Lexikon
terepfelszín alatt a földtani közeg telített zónájában (így különösen a földtani képződmények pórusaiban, hasadékaiban) elhelyezkedő víz.
felszín alatti víztest állapotának általános kifejezése, amely állapotot a víz mennyiségi és kémiai állapota közül a rosszabbik határozza meg.
Forrás: víz keretirányelv, 60/2000/EK
tevékenység vagy mulasztás, ami a felszín alatti víz igénybevétele, az abba történő közvetlen vagy közvetett bevezetés, illetve a földtani közegbe való bevezetés révén szennyezést eredményezhet, károsodást okozhat, illetve a víztest állapotának jelentős romlásához vezethet.
a felszín alatti vizek alatt a Föld felszíne alatt található vizeket értjük. Csoportosításuk különféle szempontok szerint történhet, így a víz elhelyezkedésének mélysége szerint mélységi vizek vagy talajvíz, a víztartó kőzet jellege szerint karsztosodott, hasadékos, szemcsés, a víz hőmérséklete és kémiai összetétele alapján pl. gyógyvizeknél. Magyarországon különös jelentőségük van a felszín alatti víznek, ivóvízbázisként vagy potenciális ivóvízbázisként, ezért védelmére is különös gondot fordítanak. Jelenleg az ivóvizünk 80%-át felszín alatti vizekből nyerjük.
A talajvíz az első vízzáró réteg fölötti porózus víztartó rétegben található vízkészlet, mely egybefüggő réteget alkot. Ez a sekély talajvíz közvetlen kapcsolatban van a talaj felszínével, a csapadékvízzel, a beszivárgó vizekkel, a felszíni vizekkel, az elszivárogtató szennyvíztárolókkal, a vegyi anyagokkal kezelt mezőgazdasági talajokkal, az ipari, városi és közlekedési használatban lévő felszínekkel, nincs nyomás alatt és a felszínről könnyen szennyeződhet, ezért ivóvíz-bázisként egyre kevésbé használható.
A felszínről közvetlenül a talajvízbe vezetett vagy jutott oldott szennyezőanyagokon kívül jelentős a telítetlen talaj szennyezettségének a talajvízbe kerülése, a szennyezőanyag szilárd és folyadékfázis közötti megoszlása alapján, a pórusvíz közvetítésével, a szennyezőanyag vízoldhatósága és a telítetlen talaj szűrőkapacitása függvényében.
A talajvíz szennyezettsége a természetes szennyezőanyag-csökkenési folyamatok hatása alatt folyamatosan változik, megoszlás, terjedés, hígulás és biodegradáció játszódik le a szennyezett talajvízben. Ezek a folyamatokat irányíthatóak és alkalmasint remediáció alapját képezhetik.
A szennyezett talajvíz kezelése történhet felszínre szivattyúzással, víznyerő kútban vagy magában a talajban: szabad felszínt biztosítva vagy a felszín alatt. A talajvízben lezajló kémiai és biológia folyamatok elsősorban a talajvíz redoxpotenciáljától függenek. A talajvíz legfelső, a telítetlen talajréteggel szomszédos részébe még be tud diffundálni a talajlevegőből minimális mennyiségű oxigén, de ennek elfogyása után a talajmikroflóra csak az alternatív légzésformákra támaszkodhat. Ha van alternatív elektronakceptor és megfelelő mikroflóra, akkor a szennyezőanyagok lassan lebomlanak a talajvízben. Ha nagykiterjedésű szennyezett talajvízről van szó, akkor annak csak a határfelületein folynak a biológiai folyamatok, mert itt pótlódhat a biológiai oxidációhóz szükséges elektronakceptor, a levegő oxigénje, a nitrát, a szulfát, a vasIII, vagy a karbonát. A szennyezett térfogat belsejében ezek az anyagok nem vagy csak nagyon lassn jutnak be, ezért a természetes szennyezőanyagcsökkenés NA a szennyezett talajvizekben nagyon lassú lesz, ha nem intenzifikáljuk a természetes folyamatokat ENA. Az intenzifikált természetes szennyezőanyagcsökkenés jó alapot képezhet a felszín alatti vizek szennyezettségének in situ kezeléséhez.
az a felszín alatti víztest által elért állapot, amikor annak mind mennyiségi, mind kémiai állapota legalább „jó”.
felszín alatti víztest jó kémiai állapota azt jelenti, hogy az illető feszín alatti víz a Víz Keretirányelv V. mellékletében található 2.3.2 táblázatban foglalt minden feltételt kielégít.
az az állapot, ami a természetes adottságok, a víz utánpótlódási és áramlási viszonyai, valamint a környezethasználatok (így például a közvetlen és közvetett vízkivételek) hatására alakul ki.
az az állapot, ami a természetes adottságok, valamint a terhelések és igénybevételek hatására alakul ki, és ami fizikai (beleértve a hőmérsékletet is), kémiai és biológiai vizsgálatok eredményeivel jellemezhető.
felszín alatti vizeink védelme alatt egy összetett környezetmenedzsment feladatot értünk, melynek célja a felszín alatti vizek mennyiségének és minőségének megőrzése, a túlhasználattól és szennyeződéstól való megóvás, a jelenlegi és a potenciális vízbázisok hosszútávú megtartása és fenntartható használata. Ennek megvalósítása érdekében a jogi háttér megteremtése, monitoringrendszer működtetése, a szennyezettség megelőzése, illetve aszennyezett területek és felszín alatti vizek kezelése, remediálása.
egy bizonyos szennyező anyag vagy szennyező anyagok egy csoportjának, illetve szennyezési indikátornak a felszín alatti vízben lévő koncentrációjával kifejezett minőségi előírás, amelyet az emberi egészség és a környezet védelme érdekében nem szabad meghaladni.
a felszín alatti víztest utánpótlódásának hosszú időszakra megállapított éves átlagos mértékét jelenti, csökkentve a vele kapcsolatban levő felszíni vizek ökológiai minőségére vonatkozó célkitűzések eléréséhez szükséges hosszú időszakra megállapított éves átlagos vízhozammal, hogy elkerülhető legyen az ilyen vizek ökológiai állapotának bármilyen jelentős romlása, továbbá csökkentve azzal a vízmennyiséggel, amellyel elkerülhető a felszín alatti vizektől függő szárazföldi ökoszisztémák bármely jelentős károsodása.
a felszín alatti víz termelésére szolgáló vízilétesítmény (így például ásott vagy fúrt kút, forrásfoglalás, galéria, vízakna, szivornya).
a felszín alatti víznek egy víztartón vagy víztartókon belül lehatárolható része.
a felszín alatti víztest utánpótlódásának hosszú időszakra megállapított éves átlagos, m3/évben kifejezett értékéből a vele kapcsolatban levő felszíni vizek ökológiai állapotához szükséges, hosszú időszakra megállapított éves átlagos vízhozamának, továbbá a felszín alatti vizektől is függő szárazföldi ökoszisztémák felszín alatti víz felé támasztott ökológiai vízigényének levonásával adódó érték.
az igénybevételi határérték általában a környezet vagy valamely eleme jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott olyan mértékű igénybevétele, amely kizárja a környezetkárosítást;
A felszín alatti víztestek "Mi" igénybevételi határértéke a víztest egy adott lehatárolt részén hasznosítható, kitermelhető felszín alatti vízkészlet m3/évben kifejezve. Ez a határérték tehát a vízmennyiség alapján képződik, holott jobb lenne dinamikus módon a trendek alapján (pl. termelés hatására bekövetkező vízszintcsökkenés) alapján meghatározni a maximálisan kitermelhető mennyiséget.
szennyező anyag bejutása - tevékenység következtében - a felszín alatti vízbe a földtani közegből, azon átszivárogva.
az a tevékenység, amelynek hatására fokozódik a felszín alatti víz párolgása, vagy létrejön a kapcsolódó felszíni-, illetve felszín alatti vizek útján történő megcsapolása (így például szomszédos felszín alatti víztest közvetítésével történő megcsapolás, felszíni víztest vízszintjének süllyesztése, mélyebb gyökérzetű növényzet telepítése, külszíni bányászati tevékenység vagy tavak létesítése, amelyek következtében felszínre kerül a felszín alatti víz).
szennyező anyagok bevezetése a felszín alatti vízbe, a talajon vagy az altalajon (földtani közegen) való átszivárogtatás nélkül.
az a tevékenység, melynek során nyomás- vagy vízszintcsökkentést okozva vesznek ki vizet a felszín alatti vízből (így például: termelőkút, galéria, drén, forrásküszöb-süllyesztés).
minden talaj-, karszt- és partiszűrésű vízkészletet igénybe vevő felszín alatti vízkivételi mű, továbbá azon a rétegvízkészletet igénybe vevő vízkivételi mű, amely termelt vizében mért trícium koncentráció nagyobb mint 0,2 Bq/l (1,6 TU).
az a változás, amely során a felszín alatti víz mennyiségi vagy minőségi állapota, hosszabb időszakot tekintve, folyamatosan romlik; ilyen tendenciának minősül a jelentős és tartósan emelkedő szennyezettségi tendencia, a hőmérséklet tartós csökkenése, vagy a statisztikailag és környezeti szempontból jelentős és tartósan süllyedő víznyomás, illetve vízszint.
a felszín alatti víztestbe egy évben vagy annál hosszabb időszak alatt a csapadékból és a felszíni vizekből, illetve a szomszédos felszín alatti víztestekből, továbbá mesterséges beszivárogtatásból belépő vízmennyiség.