Lexikon

a karszt olyan felszíni vagy felszín alatti kőzetforma, melynek réseiben és hasadékaiban víz áramlik. A víz forrása a felszínről beszivárgó esővíz. A karszt háromdimenziós szerkezetét a többnyire karbonáttartalmú, tehát mészkőből, vagy a dolomitból felépülő kőzettömeg rétegeinek mállása alakította ki. A karszt vizet vezető vagy már száraz csatornák rendszere, gyakran egyetlen hatalmas közlekedőedény, amelynek egyes részletei néha a felszínen is jól felismerhetőek. A karszt méretében is változatos, akár barlangok ezreiből is állhat. A karsztforma általában az enyhén savas víz és a benne oldódó kőzet, például mészkő vagy dolomit kölcsönhatásának eredményeképpen alakul ki. A kölcsönhatásban kulcsszerepet játszó szénsav részben az esőből kerül a kőzetre, miután az esővíz feloldja a légköri szén-dioxidot (CO₂). A karsztnak kiemelt szerepe van az ásványvizek kialakulásában és vezetésében. Magyarországon például az Északi Középhegység karsztos felületein beszivárgó esővíz szolgáltatja az alföldi kutakból nyerhető ivóvizet.

a karsztosodott kőzetek (mészkő, dolomit) pórusaiban, hasadékaiban, üregeiben elhelyezkedő felszín alatti víz.