Lexikon
szerves oldószerben oldódó szennyezőanyagok talajból történő kioldására/extrakciójára olcsó, nem toxikus, a talajból könnyen eltávolítható szerves oldószereket alkalmazhatunk. Elsősorban nagy veszélyt jelentő, nem illékony, nem vízoldható nem biodegradálható szerves szennyezőanyagok, például POP-ok és PBT-k eltávolítására alkalmas módszer.
ex situ extrakció alkalmas berendezésben, pl. kevert vagy átfolyó extraktorban történhet. A szennyezőanyag extrakcióját követő lépés a maradék oldószer eltávolítása a talajból. Ez illékony oldószer esetén kihajtással levegővel, kigőzöléssel forró levegővel vagy gőzzel, termikus deszorpcióval történhet, biodegradálható oldószer esetén bioremediációval, vízoldható szerves oldószereknél vizes kimosást célszerű alkalmazni.
A talaj telített zónájában vízzel elegyedő szerves oldószert, un. koszolvenst alkalmaznak nagy sűrűségű víznél nehezebb folyadék halmazállapotú szerves szennyezőanyag mobilizálására, vízoldhatóságának növelésére acélból, hogy a talajvízben oldva a talajvízzel kiszivattyúzható és a felszínen kezelhető legyen.
A leggyakrabban alkalmazott oldószerek a különféle alkoholok etilalkohol, metilalkohol, butanol, izopropilalkohol, aceton, etilacetát, szénhidrogének hexán, ciklohexán, stb., egyéb kőolajszármazékok BTEX, benzin, kerozin, stb.. Lásd még talaj fizikai-kémiai kezelése, talaj vizes mosása, talaj savas mosása, talaj mosása adalékanyagokkal.
olyan szerves oldószer, ami legalább egy bróm, fluor, jód vagy klór atomot tartalmaz molekulánként.
A halogénezett szerves oldószerek – és általában a halogénezett vegyületek - a levegőben, vízben, talajban és üledékben is sűrűn előforduló szennyező anyagok. Ezek a molekulák az erős szén-halogén kötésnek köszönhetően igen stabilisak, ezért ellenállóak a mineralizációval szemben. Ez a stabilitás és kémiai közömbösség teszi ezeket az anyagokat oly hasznossá a vegyi ipar számára, viszont ebből adódóan nagyon lassan bomlanak le, miután kikerültek a környezetbe. Általánosságban kijelenthető, hogy minél több halogén atom található egy molekulában, annál nagyobb a molekula degradációs ideje.
A halogénezett szerves oldószereket széles körben használják többek között a fémfeldolgozásban, festékek és tisztítószerek előállításakor, az elektronika iparban, a papír- és textilgyártás során. Ezért ezek az anyagok potenciális szennyezők a környezet minden elemére, de különösen a talajra és vizekre nézve. Mivel ezeknek az anyagoknak általában a víznél nagyobb a sűrűségük, ezért sokszor a talaj mélyebb rétegeibe süllyednek és a felszín alatti vizekben halmozódnak fel. A halogénezett szerves anyagok akut, nagymértékű expozíciója az emberi szervezetre nézve jelentős egészségügyi következményekkel járhat, úgy, mint idegrendszeri károsodások, szívbetegségek, megnövekedett hajlam rákos daganat kialakulására. Kisebb dózisban szintén rákkeltő hatású.
Forrás: Princeton Egyetem, 1998 (http://www.princeton.edu/~chm333/2004/Bioremediation/HOS+main.htm)
a klórozott oldószerek olyan klórtartalmú szerves anyagok, melyek más anyagokat képesek feloldani. legismertebb képviselőik a triklóretilén, a tetraklóretilén vagy perklóretilén és a metilénklorid. Mivel nem gyúlékonyak, ezért nagyon eleterjedtek a fémiparban a fémek felületének zsírtalanítására (pl. galvanizálás előtt) és textíliák száraz tisztítására. A 1,1,1,-trikóretánt 1995-ben a Montreáli Protokoll értelmében kivonták a forgalomból.
A klórozott oldószerek használata kezd visszaszorulni, a környezetben viszont perzisztens, toxikus és mutagén szennyezőanyagként hosszú időn keresztül megmaradnak.
A fémipari és ruhatisztítási használat során mindenütt a világon nagy mennyiségben kerültek klórozott oldószerek a talajba, illetve a talajvízbe. Mivel a víznél nehezebb folyékony anyagokról van szó, a talajra kerülést követően annak egyre mélyebb rétegeibe szivárognak be, elérik a talajvizet, és a talajívzréteg alján a vízzáró réteg bemélyedéseiben lencsék formájában összegyűlnek. A lencsék láthatatlan felszín alatti szennyezőforrásként hosszú időn keresztül képesek szennyezetté tenni a lencse fölött áramló talajvízet. További problémát jelent, hogy a vízzáró réteg nem működik zárórétegként a klórozott oldószerekkel szemben, azok még az agyagrétegen is képesek átszivárogni, mi több képesek járatokat vágni (vájni) a felső vízzáró rétegben és az alá kerülve elszennyezni a rétegvizeket is.
A talajba került klórozott oldószerek nemcsak a talajt és a talajvizet veszélyeztetik, de illékonyságuk miatt a talaj pórusait kitöltik gőzeikkel, melyek aztán lassan felefele diffundálnak, ki a talajból. Ha a szenyezett talaj vagy a mélyben rejtőző lencse fölött épület áll, akkor az oldószegőzök összegyűlhetnek az épület légterében megmérgezve az ott tartózkodókat.
a kémiai kivonásnak az a változata, amikor szerves fázissal töltött polipropilén membrán-csomagot (egy membránnal határolt zacskó vagy tartály) helyeznek a vizes minta oldatába A vízben lévő szerves komponensek átjutnak a membránon és beoldódnak a szerves oldószerfázisba. Automata mintaadagoló segítségével a membrán belsejéből történik a mintavétel. Kromatográfiás meghatározási módszerek mintaelőkészítési módszere. Tipikus alkalmazásai: extrahálható szénhidrogének (EPH), policiklikus aromás szénhidrogének (PAH), fenolok, peszticidek, PCB-k extrakciója vízből vagy vizes szuszpenzióból. Különösen szennyezett vizes minták mérésére alkalmas. (Forrás: B. Hauser, M. Schellin, and P. Popp: Membrane-Assisted Solvent Extraction of Triazines, Organochlorine, and Organophosphorus Compounds in Complex Samples Combined with Large-Volume Injection-Gas Chromatography/Mass Spectrometric Detection. Anal. Chem. 76, 6029-6038, 2004)
általános értelemben folyékony vagy gázhalmazállapotú elegyeknek az a része, amely nagyobb mennyiségben van jelen a többihez képest. Az oldószer lehet folyadék vagy gáz, mely oldhat szilárd, folyékony vagy gáz halmazállapotú anyagot, ami által oldat keletkezik.
A gyakorlatban olyan folyadékokat értünk alattuk, melyek több anyagot is jól oldanak és viszonylag könnyen és olcsón beszerezhetőek, alacsony forráspontjuk miatt könnyen elpárologtathatóak, ledesztillálhatóak. Legtöbbjük színtelen, jellegzetes szagú folyadék.
Legelterjedtebb oldószer a víz.
Szervetlen oldószerek a savak és a lúgok.
A szerves oldószerek között kémiailag igen eltérő vegyületek lehetnek, így szénhidrogének, nyílt láncúak (pl. hexán) és gyűrűsek (pl. ciklohexánhexán) és aromások, (pl. benzol és származékai) alkoholok, acetonok, éterek, észterek, klórozott alifás és aromás szénhidrogének, stb. A szerves oldószereket polaritásuk alapján is meg szokták különböztetni: poláros, apoláros.
A szerves oldószerek között jó néhány veszélyes anyag van: tűz- és robbanásveszélyes, maró, toxikus, mutagán és reprotoxikus anyagok.
Legismeretebb nem ipari használataik: száraztisztítás, melyhez tetraklóretilént vagy perklóretilént használnak, a festékek hígításához toluolt vagy terpentint, a körömlakk lemosásához acetont vagy etilacetátot, folttisztításhoz hexánt vagy petrolétert, parfümümanyagok oldásához alkoholt, stb.
Az iparban a gyógyszeripar, a szerves vegyipar, a polimeripar és a növényvédőszergyártás fogyasztja a legtöbb oldószert. 2005-ben 17.9 millió tonna volt a világ oldószerhasználata.
az oldószeres kivonatban mért koncentráció egy bizonyos időperiódusban, összehasonlítva a vizsgálati anyag kezdeti koncentrációjával t = 0 hőmérsékleten. Ez az információ különösen fontos, ha a mintákat tárolni kell. A REACH regisztrációhoz szükséges adatlap által előírt fizikai-kémiai jellemző 100 tonnánál nagyobb mennyiségben gyártott vagy importált anyagokra. (http://www.prc.cnrs-gif.fr/reach/en/physicochemical_data.html) Csak akkor kell meghatározni a stabilitást szerves oldószerekben és azonosítani a fontosabb bomlástermékeket, ha a stabilitás kritikus lehet. Nem kell elvégezni a tesztet, ha az anyag szervetlen.
a szerves oldószerek azon mennyisége, amelyeket egy tevékenység végrehajtása során felhasználnak, beleértve a berendezésbe visszaforgatott oldószereket, amelyeket mindig számításba kell venni, valahányszor a tevékenység végzéséhez felhasználják.
Forrás: 10/2001. (IV. 19.) KöM rendelet
az egy berendezésben és egy naptári évben felhasznált teljes szerves oldószer bevitel mennyiségéből levonva a visszanyert illékony kompenensek (VOC) mennyiségét.
Forrás: 10/2001. (IV. 19.) KöM rendelet