Lexikon

1 - 8 / 8 megjelenítése
1 | 2 | 6 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Z
ex situ

szennyezett környezeti elemek és fázisok kezelésének az a módszere, amellyel a talajvizet, talajt, felszíni vizet vagy üledéket kitermelés után, eredeti helyéről elmozdítva, az eredeti helyéhez közel on site vagy elszállítva, attól távolabb off site, pl. kezelő telepen kezeljük. Az in situ talajkezeléstől való megkülönböztetésre alkotott, formailag ahhoz hasonló kifejezés. Az ex situ remediációs technológiát szennyezett talaj esetében bioágyakban, prizmákban, ill. reaktorokban töltött oszlop, tárcsás-, forgódobos- vagy iszapreaktor lehet kivitelezni, szennyezett talajvízre sztrippelőoszlopok, fázisszétválasztók, levegőztetőmedencék, nyitott ülepítők, extraktorok, stb. alkalmazhatóak.

ex situ remediáció

szennyezett környezeti elemek és/vagy fázisok remediációjának az a módja, amely a szennyezett talaj, felszín alatti víz, talajgáz, felszíni víz és üledék kezelését eredeti helyéről elmozdítva, kitermelése után oldja meg a halmazállapottól függően bioágyakban, prizmákban, tartályokban vagy reaktorokban. Az ex situ remediáció alkalmazhat fizikai, kémiai, biológiai vagy ökológiai technológiákat. A ex situ remediáció alapulhat a szennyezőanyag mobilizációján, vagy immobilizációján. on site remediációt, vagyis az eredeti helyszínhez közeli kezelést alkalmazunk, ha célunk a kezelt talaj, üledék, felszíni vagy felszín alatti víz eredeti helyére visszajuttatása. Off site remediáció szennyezőanyagokra szakosodott kezelőtelepeken lehet végezni, ilyenkor a kezelt talaj, üledék vagy víz újrahasznosításáról vagy végleges elhelyezéséről a kezelés utáni minőség függvényében, a kezelőtelep gondoskodik. Gyakori ex situ remediáció technológiák:
1. Szennyezett talajgáz/gőz kezelése a felszínre szivattyúzás után fázisszétválasztással, vízben elnyeletéssel, adszorpcióval pl. aktív szénen, égetéssel magas hőmérsékleten, vagy katalitikusan vagy bioszűrőkön folyó biodegradációval történhet.
2. felszín alatti víz kezelésére fázisszétválasztást, sztrippelést, kicsapást, adszorpciót, hőkezelést, UV kezelést, kémiai reakciókon alapuló kezelést, bidegradáción alapuló biotechnológiákat vagy ökotechnológiákat élőgép alkalmazhatunk.
3. talajt biológiai kezelése szilárd fázisban bioágyakban vagy prizmákban folyhat agrotechnikai eszközök vagy föld-munkagépek alkalmazásával.
4. talaj fizikai-kémiai kezelése szilárd fázisú reaktorokban történhet: töltött oszlopban és forgódobos vagy tárcsás reaktorokban.
5. Vizes kezelésen átesett vagy vízben szuszpendált talajt és vizes üledékeket iszapfázisban is kezelhetjük, ld. talajremediáció iszapfázisban. A szennyezőanyag összetételétől és a szennyezett fázisoktól függően több ex situ remediációs technológia vagy ex situ remediáció és in situ remediáció kombinációját és célszerűen megválasztott előkezelést is gyakran alkalmaznak szennyezett területek remediációja során. Az ex situ remediáció előnyei: a szennyezett környezeti elem azonnali eltávolításával pillanatszerűen csökkenthető a környezeti kockázat a szennyezés helyszínén. Hátrányai: a környezeti kockázat máshol jelenik meg on site, a kezelőtelepen vagy a lerakótelepen, a kitermelés és szállítás költsége gazdasági teher, a kezelt anyag végleges használata vagy elhelyezése többletmunkát és gyakran többletköltséget jelent. még remediáció, remediációs technológiák, talajkezelés, talaj remediáció, talajkezelés iszapfázisban.

ex situ talajkezelés
ex situ talajkezelés agrotechnikai módszerekkel

szerves szennyezőanyagokkal szennyezett háromfázisú talaj mikrobiológiai degradáción alapuló remediációjának egyik technológiai megoldása.
A szennyezett talajt 0,5-0,8 m rétegvastagságban vízzáró agyag, beton, geofólia rétegre hordják, majd mezőgazdasági gépekkel, markolókkal, lapátos rakodókkal forgatják vagy szántják, hogy levegőzzön.
A szerves szennyezőanyagok eltávolítása a talajból mikrobiológiai bontással valósul meg. A degradáció sebességét döntően a talaj szennyezőanyag-bontó aktivitása szabja meg. Ez a jelenlévő mikroorganizmusok számától, a tápanyag- és levegőellátottságtól, a talaj emulgeáló képességétől és a szennyezőanyag fázisok közötti megoszlásától függ. Optimális körülmények biztosítását mezőgazdasági gépekkel oldják meg, a talajt lazítják, felületét boronálják, nedvesítik, adalékanyagokkal látják el.
A kezelőterületet a megfelelő vízzárást biztosító izoláción kívül drénrendszerrel és csurgalékvíz elvezető rendszerrel kell felszerelni. Ez lehet egy egyszerű övárok, vagy szivárogtató gyűjtőrendszer. A kezelt talaj sátorral történő lefedése is jó megoldás lehet illékony szennyezőanyagok levegőbe jutásának és a kontrollálatlan csapadék kilúgzó hatásának megakadályozására.

ex situ termikus deszorpció
ex-situ talajkezelés
ex-situ termikus talajkezelés
talajvíz ex situ kezelése

szennyezett talajvíz felszínre szivattyúzást követő kezelése. A víznyerőkutak segítségével kitermelt szennyezett talajvizet a felszínen célszerűen megválasztott reaktorokban kezeljük a szennyezőanyag mennyiségének és minőségének függvényében. Illékony szennyezőanyagot kihajtással (sztrippelés) távolíthatjuk el a talajvízből, sztrippelőtornyokban. Biodegradálható szennyezőanyagokat bioreaktorban való biológiai kezeléssel távolíthatjuk el. Fényre bomló anyagot tartalmazó vizet hatékony hullámhosszúságú fénnyel megvílágított vékony rétegben, filmreaktorban kezelhetjük. A kémiai szempontból reaktív, vízben oldott szennyezőanyagot oxidáló, redukáló vagy kicsapószerekkel kezelhetjük, a szorbeálódó szennyezőanyagot pedig adszorbennsel töltött reaktorokon átvezetve. Tulajdonképpen minden ismert és bevált szennyvízkezelési módszert és berendezést alkalmazhatunk a kiszivattyúzott talajvízre is, természetesen fogyelembe véve a különbségeket, azt, hogy a szennyvízhez képest sokkal kisebb szervesanyagtartalommal és egyoldalú szennyezettséggel van dolgunk.

A kezelt vizet minőségétől függően felszíni vizbe vagy csatornába engedhetjük, esetleg visszavezethetjük a felszín alatti vízbe vagy a talaj megfelelő rétegébe.

A kiszivattyúzással összekötött talajvíz kezelés csak akkor hatékony, ha a szennyezőanyag valóban a talajvízben oldva van jelen a talajban. Ha a szennyezőanyag szilárd és vízfázis közötti megoszlása olyan, hogy az főként a szilárd fázishoz kötődik (nagy Kow), akkor vízzel történő kinyerés hatékonysága igen rossz lesz, a talaj szilárd fázisához kötött anyaghányad végtelen forrásként fog működni. A szerves szennyezőanyagoknál nem ritka, hogy megoszlási hányadosuk a szilárd és víz fázis között százezres nagyságrendű. Ez azt jelenti, hogy 100 000 rész anyag van a szilárd fázishoz kötve, amíg egy rész a vízben oldva. Ebből kiszámítva, egyenesúly esetén is 100 000 liter víz kéne egy kg szennyezett talaj szennyezőanyagának vízzel történő kimosásához. A helyzetet tovább rontja, hogy általában nem alakul ki egyensúlyi helyzet a talajban az áramló talajvíz és a talaj között. Aszennyezőanyagok szilárd fázisból átjutását a vízfázisba segíthetjük melegítéssel, felületaktív anyag alkalmazásával (tenzid), koszolvenssel vagy komplexképző anyagokkal, mint amilyenek a molekulárisan kapszuláló ciklodextrinek.