Lexikon

karcinogém, mutagén és reprotoxikus vegyi anyagok rövidítése.
Ha egy anyag CMR gyanus, akkor a REACH előírásainak megfelelően el kell készíteni a részletes kockázatfelmérést, kitölteni a XV. dossziét, osztályozásnak és cimkézésnek alávetni a vegyi anyagot. Szükség esetén a kockázatmenedzsment eszköztárának bevetésével (RMM = Risk Management Measures) korlátozásokat és tiltásokat, akár teljes betiltást kezdeményezni.

tartalomkezelő rendszer (angolul: CMS=Content Management System), egy szoftver, melynek segítségével dokumentumokat és más tartalmakat szervezhetünk és kezelhetünk. Dokumentációk átfogó tárolását is ilyen rendszerekkel végzik el. Weboldalakkal kapcsolatban arra utal, hogy az oldal tartalmának (szövegek, táblázatok, képek, linkek, stb.) módosítását mélyebb informatikai ismeretek nélkül is el lehet végezni.

ugróvillások, egyik legismertebb képviselőjük a Folsomia candida, talaj ökotoxikológiai tesztelésére elterjedten használt tesztorganizmus. Apró, fehérszínű talajlakó rovar, amely a talajlevegőt szívja, a talajban élő fonalas gombákkal táplálkozik, tehát a szennyezőanyagok belégzéssel, bőrkontaktussal és a táplálékláncon keresztül történő expozíciójára érzékeny.

Coordination of Information on the Environment = környezeti információk koordinációja. 1985 óta folyó európai project, melynek célja, hogy naprakész információval segítse a környezettel kapcsolatos döntéshozást és a környezetmenedzsmentet. A környezet állapotára vonatkozóan, elsősorban az alábbi információkat gyűjti és bocsátja rendelkezésre:
- konkrét területek és környezetek állapota,
- természetes területek földrajzi eloszlása és állapota
- természetes flóra és fauna földrajzi eloszlása, mennyisége és állapota
- a felszíni vizek mennyisége és földrajzi eloszlása
- a felszín borítottságának struktúrája és a talaj minősége
- környezetbe bocsátott toxikus anyagmennyiség
- természetes veszélyforrások listája
Két nagy területen végez aktív munkát:
- környezeti adatok egységes gyűjtése, feldolgozása és információcsere az EU-ban
- az EU-szintű döntésekhez szükséges adatok ®GIS adatbázisba gyűjtése.
http://en.wikipedia.org/wiki/
Coordination_of_Information_on_the_Environment

más programokat, szervereket feltörni, más gépébe bejutni, jelszavakat ellopni képes, azokat saját hasznára fordítva, másokat megkárosító, számítógépes bűnöző. A magyar szóhasználatban: krekker.

rákok, vízi ökoszisztémák vizsgálatához elterjedten használt tesztorganizmusok. Legismertebb képviselőjük a Daphnia, a vízibolha.

vegyi anyagok Kémiai Biztonsági Értékelése. A kémiai biztonsági értékelés egy eljárás, melynek célja, hogy meghatározza az adott anyag által jelentett kockázato(ka)t, és, az értékelés részeként, expozíciós forgatókönyveket dolgozzanak ki, amely magában foglalja a kockázat(ok) kezelésére vonatkozó kockázatkezelési intézkedéseket. A CSA végrehajtásához az I. melléklet tartalmazza az általános rendelkezéseket. A CSA a következő lépésekből áll:
1. Az emberi egészség tekintetében fennálló veszély értékelése
2. A fiziko-kémiai tulajdonságok emberi egészségre való veszélyeinek értékelése
3. A környezet tekintetében fennálló veszély értékelése
4. A perzisztens, bioakkumulatív és mérgező (PBT), valamint a nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív (vPvB) tulajdonságok értékelése.
5. Az expozíció értékelése
6. A kockázat jellemzése
Forrás: REACH I. melléklet

egy vagy egyidejűleg több vízgazdálkodási feladat (vízátvezetés, vízpótlás, belvízelvezetés, mezőgazdasági és egyéb vízszolgáltatás) ellátására alkalmas vízilétesítmény.

rendeltetése miatt zaj ellen különös védelmet igénylő létesítmények zajtól való fokozott megóvása érdekében kijelölt terület.

Forrás: a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet

ökotoxikológiai teszt, mely tesztorganizmusként jó csírázóképességű növényi magvakat alkalmaz. A teszt felhasználható vegyi anyagok, vizek, szennyezett környezeti elemek, hulladékok, veszélyes hulladékok akut toxicitásának vizsgálatára. A koncentráció-hatás vagy dózis-hatás görbe felvétele úgy történik, hogy a vizsgálandó víz, kivonat v. szilárd anyag hígítási sorába tesztmagvakat helyeznek, majd a csírázáshoz szükséges időtartamú inkubálás után, a csírázott magvak arányát, ill. EC₅₀ vagy ED₅₀ értéket határoznak meg, vagyis azt a koncentrációt vagy dózist, amely a magvak 50%-ának csírázását megakadályozta. A csírázásgátláson kívül, a csíranövény gyökerének és/vagy szárának növekedését is mérhetjük a teszt hosszabb idejű változatában. Magyarországon is szabványosított módszer szerint a fehér mustár (Sinapis alba) gyökér- és szárnövekedés-gátlását mérik a vizsgálandó anyag különböző hígításainak hatására. A gátlás mértékét kontrollközegben mért növekedés %-ában adják meg. Az eredményekből EC₂₀, vagy EC₅₀ érték határozható meg.

vegyi anyagok kémiai biztonsági jelentése. A kémiai biztonsági jelentés dokumentálja az anyag saját kémiai biztonsági értékelését készítményben, árucikkben, vagy anyagcsoportban.
Más szóval a kémiai biztonsági jelentés egy olyan dokumentum, ami részletezi a kémiai biztonsági értékelés eljárását és eredményét. A REACH I. melléklete tartalmazza a kémiai biztonsági értékelés végrehajtásához és a kémiai biztonsági jelentés elkészítéshez szükséges általános rendelkezésket.
Forrás: REACH I. melléklet

Toxikológiai és Ökotoxikológiai Tudományos Bizottság / Comité Scientifique de Toxicologie, Ecotoxicologie et l'Environnement /European Scientific Committee on Toxicity, Ecotoxicity and Environment (http://ec.europa.eu/health/ph_risk/committees/sct/sct_en.htm)

Egyike az Európai Unió tudományos bizottságainak. Az emberi egészségre és a környezetre ártalmas vegyi anyagok, biológiai vagy biokémiai anyagok toxicitásával és ökotoxicitásával összefüggő tudományos és technikai kérdésekkel foglalkozik.

technológiáknak alávetett, kezelt területekről mezőgazdasági területek, hulladéklerakók, meddőhányók, különféle depóniák, diffúz szennyezettség, in situ és ex situ talajremediáció, iszapszikkasztás, csapadék vagy öntözés eredményeképpen a felszínről lefolyó és/vagy a térfogaton átszivárgó, a talaj/szilárd fázis által meg nem kötött vizek. Összegyűjtésükről, elvezetésükről és kezelésükről a csurgalékvíz mennyiségétől és minőségétől függő technológiai megoldással kell gondoskodni. A felszínről lefolyó vizeket ővárkokkal, ővcsatornákkal és zsompokkal gyűjtik, a pórusokon átszivárgó vizeket dréncsövek alagcsövek, dréncső-rendszerek vagy drénréteg nagy vízvezető képességű homok és kavicsréteg segítségével gyűjtik majd megfelelő átmeneti tárolókba vagy kezelőberendezésre vezetik.

a csurgalékvizek összegyűjtés után szennyezőanyag-tartalmuktól függően úgy kezelendőek, mint bármely szennyvíz. Ha a csurgalékvíznek nincs szennyezőanyag-tartalma, akkor megfelelő előkezelés, például ülepítés után engedélyezett befogadóba vezethető, ha biológiailag bontható szennyezőanyag-tartalma van, akkor a biológiai szennyvíztisztítás bármelyik fajtája megfelel, de célszerű un. passzív remediációs módszert alkalmazni, melyek a környezetbe illeszthetőek és kezelésükre, fenntartásukra minimális költséget és munkát kell csak fordítani. Ilyenek a mesterséges lápok, az élőgépek, a reaktív résfalakhoz hasonló felszín alá épített, átfolyásos, szilárd fázisú biológiai reaktorok. Ha nem biodegradálható szennyezőanyagok vannak a csurgalékvízben akkor a szokásos fizikai-kémiai kivonási, eltávolítási módszereket, illetve fizikai-kémiai vagy biológiai stabilizálási, immobilizálási, szűrési módszereket alkalmazhatjuk. Itt is előnyt élveznek a passzív módszerek, különösen a nem toxikus szennyezőanyagok, például a vas eltávolítására.

Kémiai neve: 2-ciano-N-[etilamino)carbonil]-2-(metoxiimino) acetamid
Rövid neve: Cymoxanil
Kereskedelmi termék neve: Curzate 60 DF
CAS száma: 57966-95-7
Peszticid, típusa: fungicid (gombaölőszer)

Gyorsan kezd biodegradálódni (elsődleges bomlás), de mineralizációja lassú. Pontos biodegradációs útvonala a környezetben tisztázatlan. Természetes körülmények között fotodegradálódik és főként semleges és lúgos körülmények között könnyen és gyorsan hidrolizál, savasan sokkal lassabban vagy egyáltalán nem.

Emberi egészségre és a környezetre gyakorolt káros hatások: akut humán toxicitás (Akut tox. 4, H302), bőrszenzitizáló hatás (1A, H3179), szövetkárosító hatás (STOT RE Cat 2, H373), reprotoxikus, (Repr. Cat 2, H361d), vízi ökoszisztémára akut és krónikus toxicitást mutat (Aquatic Acute 1, H400, M=1, Aquatic Chronic 2, H411).

a szennyezett talajra vonatkozó magyar szabályozásban szereplő "kármentesítési szennyezettségi határérték", vagyis a talajremediáció célértéke, a szennyezőanyag célkoncentrációja. Meghatározása területspecifikus mennyiségi kockázatfelmérés alapján történik. Az elfogadható helyszínspecifikus kockázatból RQ=1 érték, a területhasználattól függő károsan még nem ható koncentrációk PNEC ismeretében visszafelel kiszámított környezeti koncentráció érték PEC. A rendelet definíciója szerint: Kármentesítési szennyezettségi határérték D: komplex értékelésen, a kockázatos anyagnak a környezeti elemek közötti megoszlására, viselkedésére, terjedésére vonatkozó méréseken vagy modellszámításokon, mennyiségi kockázatfelmérésen alapuló, a területhasználat figyelembe vételével, a kármentesítési eljárás keretében, hatósági határozatban előírt koncentráció, amelyet az emberi egészség és az ökoszisztémák károsodásának megelőzése, illetve megszüntetése érdekében a kármentesítés eredményeként el kell érni.

a daganatellenes szereket a kemoterápiában alkalmazzuk. A daganatellenes szerek meggátolják a gyorsan növekvő ráksejtek növekedését, szaporodását. Más gyorsan növekvő sejtekre is károsan hatnak, így a csontveló setkjeire vagy a hajhagymákra. Ez az oka a kemoterápia mellékhatásainak: a vérszegénységnek és a kihullott hajnak. A daganatellenes szereket az alábbiak szerint csoportosítjuk:

1. Alkilező szerek

1.1 Mustárnitrogén-analógok

1.2 Alkilszulfonátok

1.3 Etilén-iminek

1.4 Nitrozoureák

1.5 Epoxidok

1.6 Egyéb alkilező szerek

2. Antimetabolitok

2.1 Folsav analógok

2.2 Purin analógok

2.3 Pirimidin analógok

3. Növényi alkaloidok és egyéb természetes készítmények

3.1 Vinca alkaloidok és analógjaik

3.2 Podofillotoxin-származékok

3.3 Kolchicin-származékok

3.4 Taxánok

3.5 Egyéb növényi alkaloidok /természetes készítmények

4. Citotoxikus antibiotikumok és rokon vegyületek

4.1 Aktinomicinek

4.2 Antraciklinek és rokon vegyületek

4.3 Egyéb citotoxikus antibiotikumok

5. Egyéb daganatellenes szerek

5.1 Platina vegyületek

5.2 Metilhidrazinok

5.3 Monoklonális antitestek

5.4 Fotodinámiás terápiában használt szerek

5.5 Protein kináz gátlók

5.6 Egyéb daganatellenes szerek

5.7 Daganatellenes szerek kombinációi

Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/ATC_code_L01

egységes atomi tömegegység, más néven Dalton. 1 dalton (Da) megállapodás szerint a ¹²C atom (a szén legstabilabb izotópja) tömegének egy tizenketted része. Egy hidrogénatom atomi tömegegysége megközelítőleg 1. A Da és a gramm közötti összefüggés: 1g = 6,022 141 79 x 10²³ Da.

Daltonban az atomok és molekulák abszolút tömegét szoktuk megadni. Az abszolút tömegértéken kívül a kémiában használatos a relatív moláris tömeg is, mely valamely vegyület egy molekulája tömegének és egy ¹²C szénatom tömege 1/12-ed részének a hányadosa, tehát dimenzió mentes szám.

a Daphnia, a vízibolha az egyik legelterjedtebb vízi tesztorganizmus. Két faja népszerű, mint ökotoxikológiai tesztorganizmus: a Daphnia magna és a Daphnia pulex.

Teszteléshez a laboratóriumban nevelt harmadik generáció alkalmazható. A D. pulex, a kis vízibolha, kisebb méretű és a lágyabb vizet is tolerálja.

A víz minősége az egyik legfontosabb faktor a tesz kivitelezése során. A víz nem tartalmazhat klórt, halogénezett szerves vegyületeket, nehézfémeket és szerves makro- és mikroszennyezőanyagokat. Ahol jó minőségű vezetékes- vagy kútvíz van, ott csak kisebb fokú víztisztításra van szükség. Ahol rossz minőségű a víz, ott komolyabb, esetleg többlépcsős víztisztításra van szükség; szűrésre, desztillációra. A minták hígítására használt víznek azonos minőségűnek kell lennie a Daphnia fenntartására szolgáló vízzel.

Referenciaanyagként Na-pentaklórfenolt szoktak alkalmazni. A referencia vegyület toxikus hatására adott válaszból következtethetünk a tesztorganizmus egész­séges állapotára és a tesztkörülmények megfelelő voltára. Referenciaanyagként Na-pentaklórfenolt szoktak alkalmazni. A referencia vegyület toxikus hatására adott válaszból következtethetünk a tesztorganizmus egész­séges állapotára és a tesztkörülmények megfelelő voltára.

A teszteléshez 10 db 24 órásnál nem idősebb újszülöttet használunk. Az állatkákat 100 ml tesztoldatot tartalmazó 125 ml-es edénybe helyezzük. A tesztelendő vegyi anyag 5 különböző koncentrációját vizsgáljuk, ehhez adódik a negatív kontroll és a referenciaanyag. Általában 3 ismétlés szükséges a megfelelő minőségű eredményhez.

Az állatkák halálát nehéz megállapítani, ezért végpontként a mozgásképtelenséget illetve mozdulatlanságot használjuk. Akkor tekinthető mozdulatlannak egy vízibolha, ha üvegpipettával vagy üvegrúddal megpiszkálva sem mozdul meg. A mérést 24 óra és 48 óra elteltével végezzük. Az akut teszt során nem etetjük az állatokat. Optimális hőmérséklet 20 ^oC, a megvilágító fény intenzitása 540 - 1000 lux közötti érték lehet, 16 órás megvilágítást 8 óra sötétség követ. A pH: 7,0-8,6 között változhat, az oldott oxigén koncentrációja 60-100 %.

A 48 órás akut teszt jól alkalmazható „tiszta” vegyi anyagok veszélyességének felmérésére, vegyi anyagok keverékeire, szennyvizekre és más elfolyó vizekre, veszélyes hulladékokra.

Az egyes Daphnia fajok és változatok érzékenysége nagymértékben eltérhet egymástól, ezért igen fontos a tesztorganizmus azonosítása és megadása. Ha különböző laboratóriumok eredményeit össze akarjuk hasonlítani, akkor azonos klónból származó állatokat kell alkalmazni.

A teszt előnye, hogy kivitelezése nem költséges, magának a tesztnek a környezeti- és egészségkockázata kicsi, időigénye szintén kicsi. Hátránya, hogy kényes a víz minőségére és egyes esetekben túlzott érzékenységet mutat.

a 21 napos krónikus Daphnia (vizibolha) teszt során az állatok túlélésén kívül növekedésüket és szaporodásukat is vizsgálhatjuk.

A viszonylag hosszú idejű teszt során az állatok etetéséről gondoskodni kell. Általában algákat és laboratóriumonként eltérő adalékokat alkalmaznak.

A teszt kivitele lehet szakaszos vagy folytonos. A szakaszos kísérletet rendszeresen frissíteni kell. A folyamatos átfolyást biztosító kamra egyik előnye, hogy hígítással állandó összetételű és minőségű közeget produkál, nem kell frissíteni, így az átrakással nem sérülhetnek meg az állatok, mint a szakaszos frissítésnél.

Egy módosított változat a Ceriodaphnia dubia fajt alkalmazza a krónikus teszthez. A C. dubia kisebb méretű, mint a D. magna, gyorsabban szaporodik, így a teszt ideje lerövidül, kisebb edényben, kisebb költséggel oldható meg. A kis méret viszont ügyesebb kezet, esetleg mikroszkóp alatti munkát igényel.

Ez a faj is igényes a táplálékra, olyan összetételű táplálék szükséges, mely a viszonylag hosszú idő alatt is biztosítja a tesztállatok egészségét, fejlődését és szaporodását.

A krónikus teszt szintén 10 állatot alkalmaz, minimum 2 ismétlésben, 100 ml-es edényben 80 ml tesztoldattal, 21 napon keresztül. A hőmérséklet 20 ^oC, a megvilágító fény intenzitása 600 lux, 16 órás megvilágítást 15−30 perces átmenet biztosításával 8 órás sötétség követ. Az oldott oxigén koncentráció 40-100%, külön levegőztetés nem szükséges. A végpontok a túlélés, a növekedés és a szaporodás.

vízibolha, az egyik legelterjedtebben alkalmazott ökotoxikológiai tesztorganizmus vegyi anyagok vízi ökoszisztémákra gyakorolt hatásának mérésére. Két faját is alkalmazzák: a Daphia magnát és a Daphnia pulexet. Mind akut, mind krónikus teszt végezhető velük, az teszt végpontja általában az immobilizáció mozdulatlanság, mely vizuálisan nem különböztethető meg a pusztulástól.

1,1-diklór-2,2-bisp-klórfenil-etán, a DDT biológiai bomlásának terméke.

1,1-diklór-2,2-bisp-diklór-difenil-etilén, a DDT biológiai bomlásának terméke.

nagy sávszélességet megvalósító modern memóriatípus, alkalmazásával duplázódik az adatátviteli arány, a memóriabusz frekvenciájának növekedése nélkül, így egyetlen óraciklus alatt az adatbusz szélessége kétszeresének megfelelő adatmennyiség olvasható ki belőle
64 bit egyszerre történő átvitele esetén a DDR SDRAM ad egy átvitel arányt (memória busz / óra arány) × 2 (kettős arány) × 64 ( az átvitt bitek száma) / 8 (a bitek száma). Például, ha egy busz frekvenciája 100 MHz, a DDR-SDRAM ad egy felső határt az átvitel arányra: 1600MB/s .

Ahogy a DDR-t helyettesítette az újabb DDR2, a régebbi változatra néha a DDR1 jelölés utal. A DDR és a DDR2 nem kompatibilis egymással.
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/DDR_SDRAM

a hagyományos DDR memóriák következő generációja. Jellemzői a lényegesen nagyobb sebesség, nagyobb sávszélesség, alacsonyabb teljesítmény-felvétel és javított hőleadás. A DDR2 memóriákat az Intel legújabb chipkészletei (915G és 925X) támogatják.

diklór-difenil-triklór-etán, a DDT első modern peszticid, nagy hatású rovarméreg, melyet nagy mennyiségben alkalmaztak az egész világon, mielőtt még ismerték volna káros hatásait, és perzisztens természetét. Az élő szervezetben felhalmozódhat, károsítja a szervezetet, a táplálékláncokat. Természetes bomlástermékei a ®DDE és ®DDD.
Igen perzisztens vegyület, felezési ideje talajban 15 évre tehető, a talajokban nagymértékben immobilizálódik. Felszíni vizekben 10-30 napos felezési idővel lehet számolni. Tipikusan biomagnifikációra hajlamos vegyület, főleg a zsírszövetben halmozódik fel. A tápláléklánc csúcsán lévő ragadozó madarak vannak kitéve a legnagyobb kockázatnak. Számuk csökkenése és kihalásuk veszélye összefüggésben áll a DDT használatával. A vízi ökoszisztéma érzékenyebb tagjait, ragadozóit is nagymértékben veszélyezteti, halakat, rákokat. Betiltása elsősorban ökológiai hatásai miatt történt, emberre mérsékelten veszélyes anyagnak minősítette mind a WHO, mind az US-EPA. Elsősorban krónikus hatásai miatt jelent veszélyt, főleg a májat és a reproduktívitást veszélyezteti.
gyártását és felhasználását mindenütt a világon betiltották, az USA-ban 1970-től került tiltó listára. Az európai gyártók is egyöntetűen leálltak a termelésével. Újabban bizonyos alkalmazások kivételt élveznek: például nagy tömegek éhhalálával fenyegető sáskajárás és a malária-szúnyog ellen, mint egyetlen hatékony szer, bevethető.
A DDT, DDD és DDE együttes háttérértéke Magyarországon talajban: 0,1 mg/kg, felszín alatti vízben: 0,0001 μg/liter. A szennyezettségi határérték talajban: 0,2 mg/kg, felszín alatti vízben: 0,001 μg/liter.

vegyészmérnöki és biotechnológiai szövetség Németországban, mely a vegyipari és biotechnológiai kutatás és fejlesztés támogatására jött létre.

a decibel (dB) két mennyiség arányának logaritmikus mértéke, amit széles körben használnak az akusztika, a fizika és az elektronika területén. A decibelt széles körben használják a hang erősségének mérésére. A decibel mértékegysége és dimenziója egy, hasonlóan a százalékhoz.

Szélsőségesen nagy és kicsi értékek összehasonlítását teszi lehetővé, egyszerű összeadásra és kivonásra egyszerűsíti le az arányokkal való műveleteket.

A zajszint (zajteljesítményszint) mérésére szolgáló egység a decibel, dB.
A dB(A) mértékegység (A)-tagja egy szabványos, elektronikus zajszűrő használatára utal, amely az átlagos emberi hallás hangmagasság-érzékelését utánozza a mérőműszerben. A mélyebb hangok tartományában fülünk egyre érzéketlenebb, ezért a kisebb frekvenciákon nagyobb zajszint engedhető meg. Az (A) jelű súlyozó szűrő használatával az egyetlen adattal meghatározott mérési eredmény a határértékkel könnyen összevethető.

Források:

http://www.animations.physics.unsw.edu.au/jw/dB.htm

Zajosak vagyunk, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest

szélerózióként is emlegetett folyamat, melynek szakaszai a lehordás, a koptatás, a felhalmozás és üledékképzés. Mértékét és jellemzőit a szél ereje, iránya és a felszín anyaga, borítottsága határozza meg. A széleróziónak leginkább kitett területek a sivatagok, és a fagy aprózó hatásnak kitett területek. A sivatagos területeken akár a tengerszint alá is koptathatja a szél a felületet. Magyarország talajainak kialakulásában nagy szerepet kapott a jégkorszakban az északi glaciális által érintett területekről a szél által ideszállított és itt felhalmozott lösz. A talajfelületről történő elhordás a talajpusztulás egyik formája, főként a homokos és láptalajokat érinti. A lerakás is károkat okozhat, amennyiben befedi a növények felületét vagy teljesen eltemeti azokat. A szélerózió ellen a talaj kötöttségének, nedvességtartalmának és növényi borítottságának növelésével tudunk védekezni.

di-(2-etilhexil)-ftalát

lásd demonstrációs technológia

a demonstrációs technológiák teljes méretben első ízben alkalmazott technológiák, melyek célja az alkalmazás körülményeinek kidolgozása, kipróbálása, bemutatása és részletes követése. Egy új technológia demonstrációs fázisa a fejlesztés-tervezés és a rutinszerű, piacon is értékesíthető alkalmazás közé esik. A demonstrációs alkalmazás során gyűjtött információ alapján verifikálható a technológia. Egy technológia demonstrációját általában kutatás-fejlesztési projektekből szokták finanszírozni és tudományos igényességgel követni, monitorozni és értékelni. A MOKKA szóhasználatában az innovatív remediációs technológiák adatbázisba kerülésének a feltétele egy jól dokumentált demonstráció. Vannak olyan adatbázisok, például az EURODEMO adatbázis és a US-EPA talajremediációs adatbázisai, melyek kimondottan a demonstráción átesett új technológiákat gyűjtik össze és teszik közzé.

a hulladéklerkókban tárolt szerves anyagból az anaerob mikroorganizmusok metánt állítanak elő, amit összegyűjtve hasznosítani lehet (kell).

A hulladéklerakóban deponált anyag a környezeti hatások és a hulladéktömeg konszolidációjának hatására átalakul. Az átalakulás dezintegrációs bomlási folyamat, amit befolyásol az atmoszféra (az oxigén jelenléte vagy hiánya), a depóniára hulló, illetve bejutó csapadék mennyisége, a hulladék nedvességtartalma, összetétele, homogenitása a tárolótér magassága, a depónia kialakítása és a mikroorganizmusok tevékenysége.

A külső hőmérséklet csak a felső rétegekre gyakorol hatást, mélyebben már a biokémiai reakciók által beállított hőmérséklet uralkodik. A hulladéklebomlási folyamat eredményeként biogáz és csurgalékvíz keletkezik. 1 kg szerves anyagra vonatkoztatva 0,6–1 m³ depóniagáz, más néven lerakógáz keletkezik.

A depóniagáz minősége függ a depónia korától és a lerakott anyagok változó összetételétől a depóniagáz képződése gyakran a lerakóhely lezárását követő 25–30 évben is eltart. Általánosságban a depóniagáz összetétele a következő:

-     45–55% metán,

-     30–40% szén-dioxid,

-     0,1–8% szén-monoxid, nitrogén,

-     0-1% oxigén,

-     kénhidrogén, illékony zsírsavak, merkaptánok, stb. (ppm nagyságrendben),

-     ugyanakkor megjelenik kísérőként a vízgőz is.

egy jól működő hulladéklerakónál alapvető feltétel, hogy a gázképződés és gázmentesítés ellenőrzött körülmények között történjék annak érdekében, hogy megelőzzük a depóniagáz nemkívánatos kijutását az atmoszférába, illetve a környező talajrétegekbe. A keletkező gáz ellenőrzött gyűjtése illetve elvezetése fontos, mert:

-     a nagy nyomású gáz kitöréseket okozhat a lerakóban;

-     a gáz kiszivárgása a vegetáció pusztulását idézheti elő, aminek a következménye, hogy a rekultivált felszínen  jelentősen nő az erózió veszélye;

-     toxikus hatása lehet;

-     a tartós gázkibocsátás a hulladéklerakó közvetlen szomszédságában lakók egészségét veszélyeztetheti;

-     kellemetlen szaghatást okoz;

-     a keletkező metán a levegővel keveredve robbanókeveréket alkot;

-     a keletkezett gáz olcsó energiaforrás, ezért gyűjtése célszerű,

-     a metán a legveszélyesebb üvegházhatással bíró gáz, mely nagyban hozzájárul a globális felmelegedéshez.

A gázellenőrző és gyűjtő rendszer lehet aktív vagy passzív. Passzív rendszerben a hulladéklerakóban kialakuló természetes gáznyomás a gázmozgás hajtóereje. Aktív rendszerben mesterséges vákuum segíti elő a gázkinyerést a lerakóból.

Az elvezetett gáz kezelése történhet:

-     kiszellőztetéssel a légkörbe (nem környezetbarát megoldás);

-     kéntelenítés biológiai mosóban, majd szén-dioxid eltávolítás nyomásváltoztatásos adszorpciós eljárással, gyűjtés, hasznosítás;

-     nagynyomású vizes mosással (szén-dioxid-, kén-hidrogén-, por- és mikroorganizmus-mentesítés céljából), melyet a vízgőz kondenzáltatása követ a gáz nedvességtartalmának csökkentése érdekében; gyűjtés, hasznosítás;

-     hasznosítás nélkül fáklyázással, vagyis helyszíni elégetéssel.

Hasznosítási lehetőségek közül elsődleges a lerakónak és kiszolgáló létesítményeinek az energiaellátása (gázmotorokban történő elégetéssel), de szóba jöhet a villamosenergia- és a melegvíz-előállítás (blokkfűtőerőművekkel) is. Ezeken túlmenően az előkezelt gáz betáplálható a földgázt szállító helyi gázhálózatba.

egy vegyi anyag azon legkisebb koncentrációja, melyet nagy biztonsággal meg lehet különböztetni a nullától.

Lásd még kimutatási határ

a detergensek olyan szerves szintetikus vegyi anyagok, melyek általában egy poláros és egy nem poláros molekularészből állnak, ennek köszönhetően vízben oldhatatlan zsírszerű anyagok kvázi oldódását, helyesebben emulgeálását segítik elő, oly módon, hogy a nem poláros, vagyis hidrofób rész a zsírszerű anyaghoz kötődik, a hidrofil molekularész pedig a vízben való oldódást segíti elő micella.

1. Funkciójukat tekintve a detergensek lehetnek nedvesítőszerek, mosószerek, emulgeálószerek, felületaktív anyagok tenzidek, kapilláraktív anyagok, habképző szerek.

2. Felhasználásuk szerint lehetnek: mosó- és tisztítószerek, ipari adalékok, nedvesítőszerek, háztartási vegyi anyagok vagy építőipari anyagok, festékek és fehérítőszerek alkotóelemei.

3. Kémiai szempontból lehetnek: anionos detergensek, nem ionos detergensek, kationos detergensek és egyebek, pl. zeolit A, polikarboxilátok, perborátok.

4. Viselkedésük a környezetben befolyásolja környezeti kockázatukat. A biológiai szennyvíztisztítás során történő eltávolíthatóságuk biodegradálhatóságuknak, abszorbeálódóképességüknek, abiotokus bomlásuknak pl.fotodegradáció, esetleg kicsapódásuknak köszönhető. Felszíni vizekben megoszlásuk a víz és a szilárd fázisok lebegőanyag, üledék között meghatározza felhalmozódásukat és káros hatásaik megnyilvánulását. Bonthatóságukat a felezési idővel, káros hatásukat az EC₅₀ és/vagy NOEC értékkel jellemzik.

5. Hatásaik a környezetben: esztétikai károk felszíni vizeken habképződés; direkt hatásuk főleg a vízi ökoszisztémák érzékenyebb tagjait érintik mérgezés, de a talaj ökoszisztémáját is károsíthatják szennyvíziszap talajon elhelyezése, üledék talajra jutása áradáskor; indirekt hatásukkal más kockázatos anyagok hozzáférhetőségét megváltoztatva növelik a környezeti kockázatot, pl. vízbázisokba beoldódás vagy a biológiai hozzáférhetőség növelésével. 6. Kimutatásukra környezeti elemekben és vizsgálatukra magyar és nemzetközi szabványok léteznek: általánosan használt módszer a gázkromatográfia GC és a folyadékkromatográfia HPLC, az anionos detergenseket metilénkék indikátoroldattal MBAS: metilénkék-aktív vegyületek, a nemionosakat egy bizmutfogyáson alapuló analitikai módszerrel BiAS = bizmut-aktív vegyületek, az anionosakat pedig, munkaigényes extrakciós lépések után egy kék-festékanyag segítségével DBAS: diszulfinkék-aktív vegyületek mutathatjuk ki. A biodegradálhatóság vizsgálatánál megkülönböztetünk laboratóriumi tesztelést, szennyvíztisztítóban és a komplex ökoszisztémában szimulációs tesztek történő tesztelést, melyek eredménye a mikrobaközösségek adaptációja miatt nagy különbségeket mutathat. Toxicitásuk jellemzése szintén történhet laboratóriumi és szabadföldi vizsgálatok alapján. Ld. még lágy detergensek, kemény detergensek.

az Európai Bizottság Vám és Adóügyi Bizottsága.

egészség- és fogyasztóvédelmi főigazgatóság, az Európai Közegészségi Szövetség, (= European Public Health Alliance: http://www.epha.org egyik csoportján belül: SCHER = Scientific Committee on Health and Environmental Risks: http://ec.europa.eu/health/ph_risk/committees/04_scher/04_scher_en.htm)

cukorbetegség, orvosi nevén Diabetes mellitus. A cukorbetegek vérében a normálisnál magasabb a vércukorszint, vagy azért mert szervezetükben nem termelődik elég inzulin, vagy azért, mert a szervezet nem reagál megfelelően az inzulinra. Az inzulin egy hormon, mely a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteknek nevezett sejtjeiben termelődik. Az inzulin ahhoz szükséges, hogy a glükózt a szervezet felvegye a vérből. Ha ez nem történik, meg akkor a vér cukorszintje megemelkedik.

geológiai és óceánográfiai szakkifejezés, mindazon kémiai, fizikai vagy biológiai folyamatok összességét jelenti, amelyek az üledékekre hatnak a leülepedés után egészen az üledékek átalakulásáig, a metamorfózis kezdetéig, melynek eredményeként a laza üledékből üledékes kőzet alakul ki. A folyamat alacsony hőmérsékleten és nyomáson zajlik és megváltoztatja a kőzet eredeti ásványi összetételét és textúráját. A diagenezis és metamorfózis közötti átmenet fokozatos, a metamorfózis magasabb hőmérsékletet és nyomást igényel, mint a diagenezis.

ételekkel, táplákozással, diétás étrenddel foglalkozó tudományág, a helyes étkezést biztosító szakma. A dietetikus feladata, hogy megfelelő étkezéssel biztosítsa a lehető legjobb egészségi állapotot. Tervezi és ellenőrzi az ételek elkészítését, módosított diétákat állít össze, megadja a mesterséges tápláláshoz szükséges összetevőket.

nagyobb területen diffúzan szétszórt szennyezőanyag, mely származhat diffúz szennyezőforrásból vagy szétszóródhat transzportfolyamatok eredményeképpen mind pontszerű, mind diffúz forrásokból kiindulva. Tipikus diffúz szennyezettség a savas eső, ipari tevékenységből az atmoszférában terjedő és a levegőből leülepedő vagy kicsapódó szennyezőanyag fémfeldolgozás, olvasztók, égetők kéményei, stb. a mezőgazdasági tevékenyégből eredő szennyezettségek nagy része növényvédőszerek, nitrát- és foszfát, stb. vagy a városokból származó csapadékvizek.
A diffúz szennyezettség kockázatmendzsmentje speciális eszköztárat igényel, ilyenek a távérzékelés, a GIS-alapú szennyeződéstérképek és terjedési modellek és a probléma vízgyűjtőszinten történő kezelése.

a diffúz szennyezőforrás nem-pont forrás, vagyis nem diszkrét pontokhoz és kibocsátásokhoz kötődő tevékenységekkel függ össze. A diffúz szennyezőforrások nagy kiterjedésben és szétszórtan jelentkeznek, általában jellemző rájuk a nagy felület/térfogat arány. További jellemzői, hogy gyakran nem különböztethetőek meg az elsődleges és másodlagos források, vagyis a transzport során keletkező szennyezettség, mint másodlagos forrás szerepel a további folyamatokban.
A diffúz szennyezőforrások kockázatmenedzsmentje a pontforrásoktól eltérő módszereket igényel. A kockázat felméréséhez és jellemzéséhez szükséges szennyeződéstérkép és terjedés-modellezés GIS-alapú és általában vízgyűjtőszintű. Fontos szerepe van a távérzékelésnek és az előrejelzéseknek. A kockázat csökkentését elsősorban megelőzéssel érhetjük el, a már létező szennyezettség kockázatcsökkentésére in situ, természetközeli módszereket alkalmazhatunk.
A diffúz szennyezőforrás eredete szerint lehet
1. az atmoszféra által terjesztett illetve abból kiülepedett égéstermékek, fémfeldolgozó-ipar levegőbe történő kibocsátásai, stb.;
2. felszíni vízek által szállított szétszórt, pl. bányászati hulladékok, letakaratlan, izolálatlan hulladéklerakatok, tározók, atmoszférából leülepedett városi por, mezőgazdasági talajok agrotechnikai eredetű szennyezettségei: műtrágyák, növényvédőszerek, stb.;
3. felszín alatti vízek által szállított beszivárgó csurgalékok, agrotechnikákból eredő szivárgó vizek, kezeletlen szennyvizek, stb.; és 4. közvetlenül a talajra került és ott maradó szennyezettség ipari, bányászati, mezőgazdasági eredetű közvetlenül a talajra juttatott anyagok vagy atmoszférából és áradással talajra került.
A diffúz szennyezőforrások lehetnek elsődlegesek vagy másodlagosak. Elsődlegesről beszélünk, amikor a források szétszórtan és nagy számban fordulnak elő, fűtés, közlekedés, ipar, mezőgazdaság és a szennyezettség azt a környezeti elemet érinti, ahova a kibocsátás történt. Másodlagos diffúz szennyezőforrásról akkor beszélünk, ha az eredettől függetlenül tehát mind pont, mind diffúz forrásból származhat, a hulladék menedzsment hiánya vagy a szennyezőanyag természete miatti transzport okozza a diffúz szennyezettséget. Ezek közül a legjellemzőbbek az atmoszférából történő lecsapódás és kiülepedés, a felszíni vizek üledékében felgyűlő szennyezettség, mely elsősorban az ülepedési zónákat és az áradásos területeket veszélyezteti, valamint a felszín alatti vizek oldott szennyezőanyag szállítása, mely az ivóvíz-bázisokat veszélyezteti.

az alkalmazott meteorológia azon ága, mely a légszennyező anyagok terjedése, hígulása és felhalmozódása szempontjából döntő fontosságú meteorológiai elemek és tényezők meghatározásával és vizsgálatával foglalkozik.
Forrás: Környezettechnika, Barótfi István (ED.), Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 2000

Diffuse Pollution of Mining Origin = bányászati eredetű diffúz szennyezettség, EU-Life Projekt, melynek célja, hogy a bányászati, elsősorban toxikus fémek bányászata során keletkező és visszamaradó diffúz szennyezettséget és diffúz szennyezőforrásokat kezelje, kidolgozza a megfelelő eljárást a kockázat felmérésére és a kockázat kezelésére. A francia-magyar-belga kooperációban végzett kutatások során kidolgozták és demonstrálták az optimális megoldásokat: GIS-alapú, vízgyűjtőszintű terjedési modell és kockázatfelmérés alapján kell tervezni a szükséges kockázatcsökkentési eljárásokat, melyek kiterjednek a diffúz szennyezőforrások stabilitásának növelésére, ezáltal kibocsátásuk csökkentésére és a transzportútvonalak gátlására. A diffúz források kibocsátásának csökkentésére kémiaival kombinált fitostabilizációt, a víz által szállított oldott és szilárd állapotú szennyezőanyag kezelésére aktív és passzív vízkezelési eljárásokat építettek be a komplex technológiai javaslatba. A projektben kidolgozott integrált technológia demonstrációjára a franciaországi salsigne-i aranybánya remediálása során került sor, a magyar modellterületen, Gyöngyösorosziban az ólom-cink-bánya területén már folynak a szabadföldi kísérletek, a bányabezárást követő remediáció során kerül majd alkalmazásra.

Német Szabvány