Lexikon
környezeti kockázat jellemzését szolgáló modellek:
integrált kockázati modell
transzport mopdell
expozíciós modell
Szennyzett környezetet jellemző modellek:
matematikai modellek
kémiai-analitikai modellek
biológiai modellek
mikro- és mezokozmoszok
Környezettechnológiai modellek:
modellkísérletek
a transzgénikus állatok máig legsikeresebb alkalmazása az ember betegségeinek modellezésében történt. Elsősorban viszonylag ritka betegségek tanulmányozására alkalmas a transzgénikus állati modell, tehát olyanokéra, melyeknél kicsi a betegszám, és amelyeknek a kifejlődése lassú és ezért nem ismerhetőek fel a kezdeti stádiumban. A transzgénikus állati modell segítségével megkerülhetőek az embereken végzett kísérletek, amelyek gyakran sem etikai sem praktikus okokból nem elfogadhatóak.
A modell állatokon kialakított emberi betegségeket jól lehet tanulmányozni a kialakulás, a lefolyás, a diagnosztizálás és a gyógyítás szempontjából. Új gyógyszerek és terápiák kipróbálást lehet elvégezni például nagyszámú egéren.
Az AIDS kutatására kifejlesztett humanizált egér megfertőzhető az AIDS vírusával a beültetett humán CD4 génnek köszönhetően. A Hu-SCID egérnek nincs saját működő immunrendszere. AIDS gyanús humán immunsejteket ültettek bele, ilyenformán ez az egér tulajdonképpen egy kiméra. Az immunhiányos egeret immunrendszerének drasztikus tönkretételével nyerik. Ez történhet besugárzással, vagy egy olyan toxin génjének transzgénikus bevitelével, amely a limfocitákban fejeződik ki és tökéletsen „kiüti” az immunrendszert.
A diabetes és más olyan betegségek modellezésére, ahol specifikus sejtek csoportjának működése csökkent, vagy hiányzik, olyan transzgénikus állatokat állítanak elő, melyeknél a toxin-gén csak a kérdéses szövetben expresszálódik. A diabetes esetében a toxin csak a hasnyálmirigy Langerhans-féle sejtjeiben fejeződik ki, azokat megöli, az állat többi része egészséges marad.
A rákos megbetegedéseket a megfelelő onkogén beültetésével lehet elérni. Az onkogén beültetése specifikus rákot alakít ki igen nagy gyakorisággal. Az első transzgenikus állat a myc onkogén tanulmányozására lett kifejlesztve, becenevén „mycy-mouse”. A myc génhez egy olyan promotert kapcsoltak, amely az onkogén termékét a tejmirigyekben expresszáltatja. Az egérbe ennek az onkogénnek egy működésképtelen, mutált változatát már korábban beépítették, így a myc gén bekapcsolása a homológ rekombináció révén volt lehetséges. A modell mind a rák kialakulásának tanulmányozására, mind pedig a kezelési stratégia kutatására alkalmas.
A Harvard Egyetemen állították elő ezt az onko-egeret, amelyet szabadalmaztattak is. Ez volt az első eset, hogy egy állatot szabadalmaztattak.
Az immunfunkciók vizsgálata olyan transzgénikus modelleken lehetséges, amelyeknél az immunproblémák alapjait képező hibát alakítják ki, vagyis azt, hogy az immunsejtek nem képesek megkülönböztetni a szervezet saját anyagait az esetlegesen károsaktól.
Az immunrendszer mechanizmusait olyan modelleken lehet vizsgálni amelyekben tönkretesznek bizonyos fajta immunsejteket, vagy beépítenek idegen fehérjék génjeit. Ilyen módon kutatják az allergiákat, az athritist, a multiplex sclerosist, a diabetes autoimmun formáit.
A homológ rekombináció segítségével olyan génhibák modellezhetőek, melyeknél egyetlen gén funkciója esett ki, például a kollagén betegségek, mint bizonyos csontképződési rendellenességek.