitásuk a molekulában található klórok számával arányos. Elsősorban a 2,3,7 és 8-as helyen szubsztituált gyűrűk mutatnak káros hatást. A füstgázokkal az atmoszférába kerülnek, majd a sztratoszférába, ahol az UV sugárzás hatására bomlásuk elkezdődik. A bomláskor képződő klór (atom) fogyasztja az ózonréteg ózontartalmát.

A talajra vonatkozó magyar határérték-rendszerben az alábbi értékei szerepelnek:
talaj:háttérétéke: 0,5, szennyezettségi határétéke: 5 ng/kg toxicitási egyenérték
felszín alatti víz: Háttérétéke: 7 , szennyezettségi határértéke: 10 fg/Lit toxicitási egyenérték.

véletlenszerűen metilezett béta-ciklodextrin, olyan ciklodextrin származék, amely molekulánként átlagosan 12 metil-csoportot tartalmaz. A tenzidekhez hasonlóan nagyon jó oldóképességű, ezért használható pl. szerves talajszennyezőanyagok mobilizálására, biológiai hozzáférhetőségük növelésére, biodegradálhatóságuk javítására. A hidroxipropil-béta-ciklodextrinnél általában jobb oldóhatású, de lényegesen lassabban bomlik le a talajban (felezési ideje 1-1,5 év). A talajmikroflorát nem károsítja, inkább jó hatású a mikroorganizmusokra, mivel javítja tápanyagaik hozzáférhetőségét. Emberekre nem veszélyes, gyógyszerek, kozmetikumok, élelmiszerek segédanyaga.

más néven szigetelő olaj, az olajfinomítás egyik terméke, magas hőmérsékleten is stabil és jó elektromos szigetelő tulajdonságú, paraffinokból, cikloparaffinokból, aromás vegyületekből álló világossárga folyadék. Dieletrikumként és hőátadóanyagként, továbbá a korona-kisülések megakadályozására is alkalmazzák. A hetvenes években poliklórozott bifenileket (PCB) használtak erre a célra, mert nem gyúlékony. Azóta kiderült, hogy toxikus, és számos országban betiltották. Ma inkább szilikonolajat és fluorozott szénhidrogéneket használnak. Újabban a növényi olaj alapú és szintetikus pentaeritritol zsírsavas (C7, C8) tetraészterek lassan kiszorítják a kőolaj-alapú transzformátorolajokat. Az észterek nem toxikusak, biodegradálhatók, kevésbé illékonyak, magasabb a gyulladási hőmérsékletük, mint az ásványi olajoké. A transzformátorolaj vízben nem oldódik, gyulladási hőmérséklete >140 ^oC. Normál használatkor nincs káros hatása, de bőrrel való hosszantartó vagy ismétlődő érintkezés viszketést, irritációt, ekcémát okozhat. Melegítésekor keletkező olajpermet vagy gőz belégzése irritálja a légutakat és köhögést idéz elő, szemirritácit okozhat. Lenyelésekor kisebb mértékű akut mérgező hatás léphet fel. (Forrás: biztonsági adatlap STATOIL) A transzformátorok csepegése miatt a talajt elszennyezi. Nem könnyen biodegradálható, ökotoxikológiai tesztek szerint káros hatású a talajéletre.

a transzgénikus állatot, mint expressziós rendszer termékek előállítáásra vagy humán gyógyászati célú fehérjék termelésére használják.

A speciális termékek közül említésre méltó a selymet termelő kecske, mely erős selyemszerű fonlat termelő pókból származó gént tartalmaz. A nagyobb mennyiségű gyapjat növesztő birka, vagy a koleszterinmentes tejet termelő tehén.  Vannak kevésbé gyakorlatias próbálkozások is, a szárnyas gyík vagy a dolion, egy kiméra, a kutya és az oroszlán keveréke.

A humán fehérjék termelését úgy oldották meg a transzgénikus állatokkal, hogy nemcsak hogy beültették a kívánt termék génjét, de azt sem bízták a véletlenre, hogy milyen szövetekben mikor és mi módon fejeződjenek ki a beültetett gének. Olyan promotert és olyan szignál peptid szekvenciáját tették a gén mellé, amelyek azt eredményezték, hogy a fehérje a tejmirigyben termelődjék és a tejben választódjék ki. Egyes gyógyszerek esetében a tejjel kiválasztott fehérje koncentrációja 3 g/liter.

Összehasonlítva a transzgénikus állatokat, mint expressziós rendszert az emlőssejttenyészetekkel, óriási a transzgénikus állatok előnye. Nincs szükség bonyolult fermentorra, steril tenyésztésre, bonyolult összetételű és drága tápközegekre és adalékokra, nincsenek zavaró fehérjék, endotoxinok, sejtmaradványok. Ezt az eljárást az angolszász újságírók az igen találó „pharming” elnevezéssel illették.

Mára már készítettek a kutatók állatokat, amelyek alfa-1-antitripszint (enzimhiányos embereknél a tüdőemfizéma megelőzésére) képesek termelni és a tejükben kiválasztani néhány g/liter koncentrációban. Különböző cégek más és más állatban valósították meg a gén expresszióját. Újabban a birka és a kecske használata visszaszorította a tejtermelési és fogyasztási szokások miatt kezdetben favorizált tehenet, hiszen ezek a kisebb állatok szaporábbak és gyorsabban növekednek fel.

a transzgénikus állat egy mesterségesen előállított élőlény, mely kívülről bejuttatott idegen gént hordoz a genomjában. Az idegen gén előállításához rekombináns DNS technikákat alkalmaznak. A struktúrgénen kívül a beültetett DNS más, a működéshez szükséges szekvenciákat is tartalmaz, amelyek biztosítják:

• Hogy az idegen gén beépüljön a gazda DNS-ébe,

• Hogy helyesen fejeződjék ki a gazda sejtjeiben,

• Transzgénikus juh és kecske esetében azt, hogy az idegen gén terméke a tejben termelődjék és a tejmirigyekben választódjék ki

• Transzgénikus csirkében, hogy az idegen géntermék, pl. a humán fehérje a tojásfehérjében szintetizálódjék

Ezek az állatok értékes forrásai nélkülözhetetlen humán gyógyászati jelentőségű fehérjéknek és terápiás lehetőséget biztosítanak gyógyíthatatlan betegeknek.

2000 júliusában született meg DOLLY, az első transzgénikus bárány, mely humán eredetű gént hordozott a genomjában, olyan helyen, hogy ott megfelelően tudott működni is.

Transzgénikus egérrel olyan modellt fejlesztettek ki, mely egy sor biológiai kérdésre ad választ a kutatóknak. Például, a normál egért nem fertőzi a humán pólió vírus (gyermekbénulás okozója). Az egérből hiányzik a sejtfelszíni receptor, melyhez a vírus képes kapcsolódni. A normál egéren nem lehet tanulmányoznia pólió virus fertőzésének és életének menetét, viszont azon a transzgénikus egéren, melynek beépítették a sejtfelszíni receptor szerkezetéért felelős gént, jó betegségmodellként szolgálhat a pólió fertőzés mechanizmusának, a gyógyszerek és terápiák kipróbálásának tanulmányozására. Megfertőzhető a humán pólió virussal, kialakul benne a paralízis és más kísérő rendellenességek, ugyanúgy, mint az emberben. A transzgénikus egér olcsó, könnyen manipulálható betegségmodell.

az orvosi alkalmazások közül a legígéretesebbek a következők:

• Xenotranszplantáció: transzgénikus állatokkal előállított szervek beültetése.

• Élelmiszerként fogyasztható gyógyszerek és speciális táplálékkiegészítők. Főleg tejtermelő állatok tejében kiválasztot formában értékes.

• Emberi génterápia: hiányzó gének bejuttatása az emberi szervezetbe, a mintegy 5000 genetikai betegség végleges meggyógyítására.

a transzgénikus állatok máig legsikeresebb alkalmazása az ember betegségeinek modellezésében történt. Elsősorban viszonylag ritka betegségek tanulmányozására alkalmas a transzgénikus állati modell, tehát olyanokéra, melyeknél kicsi a betegszám, és amelyeknek a kifejlődése lassú és ezért nem ismerhetőek fel a kezdeti stádiumban. A transzgénikus állati modell segítségével megkerülhetőek az embereken végzett kísérletek, amelyek gyakran sem etikai sem praktikus okokból nem elfogadhatóak.

A modell állatokon kialakított emberi betegségeket jól lehet tanulmányozni a kialakulás, a lefolyás, a diagnosztizálás és a gyógyítás szempontjából. Új gyógyszerek és terápiák kipróbálást lehet elvégezni például nagyszámú egéren.

Az AIDS kutatására kifejlesztett humanizált egér megfertőzhető az AIDS vírusával a beültetett humán CD4 génnek köszönhetően. A Hu-SCID egérnek nincs saját működő immunrendszere. AIDS gyanús humán immunsejteket ültettek bele, ilyenformán ez az egér tulajdonképpen egy kiméra. Az immunhiányos egeret immunrendszerének drasztikus tönkretételével nyerik. Ez történhet besugárzással, vagy egy olyan toxin génjének transzgénikus bevitelével, amely a limfocitákban fejeződik ki és tökéletsen „kiüti” az immunrendszert.

A diabetes és más olyan betegségek modellezésére, ahol specifikus sejtek csoportjának működése csökkent, vagy hiányzik, olyan transzgénikus állatokat állítanak elő, melyeknél a toxin-gén csak a kérdéses szövetben expresszálódik. A diabetes esetében a toxin csak a hasnyálmirigy Langerhans-féle sejtjeiben fejeződik ki, azokat megöli, az állat többi része egészséges marad.

A rákos megbetegedéseket a megfelelő onkogén beültetésével lehet elérni. Az onkogén beültetése specifikus rákot alakít ki igen nagy gyakorisággal. Az első transzgenikus állat a myc onkogén tanulmányozására lett kifejlesztve, becenevén „mycy-mouse”. A myc génhez egy olyan promotert kapcsoltak, amely az onkogén termékét a tejmirigyekben expresszáltatja. Az egérbe ennek az onkogénnek egy működésképtelen, mutált változatát már korábban beépítették, így a myc gén bekapcsolása a homológ rekombináció révén volt lehetséges. A modell mind a rák kialakulásának tanulmányozására, mind pedig a kezelési stratégia kutatására alkalmas.

A Harvard Egyetemen állították elő ezt az onko-egeret, amelyet szabadalmaztattak is. Ez volt az első eset, hogy egy állatot szabadalmaztattak.

Az immunfunkciók vizsgálata olyan transzgénikus modelleken lehetséges, amelyeknél az immunproblémák alapjait képező hibát alakítják ki, vagyis azt, hogy az immunsejtek nem képesek megkülönböztetni a szervezet saját anyagait az esetlegesen károsaktól.

Az immunrendszer mechanizmusait olyan modelleken lehet vizsgálni amelyekben tönkretesznek bizonyos fajta immunsejteket, vagy beépítenek idegen fehérjék génjeit. Ilyen módon kutatják az allergiákat, az athritist, a multiplex sclerosist, a diabetes autoimmun formáit.

A homológ rekombináció segítségével olyan génhibák modellezhetőek, melyeknél egyetlen gén funkciója esett ki, például a kollagén betegségek, mint bizonyos csontképződési rendellenességek.

olyan élőlények, melyekben mesterségesen bejuttatott DNS van. Ez a DNS tovább öröklődik az utódokban.

A DNS bejuttatás módjai a legkülönfélébbek a mikroinjektálástól, az egyéb mechanikai belövési módszerektől (génpuska), a célzott rekombináns DNS technikákig, ahol molekuláris szinten oldják meg a DNS bejuttatását és határozzák meg a beépülés helyét.

a bőr látszólagos elektromos rezisztenciájának mérése rezisztenciaértékként, kiloohmban kifejezve. A barrierfunkció vizsgálatának egy egyszerű és nagy teljesítményű módszere, amely során az ionok bőrön történő áthaladását egy Wheatstone-híd segítségével rögzítik. Elsősorban bőrkorrózió teszteknél használják, hogy a vizsgálandó vegyület bőrroncsoló hatásának mértékét számszerűsíteni lehessen. Minél jobban roncsolódik a vizsgálandó bőrlemez preparátum, annál jobban elvékonyodik, annál kisebb a mérhető ellenállása.

a légkörbe került szennyező anyagok hígulása, keveredése. Az emisszió és az immisszió közötti folyamatot jelöli, függ a befogadó jellemzőitől és a szennyezőanyag tulajdonságaitól.
Forrás: MSZ 21460/1–1988

a transzmissziós folyamatok leírására szolgáló tényezők.(pl.: szél iránya és sebessége, a keveredési réteg vastagsága, a stabilitási paraméter értéke, a levegő relatív nedvességtartalma, a napsugárzás erőssége, a léghőmérséklet, a csapadék intenzitása és a csapadékos időszak hossza).
Forrás: MSZ 21460/2–78

lásd terjedés, terjedési modellek, terjedésmodellezés.

szennyezett területek remediálása során is keletkezhetnek olyan hulladékok, vagy melléktermékek, melyek újrafelhasználása vagy hasznosítása lehetséges.

Erre jó példa a felszín alatti víz felületén úszó víznél könnyebb talajszennyezőanyagok, pl. szénhidrogének leszívása a talajvíz felszínéről és tisztítás, kezelés utáni felhasználása tüzelőolajként vagy tüzelőolajba keverve. A Tököli repülőtéren például évekig szivattyúzták a reptér alatti vízfelszínről a kerozint, melyet újrahasznosítottak fűtőanyagként.

Maguk a kezelt, remediált talajok is újra felhasználhatóak, eredeti funkciójukban vagy minőségüknek megfelelően új funkcióban, pl. töltőanygként, hulladéklerakók fedésére, stb. A remediációt megelőzően szemcseméret szerint osztályozott szennyezett üledékek és talajok durva frakciói (kavics, homok) általában nem tartlamaznak jelentős mennyiségű szennyezőanyagot, így felhasználhatóak építőanyagként vagy más célra. A szerves anyaggal szennyezett finomfrakció, pl. az agyagfrakció felhasználható cement- vagy téglagyártáshoz, ahol a cement-/téglagyártási technológiában kiég belőle a szerves szennyezőanyag.

Érdekes újrafelhasználási lehetőség a termikus deszorpción átesett talajok esetében a talaj steril talajként, kényesebb növénytermesztési, pl. növényklónozási technológiákban való használata.

a vegyi anyagok osztályozására és címkézésre vonatkozó, már létező és a 67/548/EGK Irányelvben leírt rendelkezések szerint, a veszély megjelölését az anyag vagy készítmény csomagolásán, szóban, a veszély szimbólumával együttesen kell feltüntetni. A veszély megjelölése a szimbólummal együtt határozza meg a veszély típusát. Például: "Mérgező", "Ártalmas", "Irritatív", "Fokozottan tűzveszélyes".
A jelenlegi osztályozási és besorolási rendelkezés szerint a veszélyszimbólumok piktogrammok, melyeket a veszélyes anyagok és készítmények csomagolásain helyeznek el. A veszélyszimbólumok képének meg kell egyeznie a 67/548/EEC irányelv II. mellékletében leírtakkal. A szimbólumot feketével kell rányomtatni narancs-sárga háttérre. Amikor a GHS jogerőre emelkedik, a jelenlegi veszélyszimbólumokat nem lehet majd tovább használni, és új GHS szimbólumokkal lesznek helyettesítve. (Forrás: REACH)

a 67/548/EEC irányelv a kémia anyagok biztonságos kezelésére vonatkozó Európai Uniós jogszabályok közé tartozik. Az irányelvet az EU alapító szerződésének 100. cikke alapján az Európai Unió Tanácsa fogadta el

Az irányelv (direktíva) előírása minden olyan kémiai anyagra és készítményre (két vagy több kémiai anyag keverékére) vonatkoznak, amelyeket az EU belső piacán forgalomba hoznak, vagyis nem kell alkalmazni a tisztán kutatási célból létrehozott kémiai anyagok vagy keverékek esetében. A veszélyes készítményekkel kapcsolatban egy másik irányelv, az 1999/45/EC rendelkezései is érvényesek.

Az irányelv 2. cikke tartalmazza azon anyagok és készítmények felsorolását, amelyeket "veszélyesnek" minősítettek. A legtöbb (de nem mindegyik) veszélyes anyagcsoporthoz egy szimbólumot és egy kódot rendeltek, ezek az úgynevezett: veszélyszimbólumok.

• Robbanószerek, robbanásveszélyes anyagok (kódja E, szimbóluma felrobbanó bomba)
• Oxidálószerek (O, kör fölötti láng)
• Tűzveszélyes anyagok és készítmények (fokozottan tűzveszélyes (F+) és tűzveszélyes (F), láng)
• Mérgező anyag és készítmények (erősen mérgező (T+) vagy mérgező (T), halálfej és keresztbe rakott csontok)
• Ártalmas anyagok és készítmények (Xn, andráskereszt)
• Maró anyagok és készítmények (C, sav károsító hatását jelző szimbólum)
• Irritatív anyagok (Xi, andráskereszt)
• Szenzibilizáló anyagok
• Karcinogén anyagok (Carc., három kategóriában)
• Mutagén anyagok (Mut., három kategóriában)
• Reprodukciót károsító, reprotoxikus anyag 3-as kategória (Repr.)
• Környezetre veszélyes (N), ezen belül külön az ózonrétegre veszélyes anyagok

A fenti kategóriákba eső anyagok listáját az I. melléklet tartalmazza, amelyet rendszeresen frissítenek. Az Európai Bizottság által fenntartott Egészség- és Fogyasztóvédelmi Intézet (The Institute for Health and Consumer Protection: IHCP) intézet egy nyilvános adatbázist működtet az I. Mellékletben meghatározott anyagokról.

Nem tartoznak az irányelv hatálya alá a következő anyagok (1. cikk): gyógyszerek, kábítószerek és radioaktív anyagok; kozmetikai anyagok; hulladékok; élelmiszerek vagy állati eledelek; növényvédőszerek; lőszerek vagy robbanásveszélyes anyagok. Ezen felül nem tartozik az irányelv hatálya alá a veszélyes anyagok szállítása vasúton, közúton, belföldi vízi úton, tengeren vagy légi úton, a harmadik országba (az EU-n kívülre) exportált anyagok, illetve az irányelv 5-7. cikke nem alkalmazható sűrített, cseppfolyósított vagy nyomás alatt oldott gázok tárolóira.

A veszélyes áruk csomagolásán a veszélyt jelző szimbólumokat kell feltüntetni, amelyeket az irányelv II. melléklete határozott meg. A szimbólumok listáját és az EU hivatalos nyelvre lefordított változatait az 2001/59/EC irányelv tartalmazza.

Az irányelv III. és IV. melléklete határozza meg azokat a szabványos mondatokat, amelyek a "veszélyes anyagok veszélyeinek/kockázatainak jellegét" (R-mondatok, REACH), illetve "a veszélyes anyagok biztonságos használatára vonatkozó útmutatást" (S-mondatok, REACH) tartalmazzák. Ezeket a szabványos mondatokat a veszélyes anyagok csomagolásán és címkéjén kell feltüntetni. A szabványos mondatok minden olyan anyagnál kötelezők, amelyeket az I. Melléklet felsorol.

A szabványos mondatok listáját 2001-ben frissítették és a 2001/59/EC irányelv tartalmazza az EU minden hivatalos nyelvére lefordított mondatok listáját.

Az irányelv 6. cikke tartalmazza a veszélyes anyagok felcímkézésére vonatkozó előírásokat. A címkén a következő információkat kell feltüntetni:

• a veszélyes anyag neve
• az anyag származása, amelynek tartalmazni kell a gyártó, a forgalmazó vagy az importőr nevét, címét és elérhetőségét
• a veszélyt jelző szimbólum és az anyag használatával járó veszély jelzése (a fenti osztályozás alapján)
• a veszélyekből származó különös kockázatok, amelyeket az ún. szabvány mondatokkal kell feltüntetni.

A 7. cikkely szabályozza a fenti címke elhelyezésére vonatkozó elírásokat.