Lexikon

az a terület vagy térrész, ahol jogszabályokban meghatározott mértékű környezetre gyakorolt hatás a környezethasználat során bekövetkezett vagy bekövetkezhet.

a környezetre jelentős hatás gyakorló tevékenységek megkezdése előtt kell végezni.

légszennyező forrás környezetében lévő más szennyeződési folyamatból származó immisszió, amelyhez a figyelembe vett forrás hatása hozzáadódik. Megkülönböztetünk globális-, kontinentális, regionális és települési háttérszennyezettséget.
Forrás: MSZ 21460/2–78

a környezeti zajforrás hatásterületén a vizsgált forrás működése nélkül, de a forrás típusának megfelelő zajterhelés.

Forrás: a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet

reprezentatív érték, ami az egyes anyagoknak, az anyagok egy csoportjának vagy indikátornak − a földtani közeg figyelembevételével − az adott felszín alatti víztestben vagy víztestcsoportban jellemző koncentrációja, illetve az indikátor értéke, mely az ember által nem, vagy csak csekély mértékben megváltoztatott, zavaró hatásoktól mentes körülmények fennállása esetén fordul elő.

olyan természeti csapás vagy emberi tevékenység okozta hirtelen esemény (robbanás, közúti baleset stb.) amely a lakosságot és a környezetet veszélyeztető szükségállapot kialakulásához vezet.

természeti csapás vagy emberi tevékenység miatt előálló vészhelyzet.

az angol Hazard and Operability Study = veszély és működtethetőségi tanulmány rövidítése.

a lakóterületek és szolgáltató üzemek szennyvizét jelenti, amely főleg emberi anyagcseréből és háztartási tevékenységből származik.

a háztartásokban használt vegyipari termékekre alkalmazott gyűjtőfogalom. Felhasználásuk szerint lehetnek mosó- és mosogatószerek, tisztítószerek ragasztók, autóápolási cikkek stb. A mosó- és tisztítóhatást a felületaktív anyagok, a detergensek biztosítják. A felhasználási célnak megfelelően tartalmaznak még savakat, lúgokat, szerves oldószereket, ásványi őrleményeket stb. Kémiai szempontból vegyes összetételű vegyi anyag csoport. hatásukat tekintve a szerek között sok az irritáló, ill. maró hatású anyag. A nagy foszfáttartalmú mosószerek felszíni vizekbe kerülve eutrofizációt okoznak. A háztartási vegyi anyagok környezeti kockázata nagy, annak ellenére, hogy veszélyességük kicsi, legfeljebb közepes. A nagy környezeti kockázat a háztartási vegyi anyagok teljeséletciklus felmérése során válik világossá és mennyiségileg jellemezhetővé. A háztartási vegyi anyagok gyártásából adódó kibocsátás kicsi, vagy csökkenthető modern gyártástechnológia, de felhasználásuk során és hulladékként nagy kibocsátással kell számolnunk, nagy a felhasznált mennyiség is, tehát a környezetbe kikerülő összmennyiség nagy, ráadásul diffúz és kontrollálatlan, emiatt mind az ökoszisztémát, mind az emberi egészséget veszélyeztetik

klordifluormetán, HCF₂Cl. Hűtőfolyadékként alkalmazott gáz, melyet légkondicionálókban, hűtőszekrényekben elterjedten alkalmaztak. Mivel az ózon-réteg károsodását okozó üvegházhatású gázról van szó, használata visszaszorulóban van. A vegyiparban szerves fluorvegyületek prekurzoraként is kiterjedten használják.

nagy sűrűségű lipoprotein

High Density Nonaqueous Phase Liquid = nagysűrűségű nem vizes fázisú folyadék, lásd DNAPL.

nagysűrűségű polietilén (High-density polyethylene = HDPE), amit elsősorban telejesflakonok, háztartási vegyszer- és tisztítószer flakonok, flakonok zárókupakjának és játékok készítésére használják.

Speciális környezetvédelmi alkalmazásuk a HDPE fóliák, melyek olyan nagy sűrűségű polietilén fóliák, amelyek izolálásra, így vízzáró létesítmények (tározók, medencék, tavak, hulladéklerakók stb.) vízzárási, szigetelési problémának megoldására alkalmasak. A fóliák különböző vastagságban 0,6−3,0 mm kerülnek forgalmazásra, a tekercsek szélessége 5,1 m illetve 8,0 m. A termékek sima vagy érdesített felülettel rendelkeznek, így alkalmasak rézsüoldalak szigetelésére is. A lemezek toldása hegesztési eljárással történik.

az angol hackerből magyarított kifejezés olyan programozásban jártas embert jelöl, aki képes más programokat, szervereket feltörni, más gépébe bejutni, jelszavakat ellopni. A hacker általában károkozás nélkül kutakodik más rendszerekben, majd értesíti a tulajdonost a hiányosságokról, tehát nem bűnöző szándékkal teszi mindezt.

földterület méréséhez használt mértékegység, nem része az SI mértékegység-rendszernek, de használható.

1 ha = 10 000 m² = 10⁴ m² = 0,01 km² Egy hektár egy 100×100 méteres területnek felel meg. Az ár százszorosa.

A hektár mértékegységet elterjedten használják a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a várostervezésben. Elterjedtségét indokolja, hogy emberi léptékekkel arányos érték, a négyzetméter és a négyzetkilométer közötti milliószoros eltérést jól kitölti.

Átváltását a táblázat segíti.

a helyes laboratóriumi gyakorlat (GLP) egy olyan minőségügyi rendszer, amely a nem-klinikai egészségügyi és környezetbiztonsági vizsgálatok tervezésével, végrehajtásával, ellenőrzésével, nyilvántartásával, archiválásával és jegyzőkönyvezésével kapcsolatos szervezéssel és körülményekkel foglalkozik.
http://www.oecd.org/findDocument/0,2350,en_26...

vegyi anyagok illékonyságára jellemző állandó, amely jellemzi a vegyi anyag környezetben való viselkedését, terjedését, megadja a folyadékfázis és gázfázis közötti megoszlását, ill. a folyadékfázisból gázfázisba átkerülő mennyiségét, felszíni vízből való elpárolgás, szennyvíz levegőztetése vagy sztrippelés esetén.
Henry = p * M / c, ahol
Henry: Henry állandó Pa*m³/mol;
p: gőznyomás Pa;
M: molekulatömeg g/mol;
c: oldhatóság mg/liter.
A folyadék- és gázfázis közötti megoszlást jellemző megoszlási hányados
K_foly-gáz = Henry / R * T képlettel adható meg, ahol
R: gázkonstans Pa*m³/ mol*^oK;
T: hőmérséklet ^oK,
K_foly-gáz: az anyag folyadék-gáz közötti megoszlási hányadosa -.
Ezt a K_foly-gáz megoszlási hányadost "dimenzió nélküli Henry állandó"-nak is szokták nevezni.

HERA = Human and Environmental Risk Assessments, azaz háztartási tisztitószerek összetevőinek környezeti és emberi egészségkockázat felmérése. Ez egy önkéntes ipari program, amit a háztartási vegyi anyagok előllítói és az ehhez szükséges alapanyagokat gyártó ipari vállalatok közösen hoztak létre 1999-ben.

gyomirtószerek. Lásd még peszticidek.

elszín alatti víztartókban található vagy onnan származó, a kútfejen - a kút maximális vízhozama esetén -, forrás esetében a kifolyásnál mért 30 °C fokos vagy annál melegebb víz.

a hévíz felszínre hozatalát, kezelését és a fogyasztás (felhasználás) helyére történő eljuttatását szolgáló vízilétesítmények összessége.

járművek, ipari berendezések hidraulikus rendszereiben alkalmazott erőátviteli folyadékok, melyeknek hatékonyan kell erőt és nyomást átadniuk, ezért viszonylag összenyomhatatlannak kell lenniük, továbbá szabadon kell folyniuk, kielégítően kell kenniük a szivattyút, de nem szabad könnyen kijutniuk a rendszerből. Legelterjedtebben kis viszkozitású kőolajtermékeket használnak (Forrás: Olajipari értelmező szótár). Korábbi években jó hidraulikai tulajdonságai miatt - mára már betiltott - poliklórozott bifenilek (PCB) terjedtek el erre a célra.

szennyezett talajoknál és in situ talajkezeléskor alkalmazott megoldás, melynek célja a folyékony szennyezőanyag és/vagy a szennyezett talajvíz tovaterjedésének megakadályozása a szennyezett területen létesített depresszió segítségével. Ez állandóan szivattyúzott víznyerőkutakkal oldható meg, olyan sűrűségben elhelyezve, hogy a szennyezett területen egyenletesen nyomáscsökkenés alakuljon ki. Ezzel megváltozik a talajvíz áramlás iránya, visszatartható a szennyezett területről származó víz tovaterjedése.

lásd talaj vízáteresztő képessége.

a hidrogén üzemanyag-cellás járművekben a hidrogént a levegő oxigénjével elégetik elektromos energiatermelés céljából. Az így nyert elektromos energiával hajtják a jármű elektromos motorját. A hidrogén származhat földgázból, hulladék gázosításból, mikrobiológiai technológiából vagy elektrolízissel történő vízbontásból.

Egy másik megoldás, amikor a hidrogént elektrolízis segítségével nyerik a vízből. A vízből szétválasztott hidrogént és oxigént egy robbanómotorba vezetik a szívórendszeren keresztül. A hidrogéngenerátor egy tartályból, és a benne rögzített speciális geometriájú hidrogén-cellából áll. A hidrogén termeléshez az áramot az akkumulátor szolgáltatja. A vízhajtású rendszerrel aktív, robbanásra kész üzemanyagot táplálunk a motorba.

vízföldtan; a geológia egyik ága, amely a föld felszíne alatti vizek keletkezését, mozgását, fizikai és kémiai tulajdonságait és a felszínnel való kapcsolatukat, a felszínen való megjelenésük körülményeit tanulmányozza.

vegyületek vízzel való reakció hatására bekövetkező bomlása.
1. Kémiai hidrolízis: 1. sók hidrolízise savvá és bázissá, 2. észterek hidrolízise savra és alkoholra, 3. poliszaccharidok keményítő, cellulóz felbomlása monoszaccharidokra egyszerű cukrok lúgos vagy savas hidrolízis hatására, 4. zsírok elszappanosítása.
2. enzimes hidrolízist a hidrolázok észterázok: glikozidázok, proteázok, peptidázok; karbohidrázok; proteolitikus enzimek végzik. A legtöbb szerves anyag biodegradációjának bevezető lépése hidrolízis. A keményítő és cellulóz hidrolízise nagy jelentőségű a hulladékhasznosítás és a megújuló energiaforrások előállítása szempontjából.
3. kémiai és/vagy biológiai technológia, melynek során olcsó mezőgazdasági termékek keményítőtartalmú magvak, mezőgazdasági és erdészeti hulladékok maghéj, kukoricacsutka, szalma, faforgács, fűrészpor, élelmiszer-, textil- és papíripari hulladékok konzervipari és vágóhídi hulladékok, hulladék rostanyagok, szulfit-szennylúg hidrolízissel cukrokká alakulnak. Az így nyert cukorból erjesztéssel biokonverzió bioalkoholt, vagy más módon feldolgozva facukor, furfurol, takarmányélesztő hasznos termékeket lehet előállítani.

rövidítve HPBCD, nagyon jó oldóképességű, hidrofil cukorszármazék, amely molekuláris kapszulázás (zárványkomplexképzés) révén vizes oldatba visz egyébként vízben nem oldódó szerves anyagokat, pl. szénhidrogéneket. Emiatt alkalmazzák talajok szerves szennyezőanyagainak mobilizálására (→"sugar flushing" technologia), ezek biológiai hozzáférhetőségének, és ezzel biodegradálhatóságának javítására. Szerkezete szerint olyan ciklodextrin, amely molekulánként 3-6 hidroxipropil-oldalláncot tartalmaz. talajban viszonylag gyorsan biodegradálódó anyag (felezési ideje <1 év). A talajmikroflorát nem károsítja, inkább jó hatású a mikroorganizmusokra, mivel javítja tápanyagaik hozzáférhetőségét. Emberekre nem veszélyes, gyógyszerek, élelmiszerek segédanyaga.

természetes elem, fém, atomszáma 80. A tiszta higany folyékony. Szerves és szervetlen formái léteznek a környezetben. A redoxviszonyoktól függően a higany különböző oxidációs fokokban jelenik meg a környezetben. Viselkedése a talajban nagymértékben függ a Hg₂²⁺ « Hg²⁺ + Hg⁰ egyensúlyt meghatározó körülményektől. A higany fontosabb formái három nagy csoportba sorolhatók:
1. illékony anyagok: Hg⁰, CH₃₂Hg;
2. oldott formák: Hg²⁺, HgX₂⁰, HgX₃^-, HgX^2- ahol X =OH ^-, vagy Cl^- és az oldható szerves Hg-komplexek;
3. nem oldható vegyületek: CH₃Hg⁺, CH₃HgCl, CH₃HgOH, HgS, valamint a humusz-Hg-komplexek.

A Hg²⁺-ionokat és a higanygőzt az ásványi és a szerves kolloidok erősen adszorbeálják. Az adszorbeált higany nagy része nem kicserélhető. Viszont, ha a talaj pH-ja kisebb mint 4, a szerves anyagok Hg megkötő képessége nagymértékben csökken.

Higannyal szennyeződhetnek talajaink a bányászat, kohászat, fosszilis tüzelőanyagok elsősorban a szén elégetése, ipari termelés és szemétégetés következtében.

Az emberi szervezetben akut higanymérgezés során a központi idegrendszer károsodik főképpen, jellemző tünete az egész testre kiterjedő remegés. A tápcsatornába jutott szervetlen higanyvegyületek a gyomor nyálkahártyájának vérzéses gyulladását idézik elő. A hosszú távú higany expozíció elsősorban neurológiai elváltozásokat okoz, ezért a karok remegése, fokozott ingerlékenység, magatartási zavarok, személyiségváltozás, emlékezőképesség romlása, tudatzavar és hallucináció is megfigyelhető. A krónikus higanymérgezés további jellemző tünete a fogíny és a száj nyálkahártyájának gyulladása. A szerves higanyvegyületek közül a metil-higany tragikus következményekkel járó krónikus mérgezést okozott Japánban, ami "Minamata-betegség" néven vált ismertté. Az érintettek körében a metil-higany az idegrendszert támadta meg: rossz közérzet, gyengeség, homályos látás, az ujjak, ajkak, valamint a nyelv bénulása, a látótér beszűkülése, nagyothallás, erős fejfájás, továbbá a mozgáskoordináció zavara fordult elő. Emellett a szerves higanyvegyületek átjutva a placentán már rendkívül kis dózisban is fejlődési rendellenességeket okoznak a magzatnál.

A vízi ökoszisztémában a halevő, a szárazföldi ökoszisztémákban a ragadozók vannak kitéve a higany káros hatásainak.
A növények számára a higany nem esszenciális mikroelem A növények a higanyt elsősorban a gyökerükben dúsítják fel, általában kevés kerül be a föld feletti szerveikbe. A higannyal szennyezett területeken az élelmiszernövényeink higanytartalma jelentősen megnőhet, a legnagyobb koncentrációkat gombákban mérték. Higanymérgezés esetén a növények fejlődése megáll, fotoszintézisük, vízgazdálkodásuk, proteinszintézisük gátlódik

A környezet mikroflórája különféle rezisztenciamechanizmusokat dolgozott ki a higany káros hatásai ellen. Az egyik a higanyvegyületek redukciója fémhigannyá, mely illékony anyag lévén távozik a talajból, vízből, üledékből. Egy másik bakteriális ártalmatlanító mechanizmus a higany metilezése monometil-, majd dimetil-higannyá. Ez utóbbi nagyon illékony, tehát könnyen távozik a légkörbe. Sajnos a metil-higany extrém toxicitást mutat magasabb rendű élőlényekre.Tehát, ami mentesíti a mikroorganizmusokat a talajban, az nagy kockázatot jelenthet a többi élőlényre.

A vízi és szárazföldi táplálékláncokban egyaránt jellemző a higany, illetve a metilhigany bioakkumulációja, illetve a tápláléklánc mentén történő biomagnifikációja. A halfogyasztó népek nagymértékben kitettetk a higany krónikus káros hatásainak. Elsősorban a predátor-halakban felgyülemlett higany jelent veszélyt, tehát a halak közül inkább a zsírosabb növényevők fogyasztása javasolt, mint például a lazac. A fehérhúsú tonhal például mindig több higanyt tartalmaz, mint a lazac.

A metil-higany további mikrobiológiai átalakulásokon mehet keresztül, például redukálódhat fémhigannyá vagy higanyszulfiddá, mely oldhatatlan és biológiailag hozzáférhetetlen csapadék formájában kicsapódik. Reduktív körülmények között, üledékekben, lápokban mikrobiológiai közvetítés nélkül is oldhatatlan, így kevéssé kockázatos higanyszulfid formát ölt. Ez mindaddig nem okoz problémát, míg a lápok lecsapolása vagy az anaerob körülmények megváltozása be nem következik.

Háttérértéke Magyarországon: talajban 0,15 mg/kg; felszín alatti vizekben: 0,2 μg/liter. szennyezettségi határérték rendelet szerint talajra: 0,5 mg/kg; felszín alatti vizre: 1 μg/liter.

Az EU korlátozza a higany gyártását és használatát, a hőmérőkben és barométerekben történő felhasználás korlátozása éppen manapság van napirenden.

ha a kibocsátás az engedélyezett (üzemnapra, illetve egyéves időszakra vonatkozó) szennyvízmennyiséget indokolatlanul túllépi, továbbá ha a kibocsátó a szennyvíz-mintavétel ideje alatt friss vizet kever a szennyvízhez a mintavételi pont előtt, a kibocsátási határérték teljesítése érdekében.

száraz talaj által a légtér páratartalmából megkötött víz mennyiség. Elsősorban a talaj agyag- és humusztartalmától függ. A mérési módszer lényege, hogy állandó és ismert páratartalmú térbe exszikkátorhelyezzük a kiszárított talajt és az egyensúly beállását követően mérjük a tömegnövekedést. Kétféle "standard" páratartalmú teret alkalmaznak:
Hy: 10%-os kénsav feletti: ez 95,6 % relatív páratartalmat jelent 20 ^oC-on;
hy: 50%-os kénsav feletti: ez 35,2% relatív páratartalmat jelent. A hy érték homoktalajnál 0,5-1,0%, vályogtalajnál 2,0-3,5%, agyagtalajnál: 5,0-6,0%.

szöveges dokumentum, amely linkeket, más dokumentumokra mutató kapcsolódási helyeket tartalmaz. A hipertext szerkezete nem felel meg minden elvárásnak, például egy regényének, amit folyamatosan szeretnénk olvasni, nem tennének jót a szöveget folyamatosan megszakító linkek. A hipertext főbb alkalmazási területei a szótárak, referencia kézikönyvek, illetve lexikonok. A hipertext kifejezést (és a szerkezetet) eredetileg Ted Nelson ötlötte ki még 1965-ben. Előrevetítette a Xanadu, azaz egy globális hipertextes rendszer létrejöttét, amelyhez a felhasználók majd dokumentumokat csatolnak. Egy cég el is kezdte ennek megvalósítását, de 1992-ben leállt a fejlesztéssel. Ugyanabban az évben azonban a CERN megjelentette a World Wide Web hálózatot létrehozó szoftverét.

agyalapi mirigy, vagy agyfüggelék, gerincesek belső elválasztású mirigye. A hipotalamusszal egy nyél köti össze. A hipofízis a többi belső elválasztású mirigyet szabályozó hormonokat és a szervezet homeosztázisáért felelős hormonokat termel. A hipofízis által termelt hormonok a növekedési hormon, az adrenokortokotrop hormonok, a tireotrop hormonok és a gonadotrop hormonok, valamint az összehangolást végző trophormonok.

beugratás, átverés, álhír, kacsa, amely e-mailekkel terjed. Lehet például hamis vírusriasztás, pánikkeltés, mely fájlok indokolatlan törlését, felesleges vizsgálódásokat eredményez.

lásd termolízis

a folyónak kis- és közepes vizek esetén, a folyóval nem vagy csak az egyik végén összefüggő, áramlás nélküli mellékága.

a Celsius-skála egy hőmérsékleti skála, melyet Anders Celsius vezette be, később Stromer svéd tudós módosította. Európában ez a legelterjedtebb hőmérsékleti skála. Ezen a skálán atmoszferikus nyomás mellett olvadó jég hőmérséklete adja a 0 °C értéket, a forrásban levő víz hőmérséklete pedig a 100 °C. A kettő különbsége pontosan 100 részre van osztva, ez a Celsius-fok.

A Fahrenheit egy másik hőmérsékleti skála, amely Daniel Gabriel Fahrenheit (1686–1736) német fizikusról kapta a nevét. E szerint a skála szerint a víz fagyáspontja 32 fok, leírva: 32 °F, forráspontja 212 °F.

A Celsius-fok (^oC) és a Fahrenheit-fok (^oF) közötti összefüggést és átszámítást mutatja a táblázat:

A Kelvin a hőmérséklet alapegysége az SI rendszerben, amelyben a zérus helyett az abszolút nullapont (-273 fok) a kiinduló érték, így a 20 Celsius-foknak 293 Kelvin felel meg (K). Bevezetője lord Kelvin. A Kelvin mellé nem használjuk a fokot.

a hőmérsékletnek a magasság növekedésével való csökkenési mértékét hőmérséklet-gradiensnek nevezzük. A troposzférában a hőmérséklet gradiens értéke általában 0,65 °C/100 m. Vannak azonban olyan meteorológiai helyzetek, amelyek ettől eltérő értékeket alakítanak ki. Légszennyeződési szempontból különösen hátrányos, ha a hőmérséklet emelkedik a magassággal, ekkor a gradiens negatív. Ezt az állapotot inverziónak nevezzük. Általában kora reggel vagy éjszaka, derült égbolt és gyenge szél esetén alakul ki a talaj feletti rétegben.
Forrás: Barótfi István (Ed.): Környezettechnika, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 2000

&search

üledékes kőzet 0,02-2, 0 mm méretű szemcsecsoportja. A homok lehet víz által vagy szél által szállított és osztályozott folyami homok, tengeri homok, futóhomok szemcsefrakció. A homokfrakción belül megkülönböztetünk finom homokot és durva homokot, a kettő határa 0,2 mm szemcseátmérő. Fő ásványi alkotói a kvarc és a prímer szilikátok, a szemcséket vas- és alaumínium oxidok és oxihidroxidok vonják be. Tengerpati homok gyakran tengeri állatok vázából aprózódott mészhomok. A másodlagosan összetapadt, kötőanyag által cementált homok a homokkő. Lásd még textúra, talajé.

bor tárolására használt, fából készült edény.

A hordó kifejezés térfogat mértékegységül is szolgál. Az angol és amerikai hordók (barrel) átszámítását literre és gallonra a táblázatban láthatjuk.

A hordó magyar mértékként 1395-től használatos. A különféle vidékek, eltérő hordói alapján 1 hordó = 8-93 köböl = 80,5-930 liter térfogatot jelenthet http://hu.wikipedia.org/wiki/Hord%C3%B3_(m%C3%A9rt%C3%A9kegys%C3%A9g

Erdélyi hordó három méretben létezik: 1823-ig 218 liter; 436 liter; 872,1 liter; 1823-tól 56,6 liter; 113,2 liter; 452,8 liter.
A gönci egész és fél hordó: a XVII. század elejéig 352,5 liter és 176,25 liter; XVII. század további részében 201,44 liter és 100,72 liter; a XVIII. század-tól csak egyféle: 151,07 liter; 1807-től 147,73 liter); 1 gönci hordó 2,5 akó.
A soproni hordó a XVIII. század elejéig 930,6 liter; utána 105,75 liter.
A tokaj-hegyaljai hordó a XVIII. század elejéig 134,29 liter; utána 1807-ig 157,07 liter; 1807-től 147,73 liter.

a

az a zárt csatornában (kémény, kürtő) áramló gáz, gázelem, amely a légszennyező anyagot a technológiai berendezésből a légszennyező forráson keresztül a környező légtérbe juttatja.
Forrás: MSZ 21853/1–7

egy toxikus anyagnak azon tulajdonsága, hogy kis koncentrációban stimulálja a különben gátolt tulajdonságot vagy anyagcsere-folyamatot, pl. a növekedést.

a hormonrendszert károsító anyagok listáját az USA EPA (Környezetvédelmi Ügynökség) publikálta egy többlépcsős felmérés első lépése, a vegyületek szűrővizsgálata alapján. A lista az angol "endocrine disruptors, list" címszó alatt szerepel a MOKKA Lexikonban.

a hormonrendszert károsító anyagok természetes anyagok vagy xenobiotikumok lehetnek, melyek a természetes hormonokkal kölcsönhatésba lépnek vagy szimulálják azok hatását. Képesek bekapcsolni, kikapcsolni vagy módosítani a hormonok által produkált biokémiai jeleket, elfoglalják a természetes hormonreceptorokat és a természetes hormonokhoz képet nagyobb, kisebb vagy más jelet adnak a hormon által irányított szervnek, szövetnek. A hormonrendszert károsító vegyi anyagok szerepet játszhatnak a rák, például a mellrák és a hererák kialakulásában. Környezetben kialakuló koncentrációjuk jóval alatta avan a krónikus hatásokat mutató koncentrációknak, nem mérhetőek a hagyományos dózis-hatáson alapuló toxikológiai módszerekkel és ritkán jellemezhetőek a dózis-hatás vagy koncentráció-hatás görbékkel.

a települések hőháztartása miatt kialakuló, a környezeténél nagyobb hőmérsékletű légréteg.
Forrás: MSZ 21460/2–78

magyarul "forró pont" a környezeti kockázat térképezésekor kiugró érték. Olyan szennyezett terület vagy pont, melynek kiugróan nagy az ökológiai és/vagy az emberi egészségkockázata akár a veszély nagysága, akár a terület fokozott érzékenysége miatt. A szennyezettséggel összefüggő forró pont további szennyeződés kiindulópontja és kémiai időzített bomba is lehet.