Lexikon

a környezeti kockázatmenedzsment, a kockázatcsökkentés, illetve a remediáció alapvetően hasznot hozó, pozitív tevékenység, hiszen fő célja a veszély elhárítása, a kockázat csökkentése, ezzel az előrejelezhető káros környezeti hatások csökkentése. A remediációs tevékenység hasznai szélesebb összefüggésben is jelentkeznek így a környezeti hasznokon kívül gazdasági, és szociális hasznai is vannak. Ugyanakkor a környezet jobbítását célzó beavatkozások, technológiák alkalmazásához is kapcsolódhatnak környezeti és egyéb kockázatok, melyek a megoldások/technológiák szerint eltérő mértékűek. Ilyenek az energiaigény és használat, a vízigény és a felhasznált mennyiség, a terület használata/használhatósága a beavatkozás során, stb. in situ technológiák esetén különös fontossággal bír a technológiából történő kibocsátás, a megváltoztatott talaj- és talajvízviszonyok, valamint a remediációs technológia alkalmazását követő maradék környezeti kockázat. A környezetvédelmi és remediációs technológiák verifikálása során külön felmérést és értékelést igényelnek ezek a környezeti hatások és kockázatok.

a kár nagyságának és a kár bekövetkezési valószínűségének szorzata, vegyi anyagok környezeti kockázata esetében olyan abszolút vagy relatív mérőszámmal jellemzett érték, mely az anyag környezetbe kerülése alapján előrejelezhető káros hatását jellemzi abszolút vagy relatív skálán. Egy vegyi anyag kockázatának felméréséhez szükség van a szennyezőanyag forrásának ismeretére, a kibocsátott anyagmennyiség ismeretére, magának a szennyezőanyagnak az ismeretére fizikai-kémiaia tulajdonságok, szerkezet, környezetben való viselkedés, káros hatások, a környezetben való terjedés jellemzőire, melyet az anyag és a környezet tulajdonságai és kölcsönhatásai együttesen szabnak meg, a szennyezőanyag által elért környezeti elemek azonosítására és a területhasználatból adódó receptorok ismeretére. Mindezt az integrált kockázati modell segítségével modellezhetjük. Az abszolút kockázat mérőszáma egy fizikai jelentéssel rendelkező érték, az előrejelezhető környezeti koncentráció PEC = Predicted Environmental Concentration és előrejelzés szerint káros hatást még nem mutató koncentráció érték PNEC = Predicted No Effect Concentration hányadosa, vagyis a kitettségnek és a hatásnak a hányadosa. A kockázat számszerűsítésének vagyis felmérésének célja hogy értékelésre és összehasonlításra használható, környezetirányítási és kockázatkezelési döntések támogatására alkalmas mérőszámot nyerjünk. A környezeti kockázat akkor elfogadható mértékű, ha értéke kisebb, mint 1. A környezetbe kerülő vegyi anyagok vagy vegyi anyagokkal szennyezett területek relatív kockázatát rangsorolására kidolgozott kockázatfelmérési eljárás eredményeképpen pontszámokban, vagy százalékban fejezzük ki. Ezek a relatív értékek a vegyi anyagok vagy szennyezett területeket bizonyos szempontok szerint önkényesen megválasztott, konkrét mértékegységgel nem rendelkező skálán helyezi el. Bizonyos szempontból egy csoportba sorolható vegyi anyagok vagy területek rangsorolására, prioritási listák készítésére alkalmas. A relatív környezeti kockázat mérőszáma döntésekhez közvetlenül nem használható fel. Lásd még kockázat.

a környezeti kockázat menedzsmentje azt jelenti, hogy az előrejelezhető károk nagyságától és a gazdasági adottságoktól függően intézkedünk a kockázat csökkentése érdekében. Két oldala a környezeti kockázatfelmérés és a kockázatcsökkentés.
A kockázatmendzsment a környezetmendzsment legfontosabb eszköze. A környezeti kockázatmenedzsment függvénye a környezetpolitikának, az pedig a nagypolitikának és a gazdasági helyzetnek. A környezeti kockázatmenedzsment két legfontosabb támogatója a környezetmonitoring és környezetvédelmi jogi háttér, a rendeletek. A monitoring által szolgáltatott adatok alapján lehet követni a környezet állapotváltozását és ebből előrejelezni a jövőbeni állapotot. Ezt kell összehasonlítani az elfogadható, törvénybe is beiktatott kívánatos minőséggel. Ha az előrejelzett állapot rosszabb, mint a kívánatos, akkor kockázatcsökkentő intézkedéseket kell kezdeni: megelőzés, remediálás, korlátozás, melyek alkalmazását szintén a jogi háttér szabályozza.
A modern kockázatmenedzsment eszköztára egyre finomodó módszereket igényel, mind az adatszolgáltatás, információgyűjtés, mind pedig az előrejelzések területén. A környezeti kockázatmendzsment eszköztárát a környezetről nyert információk finomítása, az előrejelzések pontosítása és a vegyi anyagok hatásának mérése és interpretálása területén kell javítani. Ez a MOKKA projekt fő feladata. Lásd még kockázatmendzsment és környezeti kockázatmendzsment mérnöki eszköztára.

kidolgozás alatt

eszköztár a szennyezett területek menedzsmentjével kapcsolatos pénzügyi kockázatok kezelésére, felmérésére és ellenőrzésére (Forrás: EUGRIS)

szennyezett terület környezeti kockázatának nagyságát a szennyező vegyi anyag koncentráció (PEC) és a területhasználattól függő, károsan még nem ható vegyi anyag koncentráció (PNEC) hányadosa adja meg (RQ, HQ). szennyezett terület kockázatának kezelése magába foglalja a számbavételt, az állapotfelmérést, a környezeti kockázat felmérését, a beavatkozás sürgősségének meghatározását, végül a kockázat elfogadható mértékűre csökkentését szolgáló intézkedést. A beavatkozás sürgőssége függ a terület érzékenységétől, ill. használatától: prioritást élveznek a vízbázisok és a potenciális vízbázisok, a mezőgazdasági és lakóterületek. A beavatkozás jelentheti a terület használatból való kizárását, használatának korlátozását (PNEC növelése) vagy remediálását (PEC csökkentése). A szennyezett terület kockázatának kezelésére a világ legtöbb országában nemzeti programokat indítottak: USA: "Superfund"; NSZK: "Altlasten"; Magyarország: "Nemzeti Kármentesítési Program". Ezek az átfogó programok a szennyezett területkel kapcsolatos jogi és gazdasági háttér, a politikai és irányítási rendszer, a tudományos ismeretek és a környezetvédelmi technológiák nagymértékű fejlődését váltották ki.