Lexikon

a láb hosszúság-mértékegység. Ma leggyakrabban angolszász jelentésében fordul elő, ahol 30,48 cm-t jelent.

Az átváltást más hosszúság-, terület- és térfogategységekre a táblázat mutatja.

a detergensek azon csoportja, melyek veszélyessége, és környezeti kockázata kicsi. A lágy detergensek általában
1. jól biodegradálódnak, mind aerob, mind anaerob körülmények között,
2. kevéssé toxikusak, ill. környezeti koncentrációjuk nagyságrendekkel alatta marad a káros hatást okozó koncentrációknak. A detergensek okozta globális problémák csökkentésére a kis környezeti kockázatot jelentő lágy detergensek fejlesztése, gyártása és használata kívánatos, hiszen a gyártott és felhasznált mennyiség világszerte nő.

lakkbenzin vagy hígitó néven forgalmazott oldószert leggyakrabban festéshez, festékek oldására, hígitására, és az ecset tisztításához használják.
A természetes petróleum helyettesítésére kőolajból állítják elő.
A kőolajból közvetlenül desztillációval nyert termék a "0" jelölést viseli. A finomítás céljából kéntelenített vagy oldószerrel extrahált valamint a hidrogénezett változatokat további számokkal különböztetik meg: kéntelenített = 1, oldószerrel extrahált = 2 és hidrogénezett = 3 jelöléssel.
A lakkbenzint vagy hígitót (idegen nyelveken: benzene, Petroleumbenzin, petrol, white spirit, solvent-naphta,stb.) elsősorban ipari célokra használják.Mindhárom kategórián belül megkülömböztetünk alacsony, közepes és magas lobbánáspontú termékeket, melyek eltérő fizikai-kémiai jellemzőit mutatja a táblázat.

A vegyületcsoport veszélyessége az aromás vegyület-tartalomtól függ. Az aromás-tartalom az eredeti lepárlással kapott termélben 20% volt. Ma már csökkentett aromástartalmú hígitószereket gyártanak és használnak, legnagyobb mennyiségben az 1% alatti aromástartalmút.

Eredetileg textília száraztisztítására fejlesztették ki. Elterjedten használják ipari célokra (festékek és ragasztók oldószereként).

A gyógyászatban a finomított frakció sebbenzin néven terjedt el. A gyógyszerkönyvnek megfelelő tiszta benzin színtelen, nem fluoreszkáló, sajátságos, de nem kellemetlen szagú folyadék. Sűrűsége 0,710-0,720; forráspontja 65−75 ^oC. A könnyű frakció elpárolgása után a forráspont megemelkedik akár 85−90 ^oC-ra. Vízben oldhatatlan, alkoholban mérsékelten oldódik. Főleg hexánból és heptánból áll.

a környezetvédelmi információigény kielégítése és összekapcsolása a rendelkezésre álló adatokkal, információkkal: ellenőrző listákkal, költség-haszon felmérési eredményekkel, kumulált energiaigényre, környezeti hatásokra, kockázatokra, életciklus-felmérésekre, anyagmérlegekre, vonatkozó információval Forrás: EUGRIS

röviden lángfotometria, a definíciót lásd ott.

más néven lángfotometria, elemanalízisre használt módszer, angol neve után rövidítése FAAS. Az analízis során a porlasztott minta a lángba jut, ahol a gerjesztett atomok és ionok kialakulnak, és adott hullámhosszúságú fényt bocsátanak ki a koncentrációjukkal arányos intenzitással. A láng szénhidrogén, pl. metán, propán, propán-bután vagy acetilén égésekor keletkezik. A leggyakrabban használt láng esetében az éghető gáz acetilén, az égést tápláló közeg levegő. Ezzel 2300 ^oC lánghőmérséklet alakul ki, ami elég a legtöbb anyag (közel 30 elem) atomizálására. Folyadék minták esetén a mintabevitel oldatporlasztással történik, melynek legelterjedtebb módja a nagy sebességű gázáram segítségével történő pneumatikus porlasztás. A szilárd minták bevitelére alakultak ki az ív-láng, a lézeres és elektrotermikus elpárologtatásos módszerek. (Forrás: Posta József: Atomabszorpciós spektrometria. Debreceni Egyetem, 2008, Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár. www.tankonyvtar.hu/kemia/atomabszorpcios-080904-63) A módszert környezeti minták (talaj, talajvíz, iszap, üledék), hulladék elemtartalmának meghatározására használjuk.

emmisziós színképelemzési módszer, amely során a vizsgált anyag gerjesztése gázlánggal történik. A gerjesztett anyag (molekula, ion) által kibocsátott fény hullámhossza a molekula szerkezetére, a kibocsátott fény intenzitása a molekula koncentrációjára enged következtetni megfelelő kalibráció alapján. Azokra az elemekre használható, melyek könnyen gerjeszthetők, pl. alkáli és alkáli földfémek (Na, K, Li, Ca, Mg, Ba), valamint Fe, Mn és Cu. Vizek és talajminták nyomelemzésére használt egyszerű, olcsó módszer. A mintát a hidrogén vagy acetilén lángban elpárologtatjuk, és a keletkező emissziós spektrum jellemző vonalait vagy sávjait monokromátor segítségével azonosítjuk, majd az intenzitást fotoelektromos módszerrel mérjük. Jól reprodukálható. Alkalmazása visszaszorult a láng atomabszorpciós spektrometria elterjedésével.

a leggyakrabban alkalmazott gázkromatográfiás detektor (angol neve után "Flame Ionization Detector" közismert rövidítése FID). Az elpárologtatható szerves vegyületek koncentrációjának mérésére alkalmas. Az anyag komponeneseit elválasztó kromatográfiás oszlopról eluálódó anyagokat hidrogén-lángban égeti el. A hangyasav és a formaldehid kivételével minden elpárologtatható szerves vegyületet detektál. Érzékenysége függ a vegyület fajlagos széntartalmától.

lefolyásmentes nedves terület.

lásd még piroklasztit

síkkijelzőkre alapozott, akkumulátoros, hordozható számítógép, szó szerint: "ölbevehető". Az LCD, vagyis folyékonykristály kijelző a hordozható gépek legköltségesebb alkatrésze. Az elmúlt években a nagykijelzős gépek mellett megjelentek a tenyérszámítógépek (PDA) is.

a folyadékkromatográfia angol nevének (liquid chromatography) rövidítése. A definíciót lásd ott.

humán toxikológiai végpont: LD₅₀ az az érték, ami a kísérleti állatok (egér, patkány) 50%-át elpusztítja. Ezt a végpontot szájon át és bőrkontaktus útján történő bevitel esetén alkalmazzuk.

Belégzés útján a szervezetbe jutó légnemű, gőz, por vagy füst formájú vegyi anyag hatását LC₅₀ értékben adjuk meg, ez az a koncentráció, melyet belélegezve a tesztorganizmusok fele elpusztul.

Ez a dózis vagy koncentráció igen nagy (egy élőlényre vetítve 50%-os esély a túlélésre), emiatt gyakran az LD₂₀ vagy LD ₁₀ értkeket mérik és adják meg.

Letalitás helyet más, kevésbé drasztikus mérési végpontot is lehet alkalmazni (pl. mozgás, metabolitok), ilyenkor ED (Effective Dózis) vagy EC (Effective Concentration) értékeket képezünk a mérési adatokból.

kis sűrűségű liporotein

low density nonaqueous phase liquid = kis sűrűségű nem vízfázisú folyadék, a víznél könnyebb, a víz felszínén összegyűlő, azzal nem elegyedő folyékony szerves szennyezőanyag, lásd felúszó szennyezőanyagfázis.

azt a szerves, biológiailag lebontható terhelést jelenti a szennyvízben, amelynek ötnapos biokémiai oxigénigénye (BOI 5) 60 g oxigén/nap.

szilárd közeg azon hatása a léghangra, hogy visszaverődéssel és az energia hővé alakításával akadályozza annak terjedését.

Forrás: Walz Géza: Zaj- és rezgésvédelem, Budapest Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., 2008

általában a minimális kibocsátást és környezetszennyezést okozó ipari technológia-alternatíva a létező választékból. Rokon kifejezések a BPM = Best Practicable Means = legjobb gyakorlat, BPEO = Best Practicable Environmental Option = környezet szempontjából legjobb megoldás. A kifejezés maga is dinamikus szemléletet és igényt tükröz, tudniillik a legjobb gyakorlat folyamatosan változik, ami ma a legjobb, holnap már nem az, a követelmény viszont marad: mindig az éppen elérhető legeslegjobb megoldást kell választani. Természetesen figyelembe kell venni a költségeket és a technológia-alkalmazásból származó hasznokat is.
Ai innovatív technológiák fejlesztői ugyanezen elv alapján fejlesztenek egyre jobb technológiákat, egyre nagyobb választékot biztosítva a probléma-specifikus meoldásokban. Egy innovatív, de még a piacra nem került innovatív technológia lehet jobb, mint a pillanatnyilag létező legjobb, de elérhetősége korlátozott. Ezzel a problémával foglalkozik az EURODEMO és a MOKKA Projekt.
Európában a BAT koncepciót 1992-ben először az OSPAR = Convention for the Protection of the Marine Environment of the North-East Atlantic egyezmény használta, minden észak-kelet atlanti térségben létesülő ipari beruházással kapcsolatban megkövetelte a BAT alkalmazását a tengeri környezet védelme érdekében.
Hasonló értelmeben használta1984-ben az AFD Air Framework Directive a BATNEEC kifejezést Best available techniques not entailing excessive costs a nagy ipari létesítmények levegőszennyezésével kapcsolatban. 1996-ban ugyanez a rendelet bevezette az IPPC-t = Integrated Pollution Prevention and Control, vagyis a kibocsátást az összes környezeti elembe, levegőbe, vízbe, talajra egyaránt kontrollálni kívánja. Ugyanbben az évben az EU által rendeletbwe foglalt kibocsátási határértékek European Union directive 96/61/EC már a BAT alapján kerültek meghatározásra és megadásra. BAT definícióját is megadja: módszerek, eljárások és működtetésük fejlesztésének leghatékonyabb és legfejlettebb állapota, mely képes biztosítani a tervezett kibocsátási határértékeket és általában csökkenteni a környezet egészébe történő kibocsátást.

az élet bármely területére érvényes menedzsment elképzelés, ami azt tükrözi, hogy mindig van egy legeslegjobb megoldás, technológia, folyamat, módszer, eszköz. A legjobb gyakorlat alkalmazásának indoka nem okvetlenül a környezet védelme, hanem inkább a hatékonyság, a problémamentes működtetés, előre nem látható komplikációk kizárása egy feladat teljesítésekor.

a Földet körülvevő gázburok. A légkör háromfázisú diszperz rendszer, különböző gázok keveréke, mi több, folyékony és szilárd részecskék is találhatók benne.
A légkör fizikai és kémiai tulajdonságai a magassággal változnak. Hőmérsékleti sajátságai alapján öt rétegre osztható. A homoszférában, amely kb. a mezoszféra felső határáig tart, az összetevők kémiai aránya nagyjából azonos. A mezoszféra felső határától kezdődő heteroszférában egyre inkább az atomos oxigén és az atomos nitrogén kerül túlsúlyba, majd a hélium és az atomos hidrogén.
A légkört alkotó gázokat három csoportra osztjuk. Az állandó gázok mennyisége hosszú időn át változatlan, a földtörténeti időskálán azonban ezek sem állandók. Pl.: nitrogén, oxigén, nemesgázok. A változó gázok mennyisége néhány évtizeden belül észrevehetően változik. Pl.: szén-dioxid, metán, hidrogén, ózon. Az erősen változó gázok mennyisége néhány nap vagy hét alatt jól érzékelhetően megváltozik. Pl.: vízgőz, szén-monoxid, ammónia, kén-dioxid.
Forrás: MSZ 21460/1–1988

az a nyomás, mely egy terület feletti légoszlop tömegéből adódik. A tenger szint feletti magasság és széljárás nagyban befolyásolja a légnyomást. A légnyomást atmoszféra, torr, Pascal, mmHg, N/m² vagy millibár egységekben adhatják meg.

Az állandó légköri nyomás 1 atm = 101,325 kilopascal (kPa)
760 milliméter higany (mmHg) = 1 torr
1013,25 millibar (mbar, vagy mb) = hektopascal (hPa)

Ez az „állandó nyomás” egy tetszés szerinti jellegzetes érték a tengerszintnél található légnyomásra. A valós légköri nyomás egy a helytől és időtől függő változó érték.

a levegőnek jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott maximális mértékű szennyezése. Ez az érték nem léphető túl.
Forrás:Barótfi István (ED.): Környezettechnika, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 2000

technológiai kibocsátási határértékeket minden esetben a BAT figyelembevételével kell megállapítani, ezért értékük a technikai, gazdasági és társadalmi fejlődéssel időben változik.
A technológiai kibocsátási határértékek két fő csoportra oszthatóak:
- általános technológia kibocsátási határértékek,
- eljárás-specifikus technológiai kibocsátási határértékek.
Értékük függ:
- a légszennyező anyag tömegáramától,
- a légszennyező anyag minőségétől, veszélyességétől,
- a legjobb rendelkezésre álló technika szintjétől.
A technológiai kibocsátási határértékek különböző mértékegységben adhatók meg. Pl.
- koncentráció: mg/m³ füstgáz, ppm, térf.%
- termékspecifikus érték: g/GJ, g/kWh, kg/t termék, g/m² termék
- a felhasznált nyersanyag mennyiségére vonatkoztatott érték: tömeg%
Az egyedi kibocsátási határértéket akkor állapítja meg a hatóság, ha
- a technikai és műszaki fejlődés meghaladja az országos érvényű határértékek megállapításához alapul vett BAT szintjét és annál szigorúbb határérték betartását is lehetővé teszi,
- az adott terület légszennyezettsége olyan nagy, hogy a levegőminőségi határértékek betartásához nem elégséges a BAT alkalmazása, annál hatékonyabb intézkedések szükségesek a légszennyező anyag kibocsátás megelőzésére illetve csökkentésére.
Az egyedi kibocsátási határérték mindig szigorúbb, mint az országosan érvényes határértékek.
Forrás: Barótfi István: Környezettechnika, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 2000

az atmoszféra elszennyeződése toxikus vagy rádioaktív gázokkal, gőzökkel vagy szilárd szemcsés anyaggal az emberi tevékenység következtében.

a levegőben a levegőterhelés hatására kialakult légszennyező anyag koncentrációja, beleértve a légszennyező anyag adott időtartam alatt felületekre kiülepedett mennyiségét.
Forrás: 21/2001. (II. 14.) kormányrendelet

emberi egészségi határérték: a légszennyezettségnek a tudomány mindenkori szintje alapján megállapított azon legnagyobb mértéke, vagyis az a legnagyobb szennyezőanyag koncentráció a levegőben, amely tartós egészségkárosodást nem okoz, és amelyet az emberi egészség védelme érdekében e jogszabályban meghatározott módon és időn belül be kell tartani.
ökológiai határértéke: a légszennyezettség azon szintje, amely túllépése esetén az ökológiai rendszer károsodhat.
légszennyezettségi tűréshatár: a légszennyezettség emberre vonatkozó határértékének bizonyos százaléka, amellyel a határérték a jogszabályban meghatározott feltételek mellett túlléphető.
tájékoztatási küszöbérték: a légszennyezettségnek egyes légszennyező anyagok tekintetében a lakosság egyes érzékeny (gyermek, időskorú, beteg) csoportjaira megállapított szintje, amelynek túllépése esetén a lakosságot tájékoztatni kell.
riasztási küszöbérték: a légszennyezettség azon szintje, amelynek rövid idejű túllépése is veszélyeztetheti az emberi egészséget, és amelynél azonnali beavatkozásra van szükség.
Forrás: 14/2001. (V. 9.) KÖM-EÜM-FVM együttes rendelet

a levegő természetes minőségét hátrányosan befolyásoló olyan anyag, amely természetes forrásból vagy az emberi tevékenység közvetlen vagy közvetett eredményeként kerül a levegőbe, és amely káros vagy káros lehet az emberi egészségre, a környezetre, illetve károsítja vagy károsíthatja az anyagi javakat.
Forrás: 21/2001. (II. 14.) kormányrendelet

azok a pont és diffúz források, melyek olyan gázokat, gőzöket, illékony vagy porformájú szennyezőanyagokat bocsátanak ki, melyek jellemző módon a levegőbe kerülnek és a levegővel terjednek tovább. A légszennyező anyagok fizikai (pl. szemcseméret), és kémiai tulajdonságai (forráspont, gőznyomás, víz és gázfázis közötti megoszlási hányados, reaktivitás) egyértelműen megszabják a levegőben és a környezetben várható sorsát és terjedését.
Barótfi definíciója szerint a berendezésnek, illetőleg létesítménynek az a pontja, illetőleg felülete, amelyből, illetve amelyről légszennyező anyag kerül a levegőbe. Fajtái: helyhez kötött pont-, felületi (diffúz)-, vonal-és mozgó légszennyező forrás.
Forrás: Barótfi István (Ed.): Környezettechnika, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 2000

olyan légszennyező forrás, amely a terjedési vizsgálat szempontjából pontszerűnek tekinthető. A magyar szabványok értelmezésében a környező épületek tetőszintjénél legalább kétszer magasabban helyezkedik el. A pontforrásból eredő emissziót a környező épületek által keltett mechanikus turbulencia nem befolyásolja és ennek következtében a légkör természetes hígító képessége az év nagy részében optimális mértékben tud érvényesülni. Ide tartoznak általában az erőművek, fűtőművek és ipartelepek magas kéményei.
Forrás: MSZ 21460/2–78

olyan meteorológiai helyzet kialakulásának valószínűsége, mely a légszennyező anyagok felhalmozódásának kedvez. A légszennyeződés potenciál előrejelzésénél a talajközeli szélsebességet, a szél magassággal való változását, a keveredési réteg vastagságát és a hőmérsékleti rétegződést veszik figyelembe.
Forrás: MSZ 21460/2–78

a légszennyező anyagok szűrőszövetes leválasztásának fontos jellemzője. A szűrőszövetben minden olyan porszemcse visszatartódik, amelynek mérete nagyobb, mint a szövedékben jelenlévő pórus. Mivel a szövetpórus szerkezete inhomogén és a leválasztás során állandóan változik, továbbá a szöveten porréteg alakul ki, a szűrőhatás folyamata rendkívül bonyolult.
Forrás: Barótfi István (Ed.): Környezettechnika, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 2000

a talaj agyag- és iszapfrakciójának összege, tömeg %-ban. Meghatározása: a megfelelően előkészített talajszuszpenziót ülepedni hagyjuk, majd meghatározott idő elteltével, adott mélységből meghatározott térfogatú szuszpenziót pipettázunk ki, melynek meghatározzuk a tömegét. Ebből számítjuk megkapjuk az agyag + iszap-frakció %-os arányát és 100-ól kivonv a homokfrakcióét. A leiszapolható rész homoktalajnál 10-20%, vályogtalajnál 35-60%, agyagtalajnál: 70-80%.

leltárelemzésen általában a meglévő készletek (pl. árúkészlet, anyagkészlet stb.) feltárását és számbavételét értjük. Az elemzés eredménye a leltár, ami gyakorlatilag egy lista, amely tartalmazza a készlet összetevőire vonatkozó minőségi és mennyiségi információkat.

Az életciklus felmérés esetében a leltárelemzés az életciklus során fellépő anyag- és energiafogyasztásokra, továbbá kibocsátásokra (ún. bemenő és kimenő áramokra) vonatkozó mennyiségi adatok gyűjtését, rendszerezését, feldolgozását és dokumentációját jelenti. Az életciklus leltárelemzés csak azután következik, hogy pontosan meghatároztuk, mire vonatkozik a felmérés (ld. cél és tárgy meghatározása). Az adatgyűjtéshez általában kérdőívet készítünk, amely az életciklus egy adott folyamata (ún. folyamategysége) esetén vonatkozhat például a felhasznált alapanyagok minőségére, kémiai összetételére és mennyiségére; a folyamat energiafelhasználására; a kibocsátott szennyezőanyagok és a termelt hulladékok mennyiségére.

Az életciklus azon folyamategységeiről, amelyekről nem áll módunkban közvetlenül, helyszíni adatokat gyűjteni, általában irodalmi forrásokat és adatbázisokat használunk fel (pl. alapanyagok előállítása, energiatermelési folyamatok, szállítási folyamatok fogyasztása és kibocsátásai stb.)

A leltárelemzés során az egyes folyamategységekről gyűjtött adatok alapján felépítjük a teljes életciklus modelljét. Ezt a gyakorlatban általában erre alkalmas szoftver megoldások segítségével tesszük meg. A leltárelemzés végeredménye a teljes életciklus bemenő és kimenő áramainak listája a vizsgált termék egy választott mennyiségére vonatkozóan (ld. funkció egység és referencia áram).

az emberi lépésekkel a padlóban (mennyezetben), illetve lépcsőszerkezetbe gerjesztett testhang következtében a védett helységben keletkező (másodlagos lesugárzott) léghang elleni védelem.

Forrás: Walz Géza:Zaj- és rezgésvédelem. Budapest Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft.2008

arányszám mely kifejezi, hogy a műszaki rajzban vagy térképen alkalmazott méret hányadrésze v. hányszorosa az eredeti valós méretnek.

az EINECS-ben szereplő vegyi anyagok.

a Földet körülvevő gázok elegye. A légköri levegő felszínközeli összetétele
Nitrogén N₂ 78.084 térfogat %
Oxigén O₂ 20.947 térfogat %
Argon Ar 0.934 térfogat %
Neon Ne 18.18 ppm
Hélium He 5.24 ppm
Kripton Kr 1.14 ppm
Xenon Xe 0.08 ppm
Szén-dioxid CO₂ 0.0354 ppm
Metán CH₄ 1.7 ppm
Hidrogén H₂ 0.5 ppm
Dinitrogénoxid N₂O 0.31 ppm
Ózon O₃ 0.04 ppm
Vízgőz H₂O 0.400x10^-2 térfogat%
Magyarázat a sorrendhez: elsők a főalkotók, utána a nemesgázok, majd a CO₂, azt követően a többi mennyiség szerint.
Forrás: MSZ 21460/1–1988

lásd talaj mikrobiológiai kezelése levegőinjektálással, befúvással

lásd levegő befúvás, injektálás talajba

a légköri levegő szennyezettségére vonatkozó határértékek, konkrét szennyezőanyagok maximálisan megengedett koncentrációja egy bizonyos területen, egy bizonyos időn keresztül.

a levegő mozgásából, vagy nagymennyiségű levegő nagysebességű mozgásából származó zaj, például szélzúgás, vagy sűrített levegő használata, kiáramlása során keletkező zaj.

valamely anyag vagy energia levegőbe jutása, juttatása.
Forrás: 21/2001. (II. 14.) kormányrendelet

az olyan technológiai folyamatokat, amelyek jelentős hatást gyakorolnak a környezetre és speciális, jellemzőik indokolják, részletes előírásokkal szabályozzák.
Ilyen részletes előírások vonatkoznak, pl.:
- a tüzelési eljárásokra,
- a hulladékok égetésére,
- a motorbenzinek tárolására és szállítására,
- az illékony szerves vegyületek felhasználására.
Ezekre a technológiákra vonatkozó szabályozások a kibocsátási határértékeken túlmenően részletes előírásokat tartalmaznak többek között a technológiák működtetési feltételeire – az üzemeltetési paraméterekre, a kibocsátások és működési jellemzők ellenőrzésére, mérésére és az adatszolgáltatásra, illetve egyéb műszaki követelményekre.
Forrás: Barótfi István: Környezettechnika, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 2000

szennyezett talaj in situ bioremediációjához szükséges levegőnek a mélyebb talajrétegekbe juttatására szolgáló kutak bioventilláció. Általában egyszerű, 5−100 mm átmérőjű, perforált műanyag béléscsővel ellátott kutak. A béléscső perforációja a levegőztetendő mélységhez igazodik, a lyukak mérete 0,5−0,75 mm. A béléscső körül szűrőkavicsolást alkalmaznak, a felszínhez közel pedig betongallért. A kútfejet zárhatóan alakítják ki úgy, hogy a levegőztetéshez szükséges szerelvények csatlakoztathatóak legyenek. A levegőztető kutak elhelyezkedését és sűrűségét a talaj hézagtérfogatának és légáteresztő képességének ismeretében lehet tervezni. A telítetlen talajt célszerű a kutakhoz csatlakoztatott ventillátor segítségével, szívással levegőztetni. Egy jól bevált eljárásban a ventillátorral szívott kútsort ún. passzív kútsor követi, melynek szerepe a légköri levegő bevezetése a talaj mélyebb rétegeibe. A levegőztető kutakat adalékanyagok talajba juttatására is fel lehet használni. A szívott, a passzív és/vagy a nyomás alatt lévő levegőztető kutak elrendezését a terület hidrogeológiai viszonyainak, a szennyezőforrás elhelyezkedésének, a szennyezőanyag terjedésének ismeretében kell tervezni: lehet koncentrikus, egyenletes háló vagy a szennyezőanyag terjedésétől függő, specifikus elrendezésű. A telített talaj levegőztetése is történhet a talajvíszint alá nyúló, perforált béléscsöves levegőztető kutakkal, de itt mindig levegőbefúvást vagy injektálást alkalmazunk, kompresszor segítségével.

a lézernyomtató a fénymásolókhoz hasonló működési elvű eszköz, mely a számítógéptől közvetlenül kapja meg az infromációt. Gyenge lézersugárral vagy LED-sorral a számítógép irányításával elektromosan feltöltött szelén félvezetőréteggel bevont henger felületére pontokból rajzolja fel a jeleket és a grafikákat. A koncentrált fény hatására a megfelelő helyen megszűnik a henger felszínének töltése. A műanyag alapú festék a töltéssel rendelkező helyeken a forgódobra tapad, majd onnan a hozzásimuló papírra átragad, amelyre pedig mintegy 200 ⁰C hőmérsékleten égeti rá egy mángorlószerű hengerpár.

a hipermédiás dokumentumban szereplő linkek más dokumentumokkal teremtenek kapcsolatot. Linkek találhatók a World Wide Web honlapjain is; ezeket a különféle böngészőprogramok általában aláhúzással, kiemeléssel jelölik.