Lexikon

201 - 250 / 252 megjelenítése
1 | 2 | 6 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Z
közeli infravörös tartomány

az elektromágneses színképben a vörös szín hullámhosszhatáránál kezdődő, a látható fényénél nagyobb hullámhosszúságú sugárzás 0,76-20 μm közötti tartománya. A sugárzás általános és elterjedt érzékelője a termoelem. A 0,8-0,9 μm tartományt a fotoszintetikus élőlények képesek hasznosítani. anaerob fotoszintetizáló rendszerek olyan helyen is tudják hasznosítani, ahová a látható fény már nem jut be pl. iszapok. 0,76-1,5 μm-ig terjed, az un. fotografikus tartomány, melynek kimutatása fotoemulzióval bevont lemezek vagy fotocellák segítségével is lehetséges. Az infravörös fényképezés speciális, a közeli infravörös tartományra érzékeny fotoemulziókat használ, mely a szemmel már nem látható sugárzást is felfogja. Infravörös felvételeket készíthetünk teljes sötétségben, vagy a látható fényt kiszűrő, infravörös szűrővel ellátott berendezéssel, világosságban. Előnye, hogy a közeli infravörös tartománybeli sugárzás kevésbé szóródik, mint a látható, így távoli tárgyak párás légtérben is élesen látszanak. Ezeken a felvételeken a növényzet fehér, mert a klorofill átengedi a közeli infravörös tartomány sugarait. 20 μm fölött távoli infravörös tartományról beszélünk.

közelítés
közeltér, zaj

a hangforrás felületéhez közeli, a hanghullámokhoz, illetve a forrás méreteihez képest kicsi, közvetlen (a szabad) téren belüli térrész, ahol a lehetséges interferenciák miatt a hangintenzitás, illetve a hangnyomás erősen változhat (és ezért a hangteljesítményszint meghatározására alkalmatlan).

Forrás: Walz Géza:Zaj- és rezgésvédelem. Budapest Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft.2008

középtér, zaj

a távoltérnek az a része, amelyben a határoló felületek hangelnyelése elég nagy ahhoz, hogy ne alakulhasson ki a zengő tér.

Forrás: Walz Géza:Zaj- és rezgésvédelem. Budapest Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft.2008

kőzetek

a geológiában a kőzetek a bolygók szilárd anyagának kémiailag heterogén, többfelé megtalálható, nagy kiterjedésű ásványtömegei, vagy jellemző összetételű ásványtársulásai, melyek meghatározott természeti folyamatban, egységesen képződnek. Az ásványokon kívül a kőzetek gyakran nem ásványos (amorf) anyagokat is tartalmaznak. A kőzetekkel a kőzettan tudománya foglalkozik. Ennek két fő ága a leíró kőzettan (petrográfia) és a genetikai kőzettan (petrológia). A kőzeteket három fő tulajdonság alapján jellemezzük: ásványos összetétel, kémiai összetétel, textúra (kőzetszövet, szerkezet). A kőzetek makroszkópos vizsgálatánál az alábbi szempontokat vesszük figyelembe: szín, a törési felület jellege; fajlagos tömeg, szövet, a kőzetalkotó elegyrészek (ásványok, szemcsék, kőzetdarabok, ősmaradványok), pórusok, repedések, a mállásra, átalakulásra utaló jegyek, egyéb jellegzetességek (zárványok, üregek stb.). A kőzetek leírásához mikroszkópos vizsgálatra is szükség van: a többnyire szilikátos összetételű kőzetalkotó ásványokat vékony csiszolatból polarizációs mikroszkóp alatt, a fémek érceit felületi csiszolatból, ércmikroszkóp alatt vizsgálják meg. A kőzetek leírásának Magyarországon is alkalmazható szabványa az MSZ EN 12407:2000 előírás. A kőzetek képződésük módja szerint az alábbiak szerint osztályozhatók: magmás kőzetek, üledékes kőzetek és metamorf (átalakult) kőzetek. A magmás kőzetek magmatikus differenciálódás során többkomponensű, többnyire szilikátos olvadékok kikristályosodásával alakulnak ki. A kristályosodás mélysége szerint megkülönböztetjük a mélységi magmás kőzeteket és a vulkanikus kőzeteket. Az üledékes kőzetek felszíni (másodlagos) folyamatok (felszíni vagy felszín-közeli kőzetek lepusztulása, mállása, a mállástermékek szállítása és lerakódása) eredményeként létrejött laza üledékből képződnek azok kőzetté válásával (diagenezis). A metamorf (átalakult) kőzetek nagy hőmérsékleten és/vagy nyomáson korábbi kőzetek szilárd fázisú átkristályosodásával jönnek létre. Az eredeti kőzet jellege szerint megkülönböztetünk orto- (azaz magmás kőzetből képződött) és para- (azaz üledékes kőzetből képződött) metamorfitokat. (http://hu.wikipedia.org)

kőzetek mállása

lásd mállás

kőzetlemezek
közlekedés káros hatása a környezetre

a közlekedés egyike azon káros tevékenységeknek, melyek többrendben is károsítják a környzetet és az embert, így levegőszennyezéssel, zajjal, és a természet, a vadvilág, az ökoszisztémák megzavarásával.

közlekedési vonalas létesítmény zaj- és levegővédelem szempontjából

közút, közforgalom elől el nem zárt magánút és vasúti pálya,

Forrás: 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól

közlekedési zaj- vagy rezgésforrás

közlekedési útvonal (közút, közforgalom elől el nem zárt magánút, vasúti pálya, vízi út, valamint a repülőtér) üzemeltetése, kezelése során létrejövő zaj vagy rezgés

Forrás: a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet

kozmetikai szerek
kozmetikumok európai irányelve 76/768/EEC

ez az európai irányelv definiálja a kozmetikumok fogalmát, megadja a jelenleg létező kozmetikum-fajtákat, valamint a kozmetikumokban használható engedélyezett és tiltott vegyi anyagok listáját.

Forrás: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CONSLEG:1976L0768:20080424:hu:PDF

közös érdekű árvízvédelmi mű

árvízvédelmi műnek a szomszédos országokkal, a vízgazdálkodási feladatok rendezésére kötött kétoldalú nemzetközi szerződésben szelvényszámmal rögzített szakasza.

közös műszaki leírás

közös műszaki leírás az olyan műszaki leírás, amelyet a tagállamok által elismert eljárásnak megfelelően, a valamennyi tagállamban történő egységes alkalmazás biztosítása érdekében rögzítettek, és az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában tettek közzé;

Forrás: A Tanács 93/38/EGK Irányelve (1993. június 14.) a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásainak összehangolásáról.
http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:31993L0038:HU:HTML

közös regisztráció, REACH

a cégeknek egy csoportja, amit a közös regisztráció benyújtásának céljából alakítanak meg együtt, összhangban a REACH 11. cikkjével.
(Forrás: REACH)

közös üzemi csatorna

az a nem közüzemű szennyvíz elvezetését szolgáló vízilétesítmény, amelyet több kibocsátó közösen használ a különböző eredetű, döntően technológiai szennyvizek közös üzemi szennyvíztisztító telepre, illetve befogadóba vezetésére.

közös üzemi szennyvíztisztító

az a nem közüzemű létesítmény, amelyet több kibocsátó közösen használ a különböző eredetű, döntően technológiai szennyvizek tisztítására.

közösség

a közösség társadalmi értelemben emberi közösség, politikai értelemben pedig államközösség.
Biológiai értelemben ökológiai közösség: különböző fajok populációinak hely és idő szerinti együttese.

közösségi jelentőségű fajok

közösségi jelentőségű fajok: olyan fajok, amelyek a Tanács 92/43/EGK irányelvének 2. cikkben meghatározott területen belül:

i. veszélyeztetettek, kivéve azon fajokat, amelyek természetes előfordulása az adott területen elhanyagolható, és nem minősülnek veszélyeztetettnek vagy sebezhetőnek a nyugat-palearktikus régión belül; vagy

ii. sebezhetőek, azaz valószínű, hogy a közeljövőben a veszélyeztetett csoportba fognak tartozni, amennyiben az okozati tényezők továbbra is fennállnak; vagy

iii. ritkák, azaz kis populációkban fordulnak elő, amelyek jelenleg nem minősülnek veszélyeztetettnek vagy sebezhetőnek, de annak veszélye fennáll, hogy azzá válnak. Az érintett fajok szűk földrajzi területen, illetve kiterjedtebb területen ugyan, de csak gyéren elszórva fordulnak elő; vagy

iv. endémikusak és különös figyelmet igényelnek élőhelyük sajátos jellege és/vagy használatuk élőhelyre és/vagy védettségi helyzetükre gyakorolt potenciális hatása következtében.

E fajok felsorolása az irányelv II. és/vagy a IV. illetve V. mellékletében szerepel, illetve ott szerepelhet.

Forrás: A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:31992L0043:HU:html

közösségi jelentőségű természeti terület

közösségi jelentőségű természeti terület: olyan természeti terület, amely az azt magában foglaló bioföldrajzi régión vagy régiókon belül jelentős mértékben hozzájárul az I. mellékletben felsorolt természetes élőhely vagy a II. mellékletben felsorolt faj kedvező védettségi állapotának fenntartásához, illetve helyreállításához, csakúgy, mint a 3. cikkben említett Natura 2000 egységességéhez, és/vagy a biológiai sokféleség fenntartásához az érintett bioföldrajzi régión vagy régiókon belül.

Nagy területen elterjedt állatfaj esetében a közösségi jelentőségű természeti terület az adott faj elterjedési területén belül elhelyezkedő olyan területi egység, amelynek fizikai illetve biológiai tényezői nélkülözhetetlenek a faj létezéséhez és szaporodásához.

Forrás: A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:31992L0043:HU:html

köztitermék, intermedier, REACH

&search

a kémiai feldolgozás céljából gyártott és annak során felhasznált vagy másik anyaggá való átalakítás céljából kémiai feldolgozás (a továbbiakban: a szintézis) során felhasznált anyag.
1. nem elkülönített intermedier: olyan intermedier, amelyet a szintézis során nem távolítanak el szándékosan (kivéve mintavétel céljából) abból a berendezésből, amelyben a szintézis végbemegy. Az ilyen berendezés a reaktort, kiegészítő berendezéseit és azokat a berendezéseket foglalja magában, amelyeken az anyag(ok) a folytonos vagy szakaszos folyamat során áthalad(nak), valamint a reakció következő lépése érdekében az egyik tartóedényből a másikba való átjuttatáshoz használt csőrendszert, de nem foglalja magában azokat a tartályokat és más tartóedényeket, amelyekben az anyago(ka)t a gyártás után tárolják;
2. telephelyen elkülönített intermedier: olyan intermedier, amely nem felel meg a nem elkülönített intermedier kritériumainak, és amelynek esetében a intermedier gyártására és az adott intermedierből az egyéb anyag(ok) szintézisére egyazon - egy vagy több jogi személy által üzemeltetett - telephelyen kerül sor.
3. szállított elkülönített intermedier: olyan intermedier, amely nem felel meg a nem elkülönített intermedier kritériumainak, és amelyet más telephelyek között szállítmányoznak vagy beszállítanak. (Forrás: REACH 3. cikk (15))

közüzemi létesítmény, mint zajvédelmi kategória

víztermelést, -kezelést, -ellátást, szennyvízgyűjtést, -kezelést, hulladékgyűjtést, -kezelést, -ártalmatlanítást, villamosenergia- és gázellátást, távhőszolgáltatást végző létesítmény;

Forrás: 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól

közvetett bevezetés felszín alatti vízbe

szennyező anyag bejutása - tevékenység következtében - a felszín alatti vízbe a földtani közegből, azon átszivárogva.

közvetett vízkivétel felszín alatti vízből

az a tevékenység, amelynek hatására fokozódik a felszín alatti víz párolgása, vagy létrejön a kapcsolódó felszíni-, illetve felszín alatti vizek útján történő megcsapolása (így például szomszédos felszín alatti víztest közvetítésével történő megcsapolás, felszíni víztest vízszintjének süllyesztése, mélyebb gyökérzetű növényzet telepítése, külszíni bányászati tevékenység vagy tavak létesítése, amelyek következtében felszínre kerül a felszín alatti víz).

közvetlen (hang)tér (szabadtér)

a hangforráshoz közeli részben a hang elsődlegesen közvetlenül érkezik, mert a felületek és berendezési tárgyak hangvisszaverése elhanyagolható, vagy kicsi, és így ez a térrész gyakorlatilag szabad térként viselkedik.

Forrás: Walz Géza:Zaj- és rezgésvédelem. Budapest Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft.2008

közvetlen bevezetés (kibocsátás) a földtani közegbe

szennyező anyag bejutása - tevékenység következtében - a földtani közegbe, illetve közvetlen érintkezésbe kerülése a földtani közeggel (a levegőből történő kiülepedés kivételével).

közvetlen bevezetés (kibocsátás) felszín alatti vízbe

szennyező anyagok bevezetése a felszín alatti vízbe, a talajon vagy az altalajon (földtani közegen) való átszivárogtatás nélkül.

közvetlen vízkivétel felszín alatti vízből

az a tevékenység, melynek során nyomás- vagy vízszintcsökkentést okozva vesznek ki vizet a felszín alatti vízből (így például: termelőkút, galéria, drén, forrásküszöb-süllyesztés).

Kp

szerves szennyezőanyagok szilárd és folyadék fázis közötti megoszlási hányadosa, egyensúlyi helyzetet feltételezve. KP = Cszervesszilárd / Cszervesvíz, mely a talaj üledék, lebegőanyag szilárd fázisában és a vele egyensúlyban lévő vizes fázisban mérhető szervesanyag-koncentráció hányadosa. Értéke elsősorban a szerves szennyezőanyag oktanol-víz megoszlási hányadosától és a szilárd környezeti fázis szervesanyag-tartalmától függ:
KP = Foc * Koc, ahol
Foc: a szerves szén aránya a talajban,
Koc: a szennyező anyagnak a szerves széntartalom és a vizes fázis közötti megoszlási hányadosa, mely a Kow-ből számítható:
Koc = a * Kow / 1000, ahol
a: empirikus állandó, értéke 0,411;
Kow
: oktanol-víz megoszlási hányados.

krekker, informatik

más programokat, szervereket feltörni, más gépébe bejutni, jelszavakat ellopni képes, azokat saját hasznára fordítva, másokat megkárosító, számítógépes bűnöző.

kritikai felülvizsgálat az életciklus felmérésben

bármely tudományos tevékenység és publikáció felülvizsgálata az elvégzett munka és az eredmények ellenőrzését és bírálatát foglalja magában, amit általában független szakértők végeznek el.

Az életciklus felmérésnél alkalmazott kritikai felülvizsgálat (angolul „critical review”) a nemzetközi szabványok (ISO 14040 és ISO 14044) előírásainak való megfelelést ellenőrzi. Ez kiterjed az alkalmazott módszertani megoldásokra, a felhasznált adatokra, az eredmények értelmezésére és az LCA jelentésre is. A kritikai felülvizsgálat növeli az életciklus felmérés megbízhatóságát és átláthatóságát.

Az életciklus felmérések célja lehet konkurens termékek (áruk, szolgáltatások, technológiák) környezeti szempontú összehasonlító vizsgálata. Ebben az esetben a felmérés eredményei sérhetik egyes iparágak, vagy egyéb piaci szereplők érdekeit. Ilyen esetben különösen fontos az érintett piaci szereplők bevonásával végzett kritikai felülvizsgálat, főként abban az esetben, ha cél az eredmények külső kommunikációja.

krizén

CAS száma: 218-01-9, a PAH-vegyületek közé sorolt policiklikus aromás szénhidrogén. Négy benzolgyűrű kondenzálódásával jön létre. Heteroatomot, szubsztituenseket nem tartalmaz. Fő forrása a kőszén-kátrány olaj, de kis mennyiségben keletkezik szén, fa vagy növényi anyag égetésekor is. Faanyagok gombák és rovarok elleni védelmére használják fatelítés, erre a célra előállított kőszénkátrány-olaj fő komponense.
Háttérértéke Magyarországon talajban 0,04 mg/kg, felszín alatti vízben: 0,002 μg/liter. Szennyzettségi határértéke felszín alatti vízben: 0,02 μg/liter, talajban csak össz-PAH értékként van megadva: 1 mg/kg.

króm

A króm a talajban Cr3+ és Cr6+ vegyületek formájában egyaránt megtalálható. A Cr6+ a talajokban igen instabil, könnyen Cr3+ ionná redukálódik, erősen savanyú és lúgos körülmények között pedig könnyen mobilizálódik. Mindez igen fontos jelenség, mivel a Cr3+ ion jóval kevésbé toxikus és a növényEK számára nehezebben felvehető, mint a Cr6+ ionforma. A talajok meszezésével, foszfor és szervesanyag kijuttatással a növények krómfelvétele csökkenthető. A Cr6+ ion kevésbé toxikus Cr3+ ionná redukálása kénnel, levélkomposzttal elősegíthető.
A talajok krómmal az ipari termelés pl. bőrcserzés, galvanizálás, festékgyártás melléktermékeivel, illetve a légszennyezés acélipar, fémkohászat, szén elégetése következtében szennyeződhetnek el.
A CrIII az emberi szervezetben esszenciális mikroelem, így kis koncentrációban fontos szerepet játszik a szénhidrát, zsír és fehérje anyagcserében. Nagy dózisokban azonban mérgező károsítja a gyomrot, a légzőszerveket, a májat és a vesét, allergiás tüneteket válthat ki. A CrVI vegyületei már egész kis koncentrációban is mérgezőek és rákkeltőek. Így az IARC értékelése szerint a krómVI egyértelműen humán karcinogénnek minősül, mivel a tüdőrák és egyéb légzőszervi daganatos betegségek kialakulásában játszhat szerepet.

A króm nem tartozik az esszenciális növényi tápelemek közé, kis koncentrációban azonban biopozitív hatású lehet. A növények gyökerének krómtartalma a legtöbb esetben jóval nagyobb, mint a hajtásé. A legkevesebb króm a termésben illetve a magvakban található. A növényekben általában a 1-10 mg/kg okoz mérgezési tüneteket: a hajtás elhervad, a fiatal levelek klorotikusakká, a gyökér növekedés és számos esszenciális elem felvétele gátoltá válik.
talajmikroflóra számára a króm VI jelent veszélyt, melyet képesek króm III-má redukálni, ezzel egy kevéssé toxikus formává alakítani.
Háttérértéke Magyarországon: talajban 30 mg/kg; felszín alatti vizekben: 1 μg/liter. szennyezettségi határérték rendelet szerint talajra: 100 mg/kg; felszín alatti vizre: 50 μg/liter. króm VI nem fordul elő a természetben, háttérértéke a magyar talajokban a kimutathatósági határ alatt van, szennyezettségi határértéke: 1 mg/kg. Felszín alatti vizekben a háttéréték: 10 μg/liter, a szennyezettségi határéték: 20 μg/liter.

kromatid típusú rendellenesség

szerkezeti kromoszómakárosodás, amely egy kromatid törésében vagy kromatidok közötti törésben és újraegyesítésben nyilvánul meg. Mutagenitást és kromoszóma rendelleneséget vizsgáló tesztekben különféle törzsek, sejtvonalak vagy primer sejttenyészetek, emberi sejteket is ideértve, használhatók (például kínai hörcsög fibroblasztok, ember vagy más emlős perifériás limfociták). A tesztben meghatározott időközönként metafázis blokkoló szerrel (például Colcemid® vagy kolchicin) kezelik a sejteket, majd az összegyűjtött, megfestett és metafázisban lévő sejteket mikroszkóp segítségével elemezni kell, azért hogy a kromoszóma-rendellenességet megvizsgáljuk.

kromatográfia

a kromatográfia olyan elválasztási módszer, amelynél a vizsgálandó minta alkotóinak elválasztása egy helyhez kötött állófázis és az ezzel érintkező, mozgó (fluid) fázis közötti anyagátmeneten, valamint az egyes alkotóknak az állófázissal való eltérő kölcsönhatásán alapul. A fázisok közötti anyagátmenet hajtóerejét a két fázis közötti potenciálkiegyenlítődési törekvés biztosítja. A kémiai potenciálbeli különbség mindig megújúl a mozgófázis állandó áramlása következtében. Az elválasztandó minta molekulái, atomjai, ionjai az állófázissal különböző típusú és mértékű kölcsönhatásokat alakíthatnak ki, így az állófázisban eltérő ideig tartózkodnak, az visszatartja őket (retenció). Ennek következtében a mozgó fázissal való előrehaladásuk átlagos sebessége különböző lesz és így az állófázist már elkülönülve, egyenként hagyják el. Az elkülönített alkotókat kémiai vagy fizikai tulajdonságuk alapján jelezzük (detektáljuk). Az állófázis lehet szilárd vagy folyékony halmazállapotú. A mozgófázis lehet gáz, szuperkritikus fluid, vagy folyékony halmazállapotú. A mozgófázis halmazállapotától függően lehet gázkromatográfia, szuperkritikus fluid kromatográfia és folyadékkromatográfia. (Forrás: Balla J.: A gázkromatográfia analitikai alkalmazásai. Budapest, 1987) Mind három kromatográfiás technikát alkalmazhatjuk keverékek összetételének, környezeti minták szennyezettségének jellemzésére, állapotfelmérésre, technológiamonitoringra, utómonitoringra.

kromatográfiás állófázis

a kromatográfiában az a porózus szilárdfázis vagy immobilizált folyadékfázis, melyen keresztülhaladva a minta komponensei az állófázissal szembeni eltérő kölcsönhatások és visszatartás (retenció) miatt elválasztódnak.

kromatográfiás ujjlenyomat

egy vegyi anyag összetevőinek jellegzetes eloszlása egy kromatogramon. A jól megválasztott ujjlenyomat úgy jellemzi a vegyi anyagot, hogy egyben megkülönbözteti más vegyi anyagoktól vagy keverékektől. Tehát azonosításra szolgál.

kromatogram

keverék anyagok összetételének megállapítása céljából végzett kromatográfiás elválasztást követően a detektorból származó, az idő függvényében felrajzolt jelek eredményezik a kromatogramot. A kromatogram alapján következtetünk a minta minőségi és mennyiségi összetételére.

kromoszóma szerkezeti rendellenesség

a sejtosztódás metafázisának mikroszkopikus vizsgálata során észlelhető változás a kromoszóma szerkezetében, mint a deléciók és fragmentumok, a kromoszómán belüli vagy a kromoszómák közötti átrendeződés. Genotoxicitás teszteknél használjuk ki a kromoszómák ilyesfajta rendellenességét. Ebben az esetben azt nézzük, hogy a vizsgálandó vegyület a kezelt sejtek hány százalékánál okoz kromoszóma szerkezeti rendellenességet. A gyakorlatban úgy járnak el a pozitív eredmény meghatározásánál, hogy például a kromoszóma rendellenességekkel rendelkező sejtek számának növekedését vizsgálják a dózis függvényében, vagy egyetlen mintavétel alkalmával egy meghatározott dózis mellett a rendellenességet mutató sejtek számának egyértelmű növekedését nézik. Először meg kell vizsgálni az eredmények biológiai jelentőségét, mielőtt brmiféle következtetést levonnánk. Statisztikai módszerek használhatók a vizsgálati eredmények értékelésének elősegítésére.

kromoszóma típusú rendellenesség

szerkezeti kromoszómakárosodás, amely a két kromatid azonos helyén történt törésében, vagy törésben és újraegyesülésben nyilvánul meg. Mutagenitást és kromoszóma rendelleneséget vizsgáló tesztekben különféle törzsek, sejtvonalak vagy primer sejttenyészetek, emberi sejteket is ideértve, használhatók (például kínai hörcsög fibroblasztok, ember vagy más emlős perifériás limfociták). A tesztben meghatározott időközönként metafázis blokkoló szerrel (például Colcemid® vagy kolchicin) kezelik a sejteket, majd az összegyűjtött, megfestett és metafázisban lévő sejteket mikroszkóp segítségével elemezni kell, azért hogy a kromoszóma-rendellenességet megvizsgáljuk.

kromoszómaszám eltérés

a kromoszómák számának eltérése a felhasznált sejteket jellemző normál számértéktől. A vizsgálandó vegyület géntoxikus voltának megllapítására használjuk.

krónikus hatások mérése

a krónikus hatásokat kimutató és mérő ökotoxikológiai és toxikológiai tesztek egyetlen fajt vagy több fajt közösséget alkalmazó ún. krónikus tesztek, melyek időtartama a tesztorganizmus élethosszához és reprodukciós ciklusához illeszkedő, hosszú távú, a kísérleti állat élethosszának nagyobb részét magába foglaló, legalább egy-két generációt átfogó teszt. A növekedési tesztek a mikroorganizmusok baktériumok, gombák, algák, állati egysejtűek biomassza produkcióján vagy sejtszámán, ill. valamely azzal arányos más végpont mérésén alapulnak. A kockázatos anyagnak hosszú időn keresztül kitett növényeknél mérhetünk gyökér- és szárnövekedést, valamint biomasszaprodukciót. Az állatok tömegének gyarapodása szintén alkalmas, de anyagcsere-indikátorok is szolgálhatják a krónikus toxicitás felmérését. A reproduktivitási tesztek esetében a női ivarú állatok peteérésének és a hímivarúak spermatogenézisének periódusával összhangban kell meghatározni a tesztelési időszakot és a létrejött utódok számlálásának időpontját. A teratogenitási tesztek az utódokban jelentkező fejlődési rendellenességeket vizsgálják, legismertebbek a halak utódait és a békaembriókat vizsgáló gyorstesztek, valamint a kisemlősökkel végzett, különféle expozíciós utakat szájon át, belégzéssel és bőrkontaktus útján modellező tesztek. A karcinogenitás és a mutagenitás kimutatására a kisállatokon végzett időigényes, drága és etikai problémákat is felvető kísérleteket nagyrészt felváltották a mikrobiális gyorstesztek, pl. Ames-teszt, Mutatox-teszt, SOS-kromoteszt és a szövettenyészetekkel végzett kísérletek.

Krónikus toxicitás hosszú idejű teszt vizsgálatából az alábbi, a koncentráció-hatás görbe alapján grafikusan vagy statisztikai módszerekkel meghatározott értékeket szokták megadni:

NOEC = No Observed Effects Concentration, az a legnagyobb koncentráció, amelynek nincs megfigyelhető hatása.

NOEL = No Observed Effects Level Concentration, az a legnagyobb dózis, amely nem okoz megfigyelhető hatást.

NOAEC = No Observed Adverse Effects Concentration, az a legnagyobb koncentráció, amely még nem okoz megfigyelhető káros hatást.

NOAEL = No Observed Adverse Effects Level, az a legnagyobb dózis, amely még nem okoz megfigyelhető káros hatást.

LOEC = Lowest Observed Effects Concentration az a legkisebb koncentráció, amelynek hatása már megfigyelhető.

LOEL = Lowest Observed Effects Level az a legkisebb dózis, amelynek hatása már megfigyelhető.

MATC = Maximum Allowable Toxicant Concentration, a szennyezőanyag maximális, még megengedhető koncentrációja.

A NOEC és a LOEC egymásból számíthatóak: pl. NOEC = LOEC/2

MATC a LOEC és NOEC érték átlagaként számítható.

krónikus kockázat

krónikus hatásokért felelős fizikai, kémiai és biológiai ágensek környezetbe kerüléséből és receptor szervezetekkel való találkozásából adódó környezeti kockázat: hosszú idejű káros hatásokból, vegyi anyagoknak való ismétlődő kitettségből adódó krónikus toxicitáshoz, mutagenitáshoz, karcinogenitáshoz, terato;geni;táshoz köthető ökológiai és humán egészségkockázat. A krónikus kockázat nagyságát a környezeti kockázat definíciójából követ;kezően az ökoszisztéma esetében a számítással vagy méréssel meghatározott vegyi anyag koncentrációnak PEC = előrejelezhető környezeti koncentráció és az ökoszisztéma tagjaira hosszú távon a receptorszervezet gene;rá;ciós idejéhez képest hosszú távon toxicitást, mutagenitást, teratogenitást még nem mutató küszöbkoncentráció NOEL, NOEC, PNEC hányadosa. Ember esetében megkülönböztetjük a krónikus toxicitásból, vagyis a különböző expozíciós utakon ismétlődően bejutott anyag toxikus hatásából eredő kockázatot, melynek mértéke HQ = ADD/TDI, a mutagén és karcinogén kockázatoktól, mely az ember életfogytig tartó kitettsége során bevett dózisból adó;dik, mértéke szájon át és bőrkontaktus esetén:
Karcinogén kockázatszájon/bőrön át = 1-e-Orális Meredekségi Tényező * LADD
és belégzés esetén:
Karcinogén Kockbelégzéssel = 1-e-Egységnyi kockázat *AIC, ahol
LADD: teljes élettartamra vonatkozó átlagos napi dózis és
AIC: teljes élettartamra vonatkozó átlagos belégzett koncentráció.

KTJ (Környezetvédelmi Terület Jel), hulladék jogi szabályozás

telephelyek és környezetvédelmi objektumok azonosítására szolgáló, országos érvényű egyedi azonosító.

Környezetvédelmi objektum valamennyi olyan helyhez kötött tárgy, létesítmény, terület, építmény vagy helyhez kötött természeti képződmény, amellyel összefüggésben környezetvédelmi adatszolgáltatást teljesítenek, vagy amely más módon kerül kapcsolatba a környezetvédelmi igazgatási tevékenységgel. A környezetvédelmi objektumok lehetnek, telephelyek, hulladéklerakók, vízi létesítmények, szennyezett területek, védőterületek, stb., azaz minden esetben térképen megjeleníthető információcsoportot kell jelölniük. Az objektum helyét az objektum jellemző pontja határozza meg.

Telephely fizikailag lehatárolható terület, ahol környezet igénybevételével járó tevékenység zajlik. A telephely környezetvédelmi objektum is egyben.

KTJ számmal csak azokat a telephelyeket és telephelyi objektumokat kell azonosítani (azaz azokról kell KAR bejelentést tenni), amelyek valamilyen környezetvédelmi adatszolgáltatás (pl. FAVI bejelentés) tárgyát képzik, vagy amelyekkel összefüggésben a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségeken az ügyfél államigazgatási eljárást kezdeményez (pl. engedélykérelmet nyújt be). Azokról az objektumokról, amelyek nem esnek bele az említett két csoportba, nem kell KAR bejelentést küldeni.

KÜJ (Környezetvédelmi Ügyfél Jel), hulladék jogi szabályozás

országos érvényű, egyedi azonosító jel, amely a környezetvédelmi igazgatási tevékenység kapcsán érintett természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek – amelyek különböző módon, ügyfélként, eljáró hatóságként, adatszolgáltatóként vagy egyéb minőségben kerülhetnek kapcsolatba a környezetvédelmi igazgatási szervekkel – azonosítására szolgál.

kulometria

egy reakcióban keletkező töltés mennyiségének mérésén alapuló módszer, coulometriának is írják, mert a nevét C. A. Coulomb (1736-1806) francia fizikusról kapta, aki törvényében leírta a két töltött test között ható erőt. A töltés egysége 1 coulomb (C) az a töltésmennyiség, amely 1 A áramerősség esetén 1 s alatt átfut a vezetőn. A coulometriás módszerekben a vizsgálandó anyag az elektród felületén lép reakcióba vagy az elektródon keletkezett reagenssel reagál. Állandó feszültségen végzett méréseknél potenciosztatikus coulometriáról, állandó áramerősségnél végzett méréseknél amperosztatikus coulometriáról beszélünk. Nyomelemzésre is alkalmas. Legismertebb alkalmazása a víztartalom mérés Karl Fischer titrálás módszerével (elektrolitikusan generált jóddal) és az adszorbeálható szerves halogéntartalom mérés (AOX, EOX, POX), amikor a titrálás elektrolitikusan generált ezüst (Ag+) ionokkal történik.

különösen veszélyes anyag

A REACH szabályzat értelmében az SVHC:
1. 1 és 2 kategóriájú CMR-ek
2. a XIII. mellékletnek megfelelő PBT-k és → vPvB-k
3
anyagok - mint például endokrinrendszert károsító, vagy nagyon perzistensek és nagyon bioakkumulatív tulajdonságúak, amelyek nem felelnek meg a III. melléklet követelményeinek- amiknél tudományos bizonyíték van az esetlegesen az emberi egészséget és a környezetet súlyosan érintő hatásra, amik az 1. és a 2. pontban felsorolt más anyagokhoz hasonló gondokat okoznak, amik az 59. cikkben leírt eljárás szerint eseti alapon lettek azonosítva.

kürtő

általában függőleges, a nem tüzelési folyamatokból származó gázok és gőzök elvezetésére szolgáló szerkezet.
Forrás: MSZ 21460/1–1988

küszöbalatti hang

a küszöb alatti hang intenzítása I < 10-12 W • m-2. Ez olyan kis hangintenzítás, amit az emberi fül már nem képes érzékelni.

Forrás: Walz Géza:Zaj- és rezgésvédelem. Budapest Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft.2008

kútkataszter

a vízföldtani napló köteles kutakra vonatkozó országos nyilvántartás.