Lexikon

1 - 1 / 1 megjelenítése
1 | 2 | 6 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Z
relatív kockázat

szennyezett területek rangsorolására kidolgozott kockázatfelmérési eljárás eredményeképpen pontszámokban, vagy százalékban megkapott kockázati érték, amely az egyes területeket önkényesen megválasztott, konkrét tartalommal és mértékegységgel nem rendelkező skálán helyezi el. szennyezett területek felmérését és kockázatuk csökkentését célul kitűző nemzeti programok, - mint amilyen pl. Magyarországon a Nemzeti Kármenetesítési Program - több ezer terület állapotát mérik fel, hogy közülük kiválasszák azokat, melyek környezeti kockázatát azonnal, vagy rövid időn belül csökkenteni kell. A relatív kockázatfelmérés során egyezményen alapuló prioritásokkal összefüggő pontszámokkal/osztályzatokkal jellemzik a szennyezett területeket, majd a relatív skálán elfoglalt helyüknek megfelelően döntenek a további teendőkről:
1. nem igényel intézkedést;
2. abszolút kockázatának felmérése szükséges,
3. azonnali intézkedés szükséges. A relatív kockázat felmérésének lépései a terület alapos megismerése, a szennyezőforrás és a szennyezőanyagok azonosítása, a terület hidrogeológiai jellemzése, a terjedési útvonalak feltérképezése, a területhasználatokból adódó expozíciós útvonalak felderítése stb. majd mindezek alapján az integrált kockázati modell felvétele. A szennyezett terület értékelésekor úgy súlyoznak, hogy a környezeti kockázat szempontjából prioritást élvező jellemzők (pl. ivóvízbázisok veszélyeztetése) nagyobb pontszámot kapnak, a kevésbé jelentősek kisebbet. A területet összpont;száma alapján helyezik el azon a relatív skálán, melyen az összes vizsgált terület szerepel és sorrendbe állítható.