Lexikon
oktanol—víz megoszlási hányados: azt mutatja meg, hogy egy szerves anyag hogyan oszlik meg az oktanol- és a vízfázis között egyensúlyi helyzetben, tehát az egyensúlyi állapotot jellemző két koncentráció hányadosa: coktanol / cvíz.
A szerves molekula méretétől, molekulaszerkeztétől, polárosságától, hidrofóbitásától, vízoldhatóságától függő állandó, mely alapvetően meghatározza az anyag környezetben való viselkedését, mozgékonyságát, szilárd felülethez való kötődését, vizes fázisba átjutását, biológiai hozzáférhetőségét, biodegradálhatóságát, bioakkumulációját.
Az oktanol-víz megoszlási hányados úgy mérhető ki, hogy 1:1 arányú oktanolt és vizet tartalmazó edénybe tesszük a vizsgálandó szerves anyagot, alaposan összerázzuk, majd megvárjuk, hogy két nem elegyedő fázis szétváljon, majd meghatározzuk mindkettőben a szerves anyag koncentrációját/mennyiségét.
Ha nem kísérletesen, akkor QSAR (a szerkezet és aktivitás közötti mennyiségi összefüggés = Quantitative Structure Activity Relationship) alapon matematikai modell segítségével is meghatározhatjuk a Kow értékét. Ugyancsak QSAR egyenletek segítségével határozhatjuk meg a Kow ismeretében a környezeti viselkedést és káros hatásokat anélkül, hoyg konkrét méréseket végeznénk.
&show
a környezetbe kikerült vegyi anyagok különböző fázisok közötti egyensúlyi megoszlását jellemző állandó, mely szoros összefüggésben áll az anyag környezetben való viselkedésével, terjedésével, mozgékonyságával, káros biológiai hatásával toxikus, mutagén, teratogén, hozzáférhetőségével, biodegradálhatóságával és bioakkumulációra való hajlamával. - A vegyi anyag illékonyságától Henry-állandó függően mozog a folyadék-gáz és szilárd-gáz határfelületeken, a szerves anyagok oktanol-víz megoszlási hányadosuktól Kow függő arányban kötődnek a talaj, az üledék, ill. a lebegőanyag szilárd fázisához, vagy oldódnak a vizes fázisban.
A talajt alkotók és/vagy szennyező kationok megoszlási hányadosát a Kd = Ckationvíz : Ckationszilárd összefüggés adja meg, a talajban beállt egyensúly esetén a talajvízben mérhető és a szilárd felülethez kötött kationok koncentrációjának hányadosaként. A Kd értéke függ a kation tulajdonságaitól ionerősség, méret és a talaj adszorpciós kapacitásától T, amely a kationok példájánál maradva a talaj szervetlen kolloidanyag-tartalmával agyag arányos.
Szerves talajszennyező anyagok megoszlási hányadosa a KP = Cszilárd : Cvíz hányados, mely a talaj üledék, lebegőanyag szilárd fázisában és a vele egyensúlyban lévő vizes fázisban mérhető szerves anyag koncentráció hányadosa. Értéke elsősorban a szerves szennyezőanyag oktanol-víz megoszlási hányadosától és a szilárd környezeti fázis szervesanyag-tartalmától függ: KP = FOC * KOC, ahol FOC: a szerves szén frakció aránya a talajban, KOC: a szennyező anyagnak a szerves széntartalom és a vizes fázis közötti megoszlási hányadosa: KOC = a * Kow / 1000, ahol a: empirikus állandó, értéke 0,411; Kow: oktanol-víz megoszlási hányados. - A megoszlási hányados fenti számítással vagy adatok hiányában kísérletesen határozható meg, közvetlen méréssel vagy szimulációs vizsgálattal. A megoszlási hányadost az adszorpció-deszorpció dinamikus egyensúlyának beállásakor mérhetjük. A környezetben nincs mindig egyensúlyi helyzet, például frissen szennyezett talaj esetében, de a talajvíz védelmében a legrosszabb esetet feltételezve, ilyenkor is az egyensúlyi értékkel számítjuk ki a vegyi anyag előre jelezhető koncentrációját a talajvízben.
oktanol—víz megoszlási hányados: azt mutatja meg, hogy egy szerves anyag hogyan oszlik meg az oktanol- és a vízfázis között egyensúlyi helyzetben, tehát az egyensúlyi állapotot jellemző két koncentráció hányadosa: coktanol / cvíz.
A szerves molekula méretétől, molekulaszerkeztétől, polárosságától, hidrofóbitásától, vízoldhatóságától függő állandó, mely alapvetően meghatározza az anyag környezetben való viselkedését, mozgékonyságát, szilárd felülethez való kötődését, vizes fázisba átjutását, biológiai hozzáférhetőségét, biodegradálhatóságát, bioakkumulációját.
Az oktanol-víz megoszlási hányados úgy mérhető ki, hogy 1:1 arányú oktanolt és vizet tartalmazó edénybe tesszük a vizsgálandó szerves anyagot, alaposan összerázzuk, majd megvárjuk, hogy két nem elegyedő fázis szétváljon, majd meghatározzuk mindkettőben a szerves anyag koncentrációját/mennyiségét.
Ha nem kísérletesen, akkor QSAR (a szerkezet és aktivitás közötti mennyiségi összefüggés = Quantitative Structure Activity Relationship) alapon matematikai modell segítségével is meghatározhatjuk a Kow értékét. Ugyancsak QSAR egyenletek segítségével határozhatjuk meg a Kow ismeretében a környezeti viselkedést és káros hatásokat anélkül, hoyg konkrét méréseket végeznénk.