Lexikon

védett az a növény vagy állatfaj, melyet államok a törvény erejével védenek. A legtöbb védett faj veszélyeztetett vagy kihalással fenyegetett, ezért kell magát a fajt, annak táplálékát vagy élőhelyét védelem alá helyezni. A tápláléklánc bármelyik kis láncszemének kihalása további fajok kihalásához vezethet, mert az élőlények nem mindig tudják megváltoztatni táplálkozási szokásaikat, nem tudnak alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez. A panda Kinában például a bambusz-erdők kivágása és egyes bambusz-fajok kipusztulása miatt vált veszélyeztetetté és áll ma a kihalás szélén.

A védett fajok elpusztítása, vadászata, halászata, élőhelyeik károsítása törvénybe ütköző cselekedet, mely büntetést von maga után.

jogszabályok által védetté, fokozottan védetté nyilvánított - kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő - élő szervezet egyede, fejlődési alakja, szakasza, annak származéka, illetőleg az élő szervezetek életközösségei, továbbá barlang, ásvány, ásványtársulás, ősmaradvány.

jogszabály által védetté vagy fokozottan védetté nyilvánított (kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő) földterület.

az igénybe vett vízkészlet termelt vizében mért trícium koncentráció kisebb mint 0,2 Bq/l (1,6 TU).

a vizek kártételei elleni védekezéshez szükséges vízilétesítmény.

az üzemelő, illetve tervezett vízkivételi műveket körülvevő felszín alatti térrész, amelyet a vízkivétel - mennyiségi, minőségi - védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani.

az üzemelő, illetve a tervezett vízkivételi műveket körülvevő terület, amelyet a vízkivétel - mennyiségi, minőségi - védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani.

légszennyező forrásból a légkörbe távozó, változó összetételű gázelegy. Szűkebb értelemben kimondottan a technológiákból, elsősorban a vegyipari technológiákból kibocsátott gázokat értik alatta. Az égetésből származó „véggázokat” füstgáznak nevezik. A füstgáz az égéskor képződő szén-dioxidon és vízgőzön kívül levegőkomponenseket (főleg nitrogént és oxigént), szén-monoxidot, kén-dioxidot, nitrogénoxidokat, el nem égett tüzelőanyagot és szilárd részecskéket (por, hamu, pernye, korom) is tartalmazhat.
Halogéntartalmú veszélyes hulladékok égetési füstgázában hidrogén-klorid (sósav) és hidrogén-fluorid is van. Fő kibocsátók az ipari és háztartási tüzelőberendezések, az energiatermelő és/vagy ártalmatlanító égetőberendezések, valamint a belső égésű motorok (kipufogógáz).

a végpont egy kémiai anyag megfigyelhető vagy mérhető belső tulajdonsága. Utalhat például egy fizikai-kémiai tulajdonságra, mint például a pára nyomás, a degradációs képesség vagy a biológiai hatás, amivel egy megadott anyag rendelkezik az emberi egészség vagy a környezet felett, például a karcinogenitás, irritáció, vízi toxicitás.

olyan tüzelőberendezés, amely egyidejűleg vagy felváltva két- vagy többfajta, illetőleg különböző halmazállapotú tüzelőanyaggal üzemeltethető.
Forrás: 10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet

vegyi úton előállított vagy átalakított anyag, melyet kémiai sajátságai miatt gyártunk és használunk fel. Lehet elem vagy vegyület, szerves vagy szervetlen, természetes vagy természetidegen (xenobiotikum), természetből nyert és átalakított vagy szintetikusan előállított vegyi anyag. Leggyakoribb vegyi anyagok: fémek, üzemanyagok, gyógyszerek, finomvegyszerek, növényvédőszerek, oldószerek. A vegyi anyagok fokozódó mértékű gyártása és felhasználása egyre nagyobb vegyi anyag mennyiség környezetbe kerülését eredményezi, így mára ez az egyik legsúlyosabb globális környezeti problémává vált. A vegyi anyag fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai alapvetően meghatározzák a környezetben való viselkedését, pl. terjedését és hatását. A vegyi anyagok környezet szempontjából legfontosabb tulajdonságai: illékonyság, oldhatóság, abszorbeálódóképesség (oktanol-víz megoszlási hányados, szilárd-folyadék megoszlási hányados), biodegradálhatóság, bioakkumulációra való hajlam, ökoszisztémára és emberre gyakorolt káros hatások: akut és krónikus toxicitás, mutagenitás, karcinogenitás, teratogenitás, reprotoxicitás. A vegyi anyag veszélyessége fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságaival összefüggő sajátság. A vegyi anyag környezeti kockázata veszélyességéből és a környezettel való kölcsönhatásából adódik, nagysága a vegyi anyag környezeti koncentrációjának és az ártalmatlan koncentrációnak a hányadosa. A környezetbe kikerült veszélyes vegyi anyag a szennyezőanyag.

a vegyi anyag azonosítása egy folyamat, melynek során az anyagot azonosítani és elkülöníteni lehetséges a többi anyagtól. Az anyag azonosításának egy eleme az anyag megnevezése, ami különleges feltételeket követ, amiket az anyag azonosításáról szóló útmutató tartalmaz.

a vegyi anyag belső tulajdonságai az anyag olyan tulajdonságai, melyek alapján az anyag sorsa meghatározható, és azonosítani lehet a potenciális veszélyeit. Azzal a céllal, hogy a REACH szerint regisztrálnak egy anyagot, a regisztrálónak specifikus információkat kell bemutatnia az anyag belső tulajdonságairól, a következő területeken:
fizikai/kémiai tulajdonságok
emberi toxikológiai információk
ökotoxikológiai információk.
Az anyagok belső tulajdonságainak adatai végpontokba vannak besorolva. Például a "karcinogenitás" egy emberi toxikológiai végpont. (Forrás: REACH)

a vegyi anyagok értékelésének 4 típusa van a REACH-en belül.
1. dosszié értékelés az Ügynökség (ECHA) által.
2. egyezési vizsgálat: meg kell vizsgálni hogy minden szükséges információt tartalmaz e a regisztrációs dosszié, és hogy ezek az információk megfelelőek-e.
3. a tesztelési javaslat ellenőrzése: értékelni kell, hogy a tesztelési módszereken felül, melyek a regisztrációs dokumentumban a regisztráló által le vannak írva, szükség van e további tesztekre a IX. és X. mellékletekben található információkhoz, illetve a Rendelet megfelelő-e.
4. anyag értékelés egy tagállam által: tisztázni minden alapot, figyelembe véve hogy egy anyag veszélyt jelent e az emberi egészségre vagy a környezetre, és a tagállamok a regisztrált intermediereket is értékelhetik.

a vegyi anyag felhasználás feltételei az Üzemeltetési feltétekben és a kockázat Kezelési Intézkedésekben található meg, az expozíciós forgatókönyveknek megfelelően. Forrás: REACH I melléklet, 5.1.1 szakasz.

az eljárások és a felhasználás széles körére kiterjedő expozíciós forgatókönyv, amelyben legalább a felhasználás rövid általános leírása formájában közlik az eljárásokat és felhasználásokat. Forrás: REACH 3. cikk (38).

az ökoszisztémát felépítő egyedekre más szabályok érvényesek, mint az ökoszisztémára magára. Ezért az egész ökoszisztémára vonatkozó környezeti kockázat megítélésekor komplex, dinamikus, a folyamatokat és változásokat térben és időben elhelyezni képes gondolkodásra van szükség.

A környezettoxikológiában a megítélés problémája abból adódik, hogy a veszélyes anyag az egyeddel és molekuláris szinten lép kölcsönhatásba de ez a hatás áttevődik egy komplex struktúrába, a teljes ökoszisztémába. Ez a két rendszer alapvetően eltérő tulajdonságú.

Az egyed konkrét genommal rendelkezik, minden sejtjében jelen van az azonos információ, a szervezeten belül jól szervezett kommunikációs rendszer működik. A szomatikus sejtekben bekövetkező változások nem befolyásolják az utódok genomját. Az egyed homeosztázisa, immunrendszere stabil.

Az ökológiai rendszerek esetében nincs konzervált genom, az ökoszisztémára jellemző gének összessége állandóan változó. A végbemenő folyamatok irreverzibilisek. Nem alkalmazható tisztán sem a determinisztikus, sem a sztochasztikus modell, de a rendszer mindkettő elemeit tartalmazza. Nem lineáris összefüggések és kölcsönhatások jellemzik a komplex ökológiai rendszereket, az okozat nem arányos az okkal. Gyakori a szinergizmus, de antagonizmus is előfordul. A komplex rendszerek dinamikusak, nem áll be az egyensúly, folyamatosan változik az elérendő cél.

Ezek a tulajdonságok rendkívül fontosak a kockázat felmérése szempontjából, a tervezés, az adatkezelés és az eredmények interpretációja során. Feltételezhetjük, hogy az ökoszisztéma váratlan reakciókat fog produkálni egyes szennyezőanyagok hatására.

a környezttoxikológia alapja a vegyi anyagok és élőlények közötti kölcsönhatás, melynek kialkulásában a két legfontosabb elem a 1. a hatás helye (receptor) és 2. a hatás módja, vagyis a vegyi anyag és az organizmus közötti molekuláris szintű kölcsönhatás.

A receptor lehet egy nukleinsav, egy membránba vagy idegvégződésbe épült specifikus fehérje és lehet egyáltalán nem specifikus molekula. A narkotikumok receptorai például nem specifikusak, azok általában hatnak a membránokra, megváltoztatva azok áteresztőképességét vagy egyéb tulajdonságát, ezáltal pedig normális funkcióját.

A molekuláris szintű kölcsönhatás következményei magasabb szinteken, tehát az organizmus, a populáció, a közösség vagy a teljes ökoszisztéma szintjén is megjelenhet, ezen válaszok bármelyikét értelmezhetjük egy környezettoxikológiai teszt mérendő paramétereként.

Molekuláris szintű; biokémiai paraméterek:

•     stresszfehérjék termelése,
•     anyagcsereindikátorok megjelenése,
•     metallotionein termelés,
•     acetilkolin-észteráz gátlás,
•     immunszuppresszió.

Szervezet szintjén megjelenő fiziológia és viselkedésbeli jellemzők:

•     kromoszómasérülések,
•     lézió, nekrózis (szervkárosodás, elhalás),
•     daganatképződés,
•     teratogén hatások,
•     szaporodóképesség megváltozása,
•     viselkedés megváltozása: kompenzáló viselkedés
•     pusztulás.

Populáció szintjén jelentkező jellemzők:

•     a populáció sűrűsége,
•     produktivitása,
•     párzás sikeressége,
•     genetikai struktúra megváltozása,
•     kompetíció megváltozása.

A közösség szintjén jelentkező jellemzők:

•     a közösség összetétele,
•     a közösség diverzitása,
•     a közösség stabilitása,
•     energiafelhasználásának hatékonysága,
•     a szukcesszió állapota.

Ökoszisztéma szintű jellemzők:

•    a fajok összetétele és eloszlása,
•    anyagcsere, elemkörforgalom,
•    a táj megváltozása.

Ha a toxikológus és az ökotoxikológus jól le tudná írni az elsődleges hatások felsőbb szintekre vonatkozó következményeit, akkor egyszerű vizsgálatok eredményei, vagy akár pusztán a vegyi anyag szerkezetének ismerete alapján jól tudnánk előre jelezni az ökoszisztéma egészére várható hatást. Ma még távol vagyunk ettől a tudástól, így általában a felsőbb szinteken jelentkező válaszparaméterek mérését kell választanunk, nem pedig az alsó szintek eredménye alapján történő extrapolációt.

a vegyi anyag sorsát a környezetben alapvetően befolyásolja kémiai szerkezete. Például az UV sugárzás következményei, az illékonyság, a vízoldhatóság, a hidrolízisre vagy az oxidációra való hajlam megszabja azt, hogy a környezeti elem melyik fázisába kerül a vegyi anyag, milyen a kémiai formája és mekkora az élettartama.

Gyakori, hogy a xenobiotikum térbeli szerkezete, mérete és alakja egyezik valamely természetes anyagéval, emiatt bekerülhet a szennyezett területen élő ökoszisztématagok normál anyagcseréje által az elemkörforgásba. Ennek eredménye maga a toxikus hatás is, amikor a szennyezőanyag receptorokhoz, aktív helyekhez kötődve károsítja, tönkreteszi az organizmus anyagcseréjét. Szerencsés esetben olyan biológiai átalakulásokon megy keresztül, melyek során hatástalan anyaggá transzformálódik, biodegradálódik vagy teljesen mineralizálódik, elveszítve toxikus hatását.

A biológiai átalakulás szerves szennyezőanyagok esetén az adott környezet tulajdonságaitól függően sokféle úton mehet végbe. A biodegradáció energiatermelés közben CO₂ és víz keletkezését jelenti, a bioakkumuláció főleg a lipofil szerves anyagoknál jelentős. A lipofilitást és a bioakkumulációra való hajlamot a szerves anyagok oktanol-víz megoszlási hányadosával (K_ow) jellemezhetjük. A biotranszfor­máció biológiai átalakítást jelent. A szerves szennyezőanyag biológiai átalakítása eredményezhet mind csökkent, mind megnövekedett toxicitású terméket.

67/548/EEC rendelet a veszélyes vegyi anyagok biztonságos használata érdekében egyszerű mondatokban megfogalmazott tanácsokat, utasításokat ad a használóknak .a vegyi anyagok csomagolásán. Ezek az un. S-mondatok.

Egyszerű S-mondatok

S1 Elzárva tartandó.

S2 Gyermekek kezébe nem kerülhet.

S3 Hűvös helyen tartandó.

S4 Lakóterülettől távol tartandó.

S5 … alatt tartandó (a folyadékot a gyártó határozza meg).

S6 … alatt tartandó (az inert gázt a gyártó határozza meg).

S7 Az edényzet légmentesen lezárva tartandó.

S8 Az edényzet szárazon tartandó.

S9 Az edényzet jól szellőző helyen tartandó.

S12 A tartályt nem szabad légmentesen lezárni.

S13 Élelmiszertől, italtól és takarmánytól távol tartandó.

S14 …-tól/-től távol tartandó [az összeférhetetlen anyago(ka)t a gyártó határozza meg].

S15 Hőhatástól távol tartandó.

S16 Gyújtóforrástól távol tartandó – Tilos a dohányzás.

S17 Éghető anyagoktól távol tartandó.

S18 Az edényzetet óvatosan kell kezelni és kinyitni.

S20 Használat közben enni, inni nem szabad.

S21 Használat közben tilos a dohányzás.

S22 Az anyag porát nem szabad belélegezni.

S23 A keletkező gázt/füstöt/gőzt/permetet nem szabad belélegezni (a gyártó határozza meg).

S24 A bőrrel való érintkezés kerülendő.

S25 Kerülni kell a szembejutást.

S26 Ha szembe jut, bő vízzel azonnal ki kell mosni és orvoshoz kell fordulni.

S27 A szennyezett ruhát azonnal le kell vetni/venni.

S28 Ha az anyag a bőrre kerül, …-val/vel bőven azonnal le kell mosni (az anyagot a gyártó határozza meg).

S29 Csatornába engedni nem szabad.

S30 Soha nem szabad vízzel keverni.

S33 A sztatikus feltöltődés ellen védekezni kell.

S35 Az anyagot és az edényzetét megfelelő módon ártalmatlanítani kell.

S36 Megfelelő védőruházatot kell viselni.

S37 Megfelelő védőkesztyűt kell viselni.

S38 Ha a szellőzés elégtelen, megfelelő légzőkészüléket kell használni.

S39 Szem-/arcvédőt kell viselni.

S40 A padlót és a beszennyeződött tárgyakat …-val/-vel kell tisztítani (az anyagot a gyártó határozza meg).

S41 Robbanás vagy tűz esetén a keletkező gázokat nem szabad belélegezni.

S42 Füst-/permetképződés esetén megfelelő légzésvédőt kell viselni (típusát a gyártó adja meg).

S43 Tűz esetén …-val/-vel oltandó (az anyagot a gyártó határozza meg). Ha a víz használata fokozza a veszélyt, "Víz használata tilos" mondatot is hozzá kell tenni.

S45 Baleset vagy rosszullét esetén azonnal orvost kell hívni. Ha lehetséges, a címkét meg kell mutatni.

S46 Lenyelése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, az edényt/csomagolóburkolatot és a címkét az orvosnak meg kell mutatni.

S47 …°C feletti hőmérsékleten nem tárolható (a gyártó határozza meg).

S48 …-val/-vel nedvesen tartandó (az anyagot a gyártó határozza meg).

S49 Csak az eredeti edényzetben tárolható.

S50 …val/-vel nem keverhető (az anyagot a gyártó határozza meg).

S51 Csak jól szellőztetett helyen használható.

S52 Nagy felületű, tartózkodásra alkalmas helyiségekben nem használható.

S53 Kerülni kell az expozíciót, – használatához külön utasítás szükséges.

S56 Az anyagot és edényzetét veszélyes-, vagy speciális hulladék gyűjtőhelyre kell vinni.

S57 A környezetszennyezés elkerülésére megfelelő edényzetet kell használni.

S59 A hulladékanyag visszanyeréséhez/újrahasznosításához a gyártótól/forgalmazótól kell tájékoztatást kérni.

S60 Az anyagot és/vagy edényzetét veszélyes hulladékként kell ártalmatlanítani.

S61 Kerülni kell az anyag környezetbe jutását. Speciális adatokat kell kérni. (Biztonsági adatlap.)

S62 Lenyelés esetén hánytatni tilos: azonnal orvoshoz kell fordulni és megmutatni az edényzetet vagy a címkét.

S63 Belégzés miatt bekövetkező baleset esetén a sérültet friss levegőre kell vinni és biztosítani számára a nyugalmat.

S64 Lenyelés esetén a szájat vízzel öblítjük ki (csak abban az esetben ha a sérült nem eszméletlen).

Összetett S mondatok

S1/2 Elzárva és gyermekek számára hozzáférhetetlen helyen tartandó.

S3/14 Hűvös helyen, …-tól/-től távol tartandó [az összeférhetetlen anyag(oka)t a gyártó határozza meg].

S3/7 Az edényzet jól lezárva, hűvös helyen tartandó.

S3/7/9 – (Törölve)

S3/9 – (Törölve)

S3/9/14 Hűvös, jól szellőző helyen, …-tól/-től távol tartandó [az összeférhetetlen anyag(oka)t a gyártó határozza meg].

S3/9/14/49 Hűvös, jól szellőző helyen, …-tól/-től távol, csak az eredeti edényzetben tárolható [az összeférhetetlen anyag(oka)t a gyártó határozza meg].

S3/9/49 Hűvös, jól szellőző helyen, csak az eredeti edényben tárolható.

S7/47 Az edényzet légmentesen lezárva …°C hőmérsékletet nem meghaladó helyen tárolható (a hőmérsékletet a gyártó határozza meg).

S7/8 Az edényzet légmentesen lezárva, szárazon tartandó.

S7/9 Az edényzet légmentesen lezárva és jól szellőző helyen tartandó.

S20/21 A használat közben enni, inni és dohányozni nem szabad.

S24/25 Kerülni kell a bőrrel való érintkezést és a szembejutást.

S27/28 Ha az anyag a bőrre jut, a szennyezett ruhát rögtön le kell vetni és a bőrt kellő mennyiségű …- val/-vel azonnal le kell mosni (az anyagot a gyártó határozza meg).

S29/35 Csatornába engedni nem szabad. Az anyagot és edényzetét megfelelő módon ártalmatlanítani kell.

S29/56 Csatornába engedni nem szabad, az anyagot és az edényzetét a veszélyes- vagy speciális hulladék gyűjtőhelyre kell vinni.

S36/37 Megfelelő védőruházatot és védőkesztyűt kell viselni.

S36/37/39 Megfelelő védőruházatot, védőkesztyűt és szem-/arcvédőt kell viselni.

S36/39 Megfelelő védőruházatot és szem-/arcvédőt kell viselni.

S37/39 Megfelelő védőkesztyűt és arc-/szemvédőt kell viselni.

S47/49 …°C hőmérsékleten, csak az eredeti edényzetben tárolható (a hőmérsékletet a gyártó határozza meg).

három korábbi európai vegyi anyag lista egyesítésével keletkezett lista. A konkrét lista az IUCLID adatbázisban található meg. A három előd, az EINECS, az ELINCS és az NLP lista.

a 79/831/EEC rendelet VII. és VIII. melléklete megadja azokat a mószereket, melyek a vegyi anyagok fizikai-kémiai jellemzőinek megahatározására elfogadott, egységes európai módszerek. A módszerekre kattintva a szabvány módszerek angol nyelvű szövegét éri el.
1 olvadás/fagyáspont
2 forráspont
3 sűrűség
4 gőznyomás
5 felületi feszültség
6 vízoldhatóság
8 oktanol−víz megoszlási hányados
9 lobbanáspont
10 gyúlékonyság, szilárd anyagoké
11 gyúlékonyság, gázoké
12 gyúlékonyság, vízzel érintkezve
13 pirifor folyadékok és szilárd anyagok
14 robbanékonyság
15 öngyulladási hőmérséklet mérése folyadékokra és gázokra
16 relatív öngyulladási hőmérséklet meghatározása szilárd anyagokra
17 oxidáló képesség, szilárd anyagokra
18 átlagos moltömeg és móltömeg-eloszlás, polimerek esetén
19 polimerek kismolsúlyú anyag tartalma
20 polimerek oldó és ectraháló hatása vízben
21 oxidáló képesség, folyadékoké

vegyi anyagok használatát megkülönböztetjük a vegyi anyagok életciklusának többi elemétől (gyártás, hulladékba kerülés), az általában nagy kockázat miatt. A vegyi anyagok használatából eredő kockázatot  egy általános kockázati modellel (expozíciós szcenárió) jellemezhetjük, mely tartalmazza a környezetbe kerülés és az emberrel vagy az ökoszisztémával való érintkezés lehetőségeit.
Ugyanazon vegyi anyag, pl. nátriumhipoklorid, lúgos tisztitószerek, oldószerek, növényvédőszerek, festékek, stb.  ipari vagy mezőgazdasági professzionális (a) és háztartási (b) használata eltérő expozíciós szcenáriót jelent.
a.) Az ipari vagy mezőgazdasági üzemben szakképzett munkások védőfelszerelésben, szigorú szabályok és előírások szerint, ellenőrzés mellett dolgoznak, ennek ellenére természetükből adódóan a különféle ipari használatok is eltérnek egymástól a kockázat mértékében.
b.) Egy háztartásban védőfelszerelés nélkül, előírás nélkül, bármelyik családtag használhatja ezeket a vegyi anyagokat és a gyerekek is hozzáférhetnek.
Az európai vegyi anyag szabályozás a használatból eredő kockázatok jellemzésére bevezette a használati kategóriákat (use categories), melyekhez az európai adatok alapján becsült kibocsátások tartoznak (EU-TGD). Megelőző intézkedés a vegyi anyagok használatát is figyelembe vevő kockázat alapján történő kategorizásálás és megfelelő figyelmeztető cimkével való ellátás egységes bevezetése Európában és az egész világon egy összehangolt rendszer szerint (GHS). Lásd még vegyi anyagok osztályozása és cimkézése.

vegyi anyagok hatásának megértéséhez érdemes a folyamatot három további lényeges lépésre bontani.

1. A vegyi anyag környezetbe kerülése után kölcsönhatásba lép a környezettel. Terjed, megoszlik a különböző fázisok között, átalakul, degradálódik, stb. Ezek a folyama-tok határozzák meg a vegyi anyag környezeti koncentrációját, azt, amely eléri a biota tagjait és hat rájuk.

2. A vegyi anyag kölcsönhatásba lép az élőlény egy molekuláris szinten értelmezett aktív helyével. A hatás molekuláris szinten lehet egy élőlény életfontosságú szerkezeti eleme vagy valamely fontos szereppel bíró molekulája, pl. enzimfehérje, nukleinsav vagy membránreceptor.

3. A molekuláris szintű kölcsönhatás eredményeképpen a hatás magasabb szintekre is áttevődik és megjelenik például biokémiai vagy fiziológiai szinten, a viselkedés szintjén, a populáció, a közösség vagy az egész ökoszisztéma szintjén.

A vegyi anyag sorsát a környezetben alapvetően befolyásolja kémiai szerkezete. Például az illékonyság, a vízoldhatóság, a polaritás, az abszorbeálódó képesség, a hidrolízisre vagy az oxidációra való hajlam, az UV sugárzással szembeni érzékenység stb. megszabják azt, hogy a vegyi anyag mely környezeti elem melyik fázisába kerül, milyen lesz a kémiai formája és milyen hosszú az élettartama.

Gyakori, hogy a xenobiotikum térbeli szerkezete, mérete és alakja egyezik valamely természetes anyagéval, emiatt bekerülhet a szennyezett területen élő ökoszisztéma tagjainak normál anyagcseréje által az elemkörforgásba. Ennek eredménye maga a toxikus hatás is, amikor a szennyezőanyag receptorokhoz, aktív helyekhez kötődve károsítja, tönkreteszi az organizmus anyagcseréjét. Szerencsés esetben olyan biológiai átalakulásokon megy keresztül, melyek során hatástalan anyaggá transzformálódik, biodegradálódik vagy teljesen mineralizálódik, elveszítve toxikus hatását.

A biológiai átalakulás szerves szennyezőanyagok esetén az adott környezet tulajdonságaitól függően sokféle úton mehet végbe. A biodegradáció energiatermelés közben CO2 és víz keletkezését jelenti, a bioakkumuláció főleg a lipofil szerves anyagoknál jelentős. A lipofilitást és a bioakkumulációra való hajlamot a szerves anyagok oktanol–víz megoszlási hányadosával (Kow) jellemezhetjük. A biotranszformáció biológiai átalakítást jelent. A szerves szennyezőanyag biológiai átalakítása mind csökkent, mind megnövekedett toxicitású terméket eredményezhet.

A hatás helye (receptor) és a hatás módja, vagyis a vegyi anyag és az organizmus közötti molekuláris szintű kölcsönhatás meghatározó fontosságú. A receptor lehet nukleinsav, egy membrán vagy idegvégződés specifikus fehérjéje és lehet egyáltalán nem specifikus molekula, mint a narkotikumok, melyek általában hatnak a membránokra, megváltoztatva áteresztőképességüket vagy egyéb tulajdonságukat, ezáltal pedig normális funkciójukat.

A molekuláris szintű kölcsönhatás következménye magasabb szinteken, tehát az organizmus, a populáció, a közösség vagy a teljes ökoszisztéma szintjén megjelenő válaszok bármelyikét értelmezhetjük az ökotoxikológiai teszt mérendő paramétereként.

Lásd: kémiai biztonsági adatlap

a REACH értelmezésében az anyagok kategóriáin a fizikai, kémiai, toxikológiai és/vagy ökotoxikológiai tulajdonságaikban valószínűleg hasonló, vagy a szerkezeti hasonlóságuk következtében szabályos mintát követő anyagok csoportjait értjük. Ezek a hasonlóságok a következőkön alapulhatnak:
1. közös funkciós csoport(ok) (pl: aldehid, epoxid, észter, jellegzetes fémion)
2. közös összetevő, vagy kémiai osztály, hasonló szénatomszám-tartomány. Ez gyakran az összetett anyagok esetében fordul elő, amik leginkább az "ismeretlen szerkezetű vagy változó összetételű, összetett reakcióban keletkezett vagy biológiai eredetű" (UVBC) anyagokként ismertek.
3. egy kategórián (pl: egy lánc-hosszúsági kategória) belüli növekvő és állandó változás gyakran megfigyelhető a fizikai-kémiai tulajdonságokban pl.: forráspont tartomány.
4. a közös prekurzorok és/vagy bomlástermékek valószínűsége, fizikai vagy biológiai folyamatokon keresztül, melyek felépítésükben hasonló vegyi anyagokat eredményeznek (pl.: a vizsgált -egymáshoz kapcsolódó- vegyi anyagoknak az anyagcsere-folyamatokon keresztüli megközelítése). (Forrás: REACH)

A veszélyes anyagokra vonatkozó 67/548/EEC törvény az alábbi szabványos mondatokkal jellemzi a vegyi anyagok veszélyességét.

Egyszerű R mondatok

R1 Száraz állapotban robbanásveszélyes.

R2 Ütés, súrlódás, tűz vagy más gyújtóforrás robbanást okozhat.

R3 Ütés, súrlódás, tűz vagy egyéb gyújtóforrás rendkívüli mértékben növeli a robbanásveszélyt.

R4 Nagyon érzékeny, robbanásveszélyes fémvegyületeket képez.

R5 Hő hatására robbanhat.

R6 Levegővel érintkezve vagy anélkül is robbanásveszélyes.

R7 Tüzet okozhat.

R8 Éghető anyaggal érintkezve tüzet okozhat.

R9 Éghető anyaggal érintkezve robbanásveszélyes!

R10 Kismértékben tűzveszélyes.

R11 Tűzveszélyes.

R12 Fokozottan tűzveszélyes.

R13 Fokozottan tűzveszélyes cseppfolyósított gáz. (2001.08.06. óta törölve, de régi kártyákon még előfordulhat)

R14 Vízzel hevesen reagál.

R15 Vízzel érintkezve fokozottan tűzveszélyes gázok képződnek.

R16 Oxidáló anyaggal érintkezve robbanásveszélyes.

R17 Levegőn öngyulladó.

R18 A használat során robbanásveszélyes/tűzveszélyes gáz-levegő elegy keletkezhet.

R19 Robbanásveszélyes peroxidokat képezhet.

R20 Belélegezve ártalmas.

R21 Bőrrel érintkezve ártalmas.

R22 Lenyelve ártalmas.

R23 Belélegezve mérgező.

R24 Bőrrel érintkezve mérgező.

R25 Lenyelve mérgező.

R26 Belélegezve nagyon mérgező.

R27 Bőrrel érintkezve nagyon mérgező.

R28 Lenyelve nagyon mérgező.

R29 Vízzel érintkezve mérgező gázok képződnek.

R30 A használat során tűzveszélyessé válik.

R31 Savval érintkezve mérgező gázok képződnek.

R32 Savval érintkezve nagyon mérgező gázok képződnek.

R33 A halmozódó (kumulatív) hatások miatt veszélyes.

R34 Égési sérülést okoz.

R35 Súlyos égési sérülést okoz.

R36 Szemizgató hatású.

R37 Izgatja a légutakat.

R38 Bőrizgató hatású.

R39 Nagyon súlyos és maradandó egészségkárosodást okozhat.

R40 A rákkeltő hatás korlátozott mértékben bizonyított. (Régi jelentése: Lehetséges irreverzibilis hatások)

R41 Súlyos szemkárosodást okozhat.

R42 Belélegezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáló hatású lehet).

R43 Bőrrel érintkezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáló hatású lehet).

R44 Zárt térben hő hatására robbanhat.

R45 Rákot okozhat (karcinogén hatású lehet).

R46 Öröklődő genetikai károsodást okozhat (mutagén hatású lehet).

R47 Születési rendellenességet okozhat (2001.08.06. óta törölve)

R48 Hosszú időn át hatva súlyos egészségkárosodást okozhat.

R49 Belélegezve rákot okozhat (karcinogén hatású lehet).

R50 Nagyon mérgező a vízi szervezetekre.

R51 Mérgező a vízi szervezetekre.

R52 Ártalmas a vízi szervezetekre.

R53 A vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat.

R54 Mérgező a növényvilágra.

R55 Mérgező az állatvilágra.

R56 Mérgező a talaj szervezeteire.

R57 Mérgező a méhekre.

R58 A környezetben hosszan tartó károsodást okozhat.

R59 Veszélyes az ózonrétegre.

R60 A fertilitást (fogamzóképességet vagy nemzőképességet) károsíthatja.

R61 A születendő gyermekre ártalmas lehet.

R62 A fertilitásra (fogamzóképességre vagy nemzőképességre) ártalmas lehet.

R63 A születendő gyermeket károsíthatja.

R64 Szoptatott újszülöttet és csecsemőt károsíthatja.

R65 Lenyelve ártalmas, aspiráció (idegen anyagnak a légutakba beszívása) esetén tüdőkárosodást okozhat.

R66 Ismételt expozíció a bőr kiszáradását vagy megrepedezését okozhatja.

R67 Gőzei álmosságot vagy szédülést okozhatnak.

R68 Maradandó egészségkárosodást okozhat.

Összetett R mondatok

R14/15 Vízzel hevesen reagál és közben fokozottan tűzveszélyes gázok képződnek.

R15/29 Vízzel érintkezve fokozottan tűzveszélyes és mérgező gázok képződnek.

R20/21 Belélegezve és bőrrel érintkezve ártalmas.

R20/21/22 Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve ártalmas.

R20/22 Belélegezve és lenyelve ártalmas.

R21/22 Bőrrel érintkezve és lenyelve ártalmas.

R23/24 Belélegezve és bőrrel érintkezve mérgező.

R23/24/25 Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező.

R23/25 Belélegezve és lenyelve mérgező.

R24/25 Bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező.

R26/27 Belélegezve és bőrrel érintkezve nagyon mérgező.

R26/27/28 Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve nagyon mérgező.

R26/28 Belélegezve és lenyelve nagyon mérgező.

R27/28 Bőrrel érintkezve és lenyelve nagyon mérgező.

R36/37 Szemizgató hatású, izgatja a légutakat.

R36/37/38 Szem- és bőrizgató hatású, izgatja a légutakat.

R36/38 Szem- és bőrizgató hatású.

R37/38 Bőrizgató hatású, izgatja a légutakat.

R39/23 Belélegezve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészség-károsodást okozhat.

R39/23/24 Belélegezve és bőrrel érintkezve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R39/23/24/25 Belélegezve, bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R39/23/25 Belélegezve és lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R39/24 Bőrrel érintkezve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészség-károsodást okozhat.

R39/24/25 Bőrrel érintkezve és lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R39/25 Lenyelve mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R39/26 Belélegezve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R39/26/27 Belélegezve és bőrrel érintkezve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R39/26/27/28 Belélegezve, bőrrel érintkezve, lenyelve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R39/26/28 Belélegezve és lenyelve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R39/27 Bőrrel érintkezve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R39/27/28 Bőrrel érintkezve és lenyelve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R39/28 Lenyelve nagyon mérgező: nagyon súlyos, maradandó egészségkárosodást okozhat.

R40/20 – (2001.08.06. óta törölve)

R40/20/21 – (2001.08.06. óta törölve)

R40/20/21/22 – (2001.08.06. óta törölve)

R40/20/22 – (2001.08.06. óta törölve)

R40/21 – (2001.08.06. óta törölve)

R40/21/22 – (2001.08.06. óta törölve)

R40/22 – (2001.08.06. óta törölve)

R42/43 Belélegezve és bőrrel érintkezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáció).

R48/20 Hosszabb időn át belélegezve ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/20/21 Hosszabb időn át belélegezve és bőrrel érintkezve ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/20/21/22 Hosszabb időn át belélegezve, bőrön és szájon keresztül a szervezetbe jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/20/22 Hosszabb időn át belélegezve és szájon át a szervezetbe jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/21 Hosszabb időn át bőrrel érintkezve ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/21/22 Hosszabb időn át bőrrel érintkezve és szájon át a szervezetbe jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/22 Szájon keresztül hosszabb időn át a szervezetbe jutva ártalmas: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/23 Hosszabb időn át belélegezve mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/23/24 Hosszabb időn át belélegezve és bőrön keresztül a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/23/24/25 Hosszabb időn át belélegezve, bőrön és szájon keresztül a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/23/25 Hosszabb időn át belélegezve és szájon keresztül a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/24 Hosszabb időn át bőrrel érintkezve mérgező: súlyos egészség-károsodást okozhat.

R48/24/25 Bőrön és szájon keresztül hosszabb időn át a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R48/25 Szájon keresztül hosszabb időn át a szervezetbe jutva mérgező: súlyos egészségkárosodást okozhat.

R50/53 Nagyon mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat.

R51/53 Mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat.

R52/53 Ártalmas a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat.

R68/20 Belélegezve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat.

R68/20/21 Belélegezve és bőrrel érintkezve ártalmas: maradandó egészség-károsodást okozhat.

R68/20/21/22 Belélegezve, bőrrel érintkezve, lenyelve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat.

R68/20/22 Belélegezve és lenyelve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat.

R68/21 Bőrrel érintkezve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat.

R68/21/22 Bőrrel érintkezve és lenyelve ártalmas: maradandó egészség-károsodást okozhat.

R68/22 Lenyelve ártalmas: maradandó egészségkárosodást okozhat.

vegyi anyagok és termékek egész életciklusán keresztüli menedzsmentje, a tervezéstől a gyártáson és használaton át egészen a hulladékfázisig, annak érdekében, hogy a lehető legkisebb kockázat mellett a lehető legnagyobb társadalmi haszon legyen belőlük.

a 79/831/EEC rendelet VII. és VIII. melléklete megadja azokat a mószereket, melyek a vegyi anyagok ökotoxicitásának mérésére elfogadott, egységes európai metodikák. A névre kattintva a szabvány módszerek angol nyelvű szövegét éri el.

Általános bevezetés
1 hal, akut toxicitás
2 Daphnia, akut toxicitás
3 algagátlási teszt
4 biodegradáció: gyors ("ready") biodegradálhatóság
   4-a oldott szerves szén (DOC) elszíntelenedési teszt
   4-b módosított OECD szűrővizsgálat
   4-c széndioxid képződési teszt
   4-d manométeres légzési teszt (respirométer)
   4-e zárt palack teszt
   4-f miti teszt
5 degradáció: biokémiai oxigén igény
6 degradáció: kémiai oxigén igény
7 degradáció: abiotikus degradáció: hidrolízis a pH függvényében
8 földigiliszta teszt: mesterséges talajteszt
9 biodegradáció: Zahn−Wellens teszt
10 biodegradáció: eleveniszapos szimulációs teszt
11 biodegradáció: eleveniszapos légzés-gátlási teszt
12 biodegradáció: módosított SCAS-teszt
13 biokoncentráció: átfolyós halteszt
14 hal, növekedési teszt
15 hal, akut toxicitás hal-lárvával
16 méh, akut orális toxicitási teszt
17 méh, akut kontakt toxicitási teszt
18 adszorpció/deszorpció tesztelése statikus egyensúlyi módszerrel
19 adszorpciós koefficiens meghatározása (Koc) talajjal és szennyvíziszappal, HPLC-s módszert alkalmazva
20 Daphnia magna szaporodási teszt
21 talajmikroorganizmusok: nitrogén-formák tesztelése
22 talajmikroorganizmusok: szénformák tesztelése
23 aerob és anaerob átalakítás talajban
24 aerob és anaerob átalakítás víz-üledék rendszerben

a vegyi anyagok osztályozás a REACH-ben az a folyamat, amely során a megadott anyagokat vagy készítményeket besorolják a megadott 15 veszélyességi kategória valamelyikébe a belső tulajdonságaik alapján, összhangban a 67/548-as EEC rendelet részletezett kritériumaival.
Ha az anyagot nem találják veszélyesnek az említett kritériumok szerint, akkor nem osztályozzák. A GHS alapján az anyagok vagy készítmények veszélyességi/kockázati osztályokba lesznek besorolva.

Az osztályozási és besorolási (cimkézési) leltár egy, az Európai Kémiai Ügynökség (ECHA) által kezelt adatbázis, mely az összes anyag osztályozását tartalmazza, amely megjelenik a regisztrációs dossziékban, vagy az osztályozási és besorolási bejelentésekben, beleértve a PPORD bejelentéseket is. A leltár nyilvánosan elérhető információi között szerepel az anyag neve, osztályozása és besorolása, mely a REACH rendelet 119. cikk rendelkezésével van összhangban.

Forrás: REACH, http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:1999:200:0001:0068:EN:PDF

a 79/831/EEC rendelet VII. és VIII. melléklete megadja azokat a mószereket, melyek a vegyi anyagok toxicitásának mérésére elfogadott, egységes európai metodikák. A névre kattintva a szabvány módszerek angol nyelvű szövegét éri el.

1a általános bevezetés
1b akut orális toxicitás − fix dózisú eljárás
1c akut orális toxicitás − toxicitási osztály meghatározása
2 akut toxicitás belégzéssel
3 akut toxicitás bőrkontaktussal
4 akut toxicitás: bőrirritáció, maró hatás
5 akut toxicitás: szeirritáció, maró hatásn
6 szenzitizálás (érzékenyítés) bőrön
7 ismételt dózisú (28 nap) toxicitás (orális)
8 ismételt dózisú (28 nap) toxicitás (belégzés)
9 ismételt dózisú (28 nap) toxicitás (bőrkontaktus)
10 mutagenitás − in vitro emlőskromoszóma-rendellenességi teszt
11 mutagenitás − in vivo emlős csontvelő kromoszóma-rendellenességi teszt
12 mutagenitás − emlős eritrocita mikronukleusz teszt
13/14 mutagenitás − reverz mutációs teszt baktériummal
15 génmutáció − Saccharomyces cerevisae felhasználásával
16 mitotikus recombináció − Saccharomyces cerevisae felhasználásával
17 mutagenitás − in vitro emlőssejt génmutációs teszt
18 DNS-károsodás és javítás − nem ütemezett DNS-szintézis − emlőssejt, in vitro
19 nővér-kromatidák kicserélődése, in vitro bioteszt
20 nemek által irányított recesszív pusztulási teszt Drosophila melanogaster felhasználásával
21 in vitro emlőssejt transzformációs teszt
22 rágcsáló, domináns letális teszt
23 emlős éretlen spermasejt kromoszóma rendelenességének tesztelése
24 egérembrió teszt
25 egér, öröklődő transzlokáció
26 szubkrónikus orális toxicitás, ismétlődő dózisú, 90 napos, rágcsálóval
27 szubkrónikus orális toxicitás, ismétlődő dózisú, 90 napos, nem rágcsálóval
28 szubkrónikus toxicitás bőrkontaktussal, ismétlődő dózisú, 90 napos, rágcsálóval
29 szubkrónikus toxicitás belégzéssel, ismétlődő dózisú, 90 napos, rágcsálóval
30 krónikus toxicitási teszt
31 teratogenitási teszt −rágcsálóval és nem-rágcsálóval
32 rákkeltő hatás (karcinogenitás) tesztelése
33 kombinált krónikus toxicitási és karcinogenitási teszt
34 egy-generációs reprotoxicitási teszt
35 két-generációs reprotoxicitási teszt
36 toxikokinetika
37 késleltetett neurotoxicitás, szerves foszforvegyületekkel történt akut expozíciót követően
38 késleltetett neurotoxicitás, szerves foszforvegyületekkel 28 napon át ismételt dózisú expozíciót követően
39 nem ütemezett DNS-szintézis (UDS) emlős májsejtekkel, in vivo
40 bőrkorrózió (in vitro)
41 fototoxicitás − in vitro 3t3 nru fototoxicitási teszt
42 bőrérzékenyítés (szenzitizálás): helyi nyirokcsomó teszt
43 neurotoxicitási tanulmány rágcsálóval

a Vegyianyag Nyilvántartási Szolgálat tartja fent a vegyi anyagok legátfogóbb gyűjteményét. Minden anyagot, amit a CAS nyilvántartásában regisztrálnak ellátják egy "CAS nyilvántartási számmal". A nyilvántartási számot (hétköznapi nevén CAS szám) széles körben használják a vegyi anyagok azonosítására. (Forrás: REACH)

olyan kromatográfiás technika, melyben az állófázis finomszemcsés vékony réteg valamilyen hordozón (üveg, műanyag, alumínium) megkötve. Rövidített neve VRK vagy angol neve (Thin Layer Chromatography) után TLC. A mintát, pl. az extraktumot a lap aljára cseppentjük fel, majd a lapot az oldószeres futtató kádba helyezzük. Az oldószer (mozgófázis) a kapilláris erők hatására fokozatosan benedvesíti a lapot és elválasztja a komponenseket az állófázissal és az oldószerrel kialakuló kölcsönhatások alapján.

A Venturi gázkezelő berendezés a nagyon finom por, a füst, a gőzök és a gázok fizikai eltávolítására képes levegőből. A nagysebességű levegőáram atomizálja a vizet így ez a finom eloszlású víz intenzíven mossa a füstgázokat vagy a levegőt, eltávolítva abból a mikron alatti mérettartományba eső részecskéket.

A venturi gázkezelő a legjobb hatásfokkal működő nedves gázmosó, akár 99%-os szennyezőanyag-eltávolításra is képes. Nagy gázáramú és magas hőmérsékletű gázokat is képes kezelni, ezért egy sor iparágban alkalmazzák.

A környezetvédelemben szennyezett gázok (füstgázok) és gőzök (folyadékok sztrippelésével vagy termikus deszorpcióval nyert szennyezőanyag-gőzök) kezelésre, a szennyezőanyag leválasztására.

A Venturi-csövet eredetileg Venturi olasz tudós fejlesztette ki, gáz- és folyadékáramok mérésére.

a nedves gáztisztító készülékek egyik fajtája. A Venturi-mosó tulajdonképpen egy konfúzorból, a torokból és egy diffúzorból áll. A mosófolyadékot a torokban vagy a torok előtt vezetik be a poros gázáramba.
A gázsebesség a torokban 50–150 m/s-ot is elérhet. Itt a bevezetett mosófolyadékból a gáz és a folyadék közötti nagy sebesség-különbség révén sűrű, ködszerű folyadékfátyol jön létre, amelyben igen intenzív a keveredés. Ebben a részben történik meg a szilárd szemcsék leválasztása. A diffúzorban a sebességcsökkenés eredményeként a köd nagyobb cseppekké áll össze, amelyeket a Venturi-cső után egy ciklonban választanak le a hozzájuk kapcsolódó szilárd részecskékkel együtt.
Forrás: Barótfi István (Ed.): Környezettechnika, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 2000

a verifikáció általában a jóság, alkalmasság lehetőleg számszerű adatokkal megalapozott bizonyítását jelenti. A technológiák esetében a technológia hatékonyságát kell mérni különféle szempontokból. A környezettechnológiák hatékonyságát azzal mérjük, hogy alkalmazásukkor teljesítették-e az általános és tervezett elvárásokat, remediálták-e a területet, megtisztították-e a vizet, csökkentették-e a kockázatot, és közben nem okoztak-e el aránytalanul sok környezeti kárt és nem igényeltek-e eránytalanul nagy költséget.

vegyi anyagok általános kockázatának felmérése, egy fiktív környezetbe kerülést feltételezve. Ez a fiktív környezet lehet egy ország, vagy Európa, vagy a Föld, amelyet átlagadatokkal jellemzünk és a még elviselhető kockázatból adódó megengedhető vagy tolerálható koncentráció-értékeket (határértékek) ennek alapján képezzük.

REACH definíciója alapján a veszély felmérése az anyag lényegi tulajdonságairól rendelkezésre álló információk felhasználásával készül, és az alábbi területeket fedi le:
1. az emberi egészség tekintetében fennálló veszély értékelése
2. az emberi egészség tekintetében fennálló fiziko-kémiai veszélyek értékelése
3. a környezet tekintetében fennálló veszély e
4. PBT és vPvB tulajdonságok értékelése.

A veszélyesség felmérésének két alfeladata van: annak bizonyítása, hogy az anyag veszélyes és a veszélyesség mértékének megállapítása a dózis−hatás vagy a koncentráció−hatás összefüggés kimérésével, ökotoxikológiai vagy toxikológiai módszerekkel.

a vegyi anyagok osztályozására és címkézésre vonatkozó, már létező és a 67/548/EGK Irányelvben leírt rendelkezések szerint, a veszély megjelölését az anyag vagy készítmény csomagolásán, szóban, a veszély szimbólumával együttesen kell feltüntetni. A veszély megjelölése a szimbólummal együtt határozza meg a veszély típusát. Például: "Mérgező", "Ártalmas", "Irritatív", "Fokozottan tűzveszélyes".
A jelenlegi osztályozási és besorolási rendelkezés szerint a veszélyszimbólumok piktogrammok, melyeket a veszélyes anyagok és készítmények csomagolásain helyeznek el. A veszélyszimbólumok képének meg kell egyeznie a 67/548/EEC irányelv II. mellékletében leírtakkal. A szimbólumot feketével kell rányomtatni narancs-sárga háttérre. Amikor a GHS jogerőre emelkedik, a jelenlegi veszélyszimbólumokat nem lehet majd tovább használni, és új GHS szimbólumokkal lesznek helyettesítve. (Forrás: REACH)

a veszély az anyag immanens tulajdonsága, adódik a vegyi anyag szerkezetéből, a molekulán előforduló kémiai csoportok minőségétől, a molekulatömegtől, a kémiai formától, a molekula térszerkezetétől, ionerősségétől, hidrofilitásától, stb. Ebből következik, hogy a vegyi anyag kémiai szerkezetének ismeretében előrejelezhető annak veszélyessége is, vagyis az, hogy robbanásveszélyes, tűzveszélyes, maró, toxikus, mutagén vagy egyéb káros hatás várható-e tőle.

A molekulatervezők is kihasználják ezt a kiszámítható összefüggést a molekulaszerkezet és a hatás között, a gyógyszerfejlesztés, a növényvédőszer-tervezés, a fehérjemérnökség is ezen alapul. Az örökítőanyag, a DNS esetében ez jól ismert és világos: a bázisok sorrendje egy élőlény legtöbb tulajdonságát meghatározzák.

Azokat a matematikai modelleket, melyek kvantitatív módon írják le az összefüggést a molekulaszerkezet és a vegyi anyag tulajdonságai, viselkedése és hatásai között QSAR-nak, vagyis a szerkezet és az aktivitás közötti összefüggést (Quantitative Structure Activity Relationship) leíró módszernek nevezik.

A vegyi anygaokon kívül a termékek és a hulladékok veszéyességét érdemes külön is definiálni. Ezek veszélyessége vagy fizikai állapotukból, vagy biológiai állapotukból, de leginkább az őket felépítő vegyi anyagok veszélyességéből adódik.

az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelet a GHS-sel () harmonizált osztályozást és címkézést alkalmaz a vegyi anyagokra. A CLP rendelet által előírt veszélyt jelző és annak megelőzésére figyelmet felhívó mondatok felváltották a DSD (Dangerous Sunstance Directive = Veszélyes anyag direktíva, 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv) által használt R-mondatokat.

A GHS figyelmeztető és óvintézkedésre vonatkozó mondatain kívül kötelezővé teszi a vegyi anyag pontos nevének, szerkezetének és gyártójának feltüntetését, valamint a megfelelő figyelmeztető pictogramokat is.

A veszélyt jelző mondatokat fizikai-kémiai, emberi egészségre és a környezetre (ökoszisztémára) vonatkozó csoportokba osztották. Ezeken kívül vannak az EUban speciális veszély-mondatok. Ezeket a következőkben felsoroljuk.

Fizikai-kémiai veszélyekre figyelmeztető mondatok:

H200 Instabil robbanóanyagok.

H201 Robbanóanyag; teljes tömeg felrobbanásának veszélye.

H202 Robbanóanyag; kivetés súlyos veszélye.

H203 Robbanóanyag; tűz, robbanás vagy kivetés veszélye.

H204 Tűz vagy kivetés veszélye.

H205 Tűz hatására a teljes tömeg felrobbanhat.

H220 Rendkívül tűzveszélyes gáz.

H221 Tűzveszélyes gáz.

H222 Rendkívül tűzveszélyes aeroszol.

H223 Tűzveszélyes aeroszol.

H224 Rendkívül tűzveszélyes folyadék és gőz.

H225 Fokozottan tűzveszélyes folyadék és gőz.

H226 Tűzveszélyes folyadék és gőz.

H228 Tűzveszélyes szilárd anyag.

H240 Hő hatására robbanhat.

H241 Hő hatására meggyulladhat vagy robbanhat.

H242 Hő hatására meggyulladhat.

H250 Levegővel érintkezve önmagától meggyullad.

H251 Önmelegedő: meggyulladhat.

H252 Nagy mennyiségben önmelegedő; meggyulladhat.

H260 Vízzel érintkezve öngyulladásra hajlamos tűzveszélyes gázokat bocsát ki.

H261 Vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat bocsát ki.

H270 Tüzet okozhat vagy fokozhatja a tűz intenzitását, oxidáló hatású.

H271 Tüzet vagy robbanást okozhat; erősen oxidáló hatású.

H272 Fokozhatja a tűz intenzitását; oxidáló hatású.

H280 Nyomás alatt lévő gázt tartalmaz; hő hatására robbanhat.

H281 Mélyhűtött gázt tartalmaz; fagymarást vagy sérülést okozhat.

H290 Fémekre korrozív hatású lehet.

Emberi egészség veszélyeztetettségére vonatkozó szabvány mondatok:

H300 Lenyelve halálos.

H301 Lenyelve mérgező.

H302 Lenyelve ártalmas.

H304 Lenyelve és a légutakba kerülve halálos lehet.

H310 Bőrrel érintkezve halálos.

H311 Bőrrel érintkezve mérgező.

H312 Bőrrel érintkezve ártalmas.

H314 Súlyos égési sérülést és szemkárosodást okoz.

H315 Bőrirritáló hatású.

H317 Allergiás bőrreakciót válthat ki.

H318 Súlyos szemkárosodást okoz.

H319 Súlyos szemirritációt okoz.

H330 Belélegezve halálos.

H331 Belélegezve mérgező.

H332 Belélegezve ártalmas.

H334 Belélegezve allergiás és asztmás tüneteket, és nehéz légzést okozhat.

H335 Légúti irritációt okozhat.

H336 Álmosságot vagy szédülést okozhat.

H340 Genetikai károsodást okozhat (itt meg kell adni az expozíciós útvonalat, ha meggyőzően bizonyított, hogy más expozíciós útvonal nem okozza a veszélyt).

H341 Feltehetően genetikai károsodást okoz (meg kell adni az expozíciós útvonalat, ha meggyőzően bizonyított, hogy más expozíciós útvonal nem okozza a veszélyt).

H350 Rákot okozhat (meg kell adni az expozíciós útvonalat, ha meggyőzően bizonyított, hogy más expozíciós útvonal nem okozza a veszélyt).

H351 Feltehetően rákot okoz (meg kell adni az expozíciós útvonalat, ha meggyőzően bizonyított, hogy más expozíciós útvonal nem okozza a veszélyt).

H360 Károsíthatja a termékenységet vagy a születendő gyermeket (ha ismert, meg kell adni a konkrét hatást, továbbá meg kell adni az expozíciós útvonalat, ha meggyőzően bizonyított, hogy más expozíciós útvonal nem okozza a veszélyt).

H361 Feltehetően károsítja a termékenységet vagy a születendő gyermeket (ha ismert, meg kell adni a konkrét hatást, és az az expozíciós útvonalat, ha meggyőzően bizonyított, hogy más expozíciós útvonal nem okozza a veszélyt).

H362 A szoptatott gyermeket károsíthatja.

H370 Károsítja a szerveket (meg kell adni az összes érintett szervet, ha ismertek, és meg kell adni az expozíciós útvonalat, ha meggyőzően bizonyított, hogy más expozíciós útvonal nem okozza a veszélyt).

H371 Károsíthatja a szerveket (meg kell adni az összes érintett szervet, ha ismertek és meg kell adni az expozíciós útvonalat, ha meggyőzően bizonyított, hogy más expozíciós útvonal nem okozza a veszélyt ).

H372 Ismétlődő vagy hosszabb expozíció esetén (meg kell adni az expozíciós útvonalat, ha meggyőzően bizonyított, hogy más expozíciós útvonal nem okozza a veszélyt) károsítja a szerveket (vagy meg kell adni az összes érintett szervet, ha ismertek ).

H373 Ismétlődő vagy hosszabb expozíció esetén ((meg kell adni az expozíciós útvonalat, ha meggyőzően bizonyított, hogy más expozíciós útvonal nem okozza a veszélyt) károsíthatja a szerveket (meg kell adni az összes érintett szervet, ha ismertek).

A környezetet veszélyeztető hatásra figyelmeztető mondatok::

H400 Nagyon mérgező a vízi élővilágra.

H410 Nagyon mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz.

H411 Mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz.

H412 Ártalmas a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz.

H413 Hosszan tartó ártalmas hatást gyakorolhat a vízi élővilágra.

Speciális EU-ban használatos veszélt jelző mondatok:

EUH 001 Száraz állapotban robbanásveszélyes.

EUH 006 Levegővel érintkezve vagy anélkül is robbanásveszélyes.

EUH 014 Vízzel hevesen reagál.

EUH 018 A használat során tűzveszélyes/robbanásveszélyes gőz/levegő elegy keletkezhet.

EUH 019 Robbanásveszélyes peroxidokat képezhet.

EUH 044 Zárt térben hő hatására robbanhat.

EUH 029 Vízzel érintkezve mérgező gázok képződnek.

EUH 031 Savval érintkezve mérgező gázok képződnek.

EUH 032 Savval érintkezve nagyon mérgező gázok képződnek.

EUH 066 Ismétlődő expozíció a bőr kiszáradását vagy megrepedezését okozhatja.

EUH 070 Szembe kerülve mérgező.

EUH 071 Maró hatású a légutakra.

EUH 059 Veszélyes az ózonrétegre.

EUH 201 Ólmot tartalmaz. Tilos olyan felületeken használni, amelyeket gyermekek szájukba vehetnek.

EUH 201A Figyelem! Ólmot tartalmaz.

EUH 202 Cianoakrilát. Veszély! Néhány másodperc alatt a bőrre és a szembe ragad. Gyermekektől elzárva tartandó.

EUH 203 Krómot (VI) tartalmaz. Allergiás reakciót válthat ki.

EUH 204 Izocianátokat tartalmaz. Allergiás reakciót válthat ki.

EUH 205 Epoxid tartalmú vegyületeket tartalmaz. Allergiás reakciót válthat ki.

EUH 206 Figyelem! Tilos más termékekkel együtt használni. Veszélyes gázok (klór) szabadulhatnak fel.

EUH 207 Figyelem! Kadmiumot tartalmaz! A használat során veszélyes füstök képződnek. Lásd a gyártó által közölt információt. Be kell tartani a biztonsági előírásokat.

EUH 208 -t tartalmaz. Allergiás reakciót válthat ki.

EUH 209 A használat során fokozottan tűzveszélyessé válhat.

EUH 209A A használat során tűzveszélyessé válhat.

EUH 210 Kérésre biztonsági adatlap kapható.

EUH 401 Az emberi egészség és a környezet veszélyeztetésének elkerülése érdekében be kell tartani a használati utasítás előírásait.

Forrás: CLP Rendelet

ld. 67/548/EEC irányelv, veszélyes anyagok osztályozása, csomagolása, címkézése,
2001/59/EC irányelv a veszélyes anyagok osztályozására, csomag és címkézésére
1999/45/EC irányelv, veszélyes készítmények osztályozása, csomagolása címkézése

a 67/548/EEC irányelv a kémia anyagok biztonságos kezelésére vonatkozó Európai Uniós jogszabályok közé tartozik. Az irányelvet az EU alapító szerződésének 100. cikke alapján az Európai Unió Tanácsa fogadta el

Az irányelv (direktíva) előírása minden olyan kémiai anyagra és készítményre (két vagy több kémiai anyag keverékére) vonatkoznak, amelyeket az EU belső piacán forgalomba hoznak, vagyis nem kell alkalmazni a tisztán kutatási célból létrehozott kémiai anyagok vagy keverékek esetében. A veszélyes készítményekkel kapcsolatban egy másik irányelv, az 1999/45/EC rendelkezései is érvényesek.

Az irányelv 2. cikke tartalmazza azon anyagok és készítmények felsorolását, amelyeket "veszélyesnek" minősítettek. A legtöbb (de nem mindegyik) veszélyes anyagcsoporthoz egy szimbólumot és egy kódot rendeltek, ezek az úgynevezett: veszélyszimbólumok.

• Robbanószerek, robbanásveszélyes anyagok (kódja E, szimbóluma felrobbanó bomba)
• Oxidálószerek (O, kör fölötti láng)
• Tűzveszélyes anyagok és készítmények (fokozottan tűzveszélyes (F+) és tűzveszélyes (F), láng)
• Mérgező anyag és készítmények (erősen mérgező (T+) vagy mérgező (T), halálfej és keresztbe rakott csontok)
• Ártalmas anyagok és készítmények (Xn, andráskereszt)
• Maró anyagok és készítmények (C, sav károsító hatását jelző szimbólum)
• Irritatív anyagok (Xi, andráskereszt)
• Szenzibilizáló anyagok
• Karcinogén anyagok (Carc., három kategóriában)
• Mutagén anyagok (Mut., három kategóriában)
• Reprodukciót károsító, reprotoxikus anyag 3-as kategória (Repr.)
• Környezetre veszélyes (N), ezen belül külön az ózonrétegre veszélyes anyagok

A fenti kategóriákba eső anyagok listáját az I. melléklet tartalmazza, amelyet rendszeresen frissítenek. Az Európai Bizottság által fenntartott Egészség- és Fogyasztóvédelmi Intézet (The Institute for Health and Consumer Protection: IHCP) intézet egy nyilvános adatbázist működtet az I. Mellékletben meghatározott anyagokról.

Nem tartoznak az irányelv hatálya alá a következő anyagok (1. cikk): gyógyszerek, kábítószerek és radioaktív anyagok; kozmetikai anyagok; hulladékok; élelmiszerek vagy állati eledelek; növényvédőszerek; lőszerek vagy robbanásveszélyes anyagok. Ezen felül nem tartozik az irányelv hatálya alá a veszélyes anyagok szállítása vasúton, közúton, belföldi vízi úton, tengeren vagy légi úton, a harmadik országba (az EU-n kívülre) exportált anyagok, illetve az irányelv 5-7. cikke nem alkalmazható sűrített, cseppfolyósított vagy nyomás alatt oldott gázok tárolóira.

A veszélyes áruk csomagolásán a veszélyt jelző szimbólumokat kell feltüntetni, amelyeket az irányelv II. melléklete határozott meg. A szimbólumok listáját és az EU hivatalos nyelvre lefordított változatait az 2001/59/EC irányelv tartalmazza.

Az irányelv III. és IV. melléklete határozza meg azokat a szabványos mondatokat, amelyek a "veszélyes anyagok veszélyeinek/kockázatainak jellegét" (R-mondatok, REACH), illetve "a veszélyes anyagok biztonságos használatára vonatkozó útmutatást" (S-mondatok, REACH) tartalmazzák. Ezeket a szabványos mondatokat a veszélyes anyagok csomagolásán és címkéjén kell feltüntetni. A szabványos mondatok minden olyan anyagnál kötelezők, amelyeket az I. Melléklet felsorol.

A szabványos mondatok listáját 2001-ben frissítették és a 2001/59/EC irányelv tartalmazza az EU minden hivatalos nyelvére lefordított mondatok listáját.

Az irányelv 6. cikke tartalmazza a veszélyes anyagok felcímkézésére vonatkozó előírásokat. A címkén a következő információkat kell feltüntetni:

• a veszélyes anyag neve
• az anyag származása, amelynek tartalmazni kell a gyártó, a forgalmazó vagy az importőr nevét, címét és elérhetőségét
• a veszélyt jelző szimbólum és az anyag használatával járó veszély jelzése (a fenti osztályozás alapján)
• a veszélyekből származó különös kockázatok, amelyeket az ún. szabvány mondatokkal kell feltüntetni.

A 7. cikkely szabályozza a fenti címke elhelyezésére vonatkozó elírásokat.

az egészségre és a környezetre nézve kockázatot jelentő anyagok, amelyek maguk vagy összetevői a következő tulajdonságok, főbb veszélyességi jellemzők bármelyikével rendelkeznek: robbanó, oxidáló, tűzveszélyes, irritáló vagy izgató, ártalmas, mérgező, karcinogén, maró, fertőző, reprodukciót és az utódok fejlődését károsító, mutagén, környezetre (ökoszisztémára) veszélyes.

A 16/2001. (VII. 18.) hulladékok jegyzékéről szóló KöM rendeletben felsorolt hatszámjegyű, úgynevezett EWC kóddal jellemzett hulladékok közül a (*)-gal megjelölt kódszámok veszélyes hulladékot jelölnek.

Veszélyes hulladékok szállítása a veszélyes áruk szállítására vonatkozó külön jogszabályok [38/2009. (VIII. 7.) KHEM rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) és Mellékletének belföldi alkalmazásáról, a 39/2009. (VIII. 7.) KHEM rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (RID) belföldi alkalmazásáról.] előírásai szerint végezhető Magyarországon.

Az ország területén történő hulladékmozgások követésére a veszélyeshulladék-forgalomban részt vevőknek „SZ”, illetve „K” kísérőjegyeket kell használni.

A hulladékok veszélyességi kategóriái az alábbiak:

H1 Robbanó

H2 Oxidáló

H3-A Tűzveszélyes

H3-B Kevéssé tűzveszélyes

H4 Izgató, irritáló

H5 Ártalmas (25%)

H6 Mérgező (3%) és nagyon mérgező (0,1%)

H7 Karcinogén (3. osztályú) és erősen karcinogén (1. vagy 2. osztályú)

H8 Maró (5%) és erősen maró (1%)

H9 Fertőző

H10 Reprodukciót gátló (5%) erősen gátló (0,5%)

H11 Mutagén (5%), erősen mutagén (1%)

H12 Gázokat fejleszt

H13 Bomlásterméke veszélyes

H14 Környezetre veszélyes

H15 Kimosódása várható

a veszélyes hulladék szállítása és begyűjtése a Környezetvédelmi- és Természetvédelmi Főfelügyelőség tevékenységi engedélyével végezhető. A szállító, illetve a begyűjtő csak olyan veszélyes hulladékot szállíthat, amelyre az engedélye feljogosítja, és amelyre vonatkozik a szerződése.

A környezetvédelmi hatóság engedélye nélkül szállíthatja azonban a termelő a veszélyes hulladékot a telephelyén belül, valamint a termelő a birtokában lévő kis (500 kg/év) mennyiségű saját veszélyes hulladékát akkor, ha jogosult veszélyes áruk szállítására is, rendelkezik az előírásoknak megfelelő járművel, továbbá a veszélyes hulladékot a saját telephelyei között, vagy a gyűjtőhelyre, vagy a kezelőhöz szállítja.

Nem kell engedély a háztartásokban keletkező veszélyes hulladéknak a speciális gyűjtőhelyre, hulladékgyűjtő udvarra vagy átvételre jogosult kezelőhöz történő saját járművel végzett szállításához sem.

Veszélyes hulladékok szállítása a veszélyes áruk szállítására vonatkozó külön jogszabályok [38/2009. (VIII. 7.) KHEM rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) és Mellékletének belföldi alkalmazásáról, a 39/2009. (VIII. 7.) KHEM rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (RID) belföldi alkalmazásáról.] előírásai szerint végezhető Magyarországon. Amennyiben a veszélyes hulladék a szállítási megállapodások és szabályzatok más osztályának (1–8) előírásai szerint nem sorolható be, akkor a szabályzatok 9. osztályába (különféle veszélyes anyagok és tárgyak), a környezetre veszélyes anyagok csoportjába tartozónak kell tekinteni.

Az ország területén történő hulladékmozgások követésére a veszélyeshulladék-forgalomban részt vevőknek a 98/2001. (VI. 15.) Kormány rendelet – a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről – előírásainak megfelelően „SZ”, illetve „K” kísérőjegyeket kell használni.

Magyarországon a hulladékokok szabályozására meghozott kormányrendelet (1. számú melléklete tartalmazza azoknak a hulladék-típusoknak a listáját, melyek egy vagy több veszélyes tulajdonsággal rendelkeznek. Ezek a típusokat elsősorban az eredet alapján határozták meg.

1. anatómiai anyagok; kórházi és egyéb klinikai hulladékok;

2. gyógyszerek és állatgyógyászati készítmények;

3. fakonzerváló szerek;

4. biocidok és növényvédő szerek;

5. oldószermaradékok;

6. halogénezett szerves anyagok, amelyek nem oldószerként használatosak, kivéve az inert polimerizált anyagokat;

7. cianidtartalmú edzősók;

8. ásványolajok és olajat tartalmazó anyagok (pl. olajelválasztó berendezésekből származó iszapok stb.);

9. olaj/víz, szénhidrogén/víz keverékek, emulziók;

10. PCB és/vagy PCT vegyületeket tartalmazó anyagok (pl. dielektrikumok stb.);

11. kátrányszerű anyagok, amelyek finomításból, lepárlásból és más, pirolitikus kezelésből származnak (pl. üstmaradékok stb.);

12. tinták, színezékek, pigmentek, festékek, lakkok, kencék;

13. gyanták, latex, lágyítók, enyvek/ragasztók;

14. vegyi anyagok, amelyek kutatási és fejlesztési vagy oktatási tevékenységből származnak, amelyeket nem azonosítottak, és/vagy újak, és amelyek emberre és/vagy környezetre gyakorolt hatása nem ismert (pl. laboratóriumi maradékok stb.);

15. pirotechnikai és más robbanásveszélyes anyagok;

16. fényképészeti vegyszerek és előhívó anyagok;

17. poliklórozott dibenzo-furán bármely rokonvegyületével szennyezett anyagok;

18. poliklórozott dibenzo-p-dioxin bármely rokonvegyületével szennyezett anyagok.

valamint az alábbiak, ha tartalmazzák 1−18 valmelyikét.

19. állati vagy növényi eredetű szappanok, zsírok, viaszok;

20. halogénmentes szerves anyagok, amelyek nem oldószerként használatosak;

21. fémeket vagy fémvegyületeket nem tartalmazó szervetlen anyagok;

22. hamuk és/vagy salakok;

23. föld, homok, agyag, beleértve a kotrási meddőanyagokat is;

24. cianidot nem tartalmazó edzősók;

25. fémporok;

26. kimerült katalizátorok;

27. fémeket vagy fémvegyületeket tartalmazó folyadékok vagy iszapok;

28. szennyezés megelőzésére alkalmazott műveletekből származó maradékok (pl. zsákos porszűrőből összegyűjtött por stb.), kivéve a (29), (30) és (33) pontban felsoroltakat;

29. csiszolóiszapok;

30. víztisztító berendezésekből származó iszapok;

31. dekarbonizációs maradékok;

32. ioncserélő oszlop maradékai;

33. szennyvíziszap, amely kezeletlen vagy mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlan;

34. tartályok és/vagy berendezések tisztítása során keletkező maradékok;

35. szennyezett berendezés;

36. szennyezett tartályok (pl. csomagolások, gázpalackok stb.), amelyek veszélyes anyagot tartalmaztak;

37. akkumulátorok és más elektromos cellák;

38. növényi olajok;

39. háztartásokból származó, a szelektív hulladékgyűjtés eredményeként nyert anyagok, amelyek a veszélyességi jellemzők bármelyikével rendelkeznek;

40. bármely más hulladék, amely a felsorolt összetevők valamelyikét tartalmazza, és a veszélyességi jellemzők bármelyikével rendelkezik.

Az alábbi vegyi anyagok jelenléte a hulladékban alapul szolgálhat veszélyessé nyilvánításához:

C1 berillium; berilliumvegyületek;

C2 vanádiumvegyületek;

C3 króm(VI)vegyületek;

C4 kobaltvegyületek;

C5 nikkelvegyületek;

C6 rézvegyületek;

C7 cinkvegyületek;

C8 arzén; arzénvegyületek;

C9 szelén; szelénvegyületek;

C10 ezüstvegyületek;

C11 kadmium; kadmiumvegyületek;

C12 ónvegyületek;

C13 antimon; antimonvegyületek;

C14 tellúr; tellúrvegyületek;

C15 báriumvegyületek; kivéve a bárium-szulfátot;

C16 higany; higanyvegyületek;

C17 tallium; talliumvegyületek;

C18 ólom; ólomvegyületek;

C19 szervetlen szulfidok;

C20 szervetlen fluorvegyületek; kivéve a kalcium-fluoridot;

C21 szervetlen cianidok;

C22 a következő alkáli- vagy alkáliföldfémek: lítium, nátrium, kálium, kalcium, magnézium szabad formában;

C23 savas oldatok vagy szilárd halmazállapotú savak;

C24 lúgos oldatok vagy szilárd halmazállapotú lúgok;

C25 azbeszt (por vagy szálak);

C26 foszfor; foszforvegyületek, kivéve az ásványi foszfátokat;

C27 fém-karbonilok;

C28 peroxidok;

C29 klorátok;

C30 perklorátok;

C31 azidok;

C32 PCB és/vagy PCT vegyületek;

C33 gyógyszerek és állatgyógyászati készítmények;

C34 biocidok és növényvédő szerek;

C35 fertőző anyagok;

C36 kreozotok;

C37 izocianátok; tiocianátok;

C38 szerves cianidok (pl. nitrilek stb.);

C39 fenolok; fenolvegyületek;

C40 halogéntartalmú oldószerek;

C41 szerves oldószerek, kivéve a halogéntartalmú oldószereket;

C42 szerves halogénvegyületek, kivéve az inert polimerizált anyagokat és más, ebben a mellékletben külön nevesített anyagokat;

C43 aromás vegyületek; policiklikus és heterociklikus szerves vegyületek;

C44 alifás aminok;

C45 aromás aminok;

C46 éterek;

C47 robbanásveszélyes anyagok, kivéve az ebben a mellékletben külön felsoroltakat;

C48 szerves kénvegyületek;

C49 poliklórozott dibenzo-furán bármely rokonvegyülete;

C50 poliklórozott dibenzo-p-dioxin bármely rokonvegyülete;

C51 szénhidrogének és oxigén-, nitrogén- és/vagy kéntartalmú szénhidrogének, amelyek ebben a mellékletben nincsenek külön nevesítve.

Forrás:

98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről, és

1. számú melléklet a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelethez: A hulladék veszélyességének vagy veszélytelenségének megállapítására irányuló eljárás részletes szabályai