Lexikon

szennyezőanyagok környezetben való terjedésének modellezése a környezeti fázisok közötti megoszlás figyelembevételével.

a funkció egység az életciklus felmérésben használt kifejezés. A termék, ill. a termék életciklusát kifejező termék rendszer funkciójának mennyiségi definicójával kerül kiválasztásra. Az életciklus felmérés eredményei, azaz a számszerűsített környezeti mutatók, a termék rendszer funkciójának ezen egységére vonatkoznak.

Például a műanyag palack funkciója (ill. a műanyag palack életciklusa során betöltött funkciója) az, hogy az italterméket tárolja és lehetővé tegye annak szállítását, forgalmazását és fogyasztását. A palack ennek a funkciónak az ellátásához szükséges tömeggel, térfogattal, tartóssággal és egyéb tulajdonságokkal rendelkezik. A funkció egység ebben az esetben lehet például 1 darab palack által betöltött funkció, vagy 6 darab egybecsomagolt palack által betöltött funkció, vagy egy adott vállalat által egy évben gyártott összes palack által betöltött funkció. Lehet a funkció egység a Magyarországon egy személy által évente átlagosan elfogyasztott italtermékhez szükséges palackmennyiség által betöltött funkció is.

Konkurens termékek összehasonlításánál különösen fontos, hogy azonos funckió egységekre vontakozó eredményeket vessünk össze. (Ha például a műanyag palackot üveg palackkal akarjuk összehasonlítani.)

A funkció egység meghatározásánál gyakran a termék élettartamát is meg kell határozni, elsősorban akkor, ha a használat során is fellépnek környezeti hatások. Jellemző példák erre a közlekedési eszközökre, vagy elektronikai termékekre vonatkozó életciklus felmérések. Az élettartamot természetesen ki lehet fejezni nemcsak években, hanem például megtett kilométerekben, működési időben stb.

a füstgomolyok időben átlagolt, általában kúp alakú megjelenése.
Forrás: MSZ 21460/2–78

a tüzelőberendezésből kéményen vagy füstcsatornán át elvezetett gáz állapotú anyag, amely szilárd, folyékony vagy gáz halmazállapotú légszennyező anyagokat tartalmaz.
Forrás: 10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet

jelentős mértékű légszennyező anyag kibocsátás és tartósan kedvezőtlen légköri hígulási viszonyok együttes fennállásakor kialakuló jelenség. A füstködnek két fő típusát különböztetjük meg: oxidáló és redukáló jellegűt. Az oxidáló jellegű füstköd kialakulásához elsősorban az inverziós zárórétegnek, a napsugárzás erősségének, a gyenge légmozgásnak és a főleg jármű-motorok által kibocsátott nitrogén-oxidoknak és szénhidrogéneknek van szerepük. A redukáló jellegű füstködöt a gyenge légmozgás, az inverzió, a közeli domborzat hatások közrejátszásával a fűtőolaj és a szén égetéséből keletkezett kénvegyületek és lebegő szilárd részecskék idézik elő.
Forrás: MSZ 21460/2–78

nagyvárosok felett a városi kibocsátásokból származó légköri szennyezettség látható kiterjedésének határfelülete.
Forrás: MSZ 21460/2–78

egy tüzelőanyag fűtőértéke az a fajlagos hőmennyiség, ami 1 kg tüzelőanyagból kinyerhető olyankor, ha a füstgázzal távozó víz vízgőz formájában marad. Értékét úgy kapjuk meg, ha az anyag égéshőjéből kivonjuk a gőzként távozó vízmennyiség párolgáshőjét. A fűtőérték használata a tüzelőanyag-igény számításokkor, vagy kazánhatásfok számításokban olyankor indokolt, ha viszonylag meleg (>100 °C) hőmérsékletű füstgáz távozik a kazánból. A fűtőértéket nem szabad az un. kondenzációs kazánok esetében használni, ahol a füstgáz 100 °C alá van hűtve, így a gőz a füstgázból a kazánban kondenzálódik, hasznosítva a párolgáshőt.
A fűtőérték tipikus mértékegységei szilárd anyagoknál kJ/kg, MJ/kg, gáznemű anyagoknál kJ/Nm³. A fűtőértéket időnként az angolszász irodalomból tükörfordítással létrehozott "alsó fűtőérték"-ként (Lower Heating Value – LHV) szokás nevezni.
Átszámítás: MJ/kg = 1000 kJ/kg; 1 MJ = 0,27778 kWh; 1kWh = 3,6MJ

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C5%B1t%C5%91%C3%A9rt%C3%A9k

a kőolajok atmoszférikus desztillációjának maradékai a fűtőolajok. Nevüket onnan kapták, hogy régebben főleg energetikai célra használták őket. Magas dermedéspontjuk és nagy viszkozitásuk miatt szivattyúzhatóságuk és porlaszthatóságuk érdekében elő kell melegíteni őket, ezért csak ipari berendezésekben használhatók fel. Részben környezetvédelmi okokból (magas kéntartalmúak), részben a földgáz okozta verseny miatt kiszorulóban vannak az erőművekből. Úgynevezett maradékfeldolgozó eljárásokkal (hidrokrakkolás, kokszolás) részben motorhajtó anyagokká, részben más termékekké (pl. petróleumkoksz) alakíthatók. (Forrás: Olajipari értelmező szótár)

gramm, tömegegység

1 kilogramm = 1000 gramm g

1 g = 0,001 kg

a grafitkemencés atomabszorpciós spektrometria rövidítése

GaAs

a gallon folyadékok térfogatát mérő angolszász mértékegység. Átváltását más térfogategységekre a táblázatban láthatjuk.

géntoxicitás jellemzésére használt kifejezés, egyetlen kromatid szélességénél kisebb és a kromatidok minimális átrendeződését okozó akromatikus sérülés.

a kockázatmenedzsment és a kockázatcsökkentési módszerek alkalmazásának gazdasági hatásai is vannak, ezeket már a kockázatcsökkentési módszer kiválasztásakor figyelembe kell venni. A kockázatmenedzsmenttől, illetve a kockázatcsökkentési célú beavatkozástól elvárjuk, hogy gazdasági hasznot is hozzon, a kezelt terület, a talaj értéke nőjön, használati értéke javuljon.
A remediációs tevékenység hasznai szélesebb körben is jelentkeznek így a gazdasági hasznokon kívül környezeti hasznai és szociális hasznai is vannak. A szűken vett elsődleges gazdasági haszon a terület értékének növekedéséből és jövőbeni használatából eredő haszonból tevődik össze. A tágabban értelmezett gazdasági hasznok közé tartozó tételek egy része kifejezhető pénzben, más része viszont nem. Ilyenek az atmoszféra/levegő, a vizek és a föld/talaj állapotának és funkciójának megörzése vagy javítása és a szociális hasznok. A pozitív és negatív gazdasági hatások a kiválasztott kockázatcsökkentő megoldásoknál nagymértékben eltérhetnek, így pl. a felhasznált energia mennyisége és költsége, mint elsődleges költség mellett felmerül a meg nem újuló energiaforrások felhasználásának mértéke és az ezzel okozott pénzben ki nem fejezhető kár.

keverékek elválasztását szolgáló olyan kromatográfiás eljárás melyben a mozgófázis gáz halmazállapotú, az állófázis lehet szilárd és helyhez kötött folyadék halmazállapotú. Dinamikus szorpciós-deszorpciós folyamatokon alapuló elválasztási módszer, mely a bomlás nélkül gázhalmazállapotba juttatott (elpárologtatott) minta alkotóinak elválasztására alkalmas. Nem használható kis molekulájú ionos vegyületek és nagy molekulájú vegyületek (fehérjék, polipeptidek, poliszacharidok, stb.) vizsgálatára. (Forrás: Balla J.: A gázkromatográfia analitikai alkalmazásai. Budapest, 1987)

A környezeti analitikában légszennyező anyagok szerves alkotóinak, víz illó alkotóinak, porok szerves alkotóinak mérésére, továbbá talajok illékony szennyezőanyagainak, hulladékok illékony alkotóinak meghatározására, mezőgazdasági termékek, élelmiszeripari termékek, növényi és állati minták szermaradványainak kimutatására használják. szennyezőforrások felderítésében, a szennyezettség felmérésében, a szennyezőanyag terjedésének, bioakkumulációjának nyomon követésére, szennyezett területek kockázatának felmérésére, technológiamonitoringra és utómonitoringra alkalmazott fizikai-kémiai módszerek egyike.

a hordozógázból mintavétel céljára elszívott, a hordozógáz szennyezőanyag tartalmát reprezentáló, meghatározott térfogatú gázelegy.
Forrás: MSZ 21853/1–7

lásd: dízelolaj

a kőolajlepárlás egyik frakciója, melyből fűtőolaj, dízelolaj (gpkocsi hajtóanyag) és polimeripari alapanyag készülhet.

a gázkromatográfia angol nevének (gas chromatography) rövidítése. A definíciót lásd ott.

angol rövidítés, Gas-Chromathography-Mass Spectrometry, vagyis gázkromatográfhoz kapcsolt tömegspektrométer, melynek segítségével a kromatográfia során szétválasztott anyagkomponensekről mennyiségi információ mellett minőségi információt is nyerünk. A gázkromatográffal elválasztott komponensek egyenként kerülnek a tömegspektrométerbe. A kapott spektrumok egyértelműen jellemzik az egyes vegyületek szerkezetét. Az azonosítást a spektrumkönyvtár spektrumaival való összehasonlítás alapján végezzük.

jó klinikai gyakorlat rövidítése az angol Good Clinical Practice elnevezésből.

hazai össztermék, általában egy főre jutó hazai össztermék, az angol Gross Domestic Product = GDP rövidítése. Ez az országok gazdasági hatékonyágának egyik mérőszáma.

a genetikai móosítások legáltalánosabb megfogalmazása: az a folyamat, melynek során egy egyed által hordozott genomot külső forrásból származó DNS bejuttatásával és beépítésével módosítunk.

a genomkönyvtár egy élőlény teljes genomjából készült klónokat tartalmazza,.melyeket a genom felszabdalását követően az átfedő fragmentumokból állítanak elő. Statisztikai számításokkal kell meghatározni a szükséges DNS, illetve a klónok számát, hogy a genomkönyvtár nagy valószínséggel tartalmazza a genom minden részletét.

A genomiális könyvtárakat általában fágvektorokkal vagy cosmidokkal segítségével készítik, nem plazmidvektorokkal. Ennek pka, hogy míg a plazmid vektorral legalább 700 petri-csészére lenne szükség (a 150 000 E. coli telep kinövesztésére), míg fág használata estén mindössze 30 petricsészére (50 000 plakk/petri-csésze).

a génpuska alkalmazása géntechnikák között, más néven biolisztika a ballisztika elferdítése (a ballisztika hajított testek és lövedékek mozgásának leírásával foglalkozó tudomány).

A biolisztika névre keresztelt eljárás lényege, hogy a sejtbe juttatandó DNS-t összekeverik apró, mikron átmérőjű fém-részecskékkel, például tungstennel (wolfram). Ezután ezt a DNS-fém keveréket nagy sebességgel belövik a sejtekbe, mint egy lövedéket. Ez a lövedék a sörétre emlékeztet legjobban.

Bejuttatása részecske pisztollyal történik. Ezek az apró sörétszemcsék átlyuggatják a sejt határoló felületét és a sejt plazmájába juttatják a DNS-t.

Előnye, hogy bármilyen sejttípusra alkalmazható, baktériumok, gombák, növényi és állati sejtek egyaránt kezelhetőek ilyen módon. Még sejtrészecskéket, sejtszervecskéket, például a mitokondriumot vagy a sejtmagot is meg lehet célozni a speciális génpuskával.

Ennek az eljárásnak vannak egyéb változatai is, például, amikor nem mechanikus fegyverrel lövik be a részecskéket, hanem elektromosan kiváltott gyújtószikra segítségével hirtelen elpárologtatott vízcseppből felszabaduló gőz energiájával. Ebben az esetben az elektromos energia nagyságával lehet szabályozni a mini-robbanás erejét és beállítani az optimális bejuttatási hatásfokot.

Belövéssel izolált sejteken kívül szövetekbe, sőt élő szövetekbe is be lehet juttatni DNS-t.

Növények esetében nem nagyon hatékony eljárás, mert annak ellenére, hogy bejut a DNS a sejtbe, a kromoszómába rossz hatásfokkal épül be.

Kísérletekben sikerült egér bőrébe és fülébe DNS-t juttatni megfelelően átalakított génpuskával. A DNS jó néhány napig aktív maradt a sejtekben, mígnem később lebomlott. Ezek a kísérletek azt sugallják, hogy a génpuska alkalmas megoldás lehet az emberi szomatikus génterápia során a DNS élő szervezetbe juttatására.

Ma még vannak hátrányai ezeknek a génpuskáknak, például azok a szöveteket roncsoló mellékhatások, melyet nem maga a bevitt részecske okoz, hanem a génpuska működése közben fellépő légáramok vagy gőzbuborékok.

A Cornell Egyetemen kidolgozott módszer alapján a Du Pont kereskedelmi forgalomban is elérhető eljárást és eszközt dolgozott ki. Biorad forgalmazza.

minden olyan eljárás, amely a DNS molekula kimutatását, izolálását, analízisét, célzott átalakítását, a genetikai anyag célszerű manipulálását, élőlényekbe bejuttatását, klónozását jelenti. Más kifejezéseket is alkalmaznak ugyanerre az eljárás-csoportra, így az alábbiakat: rekombináns-DNS technikák, DNS-rekombinációs technikák, rekombináns technikák, génsebészet, génmérnökség, klónozás, génterápiák, stb.

környezetvédelmi alkalmazásokban, hasonlóan más alkalmazásokhoz, hasznosíthatják magát a gént vagy a génterméket, vagyis az expresszált fehérjét, esetleg az újonnan beületett enzim másodlagos termékét. A nemkívánatos gének környzetbe kerülésének megakadályozását biztonsági géntechnikák alkalmazásával lehet megoldani.

Konkrét alkalmazási területek:

• Megújuló energiahordozók előállítása: bioetanol, biodízel,

• Hulladékok hasznosítása

• Hulladékok kezelése

• Szintetikus vegyi anyagok helyett természetes anygaok előállítása pl. biopolimerek

• Törzsnemesítés, speciális bontóképességgel vagy akkumulálóképességgel rendelkező élőlények előállítása

• Genetikailag módosított fajták (növény, állat) előállítása az elemciklusok hasznosítására, a források jobb kihasználása: nitrogénkötő gének beéíptése, rezisztencia, tolerancia, hozam, minőség, beltartalmi értékek feldolgozhatóság módosítása

• Biológiai és genetikai növényvédelem

• Növények klónozása és környezetvédelmi felhasználása biodegradáció, bioakkumuláció

• Speciális enzimek előállítása: kevéssé kockázatos mosószerek, mosószaradalékok és élelmiszeradalékok céljára

• Környezetevédelmi technológiákhoz enzimek, starterkultúrák, finomvegyszerek előállítása

• Gyógyszer és diagnosztikumgyártás: a környezetben található mikroorganizmusok vagy mikroorganizmus-közösségek azonosítása és betegségeik, rendellenességek diagnosztizálására.

• Szennyzettség diagnosztizálására a szennyzett területen élő élőlények genomja (rezisztencia, perzisztencia, bontóképesség, stb.) alapján.

mutagén és a –>karcinogén–< hatással rokon, de annál tágabban értelmezett DNS károsító hatások összessége, a genetikai anyagban okozott direkt vagy indirekt, nem feltétlenül mutagén hatások, pl. nem tervezett DNS szintézis UDS: Unscheduled DNA Synthesis; testvér-kromatidák kicserélődése SCE: Sister Chromatid Exchange; mitotikus rekombináció, stb. - Fizikai, kémiai és biológiai ágensek géntoxikus hatás, géntoxicitásának bizonyítására epidemiológiai vizsgálatok eredményei és citogenetikai analízis szolgálhatnak. A vegyi anyagok és más géntoxikus hatás, géntoxicitással rendelkező ágensek géntoxikus hatás, géntoxicitásának kimutatása és mennyiségi meghatározása történhet:
1. Állat-tesztekkel: csontvelő mikro;nuk;leusz-teszt, emlős petesejtek citogenetikai vizsgálata, egér kromoszóma transzlokációs teszt, bőr- és tüdőszövet, valamint az emésztőrendszer nyálkahártyájának tesztelése és
2. in vitro módszerekkel: emlős sejtek mutációja és transzformációja, UDS, SCE, gyümölcsmuslica Drosophila melanogaster, élesztőgomba Saccharomyces cere;visiae vagy növényi szövetek, pl. hagyma Allium cepa gyökércsúcs citológiai vizsgálatával.

a geobiológia az a tudományterület, mely a geológia és a biológia kölcsönhatásait vizsgálja, vagyis az élőlények kölcsönhatását az atmoszférával, a vízi- és szárazföldi élőhelyekkel.

A geokémia a földtani és a kémiai tudományok kombinációja, mely az ásványok és a kőzetek tulajdonságaival, kialakulásával, valamint a kémiai elemeknek a Föld egészében a földtörténet során kialakult eloszlásával, mozgásával és ezek törvényszerűségeivel foglalkozik. Tágabb értelemben a geokémia az elemek és izotópjaik légkörben, hidroszférában, földkéregben, magmaban, a Föld magjában lévő eloszlásának értelmezésével foglalkozik. A kémiai elemek eloszlása a jelenben egyre fokozódó mértékben, emberi hatásra is változik, ezek követésére modern geológiai és kémiai mérőmódszereket alkalmaznak.

a geotermikus energiát geotermikus hőszivattyú segítségével hasznosítjuk. A geotermikus hőszivattyú a talaj és egy épület belső terei között szállít hőt. A Föld belsejében lefelé haladva kilométerenként átlag 30 °C-kal emelkedik a hőmérséklet. A geotermikus energia korlátlan és folytonos energia-forrás. Kitermelése viszonylag olcsó, környezetbarát.

A geotermikus energiát a következő formákban hasznosíthatjuk:

• A mezőgazdaságban az üvegházak fűtésére
• Lakások, lakótelepek fűtésére
• Villamosenergia termelésére.

A hőszivattyúk döntő többsége kompressziós elven működik elektromos vagy gázmotor segítségével, de létezik abszorpciós elven működő hőszivattyú, vagy a kettőt kombináló berendezés, ezek legtöbbje még kísérleti stádiumban van, vagy kevéssé elterjedt.

A geotermikus energia kinyerésére mély szondákat (1000−2000 méter) használunk, melyek a Föld középpontjában lejátszódó reakciók hőjét hasznosítja.

Magyarország területén a geotermikus gradiens igen nagy, 60°C/km körüli érték, szemben a 30°/km-es európai átlaggal.

a gépi talajművelés, a szántás, boronálás, stb. egy sor káros hatással jár, elsősorban a talaj természetes szerkezetének roncsolásával, a nagy gépek tömegétől és az intenzív mechanikai hatások miatt. A gépek tömörítik a talajokat, ezzel romlik a talaj vízháztartása és levegőgazdálkodása és tönkremegy a talaj mint élőhely szerkezete. A talajlakó élőlényeket direkt módon is zavarják a gyakori és drasztikus beavatkozások.

Mindezek miatt az USA-ban és Nyugat-Európában kezd elterjedni a gépi talajművelés teljes kiiktatása, ezzel csökken a párolgás, több víz marad a talajban, csökken az erózió és változatosabb lesz a talajlakó élőlények ökológiai közössége.

lásd: kenőzsír

az angol greenhouse gas = üvegház-gáz kifejezés rövidítése, mellyel olyan gázokat jelölünk mint a széndioxid vagy a metán, melyek hozzájárulnak a globális felmelegedéséhez az üvegházhatás révén, azzal, hogy elnyelik a napsugárzását.

Globally Harmonised System of Classification and Labelling of Chemicals = Globálisan Összehangolt Rendszer a vegyi anyagok osztályozására és címkézésére, melynek lényege, hogy a vegyi anyagok veszélyességének megítélése, értékelése, interpretációja az egész világon azonos módon történjék. Az ENSZ által kidolgozott és elfogadott metodika ma még eltér az európaitól, de a cél a teljes harmonizáció a vegyi anyagok osztályozásában és cimkézésében.

számítástechnikai eszközrendszer, melynek segítségével térképi adatok tárolhatóak, kezelhetőek és jeleníthetőek meg, elhelyezkedésüknek megfelelően. A GIS technológiák a mindennapi használatban is elterjedtek (GPS), ugyanakkor a tudományos, fejlesztési és menedzsment eszköztár fontos részét képezik.
Különösen fontos szerepet töltenek be a környezeti hatások és trendek tanulmányozásában, a környezetmenedzsmentben és tervezésben. A természeti katasztrófák előrejelzésében, nagykiterjedésű területeket érintő változások követésében (sivatagosodás, erdők pusztulása, stb.), természetvédelmi területek pl. lápok feltérképezésében, diffúz szennyezettség menedzsmentjében (bányászati vagy mezőgazdasági eredetű diffúz szennyezettség).
Az adatkezelés lényege, hogy a térképeket digitalizálják, az térképre helyezendő információt is digitális formában adják meg és a kettőt "összeolvasztják". Több adatsor térképre helyezésével és más ismert összefüggések felhasználásával terjedési modelleket, előrejelzéseket, kockázattérképeket lehet készíteni, akár teljes vízgyűjtőterületekről vagy kontinensekről.
Például egy vízgyűjtő területen diffúzan lerakott, toxikus fémeket taralmazó bányászati hulladék esetében a topográfiai térkép, az eső-térkép és hulladéklerakatok helye és fémtartalma alapján a GIS eszközrendszer segítségével készíthetünk egy kockázattérképet, melynek alapján azonosíthatjuk a legveszélyesebb részterületeket (nagy esőmennyiség, meredek terep, nagy fémtartalmú lerakat, felszíni víz közelsége). A GIS-alapú terjedési modell vízgyűjtőszinten modellezi a terjedést (a víz útját, a szennyezőanyagét, az erodeált anyagét), ezért segítségével előre jelezhető a szennyezettség, és az is, hogy a legkockázatosabb szennyezőforrások eltávolítása milyen eredménnyel jár.

összetett szénhidrát, glükóz egységekből álló poliszaccharid, az állati – beleértve az embert – szervezet fő szénhidráttartaléka, főként a májban, az izmokban és a vesében is raktározódik és az agy is képes előállítani. Kémiaia szempotból hasonlít a keményítőre, de több elágazást tartalmaz. A glikogén számos sejttípusban megtalálható a citoszol granulumaiban és fontos szerepe van a glükózciklusban. A glikogén olyan energiaraktárat jelent, amely gyorsan mobilizálható hirtelen fellépő glükózigény esetén.

internetes eszköz a REACH szolgálatában. A JRC (= Joint Research Centre) által partnerei számára elérhető internetes adatbázis. Kémiai információkat és az adatok megosztására vonatkozó információkat tartalmaz. Az OECD-vel közösen azon munkálkodtak, hogy hogyan tehetik az adatokat, információkat közkinccsé, ingyen elérhető adatbázisok segítségével. Utódja az IUCLID5.

az utóbbi évtizedek éghajlati változásait nevezzük globális felmelegedésnek: emelkedik az óceánok és a felszínközeli levegő hőmérséklete. A folyamat várhatólag folytatódik; végállapotát még becsülni sem tudjuk.

Az Éghajlat-változási Keretegyezmény a globális felmelegedés és globális éghajlatváltozás kifejezéseket az ember által okozott klímaváltozásra használja, annak ellenére, hogy tudományosan nem bizonyítható, hogy a globálisan jelentkező felmelegedésben mekkora szerpük van a természetes folyamatoknak és mekkora az antropogén eredetűeknek.

Good Laboratory Practice = helyes laboratóriumi gyakorlat.
A helyes laboratóriumi gyakorlat egy olyan minőségügyi rendszer, amely a nem-klinikai egészségügyi és környezetbiztonsági vizsgálatok tervezésével, végrehajtásával, ellenőrzésével, nyilvántartásával, archiválásával és jegyzőkönyvezésével kapcsolatos szervezéssel és körülményekkel foglalkozik.
(Forrás: REACH)

a gombák eukarióta sejtekből álló, egy- vagy többsejtű, általában telepes felépítésű, fotoszintetizáló pigmenteket nem tartalmazó, kitintartalmú sejtfallal rendelkező élőlények, melyek az élővilág egy önálló országát alkotják. Táplálkozásuk szerint vagy szaprofiták (azaz korhadékokat, az elpusztult élőlények maradványait fogyasztják), vagy mikorrhizásak (gyökérkolonizálóak, azaz a gyökerén keresztül szimbiózisban élnek egy gazdanövénnyel), vagy pedig az élő gazdaszervezetet lebontandó szerves anyagként hasznosító paraziták. Jelenleg kb. 100 000 fajukat ismerjük, de becslések szerint akár 3-400 000 eddig ismeretlen gombafaj is létezhet.

A mikrogombák legtöbbje a tömlősgombák (Ascomicéták) közé tartozik, a köznyelv ezeket élesztőgombáknak, penészgombáknak, liszharmatgombáknak nevezi.

A gombák kutatásával a mikológia foglalkozik.

Sok gombafaj okozhat fertőző megbetegedéseket, mikózisokat. Ezen kívül a gombák mérgező vegyületek révén is károsíthatják az állati (emberi) szervezetet: ilyenkor mikotoxikózisról beszélünk.

A mikrogombák között egy sor hasznos, az élelmiszerek előállításában, tartósításában, gyógyszerek előállításában szerepet játszó fajt is meg kell említeni. A kenyér és a kelttészták készítésben, az erjeszett szeszesitalok előállításában szerepet játszó élesztőgombák közül legismertebb a Saccharomyces cerevisiae, a Schizosaccharomyces, Kluyveromyces, a tejtermékek előállítói közül a kefírgomba, a sajtok erjesztésében szerepet játszó fonalas gombák, például a Penicillium roqueforti, a szója erjesztésében pedig az Aspergillus oryzae faj. Finomvegyszergyártás, szerves savak, alkoholok előállítása vagy a cellulóz bontása cukorrá és alkohollá gombák (Rhizopus, Phycomyces, Phanerochaete, Trichoderma, Aspergillus) segítségével készült enzimekkel történik. Az antibiotikumok termelésében is nagy szerepet kapnak a fonalas gombák, így a Penicillium, Cephalosporium, Acremonium nemzetségbe tartozó fajok. 

a Google egy internetes keresőrendszer neve. Különlegességei közé tartozik a PageRank osztályozási módszer, a groups keresés, a képkeresés, valamint számos innovatív internetes adatkinyerési rendszer. A Google jelenleg az egyik legnépszerűbb keresőrendszer, aminek részben az az oka, hogy a találatok nagyon gyakran vannak olyan sorrendben, ahogy a keresést végző személy elvárja. A web egyik legnépszerűbb ilyen jellegű szolgáltatásaként legalább 200 millió keresési kérés érkezik be hozzá és társlapjaihoz naponta. A weblapok tartalmában végzett kereséseken túl lehetőség van többek közt képek, hírek, fórumtémák, térképek és árucikkek keresésére is.

telített gőznyomás egy szilárd vagy folyékony anyag felett a gőz olyan sűrűségének felel meg, amely mellett a szilárd vagy folyékony anyag és gőze egymással termikus egyensúlyban van. A REACH regisztrációhoz szükséges adatlap által előírt fizikai-kémiai jellemző. Ezt az adatot a REACH nem az osztályozáshoz és címkézéshez (vegyi anyagok osztályozása és címkézése) használja, sem a perzisztens, bioakkumulácós vagy toxikus (PBT) tulajdonságok meghatározására, de kulcsfontosságú paraméter, amely befolyásolja az anyag sorsát a környezetben és figyelembe kell venni a környezeti és emberi egészségkockázat felmérésekor. (http://www.prc.cnrs-gif.fr/reach/en/physicochemical_data.html) Nem kell meghatározni az értékét, ha az anyag olvadáspontja >300 C. Ha az olvadáspont 200 C és 300 C közé esik, elegendő egy limit teszt vagy egy számításon alapuló becslés.