Lexikon

nyílt láncú vagy elágazó láncú telített és telítetlen szénhidrogének, azaz szénből és hidrogénből álló vegyületek, pl. paraffinok, olefinek. A paraffinok más néven alkánok, telített szénhidrogének, melyekben az összes szénatom egyszeres kötéssel kapcsolódik, pl. hexadekán (C₁₆H₃₄). Az olefinekben, más néven alkénekben vannak olyan szénatomok, melyek kettős kötéssel kapcsolódnak, pl. a hexadecén (C₁₆H₃₄) egy kettős kötést tartalmaz, a butadién (C₄H₄) kettőt. Nem tartoznak ide a gyűrűs vegyületek, pl. cikloparaffinok (ezek gyűrűs telített szénhidrogének) és az aromás vegyületek (ezek rendezett kettős kötésrendszert tartalmazó gyűrűs vegyületek).

az egyik legfontosabb szerves anhidrid, mely egy sor vegyipari termék, így a gyógyszerek közül az aszpirin és a paracetamol, a módosított keményítők, emulzióképzők, folyadék-kristály polimerek alapanyaga, valamint a cellulóz-acetáté, melyet a fotóemulzió- és a texitilgyártás használ.

egy hidratált molekula effektív sugara vagy annak a gömbnek a sugara, amely az adott molekuláéval egyező sebességgel diffundál. Mértékegysége méter.

járművek, ipari berendezések hidraulikus rendszereiben alkalmazott erőátviteli folyadékok, melyeknek hatékonyan kell erőt és nyomást átadniuk, ezért viszonylag összenyomhatatlannak kell lenniük, továbbá szabadon kell folyniuk, kielégítően kell kenniük a szivattyút, de nem szabad könnyen kijutniuk a rendszerből. Legelterjedtebben kis viszkozitású kőolajtermékeket használnak (Forrás: Olajipari értelmező szótár). Korábbi években jó hidraulikai tulajdonságai miatt - mára már betiltott - poliklórozott bifenilek (PCB) terjedtek el erre a célra.

szennyezett talajoknál és in situ talajkezeléskor alkalmazott megoldás, melynek célja a folyékony szennyezőanyag és/vagy a szennyezett talajvíz tovaterjedésének megakadályozása a szennyezett területen létesített depresszió segítségével. Ez állandóan szivattyúzott víznyerőkutakkal oldható meg, olyan sűrűségben elhelyezve, hogy a szennyezett területen egyenletesen nyomáscsökkenés alakuljon ki. Ezzel megváltozik a talajvíz áramlás iránya, visszatartható a szennyezett területről származó víz tovaterjedése.

lásd talaj vízáteresztő képessége.

a hidrogén üzemanyag-cellás járművekben a hidrogént a levegő oxigénjével elégetik elektromos energiatermelés céljából. Az így nyert elektromos energiával hajtják a jármű elektromos motorját. A hidrogén származhat földgázból, hulladék gázosításból, mikrobiológiai technológiából vagy elektrolízissel történő vízbontásból.

Egy másik megoldás, amikor a hidrogént elektrolízis segítségével nyerik a vízből. A vízből szétválasztott hidrogént és oxigént egy robbanómotorba vezetik a szívórendszeren keresztül. A hidrogéngenerátor egy tartályból, és a benne rögzített speciális geometriájú hidrogén-cellából áll. A hidrogén termeléshez az áramot az akkumulátor szolgáltatja. A vízhajtású rendszerrel aktív, robbanásra kész üzemanyagot táplálunk a motorba.

vízföldtan; a geológia egyik ága, amely a föld felszíne alatti vizek keletkezését, mozgását, fizikai és kémiai tulajdonságait és a felszínnel való kapcsolatukat, a felszínen való megjelenésük körülményeit tanulmányozza.

vegyületek vízzel való reakció hatására bekövetkező bomlása.
1. Kémiai hidrolízis: 1. sók hidrolízise savvá és bázissá, 2. észterek hidrolízise savra és alkoholra, 3. poliszaccharidok keményítő, cellulóz felbomlása monoszaccharidokra egyszerű cukrok lúgos vagy savas hidrolízis hatására, 4. zsírok elszappanosítása.
2. enzimes hidrolízist a hidrolázok észterázok: glikozidázok, proteázok, peptidázok; karbohidrázok; proteolitikus enzimek végzik. A legtöbb szerves anyag biodegradációjának bevezető lépése hidrolízis. A keményítő és cellulóz hidrolízise nagy jelentőségű a hulladékhasznosítás és a megújuló energiaforrások előállítása szempontjából.
3. kémiai és/vagy biológiai technológia, melynek során olcsó mezőgazdasági termékek keményítőtartalmú magvak, mezőgazdasági és erdészeti hulladékok maghéj, kukoricacsutka, szalma, faforgács, fűrészpor, élelmiszer-, textil- és papíripari hulladékok konzervipari és vágóhídi hulladékok, hulladék rostanyagok, szulfit-szennylúg hidrolízissel cukrokká alakulnak. Az így nyert cukorból erjesztéssel biokonverzió bioalkoholt, vagy más módon feldolgozva facukor, furfurol, takarmányélesztő hasznos termékeket lehet előállítani.

rövidítve HPBCD, nagyon jó oldóképességű, hidrofil cukorszármazék, amely molekuláris kapszulázás (zárványkomplexképzés) révén vizes oldatba visz egyébként vízben nem oldódó szerves anyagokat, pl. szénhidrogéneket. Emiatt alkalmazzák talajok szerves szennyezőanyagainak mobilizálására (→"sugar flushing" technologia), ezek biológiai hozzáférhetőségének, és ezzel biodegradálhatóságának javítására. Szerkezete szerint olyan ciklodextrin, amely molekulánként 3-6 hidroxipropil-oldalláncot tartalmaz. talajban viszonylag gyorsan biodegradálódó anyag (felezési ideje <1 év). A talajmikroflorát nem károsítja, inkább jó hatású a mikroorganizmusokra, mivel javítja tápanyagaik hozzáférhetőségét. Emberekre nem veszélyes, gyógyszerek, élelmiszerek segédanyaga.

klórtartalmú alifás szerves anyagok csoportja, ahova elsősorban oldószerek tartoznak, melyek közül a legismertebbek: a perklóetilén PCE, triklóretilén TCE, 1,1,1-triklóretán TCA, 1,1-diklóretán DCE, klórmetán, diklórmetán, kloroform, széntetraklorid.
Gyakori talaj- és talajvíz-szennyező anyagok, többük karcinogén 1,2-Diklóretán, vinilklorid és a TCE és némelyek növénytoxikusak. Az ökoszisztéma más tagjaira nem gyakorolnak ismert hatást. A leggyakoribb klórozott alifás szénhidrogének az 1. táblázatban láthatóak.

1. táblázat: Leggyakrabban előforduló klórozott alifás talajszennyező anyagok

Ezek az alifás komponensek illékonyak és relative jól oldódnak vízban, és aerob körülmények között nem vagy alig biodegradálhatóak. Emiatt ipari területek felszín alatti vizeiben ez az egyik leggyakoribb perzisztens, emiatt felhalmozódott, szennyezőanyag, mely veszélyezteti az ivóvízbázisokat.

2. táblázat: Klórozott alifás talajszennyező anyagok fizikai-kémiai tulajdonságai

3. táblázat: Néhány klórozott alifás vegyület biodegradálhatósága

Szennyezett talaj és talajvíz remediációját kémiai vagy biológiai degradációval lehet megoldani, reduktív deklórozással vagy fémvas ZVI alkalmazásával..
A klórozott alifás szénhidrogének együttes szennyezettségi határértéke a magyar határértékrendszerben: talajra: 0,1 mg/kg, felszín alatti vízre: 40 μg/liter. Általában egy csoportban tárgyalják a többi halogénezett alifás szénhidrogénnel.

NaOH, eredetileg a szódából (Na₂CO₃) nyerték, ma a klórgyártás melléktermékeként jön létre. Erősen lúgos, maró anyag, nedvszívó, vizes oldatát háztartási vegyszerként is árulják, lefolyók tisztítására, zsíroldásra. Az iparban nyersanyagként alkalmazzák a papírgyártás, az alumíniumgyártás és a viszkóz műselyemgyártás során, a szappan és egyéb felületaktív anyagok előállításánál, a textil és a növényolajiparban.

rövidítve PAH vegyületek, a részletes leírást lásd a PAH címszónál.

egy kikterjedt természetes vegyületcsoport, melynek molekulái hidrogénből, oxigénből és szénből állanak. A szénhidrátok közé tartoznak az egyszerű és összetett cukrok, cukoralkoholok és a cukorpolimerek, mint a keményítő vagy a cellulóz.

csak szénből és hidrogénből álló vegyületek. Főleg a szénben, kőolajban (kőolaj származékok) és földgázban fordulnak elő. Két fő csoportjuk: az alifás szénhidrogének, amelyek közül a metán (CH₄) a legegyszerűbb, és az aromás vegyületek, amelyeknek a benzol az alapvegyülete. Az alifás szénhidrogének további három csoportja: alkánok, alkének és alkinek.