Lexikon

tömegmérésen alapuló módszerek. Például, a szennyezett talaj oldószeres extraktumából az oldószer eltávolítása után maradó anyag (extrakt) tömegének mérleggel történő meghatározása.

a Greenpeace egy nemzetközi környzetvédő civil szervezet. Magyarországon bejegyzett részlehe a Greenpeace Magyarország.

Mint globális szervezet, bolygónk biodiverzitását és a környezetet fenyegető problémákra helyezi a hangsúlyt. Ezek érdekében indított kampányok jelzik aktivitását, filozófiáját.

Főbb kampányok:

-- GMO kampány: a genetikailag manipulált élelmiszer-növények ellen
-- Õserdő kampány: az őserdők kiírtása ellen
-- Vegyi kampány: veszélyes vegyi anyagok ellen
-- Energia és klíma kampány: a globális felmelegedés és klímaváltozás ellen
-- Tenger kampány: a tengerek és óceánok védelmében.

A nemzetközi szervezet webes elérhetősége: http://www.greenpeace.org/international/en/

A magyar szervezet webcíme: http://greenpeace.hu/

&pattern

Gasoline Range Organics, az angolszász irodalomban elterjedt rövidítés, más néven Volatile (Total) Petroleum Hydrocarbons, VPH, VTPH, magyarul összes illékony petróleum, vagyis kőolaj eredetű szénhidrogén (benzin frakció): a 6-12 szénatomszámú frakció, amely aromásokat, alkánokat, cikloalkánokat és elágazó láncú alkánokat tartalmaz. A friss benzin kb. 40%-a monoaromás vegyületekből áll (benzol, toluol és etilbenzol, BTEX). A VTPH (GRO) és ETPH (DRO) (ez utóbbi a C10-C40 szénatomszámú, kevésbé illékony extrahálható petróleum-, azaz kőolajeredetű szénhidrogének koncentrációja) összege adja meg az összes petróleum-, azaz kőolajeredetű szénhidrogének koncentrációját, azaz a TPH értékét egy adott mintára.

anyagok előállítása vagy kitermelése természetes állapotban. Forrás: REACH 3. cikk (8)

az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexét 2001. november 6.-án fogadta el az Európai Parlament,
2001/83/EK számon. Ez az irányelv egységes rendszerbe foglalja a korábbi gyógyszerekre vonatkozó irányelveket, a gyógyszertermékek engedélyezését, osztályozását, szállítás során és a kereskedelemben előírt címkézését, és a többi vonatkozó jogszabályi előírást.

Célja a közegészség megóvása, olymódon, hogy nem hátráltatja a gyógyszeripar fejlődését, illetve az Európai Közösségen belüli gyógyszer-kereskedelmet.

Az irányelv előírásai szerint meg kell határozni a gyógyszerek ellenőrzésére vonatkozó szabályokat és azokat a
feladatokat, amelyeket a tagállamok illetékes hatóságainak el kell végezniük.

Érdekes megállapítás, hogy a gyógyszerek káros hatásának és terápiás hatásának fogalmát csak egymáshoz viszonyítva
lehet vizsgálni. Az adatoknak igazolniuk kell, hogy a termék esetleges káros hatásainak a kockázatát meghaladják a várható terápiás hatás előnyei.

Külön említésre kerülnek a homeopátiás szerek és az antropozófus orvoslásban alkalmazott gyógyszerek, melyek engedélyeztetésére egyszerűsített eljárást javasol, és hangsúlyozza a garantált minőség fontosságát.

Az irányelv megköveteli a gyógyszerek címkézésére és a betegtájékoztató kialakítására vonatkozó egységes szabályokat és foglalkozik a reklámozás szabályozásával is, tiltja például a promóciós minták lakosság körében történő ingyenes terjesztését.

olyan ásványvíz, amelynek bizonyítottan gyógyhatása van és gyógyászati felhasználása engedélyezett.

a talajnak az a része, mely a növényi gyökerek környezetében helyezkedik el, rizoszférának is nevezik. A növényi gyökerek környezetében sokszoros a mikroorganizmusok száma, a növények által nem használt talajrészekhez képest, akár 10¹⁰-10¹² db/cm³ is lehet a talajmikroorganizmusok koncentrációja. A mikroorganizmusok különféle mértékű kötöttsében élnek a növényi gyökerekkel, éppen csak a talajnak ebben az aktív térfogatában laza együttműködésben a mikroflóra többi tagjával és a növénnyel, a gyökerek felszínén vagy a gyökerekbe beépülve szoros szimbiózisban. A gökérzónában élő mikroorganizmusok aktív mineralizációja növeli a növények tápanyag-ellátottságát, így növekedését, produkcióját. A gyökérzóna bifilm-rendszere kiszűri, szorbeálja a potenciális tápanyagokat, a talaj-nedvességben vagy talajvízben oldott szerves és szervetlen anyagokat és előkészíti azokat növényi felvételre. Azok az anyagok, amelyek nem bonthatóak vagy nem kellenek a növényeknek, feldúsulnak a gyökérzónában, ahol a szerves anyag felhalmozódás miatt intenzív humuszképződés is zajlik.

&show

a gyökérzónában zajló intenzív mikrobiológiai, növényi és talajfolyamatokat talaj- és talajvíz-remediációra , mi több, talajba vezetett szennyvíz tisztítására is fel lehet használni. A bontható szerves anyagok intenzíven degradálódnak és a mineralizált termékeket a növények mindjárt fel is használják.
A gyökérzóna aktivitás különféle elrendezésekben lehet technológia részeként hasznosítani:
1. szennyezett talajvíz áramlásának megfelelően alakítjuk ki a vízáteresztő drénréteget, melybe merülnek a növényi gyökerek. A drénrétegnek hosszú távon kell biztosítani a kezelendő víz szabad áramlását, a talajmikroorganizmusok és a növényi gyökereknek szükséges nedvesség- és levegőellátást.
2. szennyvíz, elsődleges kezelésen már átesett szennyvíz, szennyezett felszíni víz, vagy bányavíz is vezethető a felszínen kialakított kezelő zóna drénrendszerébe,
3. szennyezett talaj kezelésére, közvetlenül a talajba ültetett növényekkel,
4. szennyezett felszíni vizek kezelésére úszó kivitelben is készül élőgép.
A növények és talajmikroorganizmusok együttműködésére épülő remediációs technológiák egyik hátránya, hogy a téli időszakban csökkent aktivitással kell számolni.
A másik potenciális megoldandó probléma, hogy a szennyezett talajban, a gyökérzónában feldúsulnak a nehezen bontható szerves anyagok és a fémek, melyek a talaj és a növény tulajdonságaitól függően vagy a gyökérzónában maradnak, vagy átkerülnek a növénybe. Toxikus anyagok növénybe kerülése növeli a környezeti kockázatot, így azt a talajban történő immobilizációval/stabilizációval kombinálva meg kell előzni. A gyökérzónában hosszú távon feldúsuló bonthatatlan szennyezőanyagokat a gyökérzónás szűrőréteg kimerülése után izolálni kell a környezettől, kapszulába kell zárni. Ezt célszerű úgy megoldani, hogy a gyökérzónás kezelésre kialakított térfogatot már eleve jól izoláló aljzattal látjuk el geofólia, agyagréteg, majd kimerülésekor ugyanilyen fedőréteget teszünk a tetejére.

az organikus mezőgazdálkodásban nem gyomirtást végeznak, hanem a gyomok visszaszorítását célozzák meg olyan tevékenységekkel, mint a termények versenyképességének növelése, gyomokra toxikus termények termesztése, a gyomokat gátló agrotechnikák alkalmazása. Nem használnak kémiai növényvédószereket, legfeljebb egy-két természetes vegyi anyagot, mint pl. ecetsav vagy rovarölő illóolajok.

Konkrét eszközök a vetésforgó megfelelő megválasztása, sűrű vetés, kicsi sortávolság, a kultúrnövény kései vetése, ami a közben beállt meleg miatt kedvez a gyors csírázásnak és növekedésnek, vetés előtti szántás, vetés utáni kultivátorozás, a gyomok levágása és/vagy eltávolítása (gyomlálás), láng alkalmazása a gyomok és gyommagvak elpusztítására, mulcs alkalmazása gyomok ellen és a legeltetés.

a gyulladáscsökkentők lehetnek szteroidok és nem szteroid gyulladáscsökkentők, valamint vegyes kémiai szerkezetű reuma elleni szerek.

A szteroidok a mellékvese kéreg hormonjai, a legerősebb ismert gyulladáscsökkentők, sajnos számos mellékhatással.

A nem szteroidok rövidítve NSAID (NonSteroidal Anti-Inflammatory Drug) olyan gyulladáscsökkentő szerek, amelyek kémiailag nem szteránvázasak, és hatásukat nem a szteroid hormonok (glükokortikoidok) receptorain fejtik ki.

A gyulladáscsökkentő szerek a mozgásszervi gyógyászatban a leggyakrabban rendelt szerek közé tartoznak. A gyulladáscsökkentők, szemben az egyszerű fájdalomcsillapítókkal, oki kezelést adnak. A gyulladás provokálja a fájdalmat, így a gyulladás megszüntetésével a fájdalom is megszűnik. A fájdalom csillapítók ezzel szemben a gyulladást érintetlenül hagyják, csak a tünetek nyomják el.

Gyulladáscsökkentő hatásuk mellett általában lázcsökkentő (antipyreticus) hatással is rendelkeznek. Lázcsökkentő hatásukat a központi idegrendszer hőközpontjának bénításával fejtik ki, melynek hatására csak a kórosan magas testhőmérséklet csökken – a normál nem.

A gyulladás csökkentő hatásukat az úgynevezett ciklooxigenáz enzimek (COX-1 és COX-2) bénítása révén fejtik ki. A ciklooxigenáz enzimek fő feladata a prosztaglandinok szintézise, amelyek az élő szervezetben – több más folyamat mellett – felelősek a gyulladás kialakulásáért.

A gyulladáscsökkentő, illetve gátló szereket a WHO egységes osztályozási rendszerében (ATC = Anatomical Therapeutic Chemical Classification) az alábbiak szerint csoportosítjuk:

1 Nem szteroid gyulladásgátlók és reuma elleni készítmények

1.1 Butil-pirazolidinek

1.2 Ecetsav-származékok és rokon vegyületek

1.3 Oxikámok

1.4 Propionsav származékok

1.5 Fenamátok

1.6 Coxibok

1.7 Egyéb nem szteroid gyulladásgátlók és reuma elleni szerek

2 Kombinált gyulladásgátló/reuma elleni készítmények

2.1 Kortikoszteroidokkal kombinált gyulladásgátló/reuma elleni szerek

2.2 Egyéb gyulladásgátlók/reumaelleni szerek kombinációban más gyógyszerekkel

3 Specifikus reuma elleni szerek

3.1 Kinolinok

3.2 Aranykészítmények

3.3 Penicillamin és hasonló szerek

3.4 Egyéb egyedi reuma elleni szerek

vegyi anyagok, pl. motorhajtóanyagok tűz- és robbanásveszélyességének jellemzője, más néven gyulladási hőmérséklet, az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelynél meghatározott vizsgálati körülmények között az anyagból felszabaduló gőzök és gázok atmoszférikus nyomáson szikra hatására meggyulladnak, égésük elindul. Ne tévesszük össze az öngyulladással, amikor a gyulladás szikra nélkül, spontán következik be. Ha a gyulladási hőmérséklet 60 ^oC-nál kisebb, gyúlékony anyagokról, ha ennél nagyobb, éghető anyagokról beszélünk. A REACH regisztrációhoz szükséges adatlap által előírt fizikai-kémiai jellemző. (http://www.prc.cnrs-gif.fr/reach/en/physicochemical_data.html) Néhány anyag gyulladási és öngyulladási hőmérséklete: benzin -40 ^oC/246 ^oC, dízelolaj 62 ^oC/210 ^oC, kerozin 38-72^oC/220 ^oC. (Forrás: wikipedia) Nem kell meghatározni, ha szervetlen vegyi anyagról vagy vizes oldatról van szó, ha 200 °C feletti a várható gyulladáspont, ha az anyag illékony komponenseinek gyulladáspontja 100 °C feletti, illetve ha ismert anyagok gyulladáspontjából interpolációval pontosan becsülhető.