Lexikon

ez a remediációs megoldás agrotechnikai módszereket és speciális adalékokat alkalmaz POP-vegyületekkel szennyezett talaj bioremediációjára. A DARAMEND adalék célszerűen összeállított szemcseméretű, tápanyagprofilú, aprószemcsés színvasat és vizet tartalmazó keverék, melyet a fellazított és elsimított talajra locsolnak. Az adalék által intenzifikált talajmikroflóra gyorsan elhasználja az oxigént, így reduktív anoxikus körülmények keletkeznek. A kezelést ciklikusan folytatják: ha a talaj fokozatosan aerob körülmények közé kerül - kiszáradás és mesterséges lazítás hatására -, ismét alkalmazzák az adalékot, hogy anoxikus körülményeket teremtsenek és ezzel elősegítsék a klórozott szerves szennyezőanyagok deklórozási folyamatait. A deklórozás termékei az aerob szakaszokban bomlanak le. A DARAMEND technológiát toxafén és DDT tartalmú talajra és üledékre alkalmazták sikerrel. A kezelési idő 5 hónap volt, ami alatt a toxafén 200 mg/kg-ról 20 mg/kg, a DDT 80 mg/kg-ról 8 mg/kg értékre csökkent.

egy adott területen a légszennyező források által okozott átlagos légszennyezettség. Pontosabban, valamely vizsgált szennyezőforrás környezetében alapterhelésnek nevezzük azt a távolabbi környezetből származó átlagos immissziót (I), amelyet olyan időjárási helyzetek immisszióiból mérnek vagy számítanak, amelyekben a vizsgált szennyezőforrásból eredő koncentráció egy gyakorlati alapon meghatározott átlagos maximális értékközbe esik.
Valamely szennyezőforrás környezetében ténylegesen mérhető koncentráció (Imax) az alapterhelés (Ia) és az adott forrás által okozott átlagos maximális koncentráció (Iv max) hatásából tevődik össze. Mivel Imax a levegőminőségi határértéknél (In max) nagyobb nem lehet, a levegőkészlet terhelhetősége szempontjából „gazdálkodni” a levegőminőségi határérték és az alapterhelés különbségeként meghatározható tartományon belül lehet.
A hazai szabályozás a levegőkészlet-gazdálkodás érdekében számszerűen megadja az alapterhelés értékeket az ország valamennyi településére. Ezek az értékek azonban nem tisztán alapterhelés jellegűek, mert magukban foglalják a szabályozás más (pl. fokozott védelmi) szempontjait is..
Forrás: Barótfi István (Ed.): Környezettechnika, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 2000

nagyobb területen diffúzan szétszórt szennyezőanyag, mely származhat diffúz szennyezőforrásból vagy szétszóródhat transzportfolyamatok eredményeképpen mind pontszerű, mind diffúz forrásokból kiindulva. Tipikus diffúz szennyezettség a savas eső, ipari tevékenységből az atmoszférában terjedő és a levegőből leülepedő vagy kicsapódó szennyezőanyag fémfeldolgozás, olvasztók, égetők kéményei, stb. a mezőgazdasági tevékenyégből eredő szennyezettségek nagy része növényvédőszerek, nitrát- és foszfát, stb. vagy a városokból származó csapadékvizek.
A diffúz szennyezettség kockázatmendzsmentje speciális eszköztárat igényel, ilyenek a távérzékelés, a GIS-alapú szennyeződéstérképek és terjedési modellek és a probléma vízgyűjtőszinten történő kezelése.

a telephelyen a (B) szennyezettségi határérték helyett - a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény hatálybalépésekor már folytatott tevékenység esetében vagy azokon a területeken, ahol az (Ab) bizonyított háttér-koncentráció meghaladja a (B) szennyezettségi határértéket - a helyzet tényleges ismerete alapján kármentesítési mennyiségi kockázatfelmérésre támaszkodóan, a területhasználat figyelembevételével hatósági határozatban megállapított szennyezettségi határérték; az (E) egyedi szennyezettségi határérték nem lehet szigorúbb a (B) szennyezettségi határértéknél és nem lehet enyhébb a vizsgálattal megállapított tényleges szennyezettségi koncentrációnál, illetve a (D) kármentesítési célállapot határértéknél.

a légszennyezettség csökkentésére számtalan európai rendelet és jogszabály létezik, melyeknek célja a légszennyező források kibocsátásának csökkentése és a levegő minőségének javítása. 2005-ben az Európai Bizottság kidolgozott egy stratégiát a légszennyezettségből adódó halálozás csökkentésére: a 2000-es szint 40%-os csökkenését szeretné elérni 2020-ra.

Az európai jogi háttéranyagokat láthatjuk összegyűjtve a következő listán, aktív linkekkel. A linkek magyar nyelvű anyagokhoz vezetnek, kivéve, ahol nincs magyar fordítás az EU jogtárban!

• A környezeti levegőben lévő kén-dioxidra, nitrogén-dioxidra és nitrogén-oxidokra, valamint porra és ólomra vonatkozó határértékekről
• Egyes légköri szennyezők nemzeti kibocsátási határértékeiről
• Nitrogén-dioxidra vonatkozó előírások
• Klórfluor-karbon fokozatos kivonása a gyógyászatból (asztma és COPD kezelésére)
• Nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő légszennyezésről szóló egyezmény
• Nehézfémekről szóló jegyzőkönyv az országhatárokon átterjedő légszennyezéshez
• A környezetben tartósan megmaradó perzisztens szerves anyagokról (POP-ok)
• Az illékony szerves vegyületeknek (VOC) a benzin tárolásából és tárolótelepekről töltőállomások részére történő elosztásából származó kibocsátása

• Minden motoros jármű
  • Euro 5 és Euro 6 standardok: szennyezőanyagkibocsátás könnyűjárművekből
  • Szennyezőanyagkibocsátás teherjárművekből
  • Diesel-hajtású teherjárművek gázformájú szennyezőanyagkibocsátása
  • Egyes folyékony hajtóanyagok kéntartalma
  • A benzin- és Diesel-hajtóanyagok kén és ólom tartalma
  • EU stratégia a biológiai hajtóanyagokra
  • Biológiai hajtóanyagok használata motoros járművekben
• Utakon használt járművek
  • "Tiszta" és energiahatékony közúti járművek
  • Új járművek CO₂ kibocsátási határértéke
  • Személygépkocsik CO₂ kibocsátásának monitoringja
  • Személygépkocsi adók
  • Információ az új gépkocsik fogyasztásáról és CO₂ kibocsátásáról
  • Gépjárművek légkondícionáló berendezéséből származó kibocsátás
  • A tiszta és energiatakarékos közúti járművek használatának előmozdításáról
  • Nehézjárművekből származó környezeti problémák
• Nem utakon használt járművek
  • Nem közúti mozgó gépek és berendezések belső égésű motorjaiból gáz- és szilárd halmazállapotú
    szennyezőanyag-kibocsátás elleni intézkedések
  • Mezőgazdasági és erdészeti traktorok gáznemű szennyezőayagkibocsátása

a felszín alatti vizek alatt a Föld felszíne alatt található vizeket értjük. Csoportosításuk különféle szempontok szerint történhet, így a víz elhelyezkedésének mélysége szerint mélységi vizek vagy talajvíz, a víztartó kőzet jellege szerint karsztosodott, hasadékos, szemcsés, a víz hőmérséklete és kémiai összetétele alapján pl. gyógyvizeknél. Magyarországon különös jelentőségük van a felszín alatti víznek, ivóvízbázisként vagy potenciális ivóvízbázisként, ezért védelmére is különös gondot fordítanak. Jelenleg az ivóvizünk 80%-át felszín alatti vizekből nyerjük.

A talajvíz az első vízzáró réteg fölötti porózus víztartó rétegben található vízkészlet, mely egybefüggő réteget alkot. Ez a sekély talajvíz közvetlen kapcsolatban van a talaj felszínével, a csapadékvízzel, a beszivárgó vizekkel, a felszíni vizekkel, az elszivárogtató szennyvíztárolókkal, a vegyi anyagokkal kezelt mezőgazdasági talajokkal, az ipari, városi és közlekedési használatban lévő felszínekkel, nincs nyomás alatt és a felszínről könnyen szennyeződhet, ezért ivóvíz-bázisként egyre kevésbé használható.

A felszínről közvetlenül a talajvízbe vezetett vagy jutott oldott szennyezőanyagokon kívül jelentős a telítetlen talaj szennyezettségének a talajvízbe kerülése, a szennyezőanyag szilárd és folyadékfázis közötti megoszlása alapján, a pórusvíz közvetítésével, a szennyezőanyag vízoldhatósága és a telítetlen talaj szűrőkapacitása függvényében.
A talajvíz szennyezettsége a természetes szennyezőanyag-csökkenési folyamatok hatása alatt folyamatosan változik, megoszlás, terjedés, hígulás és biodegradáció játszódik le a szennyezett talajvízben. Ezek a folyamatokat irányíthatóak és alkalmasint remediáció alapját képezhetik.

A szennyezett talajvíz kezelése történhet felszínre szivattyúzással, víznyerő kútban vagy magában a talajban: szabad felszínt biztosítva vagy a felszín alatt. A talajvízben lezajló kémiai és biológia folyamatok elsősorban a talajvíz redoxpotenciáljától függenek. A talajvíz legfelső, a telítetlen talajréteggel szomszédos részébe még be tud diffundálni a talajlevegőből minimális mennyiségű oxigén, de ennek elfogyása után a talajmikroflóra csak az alternatív légzésformákra támaszkodhat. Ha van alternatív elektronakceptor és megfelelő mikroflóra, akkor a szennyezőanyagok lassan lebomlanak a talajvízben. Ha nagykiterjedésű szennyezett talajvízről van szó, akkor annak csak a határfelületein folynak a biológiai folyamatok, mert itt pótlódhat a biológiai oxidációhóz szükséges elektronakceptor, a levegő oxigénje, a nitrát, a szulfát, a vasIII, vagy a karbonát. A szennyezett térfogat belsejében ezek az anyagok nem vagy csak nagyon lassn jutnak be, ezért a természetes szennyezőanyagcsökkenés NA a szennyezett talajvizekben nagyon lassú lesz, ha nem intenzifikáljuk a természetes folyamatokat ENA. Az intenzifikált természetes szennyezőanyagcsökkenés jó alapot képezhet a felszín alatti vizek szennyezettségének in situ kezeléséhez.

légszennyező forrás környezetében lévő más szennyeződési folyamatból származó immisszió, amelyhez a figyelembe vett forrás hatása hozzáadódik. Megkülönböztetünk globális-, kontinentális, regionális és települési háttérszennyezettséget.
Forrás: MSZ 21460/2–78

az atmoszféra elszennyeződése toxikus vagy rádioaktív gázokkal, gőzökkel vagy szilárd szemcsés anyaggal az emberi tevékenység következtében.

a levegőben a levegőterhelés hatására kialakult légszennyező anyag koncentrációja, beleértve a légszennyező anyag adott időtartam alatt felületekre kiülepedett mennyiségét.
Forrás: 21/2001. (II. 14.) kormányrendelet

emberi egészségi határérték: a légszennyezettségnek a tudomány mindenkori szintje alapján megállapított azon legnagyobb mértéke, vagyis az a legnagyobb szennyezőanyag koncentráció a levegőben, amely tartós egészségkárosodást nem okoz, és amelyet az emberi egészség védelme érdekében e jogszabályban meghatározott módon és időn belül be kell tartani.
ökológiai határértéke: a légszennyezettség azon szintje, amely túllépése esetén az ökológiai rendszer károsodhat.
légszennyezettségi tűréshatár: a légszennyezettség emberre vonatkozó határértékének bizonyos százaléka, amellyel a határérték a jogszabályban meghatározott feltételek mellett túlléphető.
tájékoztatási küszöbérték: a légszennyezettségnek egyes légszennyező anyagok tekintetében a lakosság egyes érzékeny (gyermek, időskorú, beteg) csoportjaira megállapított szintje, amelynek túllépése esetén a lakosságot tájékoztatni kell.
riasztási küszöbérték: a légszennyezettség azon szintje, amelynek rövid idejű túllépése is veszélyeztetheti az emberi egészséget, és amelynél azonnali beavatkozásra van szükség.
Forrás: 14/2001. (V. 9.) KÖM-EÜM-FVM együttes rendelet

a vizsgált vízszennyező forrás környezetében kialakult, más vízszennyező források által okozott, meghatározott időtartamra vonatkoztatott jellemző vízszennyezettség, amelyhez a vizsgált vízszennyező forrás kibocsátásának hatása hozzáadódik.

a környezetben elfogadhatatlan kockázatot jelentő vegyi anyag koncentráció jelenléte.

a vegyi anyag küszöbkoncentrációja, melynél nagyobb érték már elfogadhatatlan kockázatot jelent környezeti elemben, élelmiszerben, kozmetikumban, stb.
Szabályozási célú szennyezettségi határértékek a vegyi anyag általános kockázatát, vagy veszélyességét tükrözik, mely az anyag sajátos tulajdonsága. A magyar szabályozásban használt általános határérték Magyarországon bárhol alkalmazható érték. Ilyen például a magyar szabályozásban a felszín alatti vizekre és a földtani közegre előírt "B" szennyezettségi határérték. A jogszabályokban lefektetett határértékek konzervatív értékek, melyektől a helyszín és a használat függvényében el lehet térni.
környezeti elemekre vonatkozó helyszínspecifikus határértékek nagysága függ a területhasználattól, illetve a területhasználatból adódó receptoroktól. Ennek az értéknek is az anyag káros hatása és a helyszíntől és a használattól függő kockázata adja az alapját, melyet egyedi felméréssel határozhatunk meg. Következménye, hogy ugyanaz a szennyezőanyagkoncentráció más kockázati értéket, ezért más határértéket eredményez egy óvodában és egy ipari területen. Menedzsment következménye, hogy forrásainkat a legkockázatosabb esetekre fordíthatjuk (pl. óvoda).

jogszabályban, illetve ennek hiányában hatósági határozatban meghatározott olyan szennyezőanyag-koncentráció, illetve egyéb minőségi állapotjellemzők olyan szintje a felszín alatti vízben, a földtani közegben, amelynek bekövetkeztekor a földtani közeg, a felszín alatti víz szennyezettnek minősül, figyelembe véve a felszín alatti víznél az ivóvízminőség és a vízi ökoszisztémák, továbbá a felszín alatti víztől függő szárazföldi ökoszisztémák igényeit, földtani közeg esetében pedig a talajok többes rendeltetését és a felszín alatti vizek szennyezéssel szembeni érzékenységét.

a felszíni vízben a vízszennyező anyaggal történő terhelés (vízterhelés) hatására kialakult vízszennyező anyag koncentráció vagy szint.