Lexikon

az elektromágneses színképben a vörös szín hullámhosszhatáránál kezdődő, a látható fényénél nagyobb hullámhosszúságú sugárzás 0,76-20 μm közötti tartománya. A sugárzás általános és elterjedt érzékelője a termoelem. A 0,8-0,9 μm tartományt a fotoszintetikus élőlények képesek hasznosítani. anaerob fotoszintetizáló rendszerek olyan helyen is tudják hasznosítani, ahová a látható fény már nem jut be pl. iszapok. 0,76-1,5 μm-ig terjed, az un. fotografikus tartomány, melynek kimutatása fotoemulzióval bevont lemezek vagy fotocellák segítségével is lehetséges. Az infravörös fényképezés speciális, a közeli infravörös tartományra érzékeny fotoemulziókat használ, mely a szemmel már nem látható sugárzást is felfogja. Infravörös felvételeket készíthetünk teljes sötétségben, vagy a látható fényt kiszűrő, infravörös szűrővel ellátott berendezéssel, világosságban. Előnye, hogy a közeli infravörös tartománybeli sugárzás kevésbé szóródik, mint a látható, így távoli tárgyak párás légtérben is élesen látszanak. Ezeken a felvételeken a növényzet fehér, mert a klorofill átengedi a közeli infravörös tartomány sugarait. 20 μm fölött távoli infravörös tartományról beszélünk.