Lexikon

technológiáknak alávetett, kezelt területekről mezőgazdasági területek, hulladéklerakók, meddőhányók, különféle depóniák, diffúz szennyezettség, in situ és ex situ talajremediáció, iszapszikkasztás, csapadék vagy öntözés eredményeképpen a felszínről lefolyó és/vagy a térfogaton átszivárgó, a talaj/szilárd fázis által meg nem kötött vizek. Összegyűjtésükről, elvezetésükről és kezelésükről a csurgalékvíz mennyiségétől és minőségétől függő technológiai megoldással kell gondoskodni. A felszínről lefolyó vizeket ővárkokkal, ővcsatornákkal és zsompokkal gyűjtik, a pórusokon átszivárgó vizeket dréncsövek alagcsövek, dréncső-rendszerek vagy drénréteg nagy vízvezető képességű homok és kavicsréteg segítségével gyűjtik majd megfelelő átmeneti tárolókba vagy kezelőberendezésre vezetik.

a csurgalékvizek összegyűjtés után szennyezőanyag-tartalmuktól függően úgy kezelendőek, mint bármely szennyvíz. Ha a csurgalékvíznek nincs szennyezőanyag-tartalma, akkor megfelelő előkezelés, például ülepítés után engedélyezett befogadóba vezethető, ha biológiailag bontható szennyezőanyag-tartalma van, akkor a biológiai szennyvíztisztítás bármelyik fajtája megfelel, de célszerű un. passzív remediációs módszert alkalmazni, melyek a környezetbe illeszthetőek és kezelésükre, fenntartásukra minimális költséget és munkát kell csak fordítani. Ilyenek a mesterséges lápok, az élőgépek, a reaktív résfalakhoz hasonló felszín alá épített, átfolyásos, szilárd fázisú biológiai reaktorok. Ha nem biodegradálható szennyezőanyagok vannak a csurgalékvízben akkor a szokásos fizikai-kémiai kivonási, eltávolítási módszereket, illetve fizikai-kémiai vagy biológiai stabilizálási, immobilizálási, szűrési módszereket alkalmazhatjuk. Itt is előnyt élveznek a passzív módszerek, különösen a nem toxikus szennyezőanyagok, például a vas eltávolítására.

Kémiai neve: 2-ciano-N-[etilamino)carbonil]-2-(metoxiimino) acetamid
Rövid neve: Cymoxanil
Kereskedelmi termék neve: Curzate 60 DF
CAS száma: 57966-95-7
Peszticid, típusa: fungicid (gombaölőszer)

Gyorsan kezd biodegradálódni (elsődleges bomlás), de mineralizációja lassú. Pontos biodegradációs útvonala a környezetben tisztázatlan. Természetes körülmények között fotodegradálódik és főként semleges és lúgos körülmények között könnyen és gyorsan hidrolizál, savasan sokkal lassabban vagy egyáltalán nem.

Emberi egészségre és a környezetre gyakorolt káros hatások: akut humán toxicitás (Akut tox. 4, H302), bőrszenzitizáló hatás (1A, H3179), szövetkárosító hatás (STOT RE Cat 2, H373), reprotoxikus, (Repr. Cat 2, H361d), vízi ökoszisztémára akut és krónikus toxicitást mutat (Aquatic Acute 1, H400, M=1, Aquatic Chronic 2, H411).

a Daphnia, a vízibolha az egyik legelterjedtebb vízi tesztorganizmus. Két faja népszerű, mint ökotoxikológiai tesztorganizmus: a Daphnia magna és a Daphnia pulex.

Teszteléshez a laboratóriumban nevelt harmadik generáció alkalmazható. A D. pulex, a kis vízibolha, kisebb méretű és a lágyabb vizet is tolerálja.

A víz minősége az egyik legfontosabb faktor a tesz kivitelezése során. A víz nem tartalmazhat klórt, halogénezett szerves vegyületeket, nehézfémeket és szerves makro- és mikroszennyezőanyagokat. Ahol jó minőségű vezetékes- vagy kútvíz van, ott csak kisebb fokú víztisztításra van szükség. Ahol rossz minőségű a víz, ott komolyabb, esetleg többlépcsős víztisztításra van szükség; szűrésre, desztillációra. A minták hígítására használt víznek azonos minőségűnek kell lennie a Daphnia fenntartására szolgáló vízzel.

Referenciaanyagként Na-pentaklórfenolt szoktak alkalmazni. A referencia vegyület toxikus hatására adott válaszból következtethetünk a tesztorganizmus egész­séges állapotára és a tesztkörülmények megfelelő voltára. Referenciaanyagként Na-pentaklórfenolt szoktak alkalmazni. A referencia vegyület toxikus hatására adott válaszból következtethetünk a tesztorganizmus egész­séges állapotára és a tesztkörülmények megfelelő voltára.

A teszteléshez 10 db 24 órásnál nem idősebb újszülöttet használunk. Az állatkákat 100 ml tesztoldatot tartalmazó 125 ml-es edénybe helyezzük. A tesztelendő vegyi anyag 5 különböző koncentrációját vizsgáljuk, ehhez adódik a negatív kontroll és a referenciaanyag. Általában 3 ismétlés szükséges a megfelelő minőségű eredményhez.

Az állatkák halálát nehéz megállapítani, ezért végpontként a mozgásképtelenséget illetve mozdulatlanságot használjuk. Akkor tekinthető mozdulatlannak egy vízibolha, ha üvegpipettával vagy üvegrúddal megpiszkálva sem mozdul meg. A mérést 24 óra és 48 óra elteltével végezzük. Az akut teszt során nem etetjük az állatokat. Optimális hőmérséklet 20 ^oC, a megvilágító fény intenzitása 540 - 1000 lux közötti érték lehet, 16 órás megvilágítást 8 óra sötétség követ. A pH: 7,0-8,6 között változhat, az oldott oxigén koncentrációja 60-100 %.

A 48 órás akut teszt jól alkalmazható „tiszta” vegyi anyagok veszélyességének felmérésére, vegyi anyagok keverékeire, szennyvizekre és más elfolyó vizekre, veszélyes hulladékokra.

Az egyes Daphnia fajok és változatok érzékenysége nagymértékben eltérhet egymástól, ezért igen fontos a tesztorganizmus azonosítása és megadása. Ha különböző laboratóriumok eredményeit össze akarjuk hasonlítani, akkor azonos klónból származó állatokat kell alkalmazni.

A teszt előnye, hogy kivitelezése nem költséges, magának a tesztnek a környezeti- és egészségkockázata kicsi, időigénye szintén kicsi. Hátránya, hogy kényes a víz minőségére és egyes esetekben túlzott érzékenységet mutat.

a 21 napos krónikus Daphnia (vizibolha) teszt során az állatok túlélésén kívül növekedésüket és szaporodásukat is vizsgálhatjuk.

A viszonylag hosszú idejű teszt során az állatok etetéséről gondoskodni kell. Általában algákat és laboratóriumonként eltérő adalékokat alkalmaznak.

A teszt kivitele lehet szakaszos vagy folytonos. A szakaszos kísérletet rendszeresen frissíteni kell. A folyamatos átfolyást biztosító kamra egyik előnye, hogy hígítással állandó összetételű és minőségű közeget produkál, nem kell frissíteni, így az átrakással nem sérülhetnek meg az állatok, mint a szakaszos frissítésnél.

Egy módosított változat a Ceriodaphnia dubia fajt alkalmazza a krónikus teszthez. A C. dubia kisebb méretű, mint a D. magna, gyorsabban szaporodik, így a teszt ideje lerövidül, kisebb edényben, kisebb költséggel oldható meg. A kis méret viszont ügyesebb kezet, esetleg mikroszkóp alatti munkát igényel.

Ez a faj is igényes a táplálékra, olyan összetételű táplálék szükséges, mely a viszonylag hosszú idő alatt is biztosítja a tesztállatok egészségét, fejlődését és szaporodását.

A krónikus teszt szintén 10 állatot alkalmaz, minimum 2 ismétlésben, 100 ml-es edényben 80 ml tesztoldattal, 21 napon keresztül. A hőmérséklet 20 ^oC, a megvilágító fény intenzitása 600 lux, 16 órás megvilágítást 15−30 perces átmenet biztosításával 8 órás sötétség követ. Az oldott oxigén koncentráció 40-100%, külön levegőztetés nem szükséges. A végpontok a túlélés, a növekedés és a szaporodás.

vegyészmérnöki és biotechnológiai szövetség Németországban, mely a vegyipari és biotechnológiai kutatás és fejlesztés támogatására jött létre.

a decibel (dB) két mennyiség arányának logaritmikus mértéke, amit széles körben használnak az akusztika, a fizika és az elektronika területén. A decibelt széles körben használják a hang erősségének mérésére. A decibel mértékegysége és dimenziója egy, hasonlóan a százalékhoz.

Szélsőségesen nagy és kicsi értékek összehasonlítását teszi lehetővé, egyszerű összeadásra és kivonásra egyszerűsíti le az arányokkal való műveleteket.

A zajszint (zajteljesítményszint) mérésére szolgáló egység a decibel, dB.
A dB(A) mértékegység (A)-tagja egy szabványos, elektronikus zajszűrő használatára utal, amely az átlagos emberi hallás hangmagasság-érzékelését utánozza a mérőműszerben. A mélyebb hangok tartományában fülünk egyre érzéketlenebb, ezért a kisebb frekvenciákon nagyobb zajszint engedhető meg. Az (A) jelű súlyozó szűrő használatával az egyetlen adattal meghatározott mérési eredmény a határértékkel könnyen összevethető.

Források:

http://www.animations.physics.unsw.edu.au/jw/dB.htm

Zajosak vagyunk, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest

szélerózióként is emlegetett folyamat, melynek szakaszai a lehordás, a koptatás, a felhalmozás és üledékképzés. Mértékét és jellemzőit a szél ereje, iránya és a felszín anyaga, borítottsága határozza meg. A széleróziónak leginkább kitett területek a sivatagok, és a fagy aprózó hatásnak kitett területek. A sivatagos területeken akár a tengerszint alá is koptathatja a szél a felületet. Magyarország talajainak kialakulásában nagy szerepet kapott a jégkorszakban az északi glaciális által érintett területekről a szél által ideszállított és itt felhalmozott lösz. A talajfelületről történő elhordás a talajpusztulás egyik formája, főként a homokos és láptalajokat érinti. A lerakás is károkat okozhat, amennyiben befedi a növények felületét vagy teljesen eltemeti azokat. A szélerózió ellen a talaj kötöttségének, nedvességtartalmának és növényi borítottságának növelésével tudunk védekezni.

lásd demonstrációs technológia

a demonstrációs technológiák teljes méretben első ízben alkalmazott technológiák, melyek célja az alkalmazás körülményeinek kidolgozása, kipróbálása, bemutatása és részletes követése. Egy új technológia demonstrációs fázisa a fejlesztés-tervezés és a rutinszerű, piacon is értékesíthető alkalmazás közé esik. A demonstrációs alkalmazás során gyűjtött információ alapján verifikálható a technológia. Egy technológia demonstrációját általában kutatás-fejlesztési projektekből szokták finanszírozni és tudományos igényességgel követni, monitorozni és értékelni. A MOKKA szóhasználatában az innovatív remediációs technológiák adatbázisba kerülésének a feltétele egy jól dokumentált demonstráció. Vannak olyan adatbázisok, például az EURODEMO adatbázis és a US-EPA talajremediációs adatbázisai, melyek kimondottan a demonstráción átesett új technológiákat gyűjtik össze és teszik közzé.

egészség- és fogyasztóvédelmi főigazgatóság, az Európai Közegészségi Szövetség, (= European Public Health Alliance: http://www.epha.org egyik csoportján belül: SCHER = Scientific Committee on Health and Environmental Risks: http://ec.europa.eu/health/ph_risk/committees/04_scher/04_scher_en.htm)

a dinamikus turbulencia a felszín érdességi elemei által keltett örvénylő mozgás. Mértéke a felszíni érdességen kívül a szélsebesség nagyságától is függ. Minél nagyobb a szélsebesség, annál erősebb a turbulencia. A kétféle turbulencia általában egyszerre fordul elő, az egyik vagy a másik azonban dominálhat adott meteorológiai feltételek esetén. A dinamikai örvényesség szeles éjszakákon jelentős, a termikus örvények pedig a meleg nyári napokon uralkodnak.
Forrás: Barótfi István (Ed.): Környezettechnika, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 2000

egy anyag disszociált és nem disszociált formái közötti arány vízben egyensúlyi állapotban. Ionizálható szerves anyag esetében, ez az adat jelzi, hogy mely vegyi anyag fajták lesznek jelen egy bizonyos pH-jú oldatban (egy anyag ionizált formájának sorsa és toxicitása különbözhet a megfelelő semleges molekulától). (http://www.prc.cnrs-gif.fr/reach/en/physicochemical_data.html) A disszociációs állandó egy speciális fajtája a savi disszociációs állandó (K_a), amely a savak erősségét jellemzi, vagyis azt, hogy ezek vizes oldatban milyen mértékben disszociálnak H-ionra és a megfelelő anionra. Mivel a disszociációs állandó több nagyságrendet is átfoghat, a gyakorlatban logaritmusát használjuk. A -log₁₀K_a értékét, a pK_a-t is szokás savi disszociációs állandónak nevezni. Minél nagyobb a pK_a értéke, annál gyengébb savról van szó. Értékét titrálással határozzuk meg. A REACH regisztrációhoz előírt fizikai-kémiai jellemző 100 tonnánál nagyobb mennyiségben gyártott vagy importált anyagokra. Nem kell elvégezni a meghatározást, ha az anyag hidrolitikusan nem stabil (fél-élet ideje kevesebb 12 óránál), vagy könnyen oxidálódik vízben, vagy ha tudományosan nem megalapozott a teszt, pl. mert az analitikai mérés érzékenysége nem teszi lehetővé a meghatározást.

származtatott legkisebb hatás szint. Származtatható epidemiológiai vagy humán kísérleti valamint állatkísérleti adatokból. Nem-küszöb hatások esetében, -- amikor egy vegyi anyagnak való kitettség nem konkrét NOEL vagy LOEL küszöbértékeket jelent, hanem folytonosságot --, az alapul vett feltételezés az, hogy a hatásmentes szint nem megállapítható, vagyis akármilyen kis szintnek is van már valamekkora kockázata. Ilyenek a CMR anyagok és a PBT-k. Ilyenkor a DMEL egy olyan expozíciós szintet fejez ki, amely megfelel egy kismértékű elméleti kockázatnak, amit megengedhető kockázatnak lehet tekinteni. (Forrás: REACH)

a származtatott hatásmentes szint, azaz Derived No Effect Level (DNEL) az anyag expozíciós szintje, mely alatt nem vált ki ártalmas hatást. Továbbá az anyag expozíciós szintje, mely fölött embereket nem ajánlott a hatásának kitenni. A DNEL az expozíció származtatott értéke, mert általában állatkísérletek dózis leírásai alapján számítják ki, hasonlóan a Nem Megfigyelhető Káros Hatás szintjéhez (NOAEL = No Adsverse Effect Level) és a Viszonyítási Dózishoz (BMD = Benchmark Dose). (Forrás: REACH Glossary)

oldott szerves széntartalom vizekben, szennyvizekben. A mintát általában 0,45 mikrométeres pórusméretű szűrőn átszűrjük, és az ezután mért összes szerves széntartalmat (lásd TOC) oldott szerves széntartalomnak tekintjük.

a környzettoxikológiában vagy a toxikus anyag dózisának vagy koncentrációjának hatását vizsgáljuk.

Dózis az az aktuális anyagmennyiség, amely az organizmusba bekerül, melyet az organizmus különböző expozíciós útvonalakon felvesz. Ez történhet a környezetben vagy a toxikológiai tesztben, mindkét esetben a dózis-hatás görbe mnutataja az összefügést a dózis és hatása között.

A koncentráció a vegyi anyag aktuális koncentrációja abban a környezti elemben vagy fázisban, amit az ember belégzik, vagy amibe az élőlények, az ökoszisztémák tagjai élnek. A valós környezetben vagy a környezettoxikológiai tesztben lezajló hatást a koncentráció-hatás görbe írja le.

A dózis–válasz összefüggést vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy a vegyi anyagok kis dózisa gyakran stimulál. Más esetekben küszöbérték jelentkezik, ami azt jelenti, hogy növekvő koncentráció alkalmazása ellenére egy küszöbértékig nem jelentkezik a hatás. Ez általában a káros hatást kompenzáló metabolikus aktivitás létezésével, illetve kapacitásának kimerülésével magyarázható. A dózis növekedtével a hatás egy darabig arányosan nő, majd csökkenő sebességgel tart egy felső maximális határig, pl. az összes tesztorganizmus elpusztulásáig.

Az ökotoxikológus dózis helyett környezeti koncentrációval dolgozik, koncentrációértékeket használ, hiszen az ökoszisztémában, az ökoszisztéma tagjai esetében nem tudjuk ellenőrizni, hogy a környezetben lévő anyagból mennyi jut be a szervezetbe. A humántoxikológusok által ismert dózisoknak kitett (beinjektált, megetetett) állatokkal szemben, a környezettel szoros kapcsolatban lévő organizmus a vegyi anyagnak több expozíciós útvonalon keresztül is kitett. Például egy talajlakó ugróvillás teljes testfelületével érintkezik a talajjal, belégzi a talajgőzöket, és ha éhezik, emésztés útján is juthat talaj a szervezetébe. A földigiliszta teljes külső és belső (bélrendszer) felületével érintkezik a talajjal. A növényi gyökerek és a mikroorganizmusok lokálisan kibocsátott anyagaikkal kölcsönhatásba lépnek a szennyezett talajjal, mobilizálják a környezetükben lévő anyagokat. A környezettoxikológiai tesztekben felvett koncentráció-hatás görbék tehát nem veszi figyelembe a környezetből a szervezet által valóban felvett anyagmennyiséget.

A környezeti koncentráció és a felvett dózis tehát nincs egymással szoros összefüggésben. Az organizmus fajlagos felülete, alakja, határolófelületének minősége, légzése, stb. nagyban befolyásolja a környezeti koncentráció – felvett dózis arányt. A környezetből felvett mennyiség fajfüggő.

az Európai Bizottság, hivatalosan Az Európai Közösségek Bizottsága az Európai Unió (EU) végrehajtó szerve. Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa mellett egyike az EU három fő kormányzati intézményének. Legfőbb feladata a jogszabályok kezdeményezése és becikkelyezése, valamint az uniós szerződések őreként tevékenykedik, amik az EU jogalapját jelentik. A Bizottságnak a jelenlegi rendszer szerint annyi tagja van, ahány tagországa van az Uniónak, minden tagállam egy biztost küld a testületbe. Az Európai Unió Tanácsától eltérően a Bizottság tagjai függetlenek a tagállamoktól. Nem vehetik figyelembe az őket küldő ország kormányának utasításait, az EU összes állampolgárának az érdekeit kell képviselniük.

vegyi anyag akut toxicitásának jellemzésére szolgáló, azon hatásos koncentráció EC: Effective Concentration, amely toxikológiai vagy ökotoxikológiai teszteléskor a mérési végpont 50%-os csökkenését okozza a kezeletlen kontrollhoz képest. Az EC50 a koncentráció-hatás összefüggés kimérése, vagyis a különböző koncentrációjú hígítású vegyi anyagnak kitett tesztorganizmusok válasza alapján, grafikusan határozható meg, az 50%-ra csökkent válaszhoz tartozó koncentrációérték leolvasásával. Mértékegysége: mg g vegyi anyag/liter tesztoldat, vagy mg g vegyi anyag/kg tesztelt szilárd fázisú minta. Ha a végpont a letalitás, akkor az EC50 érték a teszorganizmusok felét elpusztító koncentráció LC₅₀: Lethal Concentration = halálos koncentráció. Ha a végpont egy tesztorganizmus légzési enzimjének aktivitása, az EC₅₀ a légzési enzim aktivitását felére csökkentő vegyi anyag koncentráció, ha a végpont a baktérium lumineszcens fénykibocsátása, akkor az EC50 a lumineszkálás fényintenzitását felére csökkentő vegyi anyag koncentráció. Differenciáltabb toxikológiai ill. ökotoxikológiai jellemzésre használatos a 10, a 20 vagy a 90 %-os gátláshoz tartozó EC₁₀, EC₂₀, EC₉₀ érték is.

European Coalition to End Animal Experiments, Európai Koalíció az Állatkísérletek Beszüntetéséért.

Lásd még: http://www.eceae.org/

az egyik legfontosabb szerves anhidrid, mely egy sor vegyipari termék, így a gyógyszerek közül az aszpirin és a paracetamol, a módosított keményítők, emulzióképzők, folyadék-kristály polimerek alapanyaga, valamint a cellulóz-acetáté, melyet a fotóemulzió- és a texitilgyártás használ.

A vegyi anyagokra vonatkozó információ gyűjtése és rendezése számtalan adatbázist eredményezett. A REACH rendelet kapcsán létrehozott adatbázis minden regisztrált vegyi anyag részletes jellemzését tartalmazza, könnyen kereshető formában, itt:

http://apps.echa.europa.eu/registered/registered-sub.aspx

Európai Fogyasztók Vegyianyag Leltára http://ec.europa.eu/taxation_customs/common/
databases/ECICS/index_en.htm, EU szabályozáson (2658/87, VI. szekciója) alapuló információs rendszer, mely a kereskedelmi forgalomban lévő vegyi anyagok és termékek azonosítását, adózását és monitoringját szolgálja (DG TAXAUD).

Europai Növényvédelmi Egyesület képviseli a növényvédőszer ipart, támogatja a modern mezőgazdasági technológiákat a fenntartható fejlődés szem előtt tartásával.

Weboldal:
http://www.ecpa.eu/

angol rövidítés: European Economic Community = Európai Gazdasági Közösség. Az Európai Gazdasági Közösség (EGK), közismert nevén Közös Piac 1957-ben alakult meg az un. Római szerződéssel és 1993-ig tartott. Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, az NSZK és Olaszország az egymás közötti kereskedelem megkönnyítésére hozta létre.
Vámközösséget hoztak létre, a többi országgal szemben Egységes Vámuniót alakítottak ki. Koordinálták az egyes országok gazdaságpolitikáját és jogharmonizációra törekedtek. Létrehozták az Európai Szociális Alapot és az Európai Beruházási Bankot. A „gazdasági” jelzőt 1993-ban az Európai Közösség (EK) megalakulásakor, a maastrichti szerződés kivette a szervezet nevéből.

rövidítése: IHCP az angol Institute for Health and Consumer Protection névből. Szervezetileg az Európai Bizottság egyik tudományos intézete, amit a JRC (Joint Reserach Centre) fog össze. Küldetése hogy az egészségvédelmi és fogyasztóvédelmi szempontokat képviselje a vegyi anyagokkal, élelmiszerekkel és minden fogyasztói termékkel kapcsolatban az európai jogi szabályozásban. A legfontosabb területek, ahol közreműködik:

• Alternatív módszerek és validálásuk (ECVAM: European Centre for the Validation of Alternative Methods)
• GMOs (Genetikailag Módosított Organizmusok, vagyis élőlények)
• Nanotechnológiák
• Fogyasztói termékek és élelmezés
• Egészség és Környezet

Az IHCP referencia-laboratóriumokat is működtet, ilyenek

• Közösségi Referencia Laboratórium élelemiszerrel érintkező anyagokra (CRL-FCM) és
• Közösségi Referencia Laboratórium genetikailag manipulált élelmiszerekre és takarmányokra ((CRL-GMFF)

Központok és irodák:

• Európai Központ: Alternatív Módszerek Validálása (ECVAM)
• Európai Központ: Bor, Alkoholos italok és Égetett Szeszes Italok (BEVABS)

Forrás: http://ihcp.jrc.ec.europa.eu/

a környezetbe kikerült veszélyes vegyi anyagok és fizikai ágensek emberi egészségkárosító hatása miatt várható kár nagysága és a kár bekövetkezési valószínűsége által meghatározott környezeti kockázat. Mértékét a HQ = ADD / TDI vagy HQ = IC / RfC egészségkockázati hányadosok adják meg, melyek a szervezetbe szájon át, vagy bőrkontakt útján bejutó átlagos napi anyagmennyiséget ADD, vagy belégzett anyag-koncentrációt IC a károsan még nem ható mennyiséghez TDI vagy koncentrációhoz RfC hasonlítják. Lásd még humán egészségkockázat.

általános szabály, hogy egy olyan meghatározott összetételű anyag, melyben egy fő összetevő legalább 80% (m/m)-ban van jelen (Rorrás: REACH-rendelet).

European Inventory of Existing Commercial Chemical Substances = kereskedelmi forgalomban lévő vegyi anyagok európai listája, http://ecb.jrc.ec.europa.eu/esis/index.php?PGM=ein

az elektrokinetikai –>remediációs⁄remediáció–< eljárásoknál a talajba helyezett elektródák között egyenárammal potenciálkülönbséget hoznak létre, mely mobilizálja a töltéssel rendelkező részecskéket. A pozitív ionok pl. a fémionok a katód, a negatív ionok az anód felé vándorolnak. Az eljárás végén az elektródokon felhalmozódott szennyezőanyagot eltávolítják. A szeparáció során nem szabad fémes elektródákat használni, mert azok oldódhatnak az elektrolízis során, ezáltal korróziós anyagok juthatnak a talajba. Semleges elektródákat szén, platina, grafit kell alkalmazni, hogy másodlagos szennyezés ne történjen a talajban.
Az Egyesült Államokban elterjedt technológia, főleg fémek eltávolítására alkalmazzák. Olaszországban és az oroszoknál is népszerű technológia. Elsősorban a villamosenergia árától függ a gazdaságossága. Szikes talajok javítására is szolgálhat.
A módszerrel rossz áteresztő képességű talajokat is főleg agyag lehet remediálni. Rosszabb hatásfokú, mint a talajmosás, de in situ alkalmazásban prioritást élvezhet. Mélyebb talajrétegek kezelése is könnyűszerrel megoldható az elektródák megfelelő szintre juttatásával.

az elektroporáció a transzformációt (vagyis a meztelen DNS-nek a közvetlen sejtbe juttatását) elektromos erőtér alkalmzásával segíti. A sejtfúzió hatékonyságának növelésére is alkalmazzák.

A körülményeket optimálni kell, nehogy a sejtek megsérüljenek, nehogy felrobbanjanak az elektromos erőtérbe kerülve. A transzformálandó sejteket a DNS-t tartalmazó oldatba teszik, majd az egészet elektromos erőtérbe helyezik, például váltóáramot adnak rá. Az elektromos erőtér módosítja a sejt lipidmembránjának állapotát, megnövelve sejthártya átjárhatóságát, részecskéknek, molekuláknak a külső térből való felvételét (pinocitózis).

Főleg növényi sejtekbe való DNS bejuttatásnál sikeres és elterjedt az elektroporáció, történelmileg is a növényi sejtfúziónál (szomatikus hibridek, poliploidok előállítása) történő alkalmazásából fejlődött tovább. Egyéb sejttípusoknál, például mikróba- és állati sejteknél más módszerek kapnak prioritást, mint a transzformáció vagy a transzfekció.

az életciklus a biológiában egy élőlény adott generációjának egy bizonyos életfázisától a következő generáció azonos életfázisáig tartó szakaszát jelöli.

A közgazdaságtanban az életciklus kifejezés eredetileg egy termék előállítását, piacon való megjelenését, gyártásának befejezését és a piacról való kikerülését foglalja magában. Ez a megközelítés alkalmazható szolgáltatások, technológiák és vállalkozások életciklusára is.

A környezettudományok terén az életciklus azoknak a folyamatoknak az összességére vonatkozik, amely magában foglalja egy termék előállítását, használatát és hulladékba kerülését. Az életciklus tehát figyelembe veszi a nyersanyagok kinyerését, az alkatrészek és a termék előállitását, a köztes szállitási folyamatokat, a használati szakaszt és az „életút” végén zajló hulladékgazdálkodást. Szokás ezt a megközelítést "bölcsőtől a sírig" kifejezéssel jellemezni. Ez a szemlélet nemcsak termékekre, hanem szolgáltatásokra, vagy technológiákra is értelmezhető, ha figyelembe vesszük az adott szolgáltatás, vagy technológia megvalósításához és üzemeltetéséhez szükséges anyagok, termékek és energiaforrások életciklusát.

az életciklus értelmezés az életciklus felmérésben használt kifejezés.

Az életciklus értelmezés az életciklus környezeti szempontból legkritikusabb pontjainak meghatározását és a felmérés minőségével, megbízhatóságával kapcsolatos vizsgálatokat foglalja magában (pl. érzékenység vizsgálat). Az életciklus értelemzés során arra keressük a választ, hogy milyen következtetések vonhatók le az életciklus felmérés alapján és milyen esetleges ajánlások fogalmazhatók meg.

Az életciklus értelemzésre az életciklus leltárelemzés és életciklus hatásvizsgálat eredményei alapján kerül sor a cél és tárgy meghatározásának figyelembevételével.

Az életciklus értelmezés során az eredmények alapos kiértékelése a cél és a felhasznált adatok és az eredmények közötti ok-okozati összefüggések feltárása. Ez gyakran a felmérés során elkövetett hibák és téves feltételezések megállapítására és javítására is alkalmas.

az életciklus felmérés LCA vegyi anyagok, termékek és szolgáltatások veszélyességének, környezeti kockázatának számszerű jellemzése teljes életciklusuk figyelembevételével, hogy teljes és helyes képet kapjunk gyártáshoz, a felhasználáshoz és hulladékként megjelenéshez kötődő összes kibocsátásból és ebből adódó környezeti és egészségkockázatról.
A termékek életciklus-felmérésénél általában a globális kockázatokat veszik figyelembe széndioxid-kibocsátás, üvegházhatás, meg nem újuló források felhasználása, savas esőket okozó kibocsátások, ózon-réteg tönkretétele, eutrofizáció, sivatagosodás, környezettoxicitás, stb. és a felmérés anyagáramokon, anyagmérlegeken alapul. Már a termék tervezésénél elvégzik, erre utal az "ökodizájn" kifejezés. A vegyi anyagok teljes életciklusát mind regionális, mind lokális szintű kockázatfelmérésnél figyelembe veszik. Az LCA a cél meghatározását követően, egy leltár felvételével, majd az egyes globális kockázatok mennyiségi értékelésével folytatódik. Az értékelésnél meghatározzák a főkomponenseket és megfelelő statisztikai módszerekkel értékelik az érzékenységet az eredmény érzékenysége egyes komponensekre és a bizonytalanságot. Végül az interpretáció egy kumulált mérőszám formájában történik, mely megadja, hogy a termék vagy szolgáltatás mennyire terheli, mennyire kockázatos a Föld egészére nézve.

az életciklus felmérés (angolul „Life Cycle Assessment”, rövidítve LCA) olyan módszer, amely lehetővé teszi a környezettudományok szerint értelmezett életciklus lehetséges környezeti hatásainak számszerűsítését.

Egy termék életciklusának minden egyes szakasza (gyártási és szállítási folyamatok, használat, hulladékkezelés) anyag- és energia-fogyasztással és a környezetbe történő kibocsátásokkal jár. Ezeknek a fogyasztásoknak és kibocsátásoknak környezeti hatásuk van, melyeket az életciklus felmérés figyelembe vesz: az ökológiai következményeket (globális felmelegedés, ózonlyuk képződése, eutrofizáció, savas esők, ökotoxicitás stb.), az emberi egészségre káros hatásokat (pl. szmog képződés, humán toxicitás, stb.) és a nyersanyagok felhasználásához kapcsolódó hatásokat (pl. nem megújuló energiaforrrások és ásványi anyagok, vízfogyasztás stb.).

Az életciklus felmérés a cél és tárgy meghatározásával kezdődik, ahol pontosan definiáljuk, hogy mire vonatkozik a felmérés. Ezek után az életciklus anyag- és energiafogyasztásáról, ill. a kibocsátásokról készül egy leltár az ún. életciklus leltárelemzés során. A leltár alapján kerül sor a környezeti hatások számítására az életciklus hatásvizsgálat módszereivel, amelyek mennyiségi mutatókat eredményeznek. A felmérés utolsó lépése az életciklus értelmezés, amikor kiértékeljük az eredményeket, vizsgálhatjuk a felmérés minőségét és megbízhatóságát, ill. megfogalmazzuk a célok figyelembevételével levonható következtetéseket.

Az életciklus felmérés gyakorlati jelentősége, hogy a számszerűsített eredmények segítségével az életciklus környezeti hatásával kapcsolatos információ hatékonyan integrálható a döntéshozatali folyamatokba.

Az életciklus felmérésre vonatkozó nemzetközi szabványok az ISO 14040 és ISO 14044.

Az életciklus felmérés szolgáltatások és technológiák vizsgálatára is alkalmas, hiszen figyelembe vehetők az adott szolgáltatás, vagy technológia megvalósításához és üzemeltetéséhez szükséges anyagok, termékek és energiaforrások életciklusai.

az életciklus hatásvizsgálat az életciklus felmérésben használt kifejezés.

Az életciklus hatásvizsgálat a teljes életciklus során a nyersanyagok (pl. ásványi anyagok, energiaforrások) természetből történő kivonásával és a különböző anyagok természetbe történő kibocsátásával (pl. lég-, víz, talajszennyezőkkel) járó lehetséges környezeti hatásokat számszerűsítő eljárás.

Az életciklus hatásvizsgálat azután következik, hogy összegyűjtöttük, feldolgoztuk és dokumentáltuk a vizsgált életciklusra vonatkozó adatokat (ld. életciklus leltárelemzés). Az életciklus hatásvizsgálat lépései a következők:

• osztályozás és jellemzés, amellyekkel a különböző nyersanyagok és kibocsátások (ún. bemenő és kimenő áramok) együttes, aggregált hatása fejezhető ki bizonyos környezeti problémákkal összefüggésben (pl. globális felmelegedés, eutrofizáció, ökotoxikusság stb, melyek az ún. hatáskategóriák),
• normalizálás, amellyel az egyes környezeti problémákra kapott eredmények összehasonlíthatókká tehetők,
• súlyozás, amellyel az egyes környezeti problémákra kapott eredmények összevonhatókká válnak, azaz egy számmal tudjuk kifejezni a környezeti hatást.

Az életciklus hatásvizsgálat gyakorlati jelentősége, hogy a leltárelemzés során kapott hosszú lista, amely a bemenő és kimenő áramok mennyiségét tartalmazza, az eljárás során néhány mutatóvá alakítható. Ezek a mutatók könnyen kezelhetőek és kifejezik az életciklus lehetséges környezeti hatását.

leltárelemzésen általában a meglévő készletek (pl. árúkészlet, anyagkészlet stb.) feltárását és számbavételét értjük. Az elemzés eredménye a leltár, ami gyakorlatilag egy lista, amely tartalmazza a készlet összetevőire vonatkozó minőségi és mennyiségi információkat.

Az életciklus felmérés esetében a leltárelemzés az életciklus során fellépő anyag- és energiafogyasztásokra, továbbá kibocsátásokra (ún. bemenő és kimenő áramokra) vonatkozó mennyiségi adatok gyűjtését, rendszerezését, feldolgozását és dokumentációját jelenti. Az életciklus leltárelemzés csak azután következik, hogy pontosan meghatároztuk, mire vonatkozik a felmérés (ld. cél és tárgy meghatározása). Az adatgyűjtéshez általában kérdőívet készítünk, amely az életciklus egy adott folyamata (ún. folyamategysége) esetén vonatkozhat például a felhasznált alapanyagok minőségére, kémiai összetételére és mennyiségére; a folyamat energiafelhasználására; a kibocsátott szennyezőanyagok és a termelt hulladékok mennyiségére.

Az életciklus azon folyamategységeiről, amelyekről nem áll módunkban közvetlenül, helyszíni adatokat gyűjteni, általában irodalmi forrásokat és adatbázisokat használunk fel (pl. alapanyagok előállítása, energiatermelési folyamatok, szállítási folyamatok fogyasztása és kibocsátásai stb.)

A leltárelemzés során az egyes folyamategységekről gyűjtött adatok alapján felépítjük a teljes életciklus modelljét. Ezt a gyakorlatban általában erre alkalmas szoftver megoldások segítségével tesszük meg. A leltárelemzés végeredménye a teljes életciklus bemenő és kimenő áramainak listája a vizsgált termék egy választott mennyiségére vonatkozóan (ld. funkció egység és referencia áram).

törzskönyvezett vegyi anyagok európai listája
http://ecb.jrc.ec.europa.eu/ELINCS

eljárás specifikus technológiai határértékeket állapítanak meg egy sor olyan technológiára, amelyek fejlettségi szintje bizonyos szennyezőanyagok tekintetében szigorúbb, vagy enyhébb követelmények betartását teszi lehetővé. Az eljárás-specifikus technológiai határértékek – a részletesen szabályozott technológiák kivételével – csak az adott eljárás meghatározott anyagaira vonatkoznak, a technológiákból kikerülő egyéb, szennyező anyagokra az általános technológiai kibocsátási határértékeket kell alkalmazni.
Forrás: Barótfi István: Környezettechnika, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 2000

a REACH hatályba lépése után az anyagok legalább évi 1 tonna mennyiségben való gyártása vagy importálása regisztrációhoz kötött. Azokra az anyagokra, amelyek már kereskedelmi forgalomban vannak (bevezetett anyagok), átmeneti intézkedések vonatkoznak, feltéve, hogy a gyártó vagy importőrök előzetesen regisztrálják anyagaikat 2008. június 1. és 2008. december 1. között. Az előzetes regiszráció lehetővé teszi a cégEK számára, hogy folytassák a bevezetett anyagok gyártását, illetve importját a regisztrációs dokumentáció benyújtásának határidejéig. Az előzetesen regisztrálónak be kell nyújtania az Ügynökség részére egy előregisztrációs dokumentációt, amelynek tartalmaznia kell az anyag megnevezését, a regisztráló nevét és elérhetőségét, a tervezett regisztrációs határidőt, az anyag előállítására vagy behozatalára vonatkozó mennyiségi tartományt, valamint az anyag megnevezését a kereszthivatkozásos megközelítéshez, a csoportosításhoz vagy QSAR-hoz. (Forrás: REACH)

az I. Környezetvédelmi Világkonferenciát 1972-ben az ENSZ rendezte meg Stockholmban "Az emberi környezet" címmel. A tanácskozások végeredménye az a megállapítás, hogy környezetkímélő gazdasági fejlődésre van szükség, csak így érhető el az éhezés megszüntetése és az életszínvonal kiegyenlítése a világ országaiban. A konferencia egyenes következményeként születtek meg azok a nemzetközi egyezmények, melyek az egységes környezetvédelem és a fenntartható fejlődés alapját jelentették, így

1. Nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő légszennyezés korlátozása, (Genf, 1979);

2. Kén-dioxid kibocsátás csökkentését előirányzó megállapodás (Helsinki, 1985);

3. Nitrogén-oxidok kibocsátásának korlátozásáról szóló megállapodás (Szófia, 1988);

4. Sztratoszférikus ózonréteg védelmére kötött egyezmények (Bécs, 1985 és Montreal, 1987).

a kromatográfiás elválasztásfolyamata, melynek során a mintát átjuttatjuk egy kromatográfiás oszlopon oldószer (eluens) vagy gáz segítségével.

A REACH Szabályzat alapján a különös aggodalomra okot adó anyagok felhasználása és forgalomba hozatala engedélykötelessé tehető. Ezeket az anyagokat a Szabályzat XIV. melléklete tartalmazza: ezek nem hozhatóak forgalomba vagy használhatóak fel engedély nélkül.
Ez az engedélyezési kötelezettség biztosítja az említett anyagok felhasználásából eredő kockázatok megfelelő ellenőrzését, illetve azt, hogy a felhasználásból származó társadalmi-gazdasági haszon meghaladja-e a kockázatokat.
Az alternatív anyagok vagy technológiák vizsgálata alapvető része lesz az engedélyezési eljárásnak. Forrás: REACH

fémeket, fémvegyületeket nagy koncentrációban tartalmazó kőzet, melyből gazdaságosan kinyerhető a fém. A fémtartalmú és a meddőkőzetet un. ércelőkészítési műveletekkel választják szét. Az ércelőkészítés régebben kézi válogatással kezdődött, majd speciális pofás törőkkel, forgó hengerekkel vagy golyósmalmokkal aprították az ércet. A mai napig ez az ércelőkészítés lényege. A törést követően a legkülönfélébb fizikai és kémiai elválasztási módszereket alkalmazzák a meddő és a fémtartalmú érc sűrűségének, nedvesíthetőségének, mágnesességének vagy radioaktivitásának eltérése alapján, így osztályozást, flotálást, szérelést, mágneses szétválasztást, ülepítést. Gyakran kémiai adalékokkal dúsítják a kibányászott ércet, így kioldással kilúgzás, pl. aranyat cianidtartalmú oldószerekkel, a rezet savas oldatokkal. A kilúgzás történhet biológiai módszerrel is, a szulfidérceken élő Thiobacillusok kénsavtermelését kihasználva, ezt nevezik biológiai kioldásnak vagy angol szakkifejezéssel bioleaching-nek. Karbonátos érceket pörköléssel kezelik a széndioxid eltávolítása céljából. Az ércelőkészítési műveletek befejező lépése a szárítás. A meddőanyagot izolált hányókon tárolják és egy-egy bányaterületen a bányászkodás befejeztével kapszulába zárva izolálják a környezettől.

az ércásványok a a belőlük nyerhető fémek ásványai. A legfontosabb ércásványok és a belőlük nyerhető fémek a következők:

• Alumínium: böhmit, diaszpor, AlO(OH); gibbszit, Al(OH)₃
• Antimon: antimonit, Sb₂S₃
• Arany: termésarany, Au, piritben rejtve
• Arzén: auripigment, As₂S₃; realgár, As₂S₂
• Cink: szfalerit, ZnS
• Ezüst: termésezüst, Ag; argentit, Ag₂S, galenitben rejtve
• Higany: cinnabarit, HgS
• Króm: krómit, FeCr2O₄
• Lítium: szpodumen, LiAlSi₂O₆, lepidolit-csoport
• Mangán: piroluzit MnO₂
• Molibdén: molibdenit, MoS2
• Nikkel: pentlandit, (Fe,Ni)₉S₈; nikkelin, NiAs
• Ólom: galenit, PbS
• Ón: kassziterit, SnO₂
• Platina: Termésplatina, Pt
• Réz: kalkopirit, CuFeS₂; bornit, Cu₅FeS₄, kalkozin, Cu2S; kovellin, CuS
• Titán: ilmenit, FeTiO₃
• Urán: uraninit, uránszurokérc, UO₂
• Vas: hematit, Fe₂O₃; magnetit, Fe₃O₄; pirrhotin, FeS; goethit, FeO(OH)
• Wolfram: wolframit, (Mn,Fe)WO₄, scheelit, CaWO₄

Forrás: http://fold1.ftt.uni-miskolc.hu/~foldshe/telep01.htm

lásd vegyi anyagok értékelése

az érzékenységi vizsgálat általában annak megállapítására szolgál, hogy egy tudományos elemzés során alkalmazott adatok, vagy információk bizonytalansága mennyire befolyásolja az eredmények és a következtetések megbízhatóságát.

életciklus felmérés során alkalmazott érzékenység vizsgálattal az alkalmazott módszertani megoldások (pl. megosztási szabályok) és a felhasznált adatokkal kapcsolatos becslések, elhanyagolások hatása ellenőrizhető az eredmények minőségére és a következtetések megbízhatóságára.

Az életciklus felmérés során gyakran nehézségekbe ütközik pontos adatok gyűjtése az életciklus minden egyes folyamategységéről. Az ilyen esetekben alkalmazott közelítő értékek bizonytalanságának meghatározása és az eredmények érzékenységének ellenőrzése fontos a felmérés megbízhatóságának szempontjából.