Lexikon

humán toxikológiai végpont: LD₅₀ az az érték, ami a kísérleti állatok (egér, patkány) 50%-át elpusztítja. Ezt a végpontot szájon át és bőrkontaktus útján történő bevitel esetén alkalmazzuk.

Belégzés útján a szervezetbe jutó légnemű, gőz, por vagy füst formájú vegyi anyag hatását LC₅₀ értékben adjuk meg, ez az a koncentráció, melyet belélegezve a tesztorganizmusok fele elpusztul.

Ez a dózis vagy koncentráció igen nagy (egy élőlényre vetítve 50%-os esély a túlélésre), emiatt gyakran az LD₂₀ vagy LD ₁₀ értkeket mérik és adják meg.

Letalitás helyet más, kevésbé drasztikus mérési végpontot is lehet alkalmazni (pl. mozgás, metabolitok), ilyenkor ED (Effective Dózis) vagy EC (Effective Concentration) értékeket képezünk a mérési adatokból.

kis sűrűségű liporotein

low density nonaqueous phase liquid = kis sűrűségű nem vízfázisú folyadék, a víznél könnyebb, a víz felszínén összegyűlő, azzal nem elegyedő folyékony szerves szennyezőanyag, lásd felúszó szennyezőanyagfázis.

azt a szerves, biológiailag lebontható terhelést jelenti a szennyvízben, amelynek ötnapos biokémiai oxigénigénye (BOI 5) 60 g oxigén/nap.

szilárd közeg azon hatása a léghangra, hogy visszaverődéssel és az energia hővé alakításával akadályozza annak terjedését.

Forrás: Walz Géza: Zaj- és rezgésvédelem, Budapest Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., 2008

általában a minimális kibocsátást és környezetszennyezést okozó ipari technológia-alternatíva a létező választékból. Rokon kifejezések a BPM = Best Practicable Means = legjobb gyakorlat, BPEO = Best Practicable Environmental Option = környezet szempontjából legjobb megoldás. A kifejezés maga is dinamikus szemléletet és igényt tükröz, tudniillik a legjobb gyakorlat folyamatosan változik, ami ma a legjobb, holnap már nem az, a követelmény viszont marad: mindig az éppen elérhető legeslegjobb megoldást kell választani. Természetesen figyelembe kell venni a költségeket és a technológia-alkalmazásból származó hasznokat is.
Ai innovatív technológiák fejlesztői ugyanezen elv alapján fejlesztenek egyre jobb technológiákat, egyre nagyobb választékot biztosítva a probléma-specifikus meoldásokban. Egy innovatív, de még a piacra nem került innovatív technológia lehet jobb, mint a pillanatnyilag létező legjobb, de elérhetősége korlátozott. Ezzel a problémával foglalkozik az EURODEMO és a MOKKA Projekt.
Európában a BAT koncepciót 1992-ben először az OSPAR = Convention for the Protection of the Marine Environment of the North-East Atlantic egyezmény használta, minden észak-kelet atlanti térségben létesülő ipari beruházással kapcsolatban megkövetelte a BAT alkalmazását a tengeri környezet védelme érdekében.
Hasonló értelmeben használta1984-ben az AFD Air Framework Directive a BATNEEC kifejezést Best available techniques not entailing excessive costs a nagy ipari létesítmények levegőszennyezésével kapcsolatban. 1996-ban ugyanez a rendelet bevezette az IPPC-t = Integrated Pollution Prevention and Control, vagyis a kibocsátást az összes környezeti elembe, levegőbe, vízbe, talajra egyaránt kontrollálni kívánja. Ugyanbben az évben az EU által rendeletbwe foglalt kibocsátási határértékek European Union directive 96/61/EC már a BAT alapján kerültek meghatározásra és megadásra. BAT definícióját is megadja: módszerek, eljárások és működtetésük fejlesztésének leghatékonyabb és legfejlettebb állapota, mely képes biztosítani a tervezett kibocsátási határértékeket és általában csökkenteni a környezet egészébe történő kibocsátást.

az élet bármely területére érvényes menedzsment elképzelés, ami azt tükrözi, hogy mindig van egy legeslegjobb megoldás, technológia, folyamat, módszer, eszköz. A legjobb gyakorlat alkalmazásának indoka nem okvetlenül a környezet védelme, hanem inkább a hatékonyság, a problémamentes működtetés, előre nem látható komplikációk kizárása egy feladat teljesítésekor.

a Földet körülvevő gázburok. A légkör háromfázisú diszperz rendszer, különböző gázok keveréke, mi több, folyékony és szilárd részecskék is találhatók benne.
A légkör fizikai és kémiai tulajdonságai a magassággal változnak. Hőmérsékleti sajátságai alapján öt rétegre osztható. A homoszférában, amely kb. a mezoszféra felső határáig tart, az összetevők kémiai aránya nagyjából azonos. A mezoszféra felső határától kezdődő heteroszférában egyre inkább az atomos oxigén és az atomos nitrogén kerül túlsúlyba, majd a hélium és az atomos hidrogén.
A légkört alkotó gázokat három csoportra osztjuk. Az állandó gázok mennyisége hosszú időn át változatlan, a földtörténeti időskálán azonban ezek sem állandók. Pl.: nitrogén, oxigén, nemesgázok. A változó gázok mennyisége néhány évtizeden belül észrevehetően változik. Pl.: szén-dioxid, metán, hidrogén, ózon. Az erősen változó gázok mennyisége néhány nap vagy hét alatt jól érzékelhetően megváltozik. Pl.: vízgőz, szén-monoxid, ammónia, kén-dioxid.
Forrás: MSZ 21460/1–1988

az a nyomás, mely egy terület feletti légoszlop tömegéből adódik. A tenger szint feletti magasság és széljárás nagyban befolyásolja a légnyomást. A légnyomást atmoszféra, torr, Pascal, mmHg, N/m² vagy millibár egységekben adhatják meg.

Az állandó légköri nyomás 1 atm = 101,325 kilopascal (kPa)
760 milliméter higany (mmHg) = 1 torr
1013,25 millibar (mbar, vagy mb) = hektopascal (hPa)

Ez az „állandó nyomás” egy tetszés szerinti jellegzetes érték a tengerszintnél található légnyomásra. A valós légköri nyomás egy a helytől és időtől függő változó érték.

a levegőnek jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott maximális mértékű szennyezése. Ez az érték nem léphető túl.
Forrás:Barótfi István (ED.): Környezettechnika, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 2000

technológiai kibocsátási határértékeket minden esetben a BAT figyelembevételével kell megállapítani, ezért értékük a technikai, gazdasági és társadalmi fejlődéssel időben változik.
A technológiai kibocsátási határértékek két fő csoportra oszthatóak:
- általános technológia kibocsátási határértékek,
- eljárás-specifikus technológiai kibocsátási határértékek.
Értékük függ:
- a légszennyező anyag tömegáramától,
- a légszennyező anyag minőségétől, veszélyességétől,
- a legjobb rendelkezésre álló technika szintjétől.
A technológiai kibocsátási határértékek különböző mértékegységben adhatók meg. Pl.
- koncentráció: mg/m³ füstgáz, ppm, térf.%
- termékspecifikus érték: g/GJ, g/kWh, kg/t termék, g/m² termék
- a felhasznált nyersanyag mennyiségére vonatkoztatott érték: tömeg%
Az egyedi kibocsátási határértéket akkor állapítja meg a hatóság, ha
- a technikai és műszaki fejlődés meghaladja az országos érvényű határértékek megállapításához alapul vett BAT szintjét és annál szigorúbb határérték betartását is lehetővé teszi,
- az adott terület légszennyezettsége olyan nagy, hogy a levegőminőségi határértékek betartásához nem elégséges a BAT alkalmazása, annál hatékonyabb intézkedések szükségesek a légszennyező anyag kibocsátás megelőzésére illetve csökkentésére.
Az egyedi kibocsátási határérték mindig szigorúbb, mint az országosan érvényes határértékek.
Forrás: Barótfi István: Környezettechnika, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 2000

az atmoszféra elszennyeződése toxikus vagy rádioaktív gázokkal, gőzökkel vagy szilárd szemcsés anyaggal az emberi tevékenység következtében.

a levegőben a levegőterhelés hatására kialakult légszennyező anyag koncentrációja, beleértve a légszennyező anyag adott időtartam alatt felületekre kiülepedett mennyiségét.
Forrás: 21/2001. (II. 14.) kormányrendelet

emberi egészségi határérték: a légszennyezettségnek a tudomány mindenkori szintje alapján megállapított azon legnagyobb mértéke, vagyis az a legnagyobb szennyezőanyag koncentráció a levegőben, amely tartós egészségkárosodást nem okoz, és amelyet az emberi egészség védelme érdekében e jogszabályban meghatározott módon és időn belül be kell tartani.
ökológiai határértéke: a légszennyezettség azon szintje, amely túllépése esetén az ökológiai rendszer károsodhat.
légszennyezettségi tűréshatár: a légszennyezettség emberre vonatkozó határértékének bizonyos százaléka, amellyel a határérték a jogszabályban meghatározott feltételek mellett túlléphető.
tájékoztatási küszöbérték: a légszennyezettségnek egyes légszennyező anyagok tekintetében a lakosság egyes érzékeny (gyermek, időskorú, beteg) csoportjaira megállapított szintje, amelynek túllépése esetén a lakosságot tájékoztatni kell.
riasztási küszöbérték: a légszennyezettség azon szintje, amelynek rövid idejű túllépése is veszélyeztetheti az emberi egészséget, és amelynél azonnali beavatkozásra van szükség.
Forrás: 14/2001. (V. 9.) KÖM-EÜM-FVM együttes rendelet

a levegő természetes minőségét hátrányosan befolyásoló olyan anyag, amely természetes forrásból vagy az emberi tevékenység közvetlen vagy közvetett eredményeként kerül a levegőbe, és amely káros vagy káros lehet az emberi egészségre, a környezetre, illetve károsítja vagy károsíthatja az anyagi javakat.
Forrás: 21/2001. (II. 14.) kormányrendelet

azok a pont és diffúz források, melyek olyan gázokat, gőzöket, illékony vagy porformájú szennyezőanyagokat bocsátanak ki, melyek jellemző módon a levegőbe kerülnek és a levegővel terjednek tovább. A légszennyező anyagok fizikai (pl. szemcseméret), és kémiai tulajdonságai (forráspont, gőznyomás, víz és gázfázis közötti megoszlási hányados, reaktivitás) egyértelműen megszabják a levegőben és a környezetben várható sorsát és terjedését.
Barótfi definíciója szerint a berendezésnek, illetőleg létesítménynek az a pontja, illetőleg felülete, amelyből, illetve amelyről légszennyező anyag kerül a levegőbe. Fajtái: helyhez kötött pont-, felületi (diffúz)-, vonal-és mozgó légszennyező forrás.
Forrás: Barótfi István (Ed.): Környezettechnika, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 2000

olyan légszennyező forrás, amely a terjedési vizsgálat szempontjából pontszerűnek tekinthető. A magyar szabványok értelmezésében a környező épületek tetőszintjénél legalább kétszer magasabban helyezkedik el. A pontforrásból eredő emissziót a környező épületek által keltett mechanikus turbulencia nem befolyásolja és ennek következtében a légkör természetes hígító képessége az év nagy részében optimális mértékben tud érvényesülni. Ide tartoznak általában az erőművek, fűtőművek és ipartelepek magas kéményei.
Forrás: MSZ 21460/2–78

olyan meteorológiai helyzet kialakulásának valószínűsége, mely a légszennyező anyagok felhalmozódásának kedvez. A légszennyeződés potenciál előrejelzésénél a talajközeli szélsebességet, a szél magassággal való változását, a keveredési réteg vastagságát és a hőmérsékleti rétegződést veszik figyelembe.
Forrás: MSZ 21460/2–78

a légszennyező anyagok szűrőszövetes leválasztásának fontos jellemzője. A szűrőszövetben minden olyan porszemcse visszatartódik, amelynek mérete nagyobb, mint a szövedékben jelenlévő pórus. Mivel a szövetpórus szerkezete inhomogén és a leválasztás során állandóan változik, továbbá a szöveten porréteg alakul ki, a szűrőhatás folyamata rendkívül bonyolult.
Forrás: Barótfi István (Ed.): Környezettechnika, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 2000

a talaj agyag- és iszapfrakciójának összege, tömeg %-ban. Meghatározása: a megfelelően előkészített talajszuszpenziót ülepedni hagyjuk, majd meghatározott idő elteltével, adott mélységből meghatározott térfogatú szuszpenziót pipettázunk ki, melynek meghatározzuk a tömegét. Ebből számítjuk megkapjuk az agyag + iszap-frakció %-os arányát és 100-ól kivonv a homokfrakcióét. A leiszapolható rész homoktalajnál 10-20%, vályogtalajnál 35-60%, agyagtalajnál: 70-80%.

leltárelemzésen általában a meglévő készletek (pl. árúkészlet, anyagkészlet stb.) feltárását és számbavételét értjük. Az elemzés eredménye a leltár, ami gyakorlatilag egy lista, amely tartalmazza a készlet összetevőire vonatkozó minőségi és mennyiségi információkat.

Az életciklus felmérés esetében a leltárelemzés az életciklus során fellépő anyag- és energiafogyasztásokra, továbbá kibocsátásokra (ún. bemenő és kimenő áramokra) vonatkozó mennyiségi adatok gyűjtését, rendszerezését, feldolgozását és dokumentációját jelenti. Az életciklus leltárelemzés csak azután következik, hogy pontosan meghatároztuk, mire vonatkozik a felmérés (ld. cél és tárgy meghatározása). Az adatgyűjtéshez általában kérdőívet készítünk, amely az életciklus egy adott folyamata (ún. folyamategysége) esetén vonatkozhat például a felhasznált alapanyagok minőségére, kémiai összetételére és mennyiségére; a folyamat energiafelhasználására; a kibocsátott szennyezőanyagok és a termelt hulladékok mennyiségére.

Az életciklus azon folyamategységeiről, amelyekről nem áll módunkban közvetlenül, helyszíni adatokat gyűjteni, általában irodalmi forrásokat és adatbázisokat használunk fel (pl. alapanyagok előállítása, energiatermelési folyamatok, szállítási folyamatok fogyasztása és kibocsátásai stb.)

A leltárelemzés során az egyes folyamategységekről gyűjtött adatok alapján felépítjük a teljes életciklus modelljét. Ezt a gyakorlatban általában erre alkalmas szoftver megoldások segítségével tesszük meg. A leltárelemzés végeredménye a teljes életciklus bemenő és kimenő áramainak listája a vizsgált termék egy választott mennyiségére vonatkozóan (ld. funkció egység és referencia áram).

az emberi lépésekkel a padlóban (mennyezetben), illetve lépcsőszerkezetbe gerjesztett testhang következtében a védett helységben keletkező (másodlagos lesugárzott) léghang elleni védelem.

Forrás: Walz Géza:Zaj- és rezgésvédelem. Budapest Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft.2008

arányszám mely kifejezi, hogy a műszaki rajzban vagy térképen alkalmazott méret hányadrésze v. hányszorosa az eredeti valós méretnek.

az EINECS-ben szereplő vegyi anyagok.

a Földet körülvevő gázok elegye. A légköri levegő felszínközeli összetétele
Nitrogén N₂ 78.084 térfogat %
Oxigén O₂ 20.947 térfogat %
Argon Ar 0.934 térfogat %
Neon Ne 18.18 ppm
Hélium He 5.24 ppm
Kripton Kr 1.14 ppm
Xenon Xe 0.08 ppm
Szén-dioxid CO₂ 0.0354 ppm
Metán CH₄ 1.7 ppm
Hidrogén H₂ 0.5 ppm
Dinitrogénoxid N₂O 0.31 ppm
Ózon O₃ 0.04 ppm
Vízgőz H₂O 0.400x10^-2 térfogat%
Magyarázat a sorrendhez: elsők a főalkotók, utána a nemesgázok, majd a CO₂, azt követően a többi mennyiség szerint.
Forrás: MSZ 21460/1–1988

lásd talaj mikrobiológiai kezelése levegőinjektálással, befúvással

lásd levegő befúvás, injektálás talajba

a légköri levegő szennyezettségére vonatkozó határértékek, konkrét szennyezőanyagok maximálisan megengedett koncentrációja egy bizonyos területen, egy bizonyos időn keresztül.

a levegő mozgásából, vagy nagymennyiségű levegő nagysebességű mozgásából származó zaj, például szélzúgás, vagy sűrített levegő használata, kiáramlása során keletkező zaj.

valamely anyag vagy energia levegőbe jutása, juttatása.
Forrás: 21/2001. (II. 14.) kormányrendelet

az olyan technológiai folyamatokat, amelyek jelentős hatást gyakorolnak a környezetre és speciális, jellemzőik indokolják, részletes előírásokkal szabályozzák.
Ilyen részletes előírások vonatkoznak, pl.:
- a tüzelési eljárásokra,
- a hulladékok égetésére,
- a motorbenzinek tárolására és szállítására,
- az illékony szerves vegyületek felhasználására.
Ezekre a technológiákra vonatkozó szabályozások a kibocsátási határértékeken túlmenően részletes előírásokat tartalmaznak többek között a technológiák működtetési feltételeire – az üzemeltetési paraméterekre, a kibocsátások és működési jellemzők ellenőrzésére, mérésére és az adatszolgáltatásra, illetve egyéb műszaki követelményekre.
Forrás: Barótfi István: Környezettechnika, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 2000

szennyezett talaj in situ bioremediációjához szükséges levegőnek a mélyebb talajrétegekbe juttatására szolgáló kutak bioventilláció. Általában egyszerű, 5−100 mm átmérőjű, perforált műanyag béléscsővel ellátott kutak. A béléscső perforációja a levegőztetendő mélységhez igazodik, a lyukak mérete 0,5−0,75 mm. A béléscső körül szűrőkavicsolást alkalmaznak, a felszínhez közel pedig betongallért. A kútfejet zárhatóan alakítják ki úgy, hogy a levegőztetéshez szükséges szerelvények csatlakoztathatóak legyenek. A levegőztető kutak elhelyezkedését és sűrűségét a talaj hézagtérfogatának és légáteresztő képességének ismeretében lehet tervezni. A telítetlen talajt célszerű a kutakhoz csatlakoztatott ventillátor segítségével, szívással levegőztetni. Egy jól bevált eljárásban a ventillátorral szívott kútsort ún. passzív kútsor követi, melynek szerepe a légköri levegő bevezetése a talaj mélyebb rétegeibe. A levegőztető kutakat adalékanyagok talajba juttatására is fel lehet használni. A szívott, a passzív és/vagy a nyomás alatt lévő levegőztető kutak elrendezését a terület hidrogeológiai viszonyainak, a szennyezőforrás elhelyezkedésének, a szennyezőanyag terjedésének ismeretében kell tervezni: lehet koncentrikus, egyenletes háló vagy a szennyezőanyag terjedésétől függő, specifikus elrendezésű. A telített talaj levegőztetése is történhet a talajvíszint alá nyúló, perforált béléscsöves levegőztető kutakkal, de itt mindig levegőbefúvást vagy injektálást alkalmazunk, kompresszor segítségével.

a lézernyomtató a fénymásolókhoz hasonló működési elvű eszköz, mely a számítógéptől közvetlenül kapja meg az infromációt. Gyenge lézersugárral vagy LED-sorral a számítógép irányításával elektromosan feltöltött szelén félvezetőréteggel bevont henger felületére pontokból rajzolja fel a jeleket és a grafikákat. A koncentrált fény hatására a megfelelő helyen megszűnik a henger felszínének töltése. A műanyag alapú festék a töltéssel rendelkező helyeken a forgódobra tapad, majd onnan a hozzásimuló papírra átragad, amelyre pedig mintegy 200 ⁰C hőmérsékleten égeti rá egy mángorlószerű hengerpár.

a hipermédiás dokumentumban szereplő linkek más dokumentumokkal teremtenek kapcsolatot. Linkek találhatók a World Wide Web honlapjain is; ezeket a különféle böngészőprogramok általában aláhúzással, kiemeléssel jelölik.

&pattern

zsírban oldható, zsírokban, olajokban jól nedvesedő anyagok. Ugyanezek vízben rosszul oldódnak, rosszul nedvesednek, ezért hidrofóbak. A környezetünkbe kikerülő veszélyes szerves anyagok lipofilitását oktanol-víz megoszlási hányadosukkal jellemezhetjük. A lipofil molekulák környezetbeni viselkedésére általában jellemző az immobilis forma, a környezeti elemek szilárd fázisának szerves frakcióján való abszorpció, élő szervezetekben való bioakkumuláció és a biodegradációval szembeni ellenállás. Ez azt jelenti, hogy a lipofil molekulák környezeti kockázata főként a szilárd fázisokban talaj, üledék nagy, a felszíni és felszín alatti vizekben kisebb. Élő szervezetek membránjaihoz kötődve vagy zsírszövetében raktározódva a táplálékláncban egymást követő trofikus szintek élőlényeiben biomagnifikációra hajlamosak.

térfogategység. Átváltásához szüksgées váltószámokat a táblázat tartalmazza:

a litoszféra a Föld külső, a kéregből és a legfelső köpenyből álló, szilárd, merev kőzetburka, amely a köpeny asztenoszféra nevű, képlékeny részén úszik. A litoszféra szokásos vastagsága 70–150 km: az óceánok alatt vékonyabb, a kontinensek alatt vastagabb. A litoszféra nem egységes héj, hanem több, különböző méretű kőzetlemezekből, litoszféralemezből áll. Ezek mozgásának természetével és okaival foglalkozik a lemeztektonika. Hét nagy kőzetlemez különböztethető meg a Föld felszínén, melyek egymáshoz és a Föld forgástengelyéhez képest is állandó mozgásban vannak: Észak-amerikai-, Dél-amerikai-, Eurázsiai-, Afrikai-, Indiai-Ausztráliai-, Pacifikus- és Antarktiszi-lemez és több kisebb (Karibi-, Cocos-, Scotia-, Adriai-, Égei-, Arab-, Iráni-, Nazca-, Fülöp-lemez). Két típusú litoszféra létezik: 1) óceáni litoszféralemez, mely az óceáni kőzetlemezekkel kapcsolatos, 2) kontinentális litoszféralemez, mely a kontinentális kőzetlemezekkel kapcsolatos. A litoszféralemezek nagyobb része tartalmaz óceáni és szárazföldi kéregrészt is (pl. Eurázsiai-, Afrikai-, Amerikai-lemezek stb.), a Pacifikus-, a Fülöp-, a Cocos- és a Nazca-lemezek csak óceáni kéregből állnak. A litoszféralemezek a lemeztektonikát mozgásban tartó erők hatására felmorzsolódnak, szemben az asztenoszférával, mely jóval képlékenyebb és plasztikusan deformálódik. A lemezek a lemezszegélyek mentén érintkeznek egymással és ezeken a vonalakon olyan geológiai jelenségek tapasztalhatóak, mint a földrengések, a hegységképződés, a vulkáni tevékenység, illetve az óceáni árkok kialakulása. A világ aktív vulkánjainak többsége lemezszegélyeknél helyezkedik el, leghíresebb csoportjuk a csendes-óceáni lemez Tűzgyűrűje. A lemezszegélyeknek háromféle fő típusa létezik, aszerint, hogy a két találkozó lemez mozgása egymáshoz képest milyen: 1) Súrlódó vagy konzervatív szegély, amikor a lemezszegélyek egymással párhuzamosan mozognak, gyakran összesúrlódva. Példa erre a kaliforniai Szent András törésvonal; 2) Divergens vagy konstruktív szegély, amikor a két lemez egymástól távolodva sodródik. Köztük magma tör föl, hegységeket létrehozva. Ilyen például a Közép-atlanti törés; 3) Konvergens vagy destruktív szegély (vagy aktív szegély), amikor a két lemez egymás felé sodródik, szubdukciós zónát létrehozva (amikor az egyik lemez a másik alá bukik), vagy kontinensütközést (ha két kontinentális kéreglemez találkozik). A súrlódás és az alábukó kőzettömeg felmelegedése következtében a vulkáni tevékenység ilyen szegélyek esetében szinte kivétel nélkül jelen van. Ilyen szegélyen alakult ki a dél-amerikai Andok hegység. Kontinentális lemezütközésre példa Eurázsia és a Dekkán-pajzs ütközése, aminek hatására a Himalája felgyűrődése folyik.

Liquid/Liquid Extraction, magyarul folyadék/folyadék extrakció, olyan mintaelőkészítési technika, melynek során egyik oldószerből (általában vizes oldatból) egy másik, az első oldószerrel nem elegyedő oldószerbe (általában szerves oldatba) oldjuk át a vizsgálandó komponenseket, melyeket azután a második oldat megfelelő tisztítása, koncentrálása után analizálunk.

angolul Lowest Observed Adverse Effect Level, azaz az a legkisebb tesztelt anyagmennyiség (dózis), mely még nem okozott megfigyelhető káros hatást a tesztorganizmuson vagy az emberen.

az analitikai módszer kimutatási határa (Limit Of Detection), az a legkisebb koncentráció vagy tömeg, amelynél az értékes jel a szokásos zajoktól biztonságosan megkülönböztethető, tehát a vizsgálandó komponensnek az a legkisebb mennyisége vagy koncentrációja, amelynél a mérési módszerrel a komponenst tartalmazó minta adott valószínűséggel megkülönböztethető a vak (az adott komponenst nem tartalmazó) mintától. (Forrás: ISO 11843-1. Capability of detection. Part 1: Terms and definitions. ISO, Geneve, 1997) A szokásos zaj mellett az értékes jel akkor ismerhető fel biztonsággal, ha a jel a zaj legalább háromszorosa. Nyomelemzés esetén fontos az LOD ismerete, vagy abban az esetben, ha törvényi szabályozás írja elő, hogy egy komponens nem lehet kimutatható a mintában (pl. élelmiszer, gyógyszer szermaradvány-tartalma).

az a legkisebb vegyi anyag koncentráció, amelynek hatása már megfigyelhető egy élőlény tesztorganizmus hosszú távú kitettsége esetén, pl. krónikus toxicitási tesztben. Analóg kifejezés a dózisokkal dolgozó toxikológiában a LOEL Lowest Observed Effects Level az a legkisebb dózis, melynek hatása már megfigyelhető. A NOEC és a LOEC egymással összefügg, általában:
NOEC = LOEC / 2
A MATC a LOEC és NOEC érték átlagaként számítható:
MATC = NOEC + LOEC / 2

az analitikai módszer alsó meghatározási határa (Limit Of Quantification), az a koncentráció, amely még a kívánt pontossággal és helyességgel meghatározható. A meghatározási határ kiszámításához a pontosság és a helyesség elfogadható szintjét is meg kell adni, melyek értéke az elemzés céljától függ. Az LOQ-t lehet a vak (a mérendő komponenst nem tartalmazó minta) mérésének szórásértékéből (standard deviáció) és a kalibrációs görbe meredekségéből számítani. Sokszor a zajszint tízszeresének veszik.

&search

A lösz szél által szállított porból keletkező, sárga, likacsos, törmelékes üledékes kőzet. agyagtartalmának köszönhetően nagyon jó termőtalajt ad. A lösz eolikusan (szél által) szállított aleuritből (kőzetliszt) keletkezik diagenezissel (kőzettéválás). Az eolikus eredetű szemcsékhez más eredetű anyag is települhet, ill. keveredhet. Az uralkodó (45-60%) aleurit mellett homokot és agyagot is tartalmaz. A lösz színe szürkéssárga, fakósárga. Általában rétegzetlen, jellegzetes szerkezete és formája van. Szemcséit mészkéreg vonja be, a szemcsék hézagos összetapadása következtében porózus. Mésztartalma jelentős (10–30%), tömegesebb kiválása esetén helyenként meszes konkréciók (löszbabák) képződnek. A lösz elnevezés a Rajna-melléki népies német Löss or Löß "laza" jelentésű szóból származik. Nálunk a nép sárga földnek nevezi. A lösz alapanyaga lehet glaciális, illetve nem glaciális eredetű. A glaciális lösz a Pleisztocén időszakban a száraz hideg klímán az ős folyóvölgyekből származó eolikusan szállított kőzetliszt szemcsenagyságú üledék. A nem glaciális eredetű eolikus lösz alapanyagának eredete sivatagi homok, dűnéket alkotó finom homok vagy/és vulkáni hamu. A lösz termékeny talajt ad. Magyarország felszínének mintegy harmadát glaciális eredetű lösz borítja. Vastagsága a Dunántúl délkeleti részén elérheti a 60 métert is. Jellemző, hogy függőleges falakban áll meg, nagyon jó vertikális állósága van. Látványos löszfalakat találunk Dunaújvárosban és Balatonkarattyán.

az a terület, ahol a talajvíz felszíntől számított legmagasabb szintje 1,5 méter felett van.

az észlelt legnagyobb vízszintnél, vagy a mértékadó árvízszintnél az előírt biztonsággal magasabb, az árteret természetes módon határoló, a védvonal részét képező partalakulat.

a magma felszín alatti, olvadt kőzetanyag. Földtani szempontból többkomponensű, nyílt rendszerű szilikátos kőzetolvadék, változatos (és változó) kristály- és könnyen illó-tartalommal, változó hőmérséklettel, sűrűséggel, folyási jellemzőkkel és viszkozitással. A magma az átlag 36 km vastagságú földkéreg és a köpeny határán alakul ki. Mélység szerint megkülönböztetjük a nagymélységi magmát (5 km alatt), a kismélységi magmát (vagy szubvulkáni, 0–5 km), illetve a vulkanikus magmát (kiömlési, felszínre jutó). Mivel a magmát többféle komponens alkotja (a beolvadt köpeny vagy kéreg összetételétől függően) olvadási sajátosságai (pld. hőmérséklet) nagyon változóak. Az olvadékban a kristályok nem szilárd (esetleg részlegesen szilárd) állapotban vannak jelen és csak a felszín közelébe érve szilárdulnak meg szilikátásványokat képezve. Az izzó, felfelé törekvő magma nyílt rendszert alkot, környezetével állandó kölcsönhatásban differenciálódhat. A magma differenciálódása (magmatikus differenciálódás) azon kőzettani-geokémiai folyamatok összességét jelenti, amelyek elváltozásokat okoznak az elsődleges, anyamagmához képest. A magma keletkezhet olvadt köpenyanyagból, vagy visszaolvadt felszín alá kerülő kőzetekből. A magma összetételében találunk ún. fenokristályokat (szabad szemmel jól látható méretű kristály) is, melyek már magasabb hőmérsékleten kikristályosodnak (pld. az olivin és piroxének). A szilíciumban gazdag magmákban nagyobb a kristálytartalom, mivel ezek kristályosodási hőmérséklete alacsonyabb. A kristályosodást a vízgőz jelenléte is befolyásolhatja: a víznyomás növekedésével az olvadék alacsonyabb hőmérsékleten szilárdul meg, azaz tovább marad folyékony. A magmák illóanyag-tartalma elsődlegesen a köpeny- és a földkéreg megolvadt anyagából származik. A magmában uralkodó nagy nyomásviszonyok miatt túlnyomórészt oldott állapotban vannak és a felszínhez közelítve, a nyomás csökkenésével szabadulnak fel (ami a vulkáni kitörések robbanásos jellegét befolyásolja). A magmában a leggyakoribb illóanyagok a vízgőz és a kén-dioxid, de előfordulnak a klór és a fluor vegyületei is. A magma illóanyag-tartalma csak kivételes esetben éri el a 10%-ot. A SiO₂ tartalom alapján a következő magma-típusok különböztethetők meg: 1) Ultramáfikus (pikrites) SiO₂ < 45%; 2) Máfikus vagy bázisos (bazaltos) SiO₂ < 50%; 3) Átmeneti neutrális (andezites) SiO₂ ~ 60%; 4) Felszikus savanyú vagy acidikus (riolitos) SiO₂ > 70%. A magma megszilárdulása során keletkezett kőzeteket magmás kőzeteknek vagy magmatitoknak is nevezik. A felszínre kerülő magma (mely közben elveszíti könnyenilló-tartalmát) neve láva, a felszínen (vagy víz alatt) megszilárduló magmás kőzetek a a kiömlési-, vagy más néven a lávakőzetek. A föld alatt megszilárduló magmás kőzetek a mélységi magmás kőzetek.

a magmás kőzetek magmából keletkeznek. A magmás kőzeteket ásványtani és kémiai szempontból, keletkezési helyük szerint és/vagy kristályosodási fokuk szerint osztályozunk. A magma a felső köpenyben és/vagy a kéregben elhelyezkedő, nagy nyomás alatt álló, magas hőmérsékletű, többkomponensű szilikátolvadék. A magma hőmérséklete 1300–1500 °C, a felszín felé nyomulva hőmérséklete csökken, hűlése során alkotórészei olvadáspontjuknak megfelelő sorrendben válnak ki. Ez a folyamat a magmás kristályosodás (kőzet- és ércképződés). Ha a magma nem tör a felszínre, hanem a mélyben megreked, ott viszonylag lassan hűl ki és nagy kristályokból álló mélységi magmás kőzetek keletkeznek. Ha a magma a felszínre tör, akkor sokkal gyorsabban kihűl, kevés idő marad a kristályok növekedéséhez, ezért apró kristályokból álló úgynevezett kiömlési magmás kőzetek keletkeznek. A magmás kőzeteket keletkezésük alapján tehát két nagy csoportba sorolják: mélységi magmás kőzetek és vulkáni kiömlési kőzetek. A kémiai összetétel szempontjából magmás kőzeteket kovasav (SiO₂) tartalmuk alapján három nagy csoportba sorolják:

1. savanyú (túltelített) – SiO₂ tartalom: 66–90%
2. semleges (neutrális v. telített) – SiO₂ tartalom: 48–66%
3. bázisos (telítetlen) – SiO₂ tartalom: 48% alatt

A magmás kőzetek rendszerét az alábbi táblázat szemlélteti:

Ásványi összetételük szerint a magmás kőzeteket a Streckeisen rendszer diagramja alapján (QAPF diagram) osztályozzuk.