Lexikon

1 - 1 / 1 megjelenítése
1 | 2 | 6 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Z
tápláléklánc

1. A tápláléklánc ökológiai értelemben a táplálékhálózat része, egy el nem ágazó, lineárian egymásra épülő táplálkozási kapcsolat. Gyakran a táplálkozási hálózat domináns és egymásra épülő tagjait sorolják egy táplálkozásláncba, pl. vizi ökoszisztémában: alga, planktonikus rák, planktonevő hal, ragadozó hal. Különleges és szerteágazó táplálkozási hálózatot alkotnak a talajban élő lebontó szervezetek, a detritusz.  
2. A tápláléklánc kifejezés a környezetmenedzsmentben és a kockázatmenedzsmentben arra utal, hogy a szennyező vegyi anyagok káros hatásainak nem végállomásai a prímer fogyasztók, hanem számolnunk kell az ezekre épülő táplálkozási láncolatok, hálózatok hatásával. Például a szennyezett talaj nem csak a talajban élő növényre veszélyes, de a szennyezett növényt fogyasztó növényevő állatokra és az emberre is. A növényevő állatot fogyasztók pl. az ember akár többszörösen is ki van téve a szennyezettség káros hatásának, hiszen a szennyezett növényt is fogyasztja, a szenynezett növényen élő tehén tejét is, mi több, magát a tehenet is fogyasztja. A tápláléklánc kockázatnövelő hatása (biomagnifikáció), akkor számottevő, ha a tápláléklánc tagjai akkumulálják a szennyezőanyagot, így az egyre dúsúl a tápláléklánc mentén. Nem egy védekező mechanizmus jár együtt raktározással, bioakkumulációval: pl a növén yúgy védekezik a fémek ellen, hogy védőfehérjékhez kötve elraktározza egy semleges sejszervecskében. Tegyük fel, hogy a talaj a hetárérték 5x-ösével szennyezett és a növény 2x-es biokoncentrációs faktorral rendelkezik, akkor a tehén már 10x-es mennyiséget vesz fel a növénnyel. Õ tovább koncentrálja (5x) a szennyezőanyagot, így a tehén tejével a tejfogyasztó gyerek már 50x-es mennyiséget vesz be.