Lexikon

akut toxicitással, irritatív, vagy maró hatással bíró vegyi anyagok környezetbe kerülésének és receptorszervezetekkel való találkozásának valószínűségével és az előre jelezhető kár nagyságának mértékével jellemezhető környezeti kockázat. Az akut kockázat felmérésekor a vegyi anyag környezetben kialakult koncentrációját a receptorszervezetek generációs idejéhez képest rövid távon káros hatást még nem mutató küszöbkoncentrációhoz viszonyítjuk. Az akut kockázat nagyságát a környezeti kockázat definíciójából következően az ökoszisztémára az RQ = PEC / PNEC kockázati hányados adja meg, az emberre pedig expozíció szájon át és bőrkontaktus esetén a HQ = ADD / TDI átlagos napi bevitel/tolerálható napi bevitel, ill. belégzés esetén a HQ = IC / RfC belélegzett koncentráció/referenciakoncentráció hányadosok.

a csontvelő gyorsan kialkuló rákos elváltozása.

a csontveló gyorsan kialkuló rákfajtája, melyre az jellemző, hogy hogy nagymennyiségben keletkeznek abnormális fehérvérsejtek - úgynevezett limfoblasztok - mind a vérben, mind a csontvelőben. A rákfajta másik neve akut limfocitás leukémia (ALL).

Akut limfoblasztos leukémia esetén a vérben és csontvelőben a fehérvérsejtek döntő részben éretlen limfocitákból állnak. Vannak T sejtes, B sejtes és O sejtes formái. Ez a megkülönböztetés komoly terápiás és prognosztikus következményekkel jár. Az ALL a leggyakoribb gyermekkori ráktípus, különösen a 2 és 3 éves kor közötti gyermekeket érinti. A betegség statisztikailag 50 000 emberből 1-nél alakul ki.

Okaként a mutagén ágensek (radiaktivitás) a mutagén vegyi anyagok valószínűsíthetőek.

az akut mieloid leukémia (AML) egy gyorsan kialakuló rákos betegség, melyre az jellemző, hogy nagy mennyiségű éretlen fehérvérsejt alakul ki a vérben és a csontvelőben. Az akut myeloid leukémia felnőtteket és gyermekeket egyaránt érinthet.

Az AML ritka ráktípusnak mondható. Jellemzően az 50 év felettieket érinti, férfiakban gyakoribb az előfordulása, mint nőkben.

Az akut leukémiák egyik fő oka nagy dózisú sugárzás vagy mutagén és karcinogén vegyületeknek való kitettség lehet.

Az AML tünetei:

• magas láz
• nagy számú fertőzés rövid időn belül
• légzési nehézség
• fáradtság
• erős izzadás
• ízületi vagy csontfájdalom
• sápadtság
• duzzadt máj
• duzzadt nyirokcsomók
• duzzadt lép
• megmagyarázhatatlan vérzés (íny, orr)
• megmagyarázhatatlan súlyvesztés
• ha az érintett sejtek bejutnak a központi idegrendszerbe: fejfájás, hányinger, hányás, homályos látás

Az akut mieloidi leukémia elsődleges kezelési formája a kemoterápia, de néha a sugárkezelés is szóba jön.

Források:

http://betegsegek.drtihanyi.hu/cikk/akut-myeloid-leukemia

http://hu.wikipedia.org/wiki/Akut_mieloid_leuk%C3%A9mia

az akut orális toxicitás a vizsgálandó anyag egyszeri vagy 24 órán belül többszöri dózisának szájon át történő beadását követően jelentkező káros hatások.

az akut referenciadózis egy vegyi anyag testtömeg alapján megadott becsült mennyisége, amelynek egy humán populáció (az érzékeny alcsoportokat is beleértve) rövid időn át (24 óra vagy kevesebb) kitehető anélkül, hogy az élettartam alatt ez ártalmas hatások értékelhető kockázatával járna.

Forrás: REACH renedelet

az akut toxicitás a vegyi anyagnak való egyszeri kitettség alkalmával, rövid távon jelentkezik. Az akut toxikus hatás koncentráció-, ill. dózisfüggésének meghatározása vagy epidemiológiai vizsgálatok alapján történhet.

A leggyakoribb laboratóriumi környezettoxikológiai tesztek a Microtox vagy a Vibrio fischeri lumineszcenciagátlási-teszt, az algatesztek, a vízibolha teszt Daphnia magna, a haltesztek, a csírázásgátlási és a növénynövekedési tesztek, a földigiliszta teszt Eisenia foetida, a madártesztek, a több fajt alkalmazó mikrokozmosz tesztek, valamint a toxikológiai tesztek kisállatokkal patkány, egér vagy szövettenyészetekkel, stb. Az akut toxicitás nagyságát leggyakrabban az alábbi értékekkel szoktuk jellemezni:

LC₁₀, LC₂₀, LC₅₀, LC₉₀ = letális koncentráció Lethal Concentration, mely a teszt-organizmus 10, 20, 50 vagy 90 %-ának pusztulását okozza.

EC₁₀, _EC20, EC₅₀, EC₉₀ = hatásos koncentráció Effect Concentration, mely a mérési vagy vizsgálati végpont 10, 20, 50, 90 %-os csökkenését okozza.

LD₁₀, LD₂₀, LD₅₀, LD₉₀ = letális dózis Lethal Dose, mely a tesztorganizmus 10, 20, 50 vagy 90 %-ának pusztulását okozza.

ED₁₀, ED₂₀, ED₅₀, ED₉₀ = hatásos dózis Effect Dose, mely a végpont 10, 20, 50, 90 %-os csökkenését okozza.

A koncentráció–hatás görbe meredekségét használva vegyi anyagok toxicitásának jellemzésére eltérő eredményt kaphatunk, mint az EC_x értékeket használva, hiszen a szigmoid görbék alakja eltérő lehet.

Akut toxicitás mérése esetén a tesztelési idő rövidsége miatt könnyen elkövethetjük azt a hibát, hogy a hatás csak a teszt idejének lejárta után jelentkezik. Ezt kiküszöbölendő hosszú távú, un. krónikus vizsgálatokat kell végezni. A hosszú távú vizsgálatokban az utódok létrehozására gyakorolt hatást is mérhetjük. Az utódok számát is mérő tesztek a reproduktivitási tesztek.

az akut toxicitás azon káros hatásokra vonatkozik, amelyet egy anyagnak való 24 órán belüli egyetlen expozíció vagy több expozíció eredményezhet a szabványban leírt patkánykísérletekben. Ez a szemen és bőrön keresztüli vagy belélegzés általi beadási módokra vonatkozik. Egy vegyi anyag akut toxikus képességének előrejelzése az egészségre káros hatások meghatározásához szükséges, amelyek véletlenszerű vagy szándékos rövidtávú expozíció következtében léphetnek fel: a toxikus hatások típusai, támadási idejük, időtartam és súlyosság, az adag-válasz viszony és a nemek közti különbség a válaszban. A vizsgált károsodások lehetnek a toxicitás klinikai jelei, rendellenes testtömeg változások, és/vagy a szervek és szövetek patológiás elváltozásai, amelyek bizonyos esetekben halált eredményezhetnek.

Forrás: REACH

egy adott területen a légszennyező források által okozott átlagos légszennyezettség. Pontosabban, valamely vizsgált szennyezőforrás környezetében alapterhelésnek nevezzük azt a távolabbi környezetből származó átlagos immissziót (I), amelyet olyan időjárási helyzetek immisszióiból mérnek vagy számítanak, amelyekben a vizsgált szennyezőforrásból eredő koncentráció egy gyakorlati alapon meghatározott átlagos maximális értékközbe esik.
Valamely szennyezőforrás környezetében ténylegesen mérhető koncentráció (Imax) az alapterhelés (Ia) és az adott forrás által okozott átlagos maximális koncentráció (Iv max) hatásából tevődik össze. Mivel Imax a levegőminőségi határértéknél (In max) nagyobb nem lehet, a levegőkészlet terhelhetősége szempontjából „gazdálkodni” a levegőminőségi határérték és az alapterhelés különbségeként meghatározható tartományon belül lehet.
A hazai szabályozás a levegőkészlet-gazdálkodás érdekében számszerűen megadja az alapterhelés értékeket az ország valamennyi településére. Ezek az értékek azonban nem tisztán alapterhelés jellegűek, mert magukban foglalják a szabályozás más (pl. fokozott védelmi) szempontjait is..
Forrás: Barótfi István (Ed.): Környezettechnika, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 2000

az a kőzet, amelyen a talaj fejlődése megindul. Ez lehet magmás, üledékes vagy átalakulási. A kiindulási kőzet tömörsége, illetve lazasága, porozitása, mállékonysága, kémiai összetétele, stb. szabja meg a talajfejlődés irányát és sebességét. A lösz, mely kolloid szemcseméretű, üledékes szél által szállított és osztályozott kőzet nagy agyagásvány-tartalommal és mésztartalommal az egyik legjobb talajképző kőzet, mely Magyarországon a jó minőségű löszös talajokat eredményezte.

új tudományos ismeretek szerzésére, jelenségek megfigyelésére, megismerésére, belső összefüggések megértésére irányuló kutatómunka. A szennyezett környezettel és a talajjal kapcsolatos alapkutatások a talaj bonyolult rendszerét, belső összefüggésének törvényeit, a talajmátrix és a talaj élővilágának kölcsönhatásait és a bonyolult rendszer szenyezőanyagok hatására adott válaszait igyekszik megismerni. Eredményeit az alkalmazott kutatás és fejlesztés hasznosítja.

az alaplap a számítógép legfontosabb része, a gép lelke. Az alaplapot a számítógép házába kell szerelni. Az alaplapba kell illeszteni a processzort, a közvetlen elérésű memóriát, a RAM-ot, valamint a kártyákat (melyek a hang- videó-, telefon vagy egyéb kapcsolatot biztosítják). Az alaplap tartalmazza a kimenetet többek között a billentyűzethez,a lemezekhez, az egérhez, a nyomtatóhoz, a külső modemhez és a szkennerhez. Az alaplap feladata, hogy az ezen eszközök közötti kapcsolatot biztosítsa. Alaplap vásárlásakor a legfontosabb információt a processzor és a chipset szolgáltatja. A chipset tulajdonképpen néhány IC (integrált áramkör), ami az alaplap működésében kulcsfontosságú. A nagy elektronikai gyártók készletben kínálják ezen alaplapi vezérlőáramköreiket, melyek a legtöbb esetben az alaplapra vannak építve.
A következő lényeges információ, a gyártó. Hiszen a gyári paraméterek teljesülése mellet nagyon fontos a megbízhatóság, a stabilitás, és ezen szempontok teljesülését csak a bevált márkák garantálhatják. Az alaplapi buszrendszer a processzor és a kártyák közötti kommunikációt szolgálja. A leggyakoribb a PCI buszrendszer. A később kifejlesztett AGP busz a grafikus sebesség további növelését szolgálja, ezért a monitorhoz történő csatlakozást biztosítja (4x-es vagy 8x-os gyorsítással). Ahány processzor, annyiféle feszültséggel üzemel. Kulcsfontosságú, hogy a megfelelő feszültségszintet állítsuk elő a processzornak. Az alaplap kézikönyvében erről részletes leírást találunk. Az alaplapon van egy akkumlátor, ami a CMOS-hoz és a belső órához biztosítja a feszültséget. A CMOS tartalmazza a számítógép alapbeállításait, mint pl. winchester, floppyk típusa. Nem minden alaplap képes minden processzort lekezelni. Bizonyos alaplapok csak bizonyos frekvenciájú órajelet képesek maximálisan előállítani, mely nem éri el a processzor lehetőségeit. Ha külön vásárolunk alaplapot és processzort, forduljunk szakemberhez!

Forrás: http://www.amega.hu/index.php?page=lexicon&id=73

olyan zaj, amelyet a vizsgálat helyén nem a vizsgált zajforrás okoz.

Forrás: MSZ 184/7-83 Akusztikai fogalom meghatározások. Zaj

a glutaminsav ketoszármazéka, a szervezetben megköti a glutamát deaminálásakor keletkező ammóniát. Szerepe kiemelkedő a Krebs-ciklusban (energiatermelés), a nitrogén-anyagcserében (ammónia-ciklus a májban), aminosavak szintézisében. Egyes oxidáz-enzimek aktivitása alfa-ketoglutársav függő.

Biológiai aktivitásai miatt étrendkiegészítőként alkalmazzák, elsősorban a testépítők.

a környezettoxikológusok legnépszerűbb vzi tesztorganismusa az alga. Rengeteg algafajtát alkalmaznak, közülük sokak standard tesztek név szerint is említett tesztorganismuai. Egyes szabványok csk a módszert adják meg és az algák választékát.

A 96 órás alga növekedési teszt a toxikus vegyi anyagoknak az elsődleges termelők (az algák növényi szervezetek) anyagcsere-folyamataira gyakorolt gátló hatását vizsgálja. Édesvízi és tengeri algákat használhatunk tesztorganizmusként, attól függően, hogy milyen vízi ökoszisztémára vonatkozó kockázatot szeretnénk vizsgálni.

Rendkívül sokféle algát használnak toxicitás mérésre. Az alábbiakat az ASTM (American Society for Testing and Materials) ajánlja.

Édesvízi algák

• Zöld algák: Selenastrum capricornutum, Scenedesmus subspicatus, Chlorella vulgaris
• Kék algák (cianobaktériumok): Microcystus aeruginosa, Anabena flos-aquae
• Kovamoszatok: Navicula pelliculosa

Tengeri algák

• Kovamoszatok: Skeltonema costatum, Thalassiosira pseudonana
• Ostoros moszatok: Dunaliella tertolecta

A tesztet 2−5x10⁴ db sejt/tesztoldat koncentrációjú algaszuszpenzióval végezzük. A sejtek koncentrációját naponta meghatározzuk. Használhatunk mikroszkópos számlálókamrát vagy elektromos részecskeszámlálót. Meghatározhatjuk a sejtszámmal, illetve a fotoredukció mértékével arányos klorofill mennyiségét is a tesztszuszpezióban. A klorofillt a sejtek feltárása után vízzel nem elegyedő oldószerrel extraháljuk, majd spektrofotométerrel vagy fluoriméterrel határozzuk meg a mennyiségét. A sejtek DNS vagy ATP tartalmát is mérhetjük, a ¹⁴C asszimiláció mérésével pedig tovább növelhetjük a módszer szelektivitását és érzékenységét.

A teszt kivitelezéséhez Erlenmeyer-lombikot ajánlanak, melyet maximum félig tölthet meg a tesztelegy, ha rázatjuk, de csak 20%-ban, ha nem rázatjuk. A teszt időtartama 96 óra, két ismétlés legalább szükséges. Az optimális átlagos hőmérséklet 24^oC az édesvízi fajoknál, 20^oC a tengerieknél. A megvilágítás folyamatosan, hideg fehér fénnyel történjék, a fényintenzitás állandó legyen, sötét periódus csak egyes fajoknál szükséges. A pH fajfüggő: 7,5−8,0 között változhat.

A mérési végpont lehet a sejttömeg, a sejtszám, a szaporodási görbe alatti terület vagy a klorofill tartalom.

Az algák használata a vízi rendszerek ökotoxikológiai vizsgálatára általánosan elterjedt a világon. Talajok esetén azonban csak a talajkivonat tesztelhető. A talajkivonat algákkal való tesztelésének akkor van értelme, ha a talajban lévő kockázatos anyagról feltehető, hogy felszíni vízi ökoszisztémákat veszélyeztet. Ilyenek lehetnek a felszíni víz közeli peszticidekkel kezelt mezőgazdasági talajok vagy más szennyezett területek talajai. A táblázat az édesvízi algákkal végzett különböző célú toxicitás teszteket foglalja össze Calow (1993) nyomán.

Magyarországon az MSZ 22902/2-1989 tartalmazza a Scenedesmus obtusiusculust alkalmazó tesztelési módszert. Németországban a DIN 38412/33 Scenedesmus subspicatust ír elő talajkivonatok tesztelésére.

nyílt láncú vagy elágazó láncú telített és telítetlen szénhidrogének, azaz szénből és hidrogénből álló vegyületek, pl. paraffinok, olefinek. A paraffinok más néven alkánok, telített szénhidrogének, melyekben az összes szénatom egyszeres kötéssel kapcsolódik, pl. hexadekán (C₁₆H₃₄). Az olefinekben, más néven alkénekben vannak olyan szénatomok, melyek kettős kötéssel kapcsolódnak, pl. a hexadecén (C₁₆H₃₄) egy kettős kötést tartalmaz, a butadién (C₄H₄) kettőt. Nem tartoznak ide a gyűrűs vegyületek, pl. cikloparaffinok (ezek gyűrűs telített szénhidrogének) és az aromás vegyületek (ezek rendezett kettős kötésrendszert tartalmazó gyűrűs vegyületek).

egyenes láncú vagy gyűrűs szénláncú szerves vegyületek, melyek a gyűrűs szerkezet kialakításában részt vevő szenek között egyszeres kötéseket tartalmaznak (tehát a gyűrűben nincs kettős kötés, mint az aromásoknál).Ugyanakkor a nyílt láncú alifás vegyületek lehetnek egyenesláncúak vagy elágazóak és tartalmazhatnak egyszeres (alkánok), kétszeres (alkének) vagy háromszoros (alkinek) kötéseket. A szénen és hidrogénen kívül egyéb atomokat is tartalmazhatnak, így oxigént, nitrogént, kenet, foszfort vagy halogéneket.

olyan elméleti és kutatási munka, melynek célja az új ismeretek hasznosítása új módszerekben, eljárásokban, technológiákban. A környezetvédelemben alkalmazott technológiák nagyrészt új technológiák, a talajremediáció mintegy húsz éve létező fogalom. A szennyezett talajok és területek remediálására alkalmazott technológiák általában nem teljesen új technológiák, sokkal inkább más területekről átvett szennyvíztisztítás, hulladékkezelés, kőolajipar, vegyipar, bányászat, mezőgazdaság, stb. és adaptál technológiák általában több technológiai elemből problémaspecifikusan összeállított komplex megoldások.

nyílt láncú (elágazó vagy nem elágazó) (alifás szénhidrogének) és ciklikus telített szénhidrogének (cikloalkánok), melyekben a szénatomok egyszeres kötéssel kapcsolódnak. Nevük utal a szénatomszámra, például oktán: 8 szénatomból áll

nyílt láncú (elágazó vagy nem elágazó) telítetlen szénhidrogének, más néven olefinek. Az alifás szénhidrogének egyik alcsoportja, bennük a szeneket kettős kötések tartják össze, pl. etilén H₂C=CH₂. Nevük utal a szénatomszámra, például hexadecén: 16 szénatomszámú telítetlen szénhidrogén (C₁₆H₃₄) egy kettős kötést tartalmaz, a 4 szénatomszámú butadién (C₄H₄) kettőt.

szénhidrogénből származó, szénből és hidrogénből álló csoport. A legegyszerűbb alkil-csoport a metil, amelyben egy szénatomhoz három hidrogén kapcsolódik.

a kemoterápiás szerek egyik csoportja, melyek alkilezik, vagyis kovalens kötést létesítenek a ráksejtek DNS-ével gátolják azok szaporodását, regenerálódását. A mustárgázról és még jó néhány alkilezőszerről már a múlt században is tudták, hogy gátolja a sejtek szaporodását, de addig nem lehetett rákellenes szert fejleszteni belőlük, amíg nem oldották meg a szelektivitást, vagyis azt, hogy csak a ráksejtekre, vagy nagyobbrészt a ráksejtekre hassanak, azok nukleinsavához kapcsolódjanak.

Az alábbi alkilező szer típusok terjedtek el a kemoterápiában:

• Mustárnitrogén-analógok
• Alkilszulfonátok
• Etilén-iminek
• Nitrozoureák
• Epoxidok
• Egyéb alkilező szerek

olyan alifás szénhidrogének, melyek háromszoros telítetlen kötést tartalmaznak, pl. acetilén: HC≡CH.

biotechnológia, melyben tenyésztett sejtek, leggyakrabban mikroorganizmusok energiatermelő biokémiai folyamatai játsszák a központi szerepet: nagy energiatartalmú redukált szubsztrátokat cukor, keményítő, cellulóz, stb. alkohollá oxidálják a sejt energiaigényének kielégítésére. Az anoxikus körülmények között történő oxidációhoz anaerob légzés, erjedés felhasznált hidrogénakceptor ilyenkor a légköri oxigén helyett egy szerves molekula, mely a hidrogén felvételével alkohollá alakul. Környezetvédelmi biotechnológiaként elsősorban bioetanol előállítására használják.

alaptörvény. A jogszabályok hierarchiájában legfelül áll az alkotmány, amely írott alkotmány esetén olyan törvény, amellyel más törvény egyetlen rendelkezése sem lehet ellentétes. Az Alkotmánybíróság hivatott annak eldöntésére, hogy egy konkrét törvényi rendelkezés ellentétes-e az alkotmánnyal.

alkotmányunk a környezet védelméről két helyen is rendelkezik. Először a társadalmi-gazdasági alapokról szóló I. fejezetben, a 18.§-ban: "A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez". Másodszor az alapvető jogok és kötelezettségek között, a XII. fejezetben, a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog egyik megvalósítási eszközeként: "Ezt a jogot a Magyar Köztársaság [...] az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg" (70/D.§). Az egészséges környezethez való alapjog az első fejezetben a politikai és a gazdasági szabadság végső határát jelöli ki, a ma már világszerte elfogadott "fenntartható fejlődés" követelményének szellemében. Ugyanitt a házasság, a család és az ifjúság közvetlen szomszédságában egyúttal a jövő generációkért viselt felelősséget is hangsúlyozza. A VII. fejezetben az egyes ma élő emberek által a legfontosabbnak tartott alapjog, a testi és lelki egészség megvalósítását hivatott előmozdítani. A környezet védelme mindkét helyen, mindkét funkciójában végső fokon az emberi élet, sőt a teljes élővilág fennmaradását szolgálja.

Az Alkotmánybíróság létrehozásáról 1989 januárjában határozott az Országgyűlés. Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve. Feladata a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálata, az alkotmányos rend és az Alkotmányban biztosított alapjogok védelme.Az Alkotmánybíróság hatásköre
a) Előzetes normakontroll
b) Utólagos normakontroll
c) Jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata
d) Alkotmányjogi panasz
e) Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata
f) Hatásköri összeütközés
g) Az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése
h) Egyéb eljárások

keverékekben, termékekben megtalálható kémiai anyag, mely saját egyedi kémiai tulajdonságaival jellemezhető.

Forrás: REACH

felelősség feltételei: közhatalom gyakorlása közben, kárt okoznak, a kárt okozó magatartása jogellenes, felróható, okozati összefüggés van a károkozó magatartás és a kár között, a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, ill. a károsult a rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette.Ezeket a szabályokat kell alkalmazni, ha bírósági és ügyészségi jogkörben okozták a kárt.

minden olyan ügy, amelyben közigazgatási szerv jogot és kötelezettséget állapít meg, adatot igazol, nyilvántartást vezet vagy hatósági ellenőrzést végez.

állandó, ismétlődő, megszakítás nélküli zaj. Olyan zaj, amelynek az A-hangnyomásszintje meghatározott helyen, az idő függvényében legfeljebb 5 dB-lel ingadozik.

Forrás: MSZ 184/7-83 Akusztikai fogalom meghatározások. Zaj

állandó, ismétlődő, megszakítás nélküli zaj.

egy terület, szennyezett terület vagy környezeti elem pillanatnyi állapotának egyszeri felmérése. Időben ismételt állapotfelmérést környezetmonitoringnak nevezik. Az állapotfelmérés történelmi adatokat, információkat, adatbázisokból származó mérési eredményeket statisztikák, távérzékelési módszerek eredményei és helyszínen végzett mérések vagy helyszínen vett minták laboratóriumi mérési eredményeit használhatja fel, értékeli és interpretálja. Ma már tudjuk, hogy az elmúlt 50 évben egyeduralkodó fizikai-kémiai analitikai módszerekkel kapott eredmények önmagukban nem elegendőek a tejes kép, egy terület állapotának, és a szennyezőanyagok kockázatának megítéléséhez, hanem a káros hatások előrejelzésére és mérésére is szükség van és a kémiai analitikai eredményeket a biológiai és toxikológiai eredményekkel integráltan kell értékelni. Az állapotfelmérés során azonosítani kell a szennyezőforrást, a jelenlegi vagy korábbi tevékenységeket és kibocsátásokat, le kell határolni a szennyezettség kiterjedését, azonosítani a szennyezőanyagokat, mérni koncentrációjukat az egyes környezeti elemekben, azonosítani a káros hatások fajtáit és mértékét, azonosítani a terjedési útvonalakat és a veszélyeztetett receptorokat. Az állapotfelmérés tágabb értelmezésébe beletartozik az eredmények alapján elvégezhető mennyiségi kockázatfelmérés, mint a begyűjtött adatok legkomplexebb interpretációja. A jó állapotfelmérés szinte már magába foglalja a lehetséges kockázatcsökkentési eljárások elővizsgálatát is, tehát a részletes felmérés eredményeképpen nem csak azt tudjuk meg, hogy milyen egy terület termék, tevékenység helyzete, állapota, hanem azt is, hogy ez mennyiben tér el a kívánatostól és hogy hogyan lehetne a megfelelő állapotot biztosítani, visszaállítani.

egy laboratoriumi állat, melyet kutatáshoz, gyógyszerek, káros vagy hasznos vegyi anyagok, szennyezőanyagok teszteléséhez használnak.

olyan anyag mely a szervezetben allergiás reakciót vált ki. Megkülönböztetésül a természetes immunreakciót kiváltó kórokozóktól ezeket a szakirodalom „nem parazita antigéneknek” is nevezi. Az allergének téves immunreakciót, vagyis antitest-termelést váltanak ki az emberi szervezetben, amit a szervezet szempontjából túlérzékenységként (hiperszenzitivitásként) értelmezünk. Ez az érzékenység egyénfüggő, egyes egyének az allergének széles választékára adnak immunreakciót.

Az élelmiszerek közül közismert allergének a földimogyoró, a fán termő diók és mogyorók, a tej, a kagylók, a halak és rákok, a gabonafélék és a belőlük készült termékek, és az ételadalékként alkalmazott szulfitok. Az USA FDA (Food and Drog Administration) az élelmiszer-eredetű allergének definíciójához koncentrációhatárt is ad: 10 ppm és afölött. Ezeken kívül még bármelyik gyümölcs (pl. eper) vagy zöldség (pl. zeller) kiválthat allergiás reakciót, érzékenységtől függően.

Allergének lehetnek a vízben, mi több, maga a víz is viselkedhet egyes személyek számára allergénként.

Gyakori allergének a gombák spórái és a növények (füvek, fák, gaznövények) pollenjei. Veszélyes allergiás tüneteket okozhat egyes rovarok csípése (darázs, méh, pók, szunyog, stb.).

Állati eredetű allergének a toll, a gyapjú, a szörmék, élő állatok (macska, csótány, atkák).

Az antibiotikumok között is vanna ellergének, így a penicillinszármazékok, a szulfonamidok, a szalicilátok, stb.

Az allergének által kiváltott allergiák típusai: asztma, szénanátha, bőrkiütés, ekcéma, ételallergia.

az allergia az emberi szervezet immunrendszerének indokolatlan válasza ártalmatlan külső hatásokra, például egyes élelmiszerekre, természetes anyagokra, porra, növények pollenjére vagy mesterséges vegyi anyagokra, illetve vegyi anyagokat tartalmazó élelmiszerekre, kozmetikumokra. Az allergiát kiváltó anyagokat allergén anyagoknak is nevezik. A szervezetet olyan sok környezeti inger éri, hogy olyasmire is reagál, amire nem kéne, ez a szervezet túlérzékenységéből, túlreagálásából fakad. Ezeket a túlzott reakciókat az allergének kiiktataásával vagy speciális gyógykezeléssel lehet leállítani, de sokszor így sem sikerül. Az allergiák kivizsgálásával és gyógyításával az allergiológusok foglalakoznak.

A leggyakoribb allegiák az alábbiak:
- élelmiszerallergiák: gyakori allergiát kiváltó élelmiszerek a diók, mogyorók, eper, zeller, stb.,
- szénanátha és az asztma, melynek kiváltói lehetnek gombaspórák, növényi pollenek, rovarcsípések, például méhcsípés, pókcsípés, állati szőr vagy toll, például macskaszőr, lúd-pehely,
- csalánkiütés élelmiszerektől, gyümölcsöktől,vegyi anyagoktól,
- ekcéma és egyéb ismeretlen eredetű bőrgyulladások, kiváltói: háztartási vegyi anyagok, kozmetikumok,
- gyógyszerallergiák, például egyes emberek érzékenyek egyes antibiotikumokra.

Azt, hogy valaki allergiás-e bizonyos anyagokra meg lehet állapítani bőrteszttel, ami azt jelenti, hogy az allergiás szemnély bőrére ghelyezik a potenciális allergéneket és megfigyelik, hogy megjelenik--e valamiféle allergiás sreakció (bőrpír, kiütés) A vér ellenagyagszintjét is lehet márni, az antitestek közül a E típusú immonuglobulinokat (IgE). Ha ezek szintje nagyobb, mi t a normális, akkor feltételzhető az immunreakció.

a mennyiségi meghatározás alsó határa (limit of quantification, LOQ) azt a legkisebb koncentrációt jelenti, mely még megfelelő pontossággal és helyességgel meghatározható. A meghatározási határ kiszámításához a pontosság és a helyesség elfogadható szintjét is meg kell adni, melyek értéke az elemzés céljától függ. Az LOQ-t lehet a vak mérés szórás értékéből (standard deviáció) és a kalibrációs görbe meredekségéből számítani. Sokszor a zajszint tízszeresének veszik.

reakcióképes gáz, ill. por egységnyi térfogatú és meghatározott állapotú levegőben mérhető legkisebb mennyisége, amelynél a keverék már felrobbanhat.
Forrás: MSZ 21460/3–78

az általános technológiai kibocsátási határértékeket légszennyező anyagcsoportokra állapítják meg a szennyezőanyag fizikai, kémiai tulajdonságai és a környezetre gyakorolt hatása alapján. Külön határérték rendszer vonatkozik az alábbi anyagcsoportokra:
szilárd szervetlen anyagok,
- gáz és gőznemű szervetlen anyagok,
- szerves anyagok,
- rákkeltő anyagok.
Az egyes anyagcsoportokon belül a szennyezőanyagokat osztályba sorolják és a veszélyességi osztályokra a légszennyező anyag tömegáramától függő kibocsátási határértéket állapítanak meg.
Forrás: Barótfi István: Környezettechnika, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 2000

az élőlények légzése során a végső elektronakceptor az oxigén, ehhez kapcsolódik az energiatermeléshez felhasznált redukált szubsztrát hidrogénje. Ha az elektronakceptorból hiány van, akkor a légzés gátolt. A mikroorganizmusok nagy része oxigénhiány esetén átáll, un. alternatív elektronakceptorokra, ilyenek a nitrátok és a szulfátok. A talajban a mélységgel folyamatosan csökken az oxigénkoncentráció vagyis a talaj redoxpotenciálja. Csökkent redoxpotenciálon a mikroorganizmusok alternatív légzésformákat alkalmaznak, vagyis az energiatartalmú redukált szubsztrátok oxidációjához a NO₃^2- és a SO₄^2- oxigénjét használják fel. Ezt a folyamatot denitrifikációnak illetve szulfátredukciónak is nevezik és a talajban, az anaerob vizekben és az üledékekben a fakultatív anaerob mikroorganizmusokat jellemző folyamat. A Fe³⁺ és Mn⁴⁺ is képes redukálódni, ezzel alternatív elektronakceptorként szolgálni a talajban. Negatív redoxpotenciál esetében a CO₂ szolgál elektronakceptorként, a mikrobiológiai folyamat végterméke a metán: CH₄. Egyes szennyezőanyagok, mint a triklóretilén TCE vagy a perklóretilén PCE is szolgálhat elektronakceptorként a reduktív dehalogénezés folyamatához. Egyes humuszkomponensek, fulvosavak és huminsavak is betölthetnek alternatív elektronakceptor szerepet, ezzel stimulálják egyes talajmikroorganizmusok energiatermelését.

azok az energiaforrások az alternatív energiaforrások, melyeket a hagyományos fosszilis (meg nem újuló) energiaforrások kiváltására használunk, hogy ezzel elkerüljük a meg nem újuló energiaforrások hátrányait. Az alternatív energiaforrás lehet víz-, szél-, nap- vagy biológiai energiaforrás. A biomassza, mint energiaforrás esetében teljes életciklus felmérés szükséges ahhoz, hogy eldönthessük, hogy összehasonltva a meg nem újuló forrásokkal, valóban kevésbé terhelik-e a környezetet. Például, ha a pálmaolaj vagy a cukornád termelése miatt esőerdőket irtanak ki a trópusokon, akkor az okozott kár biztosan nagyobb mérvű, mint megnem újulóról a megújuló energiaforrásra való áttérés. Viszont a hulladék szerves anyagból készült biogáz vagy biobrikett ökológiai szempontból is hatékony megoldás lehet.

a higany fémekkel alkotott ötvözete. A folyékony higannyal szobahőmérsékleten, egyszerű összekeveréssel is lehet amalgámot előállítani. Ezt teszik a fogorvosok is, amikor elemi higanyból (45–55%) és fémporból (melynek legalább 60%-a ezüst, de van benne ón, ólom és cink is) ezüstamalgámot készítenek a fogak betömésére. Az amalgám fogtömések kockázatai körül állandó vita folyik, melyet nagyban befolyásol a modern, drága fogtömőanyagok terjeszkedése a piacon.

Amerikai Fogorvosok Társasága (ADA) ez évi közleményében teljes mértékben biztonságosnak nyilvánította az amalgám tömések használatát. Ezzel megegyezik a Fogorvosok Világszövetsége (FDI) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1997-ben kiadott állásfoglalása, mely szerint egyetlen vizsgálat sem bizonyította egyértelműen az amalgám káros voltát, eltekintve a ritka esetektől és a helyi allergiás reakcióktól, melyek érzékeny egyéneknél felléphetnek. Ugyanakkor a műanyag tömések egy sor higiénés problémát okozhatnak a szájban és tartósságuk is sokkal rosszabb. Egyéni érzékenység ezeknél is felléphet.

A higany szinte minden fémmel képes amalgámot képezni, kivéve a vasat és a platinát.

A káliummal, nátriummal és az ammóniummal képzett amalgámok ipari segéadanyagok, illetve melléktermékek.

Az alumínium-amalgám redukálószer, a tallium-amalgámot hőmérőkben használják (mínusz 58 Celsius fokig), az ón amalgámját tükrök foncsorozására alkalmazták (XIX. század közepéig).

Az arany amalgámképződését bányászati és ércfeldolgozási célokra is hasznosították. Bányászati alkalmazás ma már tiltott, de a XIX. században több helyen is használták, pl. a kaliforniai aranybányákban a nehezen hozzáférhető aranyformák kinyerésére.

Ércelőkészítésben mind az arany, mind az ezüst extrakciójára alkalmazták. Káros környezeti hatásai (higanygőzök levegőbe kerülése, higanytartalmú hulladék felszíni vízbe kerülése valamint a higanytartalmú hulladék lerakása) miatt ma már nem használják.

Az amalgámképződés higany analitikai kimutatására is alkalmas, ezen alapszik az un. higany-próba.

a fehérjéket alkotó szerves vegyületek, melyek közös tulajdonsága, hogy aminocsoportot és karboxilcsoportot egyaránt tartalmaznak. Az állati, növényi és emberi fehérjéket 22 különféle alfa-aminosav építi fel. Ezek kémiai jellemzője, hogy az aminocsoport és a karboxilcsoport ugyanahhoz a szénatomhoz kapcsolódik. Ezektől eltérő, különleges aminosavak is előfordulhatnak egyes állatokban, növényekben és mikroorganizmusokban.
A fehérjék elsődleges szerkezetét a láncszerűen egymáshoz kapcsolódó aminosavak sorrendje adja. Az elsődleges szerkezetből adódik a fehérjék másodlagos szerkezete, melyet a térben közel álló csoportok között létrejövő másodlagos kötések stabilizálnak. A fehérjék egymással és más molekulákkal további bonyolult térszerkezetű molekulákat hoznak létre.
Az emberi fehérjéket felépítő 22 aminosavból az emberi szervezet bizonyos aminosavak szintézisére képes, nyolcat viszont mindig a táplálékkal kell felvennie. Ezek az un. esszenciális aminosavak, az isoleucin, a leucin, a lizin, a metionin, a fenilalanin, a treonin, a triptofán és a valin.

NH₃, gázformájú redukált nitrogénforma. A nitrogén biogeociklusában az ammónia az aminósavak reduktív bontása során szabadul fel és a légkörbe kerül. Vizes oldatban ammónium-ion formájában fordul elő.