Lexikon

101 - 150 / 661 megjelenítése
1 | 2 | 6 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Z
C&L

vegyi anyagok osztályozása és címkézése a REACH törvény előírásai szerint.
Lásd osztályozás, vegyi anyagoké és cimkézés, vegyi anyagé

c-DNS könyvtár

olyan génkönyvtár, mely a genomnak csak a kifejeződő részét tartalmazza. Készítésekor m-RNS-t (a genom átíródó része) reverz transzkriptáz enzim segítségével DNS-sé írják át, ez a c-DNS vagy komplemente DNS. Az ebből készül génkönyvtár a c-DNS könyvtár.

CA, REACH

jogosult vagy kompetens hatóság, a REACH szóhasználata az ECHA-nak megfelelő nemzeti hatóságokra vagy ügynökségekre. Magyarországon REACH ügyben kompetens hatóság az Országos Kémiai Biztonsági Intézete (OKBI) (http://www.okbi.hu).

CAAT, Centrum az Állati Tesztelés Alternatíváiért

Johns Hopkins Center for Alternatives to Animal Testing (CAAT), Centrum az Állati Tesztelés Alternatíváiért.

Lásd még: http://caat.jhsph.edu/

CABERNET

Concerted Action on Brownfield and Economic Regeneration Network = hálózat a felhagyott szennyezett területek gazdaságos újrahasznosítására. www.CABERNET.org.uk.
A hálózat fő célja hogy elősegítse és felgyorsítsa a régi, un. barnamezős szennyezett területek helyreállítását a fenntartható fejlődés követelményeinek figyelembe vételével. Feladatának tekinti, hogy Európában közzétegye az eddigi tapasztalatokat, az új eszközöket és menedzsment stratégiákat és hogy koordinálja a folyó kutatás-fejlesztési munkákat.

CARACAL, REACH

Az Európai Bizottság és at Európai Vegyianyag Ügynökség szakértői bizottsága, mely a REACH és a vegyi anyagok osztályozásával és címkézésével foglalkozó rendelet gyakorlati előkészítésével majd a bevezetését követő problémákkal foglalkozik. A rövidítés a Kompetens (nemzeti) Ügynökségek a REACH-törvény és a Vegyianyag Osztályozás és Címkézés érdekében, angolul: Competent Authorities for REACH and CLP (Calssification and Labelling)

Lásd még: http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/chemicals/reach/caracal/index_en.htm

CARACAS

Concerted Action on Risk Assessment for Contaminated Land = szennyezett területek kockázatfelmérése: európai projekt 1996 és 1998 között. Az egyik első közös kutatás-fejlesztési projekt, melyben 16 EU ország tudósai és törvényhozói együttműködésben módszertani kutatásokat folytattak a vegyi anyagokkal szennyezett területek kockázatfelmérésének megalapozásához és lefektették a szennyezett területek kockázatfelmérésével kapcsolatos legfontosabb alapelveket, melyek a következők: 1. a jövőbeni szennyezés megelőzése; 2. a szennyező fizet; 3. elővigyázatosság; 4. kockázat alapú döntéshozás; 5. kockázat alapú prioritások; 6. kockázat alapú remediáció.
A CARACAS nemcsak alapelveket, de alkalmazandó metodikákat is meghatározott, ilyenek: 1. az integrált kvantitatív kockázatfelmérési metodika; 2. a talajok és felszíni vizek állapotfelmérése, mintavétel, analízis; 3. a kitettség modellezése PEC, a szennyezőanyag terjedési- és sorsmodellje; 4. a hatás mérése: ökotoxikológiai és toxikológiai módszerekkel; 5. költség-haszon felmérés. Két kiadványban összegezték az elveket és a hozzá tartozó gyakorlatot.
Az EU által támogatott projekt lezártával a CARACAS tovább működik, a jelenlegi európai kockázatfelméréssel kapcsolatos kutatási javaslatokon és terveken dolgoznak. http://www.umweltbundesamt.at/en/umweltschutz/altlasten/
projekte1/international1/
CARACAS

CAS-szám

a vegyi anyagok, szerves és szervetlen vegyületek, polimerek, keverékek és ötvözetek valamint biológiai szekvenciák azonosítását szolgáló regisztrációs szám. A CAS a Chemical Abstracts Service rövidítése, amely az Amerikai Kémiai Egyesület American Chemical Society szolgáltatása: minden vegyi anyagnak, mely megjelenik az irodalomban adnak egy ilyen azonosító számot. Az azonosítószám, azért praktikus, mert a különböző nomenklatúrák használata miatt egy-egy vegyület nagyon sokféle néven szerepelhet és még szakemberEK számára sem mindig azonosítható. 2007. júniusában 31 745 275 szerves és szervetlen vegyi anyag valamint 59 039 087 szekvencia került regisztrálásra. Általában 50 000 új számot adnak ki hetente.

CD

ciklodextrin, több glükóz egységből felépülő ciklikus szénhidrát

CDT

ciklodextrin Technológia, az a bioremediációs technológia, amely egy speciális szénhidrátféleséget (cukorféleséget), ciklodextrint (pontosabban random metilezett béta-ciklodextrint) használ a szerves szennyezőanyagok biológiai hozzáférhetőségének javítására. A ciklodextrin hatása oldódást növelő és mobilizáló képességén alapul, vagyis azon, hogy segít leoldani a talajhoz kötött (adszorbeált) szerves szennyezőanyagokat és eljuttatni a mikrobákhoz, melyek lebontják a szennyezőanyagokat, és idővel a ciklodextrint is. A technológia ex situ (a talaj eredeti helyétől való eltávolítása után) és in situ (a talaj eredeti helyén) történő kezeléssel is kivitelezhető. A ciklodextrinnel intenzifikált bioremediációval elérhető időnyereség kompenzálhatja a ciklodextrin ára miatti nagyobb költséget. A technológiáról további részleteket tudhatunk meg a MOKKA adatbázis 51. és 175. adatlapján. További irodalom: Gruiz, K.; Fenyvesi, E.; Kriston, E.; Molnar, M.; Horvath, B. (1996) J. Inclusion Phenom. Mol. Recognit. Chem. 25(1-3), 233-236, Leitgib, L.; Gruiz, K.; Fenyvesi, E.; Balogh, G.; Muranyi, A. (2008) Science of the Total Environment, 392(1), 12-21

CEECs

Közép- és Kelet-Európai Országok.

CEFIC

CEFIC (European Chemical Industry Council = Európai Vegyipari Tanács), 1972-ben alakult ez a Brösszelben székelő szervezet, melynek több magyar szervezet és vállalt is tagja. A CEFIC 29 000 szervezetet képvisel, 1,3 millió alkalmazottal. 22 európai országból vannak tagjai, melyek a világ vegyipari termelésének 30%-át teszi ki. Munkájában 4000 szakértő vesz részt. További réstleteket a CEFIC weboldalán érdemes keresni.

Forrás: http://www.cefic.org

cél és tárgy meghatározása az életciklus felmérés során

a cél és tárgy meghatározása (angolul „goal and scope definition”) az életciklus felmérés első lépése.

A cél meghatározásánál arra kell választ adni, hogy mi motiválja az életciklus felmérés elvégzését, ill. mik az elképzelések az eredmények felhasználásával kapcsolatban. A cél meghatározása nagyban befolyásolja az életciklus felmérés egészét, ill. az eljárás során alkalmazott módszertani megoldásokat.

Az életciklus felmérés célja gyakran terméktervezési folyamat során az egyes tervezési alternatívák összehasonlítása (pl. különöző alapanyok használata) és a környezeti szempontból előnyösebb tervezési irányok meghatározása. Cél lehet a vállalat termékeivel, vagy szolgáltatásaival összefüggő környezeti hatások bemutatása és kommunikációja (pl. ügyfeleknek, fogyasztóknak, közigazgatási szerveknek). Az életciklus felméréssel konkurens termékek is összehasonlíhatók, tehát ez is lehet egy megfogalmazott cél (pl. különböző csomagolóanyagok összehasonlítása). Gyakran alkalmazzák az életciklus felmérést különböző hulladékkezelési alternatívák összehasonlítására is. Egyes vállalatoknál az életciklus felmérés a környezetirányítási rendszer szerves része, azaz környezeti mutatókkal szolgál a vállalat környezeti teljesítményének nyomonkövetéséhez és optimalizálásához.

Az életciklus felmérés céljának ismeretében határozzuk meg az elemzés tárgyát, amely több olyan döntést foglal magában, amelyek meghatározzák az eljárás további lépéseit. Ekkor határozzuk meg pontosan a vizsgált életciklust, azaz, hogy az életciklus mely részeit vesszük figyelembe a felmérés során és esetleg melyeket nem (ld. termék rendszer, rendszerhatárok, megosztási szabály és kivágási szabály). Meghatározzuk azt is, hogy a végeredmények mekkora mennyiségű termékre vonatkozzanak (ld. funkció egység, referencia áram). Döntés születik arról, hogy milyen „minőségű” legyen az elemzés, azaz milyen adatforrásokat használjunk fel az adatgyűjtési folyamatban (ld. életciklus leltárelemzés) és milyen becslések és megközelítések alkalmazhatóak a felmérés egyszerűsítésére. Ekkor határozzuk meg a környezeti hatások számszerűsítésére alkalmas módszereket (ld. életciklus hatásvizsgálat) és az eredmények kiértékelésének módját (ld. életciklus értelmezés). Ekkor születik döntés a felmérés ellenőrzésének szükségességéről is külső szakértők bevonásával (ld. kritikai felülvizsgálat).

A tárgy meghatározását nagyban befolyásolja, hogy mire kivánjuk alkalmazni az eredményeket. Amennyiben a cél az eredmények külső kommunikációja, akkor a tárgy meghatározásánál arra kell törekedni, hogy a felmérés minél megbízhatóbb és átláthatóbb legyen.

célállapot, környzeté

a környezet kívánatos minőségével összefüggő állapot. A környezetet, a környezeti elemeket jellemző bármilyen paraméterre vonatkozhat, így pl. felszíni vizek oldott oxigéntartalmára, talajok tápanyag-ellátottságára, felszín alatti vizek hidrogeológiai viszonyaira, a környezeti elemek szennyezőanyag-tartalmára, stb. szennyezett területek kezeléssel elérendő célállapota több féle lehet: 1. a terület eredeti, szennyezés előtti állapotának helyreállítása, 2. a terület multifunkcionalitásának elérése, amely talajnál bármilyen célra való alkalmasságot, felszín alatti víznél pedig ivóvízminőséget jelent, 3. vagy területhasználattól függő célállapot. A területhasználat lehet általánosan megadott, orientáló jellegű ipari, mezőgazdasági, városi, stb., vagy helyspecifikus, azaz a konkrét szennyezett területre jellemző alumínium kohó, kenyérgyár, kukoricatermesztés, sportpálya, óvoda, stb.. szennyezett területek esetében a célállapotot a célértékkel lehet jellemezni.

Celeron, informatika

az Intel által gyártott, csökkentett méretű gyorsítótárral rendelkező Pentium processzorainak márkaneve. Az olcsó árfekvésű számítógépekbe szerelik, mert a Celeron processzorok olcsóbbak az azonos ütemfrekvencián működő Pentium lapkáknál, azonban csökkentett méretű gyorsítótáruk miatt teljesítményük is kisebb.

célérték

a környezeti minőségi kritériumokat képviselő határértékrendszeren belül a célérték a környezet kívánatos állapotát, célállapotát jellemző mennyiségi mutató, szennyezett területeken folyó kockázatcsökkentő beavatkozás után, a szennyezőanyag megengedett küszöbkoncentrációját jelenti. Egy konkrét szennyezett terület esetén a célértéket a terület adottságaitól és használatának módjától függő környezeti kockázat mértéke fogja meghatározni. A kockázati tényező < 1 kritériumnak megfelelően a célérték nem lehet nagyobb, mint a szennyezett területre, annak ökoszisztémájára és az ott élő emberekre károsan nem ható legnagyobb szennyezőanyag koncentráció, azaz az ártalmatlan koncentráció PNEC. A célérték a szennyezett talaj és felszín alatti víz remediálásával kapcsolatban Magyarországon törvényi meghatározás és szabályozás alá került. A 33/2000 Kormányrendelet a szennyezett területek egyedi célértékét D értéknek, kármentesítési szennyezettségi határértéknek nevezi és előírja hogy meghatározása területspecifikus mennyiségi kockázatfelmérés alapján történjék. Kármentesítési szennyezettségi határérték D: komplex értékelésen, a kockázatos anyagnak a környezeti elemek közötti megoszlására, viselkedésére, terjedésére vonatkozó méréseken vagy modellszámításokon, mennyiségi kockázatfelmérésen alapuló, a területhasználat figyelembe vételével, a kármentesítési eljárás keretében, hatósági határozatban előírt koncentráció, amelyet az emberi egészség és az ökoszisztémák károsodásának megelőzése, illetve megszüntetése érdekében a kármentesítés eredményeként el kell érni.

célkockázat

egy elfogadhatatlanul nagy kockázattal bíró szennyezett terület kockázatcsökkentése például remediáció által elérendő, a kockázatcsökkentés tervezésekor kitűzött, a jövőbeni területhasználat mellett elfogadható kockázati érték. Az elfogadható kockázat a vegyi anyagokkal szennyezett területek esetében általában az RQ vegyi anyagnak azzal a környezeti koncentrációjával PEC, amely nem haladja meg a területhasználattól függő receptorokra és expozíciós útvonalakra érvényes előjelezhetően károsan még nem ható koncentrációt PNEC. Ha a terület vízbázis, akkor az ivóvízfogyasztásból kiszámítható, ember által tolerálható szennyezőanyag-koncentráción alapul a célkockázat értéke. Ha városi használat jellemzi a területet, akkor valószínű, hogy az óvodáskorú gyermekek által átlagban elfogyasztott talaj mennyisége alapján számítjuk ki a talaj célkoncentrációját. Ha egy érzékeny ökoszisztéma használja a területet, például a felszíni vizeket, akkor a vízi ökoszisztéma érzékenysége, illetve tűrőképessége határozza meg az RQ célkockázathoz tartozó célkoncentrációkat.

cell factory

környezeti elemek mikrobaközösségére használt angol kifejezés. Főként biomérnöki és ökomérnöki kontextusban alkalmazzák, ahol a természetes mikrobaközösségek működésére helyezik a hangsúlyt, a mérnök a technológiát ezeknek a közösségeknek az átalakító tevékenységére, biokémiai potenciáljára alapozza, a technológiai beavatkozásokat pedig ennek a közösségnek a támogatására tervezi.

CEN

Európai Szabványosítási Bizottság
http://www.cen.eu/cenorm/homepage.htm

centromer (kinetocentrum)

a centromer a kromoszóma középső régiója, amelyhez orsórostok (húzófonalak) kapcsolódnak a sejtosztódás során, lehetővé téve a leánykromoszómák szabályos mozgását a leánysejtek pólusaihoz.

CERCLA

Comprehensive Environmental Response, Compensation and Liability Act, az USA Superfund törvénye, melyet a veszélyes anyagokkal szennyezett területek kockázatának csökkentésére, remediálására hoztak létre 1980-ban. A Superfund törvény hozta létre az USA Környezetvédelmi Ügynökségét (USA EPA), mely menedzseli a szennyezett területek remediálását, az érintett felek koordinálását, és maga is remediál területeket. A konkrét tisztogatáshoz széleskörű tudományos kutatás-fejlesztési program is kapcsolódott, innovatív technológiák, új szemlélet és mindezek széles körben ismertté tétele. A szennyezett környezet kockázatának csökkentésére létrejött európai programok is a Superfund közzétett eredményein alapulva jöttek létre.

A Superfund Program két fő tevékenysége: 1. Azonnali beavatkozás: a környezetbe kikerült veszélyes anyag eltávolítása, a kockázat rövidtávú csökkentése, lokalizálása. 2. Remediálás: hosszú távon, lehetőleg véglegesen lecsökkententi a kockázatot egy elfogadható szintre. A remediálandó területek az USA Nemzeti Prioritási Listáján vannak felsorolva.

CFC gázok

klór-fluorkarbon gázok, teljesen halogénezett szénvegyületek, más néven freonok (a duPont cég munkatársai fejlesztették ki ezen a márkanéven). Ezen vegyületek teljesen halogénezett szénvegyületek, mint a FREON-11 (CFCl3), vagy FREON-12 (CF2Cl2). A CFC-k kifejlesztésére a hűtőiparban korábban használt súlyos egészségkárosító, tűzveszélyes gázok kiváltására volt szükség. A freont a hűtőiparon kívül más területeken is alkalmazzák. Kiváló tűzoltó anyag, elektromos szigetelőképessége miatt elektromos tüzek oltásához is alkalmas. Később vegyi oldószerként, habosító és fújó anyagként, aeroszol hajtóanyagként, oldószerként az elektromos iparban, zsírtalanító anyagként, a háztartások, házak számára készült szilárd habszerű szigetelőanyagok alapvető összetevőjeként és az anyagok csomagolásakor szigetelő habként is alkalmazták. Felismerve a CFC vegyületek rendkívül jelentős ózonlyuk-károsító hatását, 1987-ben létrejött a Montreali Jegyzőkönyv, melyben az ózont károsító anyagok gyártását, kibocsátását szabályozzák. Magyarország 1989-ben csatlakozott a Montreali Egyezményhez, a Környezetvédelmi Minisztérium 22/1993. (VII. 20.) KTM-rendeletével és módosításaival mindenben eleget tesz az egyezmény előírásainak. A CFC vegyületek forgalomból való kivonása fokozatos, a rendelet átmeneti anyagként engedélyezi az úgynevezett "lágy freonok" alkalmazását, melyek kevésbé károsítják az ózonréteget, mint például a hidroklór-fluoralkánok. 2030-ig az összes freon vegyületet, így a lágy freonokat is ki kell vonni a forgalomból. A CFC gázok nagy koncentrációban az emberi szervezetre is károsak lehetnek, pl. a freon 113 (1,1,2-triklór-1,2,2-trifluoretán) hosszabb idejű belélegzése után szédülés, szabálytalan szívritmus léphet fel. Ezek a hatások nem jelentkeznek a környezetben általában meglévő koncentrációknál. (Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/CFC, http://www.atmosphere.mpg.de/enid/2___zonlyuk/_-_zonlyuk___CFC_2tl.html)

chip

minden nagy integráltságú áramkört chip-nek nevezünk, amelynek áramköri maszkfelülete többezernyi, több tízezernyi, több százezernyi vagy több milliónyi egységnyi tranzisztort, diódát és ellenállást tartalmaz.

cianobaktériumok

kékmoszatok, fotoredukcióra képes baktériumok. Ezek okozzák az eutróf tavak helytelenül "algavirágzás"-nak nevezett veszélyes folyamatát, melynek során a felszíni vizet szennyező antropogén nitrátok és foszfátok biológiai hozzáférhetőségének növekedése miatt nagymértékben elszaporodnak, elhasználják a felszíni víz oldott oxigénkészletét, ezzel veszélyeztetik a vízi ökoszisztéma egészét, és szélsőségesen anaerob viszonyokat képesek előidézni. További kellemetlen tulajdonságuk, hogy egyes fajai emberre is veszélyes toxinokat termelnek.

cianokobalamin

B12 vitamincsoport egyik legismertebb és legelterjedtebb vitaminja. Vízben oldódó vitamin, 4 pirrolgyűrűt tartalmaz. Szintézisére az emberi szervezet nem képes, az ember belében élő szimbionta baktériumok (pl. kólibaktériumok) szintetizálják ezt a létfontosságú vitamint az ember számára. Felszívódási zavarok esetén a bélben megtermelt B12 vitamin nem kerül be a szervezetbe, emiatt vérképzési zavarok, vészes vérszegénység, idegrendszeri elváltozások valamint tápcsatorna működési zavarok figyelhetőek meg.

A B12 ipari előállítása szintén baktériumok segítségével történik, fermentációs technológiával. Mivel az összes B12 közül a cianokobalamin előállítása és feldolgozása a legkevésbé problémás ezért az élelemiszeradalékként ez terjedt el a legjobban.

CICAD

az angol Concise International Chemical Assessment Documents rövidítése, magyarul annyit tesz, mint vegyi anyagok nemzetközi felmérésének tömör dokumentuma. Ezeket a dokumentumokat a WHO IPCS, vagyis a Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Kémiai Biztonsági Progaramja publikálja.

cikloalkán

az alkánok, telített szénhidrogének egy csoportja, melyek gyűrű alakú molekularészletet tartalmaznak, pl. ciklohexán 6 szénatomból álló gyűrűs szerkezetű, telített szénhidrogén (C6H12).

ciklodextrin

a ciklodextrinek keményítőből előállított ciklikus oligoszacharidok, azaz cukorféleségek. Legelterjedtebb az alfa-, béta- és gamma-ciklodextrin, melyekben 6, 7 ill. 8 glükóz egység kapcsolódik össze. A ciklodextringyűrűk peremén helyezkednek el a hidroxil-csoportok, emiatt vízben jól oldódnak. Az üreg belseje kevésbé hidrofil (inkább víztaszító), ami lehetővé teszi, hogy az üregbe más, vízben rosszul oldódó molekulák lépjenek be. Az így létrejövő molekulaegyüttest, mely tehát a ciklodextrin gazdamolekulából és a rosszul oldódó vendégmolekulából áll, zárványkomplexnek nevezzük. A zárványkomplexképzés a rosszul oldódó vendégmolekulák számára általában oldékonyság-javulást eredményez. Különösen így van ez a jól oldódó ciklodextrin-származékok pl. a tonnás méretekben gyártott random metilezett béta-ciklodextrin (RAMEB) és hidroxipropil-béta-ciklodextrin (HPBCD) alkalmazásakor. A ciklodextrinek gyógyszeripari és élelmiszeripari segédanyagok, nem mérgezőek. Az alfa- és gamma-ciklodextrin korlátozás nélkül fogyasztható, a béta-ciklodextrinre megállapított elfogadható napi dózis (Acceptable Daily Intake, ADI) 0,5 mg/kg, tehát egy 50 kg-os ember napi 25 mg-ot fogyaszthat. A környezetvédelmi alkalmazások alapja az, hogy a ciklodextrinek a szerves szennyezőanyagok többségével zárványkomplexet képeznek. Jól használható adalékok lehetnek környezetvédelmi technológiák intenzifikálására, pl. víztaszító szennyezőanyagok le- vagy kimosásának hatékonyabbá tételére, vagy akár a talaj bontó mikroflórája számára hozzáférhetőbbé tételére. Természetes, környezetbarát molekulaként kiválthatják egyes veszélyes kémiai anyagok, pl. →tenzidek alkalmazását. Főleg a bioremediációs technológiák esetén van jelentősége a ciklodextrinek jelenlétében megnövekedett biológiai hozzáférhetőségnek.

Ciklodextrin Technológia

ciklodextrinnel (pontosabban random metilezett béta-ciklodextrinnel) gyorsított bioremediációs technológia (rövidítése: CDT) szerves szennyezőanyagokkal, pl. szénhidrogénekkel, PAH vegyületekkel, klórozott alifás szénhidrogénekkel, poliklórozott bifenilekkel szennyezett talajok remediálására, melyben a ciklodextrin adalék a szennyezőanyagok biológiai hozzáférhetőségét javítja azáltal, hogy üregébe zárja (komplexálja), ezáltal javítja oldékonyságát. A ciklodextrinnel intenzifikált bioremediációval elérhető időnyereség kompenzálhatja a ciklodextrin ára miatti nagyobb költséget. A technológiáról további részleteket tudhatunk meg a MOKKA adatbázis 51. és 175. adatlapján. További irodalom: Gruiz, K.; Fenyvesi, E.; Kriston, E.; Molnar, M.; Horvath, B. (1996) J. Incl. Phenom. Mol. Recognit. Chem. 25(1-3), 233-236, Fava, F.; Di Gioia, D.; Marchetti, L.; Fenyvesi, E.; Szejtli, J. (2003) J. Incl. Phenom. Macrocycl. Chem., 44, 417-421, Leitgib, L.; Gruiz, K.; Fenyvesi, E.; Balogh, G.; Muranyi, A. (2008) Sci. Total Environ., 392, 12-21

cikloparaffin

gyűrűs szerkezetű telített szénhidrogén (lásd cikloalkán)

cimkézés, vegyi anyagé

vegyi anyagok felirattal történő jellemzése: gyúlékony, mérgező, stb. A vegyi anyagok egyre szélesebb körű felhasználása szükségessé tette egy egységes, az egész világon harmonizált rendszer létrehozását GHS a fogyasztók és használók védelmében. Legtöbb országnak van saját biztonsági rendszere, mely feliratokkal, figyelmeztető címkékkel látja el a különféle veszélyességi osztályokba sorolt vegyi anyagokat. Az egységes rendszeren még dolgoznak. A leggyakoribb emberi egészségkockázatot és környezeti kockázatot jelentő anyagtulajdonságok, illetve ezeknek megfelelő "címkék" a következők: nagyon toxikus, toxikus, veszélyes, korrozív, irritáló, rákkeltő, reprodukcióra veszélyes, nem öröklött veleszületett rendellenességeket okozó, érzékenyítő. A tűz és robbanásveszélyes anyagokra alkalmazott címkék: robbanékony, oxidálódó, különösen gyúlékony, nagyon gyúlékony, gyúlékony. A környezetre gyakorolt toxikus hatás jellemzésére: élőlényekre toxikus, perzisztens, bioakkumulálódó.
A vegyi anyagok szállítására és használatára vonatkozóan, az Európai Bizottság a veszélyes anyagok és keverékek osztályozására, címkézésére és csomagolására 2008 végén elfogadta az úgynevezett EK 1272/2008 sz. "CLP" rendeletet. Ez a rendelet már figyelembe veszi a GHS előírásait és fokozatosan átveszi a jelenleg alkalmazott osztályozási és cimkézési rendszer szerepét.

cink Zn

a talajban a cink általában Zn2+ ion formában fordul elő, de más ionos és szerves vegyületei is ismertek. A cink a talajokban leginkább az alumínium- és vas-oxidokhoz, illetve az agyagásványokhoz kötött. A növények általában a vízoldható és a könnyen kicserélhető formáit veszik fel. Ez a talajban lévő cinktartalomnak általában csak kis része, de a savanyú talajban ez az arány lényegesen nagyobb, mint a semleges vagy lúgos kémhatású talajokban. A talajba került cink az egyik legkönnyebben felvehető, és ezért a legveszélyesebb nehézfém. A fokozatosan növekvő cinkterhelést a bányászat, a kohászat, a fosszilis tüzelőanyagok elégetése légköri ülepedés, illetve a mezőgazdasági tevékenység okozza.
Embernél kis koncentrációban esszenciális elem, gyakori a hiánybetegség, mivel a szervezetben nem raktározódik, így napi utánpótlása igen fontos. A cinkhiány legfontosabb tünetei: növekedési visszamaradás, fejletlen herék, bőrelváltozások, étvágytalanság, szellemi fásultság, késleltetett sebgyógyulás. Ha viszont túl sok cink kerül a szervezetbe, akkor az mérgezési tüneteket okoz. A ZnCl2 bizonyítottan mérgező hatású, míg a ZnSO4 tönkreteszi a fogakat.
A mikroorganizmusok nagy része érzékeny a cinkre. A növényEK számára a cink kis koncentrációban esszenciális mikroelem, mivel számos enzim alkotórésze és aktivátora. Szabályozza a szénhidrátok átalakulását és az oxidációs folyamatokat. Legtöbb növény érzékeny a cinkre, egyes növényeknél más meglepően kis koncentrációk mellett is tapasztalhatók toxicitási tünetek. A cinkfeleslegre a legtöbb növényfaj hozamcsökkenéssel reagál, a növények fejlődése megáll. talajszennyezés esetén a cink elsősorban a növények gyökerében akkumulálódik.
Háttérértéke Magyarországon: talajban 100 mg/kg; felszín alatti vizekben: 65 μg/liter. szennyezettségi határérték rendelet szerint talajra: 250 mg/kg; felszín alatti vizre: 200 μg/liter.

cirkulációs kutak
citoplazma

az élő sejtek alapanyaga (citoszol vagy citoplazma-mátrix), melyben eukarióta sejtek esetén a membránnal elhatárolódó sejtmag, valamint membránok, fonalak és szemcsék hálózatához (endoplazmatikus retikulum) kapcsolódva sejtszervecskék (organellumok, így mitokondrium, plasztiszok, Golgi-készülék, szferoszómák és lizoszómák) valamint zárványok (pigmentek, tartaléktápanyagok, fehérje és kristályos zárványok) helyezkednek el. A protoplazma differenciálódása citoplazmára és karioplazmára (a sejtmag alapanyaga) az evolúció eredménye, a prokarióta sejteknél még csak egy sejtplazma van, nincs membránnal elkülönülő sejtmag. A citoplazmát a külső tértől a sejtmembrán választja el, egy félig áteresztő hártya, mely a vizet és kisebb ionokat átengedi, de a nagyobb molekulák csak aktív transzporttal juthatnak át rajta. A növényi és gomba sejtmembránon kívül sejtfal is van, az állati sejteknél sejtfal nincs.

A citoplazmában zajlik a sejt anyagcseréje (energiatermelés és bioszintéziek), a citoplazma felelős a mozgásért és az ingerlékenységért. A sejtmag szerepe a genetikai állomány továbbadása, a genetikai információ „olvasása” és átírása a növekedés, a szaporodás és a mindennapi működés során.

A citoplazma morfológiailag is jellemzi a sejtet: a sejt működési állapotát, korát, rendellenességeit. A citoplazmában oldott makromolekulák miatt a citoszol nem tekinthető tökéletes oldatnak, a benne oldott makromolekulák mennyiségétől függ, hogy a többi citoplazmában oldott molekula számára mennyi jut. Ha nagyon sok a makromolekula, akkor a többi molekula effektív koncentrációja, emiatt viselkedésük megváltozik, semmiképpen sem hasonlítható a tesztekben kimért jellemzőikhez.

CLARINET

Contaminated Land Rehabilitation Network for Environmental Technologies in Europe = szennyezett terület rehabilitációs hálózat az európai környezetvédelmi technológiákra. Európai kutatás-fejlesztési projekt 1998. és 2001. között. 16 EU ország tudósai, kutatói, konzultáns cégek képviselői, kormányok hivatalnokai és szakértői, mérnökök, technológusok és szennyezett területek tulajdonosai vettek részt benne. A projekt első eredményeként azonosították a szennyezett területek menedzsmentjében szüksége döntéseket megalapozó, illetve hiányzó tudományos alapokat és szükséges kutatásokat. Prioritást kaptak olyan témák, mint a barnamezős fejlesztések, a vízbázisok védelme, a döntéstámogató rendszerek, a talajremediációs technológiák, a területhasználatok és azok humán vonatkozásai, valamint az európai kutatás-fejlesztési programok együttműködése és összehangolása. Egy sor kiadványban összegezték a kutatási projekt eredményeit, melyek az alábbi címeken érhetőek el a projekt WEB-oldalán:
Sustainable Management of Contaminated Land
Brownfields and Redevelopment of Urban Areas
Remediation of Contaminated Land Technology Implementation in Europe
Review of Decision Support Tools for Contaminated Land Management, and their Use in Europe

An Analysis of National and EU RTD Programmes related to Sustainable Land and Groundwater Management
Proceedings of the Conference on "Sustainable Management of Contaminated Land"
Variation in calculated human exposure. Comparison of calculations with seven European human exposure models
Special Edition on Land Contamination and Reclamation: The Sustainable Management and Remediation of Contaminated Land

CLP

vegyi anyagok osztályozása, címkézése és csomagolása, azaz angolul Classification, Labelling and Packaging, az EU vegyi anyagokra vonatkozó komplex szabályozásának része. A CLP rendelet az európai vegyi anyagok osztályozási cimkézési és csomagolási előírásokat harmonizálja a GHS-sel, vagyis az egész világon egységesített rendszerrel, mely az EU-ban angolul, Globally Harmonised System (GHS) néven vált ismertté.

Az Európai Parlament és Tanács 1272/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szól. A rendelet rövid neve: CLP.

A harmonizálást megelőzően az EU-ban a Veszélyes Anyagok Irányelv (67/548/EEC) és a Veszélyes Készítmények Irányelv (1999/45/EC) definiálta az osztályozás, címkézés és csomagolás kritériumait, előírásait. A REACH törvény megszületése óta a vegyi anyagok mindkét osztályozása és címkézése használatos a gyakorlatban, tehát pillanatnyilag mind a kétféle jelölésmódot feltüntetik a veszélyes anyagoknál.

A 2008-as CLP rendelet magyarul megtalálható itt:
http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2008:353:0001:1355:HU:PDF

cm

centiméter, a méter század része. A táblázat mutatja a váltószámokat lábra, hüvelykre, yardra hosszúság-, terület- és térfogategységekre.

centiméterláb0.032 808 40
centiméterhüvelyk0.393 700 8
centiméterméter0.01
centiméteryard0.010 936 13
köbcentiméterköbhüvelyk0.061 023 744
négyzetcentiméternégyzetláb0.001 076 39
négyzetcentiméternégyzethüvelyk0.155 000 31
négyzetcentiméternégyzetméter0.000 1
négyzetcentiméternégyzetyard0.000 119 599

CMR, REACH

karcinogém, mutagén és reprotoxikus vegyi anyagok rövidítése.
Ha egy anyag CMR gyanus, akkor a REACH előírásainak megfelelően el kell készíteni a részletes kockázatfelmérést, kitölteni a XV. dossziét, osztályozásnak és cimkézésnek alávetni a vegyi anyagot. Szükség esetén a kockázatmenedzsment eszköztárának bevetésével (RMM = Risk Management Measures) korlátozásokat és tiltásokat, akár teljes betiltást kezdeményezni.

CMS, informatika

tartalomkezelő rendszer (angolul: CMS=Content Management System), egy szoftver, melynek segítségével dokumentumokat és más tartalmakat szervezhetünk és kezelhetünk. Dokumentációk átfogó tárolását is ilyen rendszerekkel végzik el. Weboldalakkal kapcsolatban arra utal, hogy az oldal tartalmának (szövegek, táblázatok, képek, linkek, stb.) módosítását mélyebb informatikai ismeretek nélkül is el lehet végezni.

Collembola

ugróvillások, egyik legismertebb képviselőjük a Folsomia candida, talaj ökotoxikológiai tesztelésére elterjedten használt tesztorganizmus. Apró, fehérszínű talajlakó rovar, amely a talajlevegőt szívja, a talajban élő fonalas gombákkal táplálkozik, tehát a szennyezőanyagok belégzéssel, bőrkontaktussal és a táplálékláncon keresztül történő expozíciójára érzékeny.

CORINE

Coordination of Information on the Environment = környezeti információk koordinációja. 1985 óta folyó európai project, melynek célja, hogy naprakész információval segítse a környezettel kapcsolatos döntéshozást és a környezetmenedzsmentet. A környezet állapotára vonatkozóan, elsősorban az alábbi információkat gyűjti és bocsátja rendelkezésre:
- konkrét területek és környezetek állapota,
- természetes területek földrajzi eloszlása és állapota
- természetes flóra és fauna földrajzi eloszlása, mennyisége és állapota
- a felszíni vizek mennyisége és földrajzi eloszlása
- a felszín borítottságának struktúrája és a talaj minősége
- környezetbe bocsátott toxikus anyagmennyiség
- természetes veszélyforrások listája
Két nagy területen végez aktív munkát:
- környezeti adatok egységes gyűjtése, feldolgozása és információcsere az EU-ban
- az EU-szintű döntésekhez szükséges adatok ®GIS adatbázisba gyűjtése.
http://en.wikipedia.org/wiki/
Coordination_of_Information_on_the_Environment

cracker, informatika

más programokat, szervereket feltörni, más gépébe bejutni, jelszavakat ellopni képes, azokat saját hasznára fordítva, másokat megkárosító, számítógépes bűnöző. A magyar szóhasználatban: krekker.

Crustacea

rákok, vízi ökoszisztémák vizsgálatához elterjedten használt tesztorganizmusok. Legismertebb képviselőjük a Daphnia, a vízibolha.

CSA, REACH

vegyi anyagok Kémiai Biztonsági Értékelése. A kémiai biztonsági értékelés egy eljárás, melynek célja, hogy meghatározza az adott anyag által jelentett kockázato(ka)t, és, az értékelés részeként, expozíciós forgatókönyveket dolgozzanak ki, amely magában foglalja a kockázat(ok) kezelésére vonatkozó kockázatkezelési intézkedéseket. A CSA végrehajtásához az I. melléklet tartalmazza az általános rendelkezéseket. A CSA a következő lépésekből áll:
1. Az emberi egészség tekintetében fennálló veszély értékelése
2. A fiziko-kémiai tulajdonságok emberi egészségre való veszélyeinek értékelése
3. A környezet tekintetében fennálló veszély értékelése
4. A perzisztens, bioakkumulatív és mérgező (PBT), valamint a nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív (vPvB) tulajdonságok értékelése.
5. Az expozíció értékelése
6. A kockázat jellemzése
Forrás: REACH I. melléklet

csatorna

egy vagy egyidejűleg több vízgazdálkodási feladat (vízátvezetés, vízpótlás, belvízelvezetés, mezőgazdasági és egyéb vízszolgáltatás) ellátására alkalmas vízilétesítmény.

csendes övezet

rendeltetése miatt zaj ellen különös védelmet igénylő létesítmények zajtól való fokozott megóvása érdekében kijelölt terület.

Forrás: a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet

csillapítás
csírázásgátlás

ökotoxikológiai teszt, mely tesztorganizmusként jó csírázóképességű növényi magvakat alkalmaz. A teszt felhasználható vegyi anyagok, vizek, szennyezett környezeti elemek, hulladékok, veszélyes hulladékok akut toxicitásának vizsgálatára. A koncentráció-hatás vagy dózis-hatás görbe felvétele úgy történik, hogy a vizsgálandó víz, kivonat v. szilárd anyag hígítási sorába tesztmagvakat helyeznek, majd a csírázáshoz szükséges időtartamú inkubálás után, a csírázott magvak arányát, ill. EC50 vagy ED50 értéket határoznak meg, vagyis azt a koncentrációt vagy dózist, amely a magvak 50%-ának csírázását megakadályozta. A csírázásgátláson kívül, a csíranövény gyökerének és/vagy szárának növekedését is mérhetjük a teszt hosszabb idejű változatában. Magyarországon is szabványosított módszer szerint a fehér mustár (Sinapis alba) gyökér- és szárnövekedés-gátlását mérik a vizsgálandó anyag különböző hígításainak hatására. A gátlás mértékét kontrollközegben mért növekedés %-ában adják meg. Az eredményekből EC20, vagy EC50 érték határozható meg.

CSR, REACH

vegyi anyagok kémiai biztonsági jelentése. A kémiai biztonsági jelentés dokumentálja az anyag saját kémiai biztonsági értékelését készítményben, árucikkben, vagy anyagcsoportban.
Más szóval a kémiai biztonsági jelentés egy olyan dokumentum, ami részletezi a kémiai biztonsági értékelés eljárását és eredményét. A REACH I. melléklete tartalmazza a kémiai biztonsági értékelés végrehajtásához és a kémiai biztonsági jelentés elkészítéshez szükséges általános rendelkezésket.
Forrás: REACH I. melléklet

CSTEE

Toxikológiai és Ökotoxikológiai Tudományos Bizottság / Comité Scientifique de Toxicologie, Ecotoxicologie et l'Environnement /European Scientific Committee on Toxicity, Ecotoxicity and Environment (http://ec.europa.eu/health/ph_risk/committees/sct/sct_en.htm)

Egyike az Európai Unió tudományos bizottságainak. Az emberi egészségre és a környezetre ártalmas vegyi anyagok, biológiai vagy biokémiai anyagok toxicitásával és ökotoxicitásával összefüggő tudományos és technikai kérdésekkel foglalkozik.