Lexikon

vízelvezető csatornák és tavak telítődése finomszemcsés üledékkel, iszappal általáéban a környező területek eróziója, helytelen talajgazdálkodás vagy erdőírtások miatt.

üledékes kőzet 0,002-0,02 mm méretű szemcsecsoportja. Az iszap víz által szállított és osztályozott anyag, szél által szállított megfelelője a por. Ásványi alkotói között a szemcseméret csökkenésével csökken a kvarc és a primer szilikátok, és nő az oxidok, oxi-hidroxidok és a mállás kezdetén járó nagyobb-szemcsés agyagásványok. Lásd még talaj textúrája.
Tágabb értelemben iszapoknak nevezik a finomszemcsés, nehezen ülepedő, könnyen szuszpendálódó finomszemcsés vízben szuszpendált szilárd anyagot, így a feszíni vizek szerves üledékét, illetve lebegőanyagát, a szennyvizek iszapját, és minden hasonló állagú ipari, mezőgazdasági, kommunális hulladékot.

lásd remediáció iszapfázisban.

lásd iszapreaktor talajremediációhoz.

lásd iszapreaktor.

a talaj agyag- és iszapfrakciójának összege, tömeg %-ban. Meghatározása: a megfelelően előkészített talajszuszpenziót ülepedni hagyjuk, majd meghatározott idő elteltével, adott mélységből meghatározott térfogatú szuszpenziót pipettázunk ki, melynek meghatározzuk a tömegét. Ebből számítjuk megkapjuk az agyag + iszap-frakció %-os arányát és 100-ól kivonv a homokfrakcióét. A leiszapolható rész homoktalajnál 10-20%, vályogtalajnál 35-60%, agyagtalajnál: 70-80%.

üledékek, iszapok és vízben felszuszpendált talajok ex situ kezelése zagyreaktorban. talajremediáció iszapfázisban alkalmazása, a talaj szemcseméret szerinti nedves frakcionálását (előkezelés) követően célszerű, csupán a különválasztott, szennyező;anyagokat tartalmazó finom frakció (agyag, humusz) kezelésére. Száraz talajból vízzel és adalékokkal megfelelő sűrűségű zagyot kell készíteni. A remediáció iszapfázisban lehet fizikai-kémiai, de leggyakrabban biológiai technológia, mely a szennyezőanyag bontását végző mikroorganizmusok számára a tápanyagot, az oxigént, a megfelelő pH-t, hőmérsékletet stb. iszapreaktorban biztosítja. A remediáció iszapfázisban jellegzetességei: homogén rendszer, kevertethető, levegőztethető, a talaj elveszíti makro- és mikrostruktúráját, a mikrobaközösség intenzíven érintkezik a vízzel, így a benne oldott tápanyagokat, adalékanyagokat könnyen felveszi. Az üledék és a nedves iszapok mikrobaközössége számára a megszokotthoz hasonló körülményeket jelent, de a talajmikroflóra számára a természetestől eltérőeket, melyekhez adaptálódnia kell. Az iszapreaktor lehet egyszerű földmedence, betonmedence lassú keveréssel és levegőztetéssel vagy a célnak megfelelő felszereltségű pl. automatizált működésű, számítógépes vezérlésű acélreaktor. A remediáció iszapfázisban lehet aerob vagy anaerob, szakaszos vagy folyamatos, egylépcsős vagy többlépcsős. Az iszap kezelésének befejeztével a vizes és szilárd fázist elválasztják, a vizet további kezelésnek vetik alá, az iszapot víztelenítik és minőségétől függően elhelyezik vagy hasznosítják.

a vörösiszapot újrahasználata vagy hasznosítása kiváltaná a tárolást, így a tárolással összefüggő kockázatai is nullára csökkennének.

A vörösiszap eddigi tudásunk szerint széles körben hasznosítható, ezekről adunk áttekintést az alábbiakban:

1. Építőipari hasznosítás, építőanyagkénti alkalmazás

• Cementgyártás
• Aggregátok előállítása
• Tégla, blokktéglák, építőelemek előállítása
• Geopolimerek: aluminiumszilikát alapú geopolimerek a cement kiváltására: Si-O-Al-O-Si-O- váz

2. Vegyipari felhasználás

• Katalizátorok (TiO₂ és Fe₂O₃ tartalom, valamint a nagy fajlagos felület miatt)
• Szorbensek
• Kerámia
• Bevonat
• Műanyagok
• Pigmentek gyártásában

3. Környezettechnológiákban

• Szennyvíz és más elfolyó vizek kezelése
• Savas bányavizek kezelése
• Szennyezett talaj kezelése: fémekkel szennyezett talaj fémtartalmának stabilizálására
• Savas füstgázok és véggázok kezelésére:
           SO₂ elnyeletés lúgos vörösiszapban, semlegísítés céljából
           CO₂ elnyeletés lúgos vörösiszapban: karbonizáció semlegítés és szilárdság javítás céljából

4. Agrárfelhasználás

• Általános talajadalékként
• Talajok pH-normalizálására
• Foszforháztartás javítására, foszforvisszatartás
• Szennyezett talajokra

5. Fémipar, fémfeldolgozás

• Fémvisszanyerés, kinyerés vörösiszapból
• Acélgyártáshoz
• Mikrokomponensek kinyerése

Lásd még vörösiszap összetétele és vörösiszap kockázatai

a vörösiszap hulladékként tárolva egy veszélyes anyag kockázatos lerakata. Az alábbi kockázatokkal kell számolni:

• Statikai kockázat: tározók hibái, gátak átszakadása, elsősorban nedves tárolás esetén jelent nagy kockázatot.
• Kémiai kockázat: a vörösiszap lúgossága veszélyt jelent, a 12−14 pH értékű zagy a tározóból kikerülve maró hatású, szemre, bőrre veszélyes.
• Finomszemcsés szerkezete miatt kiszáradva por formájában terjed, mindent befed, lúgos pora egészségre ártalmas, belélegezve a tűdőszövetet irritálja vagy marja, pora szilikózist okozhat.

Lásd még: vörösiszap hasznosíthatóság és vörösiszap összetétele

a vörösiszap a bauxitból történő timföldgyártás mellékterméke. Kémiai összetételükben a világ különböző vörösiszapjai nagyban hasonlítanak, bár a bányászat helyétől függően lehetnek eltérések.

Átlagos kémiai összetételük a következő:

Toxikus fémek is lehetnek a vörösiszapban kisebb-nagyobb mennyiségben: a legtöbb vörösiszapban a fémek koncentrációja nem éri el a kockázatos szintet.

A hulladékok és melléktermékek jellemzését szolgáló KÖRINFO adatbázisban megtalálja a vörösiszapok általános adatlapját és az almásfűzítői vörösiszap adatlapját.