Ugrás a tartalomra

Lexikon

1 - 1 / 1 megjelenítése
1 | 2 | 6 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Z
megosztási szabály (allokációs szabály), LCA

a megosztás, angolul „allocation”, általában azt jelenti, hogy valamit (pl. időt, pénzt stb.) felosztunk különböző célokra, illetve hozzárendeljük az egyes célokhoz.

Az életciklus felmérés során előfordul, hogy az életciklust felépítő folyamatoknak (ún. folyamategységeknek) több terméke, mellékterméke van. Ilyenkor a megosztás az adott folyamategység környezeti hatására vonatkozik a termékek között. Ez a gyakorlatban a környezeti hatással összefüggő anyag- és energiafogyasztások, továbbá kibocsátások (ún. bemenő és kimenő áramok) megosztását jelenti. Amennyiben ez a megosztás nem lehetséges a folyamat részletes elemzésével, azaz az egyes termékek előállításához tartozó valós bemenő és kimenő áramok meghatározásával, akkor szükség van megosztási szabály alkalmazására. Ennek során valamilyen szabályt alkalmazva, pl. a termékek tömege, energiatartalma, egyéb fizikai tulajdonsága, vagy ára alapján osztjuk meg a bemenő és kimenő áramokat.

Például a kőolaj finomítás összetett folyamatának több terméke van (benzin, gázolaj, fűtőolaj stb.). Az egyes termékek között megoszthatjuk a bemenő kőolaj mennyiségét a termékek tömege alapján. Egy másik megosztási szabály lehet az, ha a termékek energiatartalma alapján osztjuk meg a kőolaj mennyiségét, mivel ez a tulajdonság reálisabb összefüggésben van a termékek használatánál meghatározó energiatartalommal.

Az választott megosztási szabály hatással lehet az életciklus felmérés eredményeinek megbízhatóságára, ezért érdemes összehasonlítani a különböző megosztási szabályokkal kapott eredményeket (ld. életciklus értelmezés).