Lexikon

1 - 50 / 62 megjelenítése
1 | 2 | 6 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Z
g

gramm, tömegegység

1 kilogramm = 1000 gramm g

1 g = 0,001 kg

gallium arzenid

GaAs

gallon

a gallon folyadékok térfogatát mérő angolszász mértékegység. Átváltását más térfogategységekre a táblázatban láthatjuk.

gallon (USA)köbláb0.133 680 6
gallon (USA)köbhüvelyk231
gallon (USA)köbcentiméter0.003 785 411 784
gallon (USA)köbyard0.004 951 13
gallon (USA)gill (USA)32
gallon (USA)folyadék gallon (Brit)0.832 67
gallon (USA)folyadék uncia128
gallon (USA)foladék pints8
gallon (USA)folyadék quarts4
gallon (USA)liter3.785 411 784
gallon (USA)milliliter3,785.411 784
gallon (USA)minim61,440
gap (rés)

géntoxicitás jellemzésére használt kifejezés, egyetlen kromatid szélességénél kisebb és a kromatidok minimális átrendeződését okozó akromatikus sérülés.

gazdasági hatások a környezetmenedzsmentben

a kockázatmenedzsment és a kockázatcsökkentési módszerek alkalmazásának gazdasági hatásai is vannak, ezeket már a kockázatcsökkentési módszer kiválasztásakor figyelembe kell venni. A kockázatmenedzsmenttől, illetve a kockázatcsökkentési célú beavatkozástól elvárjuk, hogy gazdasági hasznot is hozzon, a kezelt terület, a talaj értéke nőjön, használati értéke javuljon.
A remediációs tevékenység hasznai szélesebb körben is jelentkeznek így a gazdasági hasznokon kívül környezeti hasznai és szociális hasznai is vannak. A szűken vett elsődleges gazdasági haszon a terület értékének növekedéséből és jövőbeni használatából eredő haszonból tevődik össze. A tágabban értelmezett gazdasági hasznok közé tartozó tételek egy része kifejezhető pénzben, más része viszont nem. Ilyenek az atmoszféra/levegő, a vizek és a föld/talaj állapotának és funkciójának megörzése vagy javítása és a szociális hasznok. A pozitív és negatív gazdasági hatások a kiválasztott kockázatcsökkentő megoldásoknál nagymértékben eltérhetnek, így pl. a felhasznált energia mennyisége és költsége, mint elsődleges költség mellett felmerül a meg nem újuló energiaforrások felhasználásának mértéke és az ezzel okozott pénzben ki nem fejezhető kár.

gazdasági növekedés
gazdaságilag fenntartható
gázkromatográfia

keverékek elválasztását szolgáló olyan kromatográfiás eljárás melyben a mozgófázis gáz halmazállapotú, az állófázis lehet szilárd és helyhez kötött folyadék halmazállapotú. Dinamikus szorpciós-deszorpciós folyamatokon alapuló elválasztási módszer, mely a bomlás nélkül gázhalmazállapotba juttatott (elpárologtatott) minta alkotóinak elválasztására alkalmas. Nem használható kis molekulájú ionos vegyületek és nagy molekulájú vegyületek (fehérjék, polipeptidek, poliszacharidok, stb.) vizsgálatára. (Forrás: Balla J.: A gázkromatográfia analitikai alkalmazásai. Budapest, 1987)

A környezeti analitikában légszennyező anyagok szerves alkotóinak, víz illó alkotóinak, porok szerves alkotóinak mérésére, továbbá talajok illékony szennyezőanyagainak, hulladékok illékony alkotóinak meghatározására, mezőgazdasági termékek, élelmiszeripari termékek, növényi és állati minták szermaradványainak kimutatására használják. szennyezőforrások felderítésében, a szennyezettség felmérésében, a szennyezőanyag terjedésének, bioakkumulációjának nyomon követésére, szennyezett területek kockázatának felmérésére, technológiamonitoringra és utómonitoringra alkalmazott fizikai-kémiai módszerek egyike.

gázminta

a hordozógázból mintavétel céljára elszívott, a hordozógáz szennyezőanyag tartalmát reprezentáló, meghatározott térfogatú gázelegy.
Forrás: MSZ 21853/1–7

gázolaj

lásd: dízelolaj

gázolaj, kőolajlepárlás

a kőolajlepárlás egyik frakciója, melyből fűtőolaj, dízelolaj (gpkocsi hajtóanyag) és polimeripari alapanyag készülhet.

GC

a gázkromatográfia angol nevének (gas chromatography) rövidítése. A definíciót lásd ott.

GC-MS

angol rövidítés, Gas-Chromathography-Mass Spectrometry, vagyis gázkromatográfhoz kapcsolt tömegspektrométer, melynek segítségével a kromatográfia során szétválasztott anyagkomponensekről mennyiségi információ mellett minőségi információt is nyerünk. A gázkromatográffal elválasztott komponensek egyenként kerülnek a tömegspektrométerbe. A kapott spektrumok egyértelműen jellemzik az egyes vegyületek szerkezetét. Az azonosítást a spektrumkönyvtár spektrumaival való összehasonlítás alapján végezzük.

GCP

jó klinikai gyakorlat rövidítése az angol Good Clinical Practice elnevezésből.

GDP

hazai össztermék, általában egy főre jutó hazai össztermék, az angol Gross Domestic Product = GDP rövidítése. Ez az országok gazdasági hatékonyágának egyik mérőszáma.

génátírás szabályozása
gének és fehérjék viszonya
genetikai transzformáció

a genetikai móosítások legáltalánosabb megfogalmazása: az a folyamat, melynek során egy egyed által hordozott genomot külső forrásból származó DNS bejuttatásával és beépítésével módosítunk.

genom könyvtár

a genomkönyvtár egy élőlény teljes genomjából készült klónokat tartalmazza,.melyeket a genom felszabdalását követően az átfedő fragmentumokból állítanak elő. Statisztikai számításokkal kell meghatározni a szükséges DNS, illetve a klónok számát, hogy a genomkönyvtár nagy valószínséggel tartalmazza a genom minden részletét.

A genomiális könyvtárakat általában fágvektorokkal vagy cosmidokkal segítségével készítik, nem plazmidvektorokkal. Ennek pka, hogy míg a plazmid vektorral legalább 700 petri-csészére lenne szükség (a 150 000 E. coli telep kinövesztésére), míg fág használata estén mindössze 30 petricsészére (50 000 plakk/petri-csésze).

genomics
génpuska

a génpuska alkalmazása géntechnikák között, más néven biolisztika a ballisztika elferdítése (a ballisztika hajított testek és lövedékek mozgásának leírásával foglalkozó tudomány).

A biolisztika névre keresztelt eljárás lényege, hogy a sejtbe juttatandó DNS-t összekeverik apró, mikron átmérőjű fém-részecskékkel, például tungstennel (wolfram). Ezután ezt a DNS-fém keveréket nagy sebességgel belövik a sejtekbe, mint egy lövedéket. Ez a lövedék a sörétre emlékeztet legjobban.

Bejuttatása részecske pisztollyal történik. Ezek az apró sörétszemcsék átlyuggatják a sejt határoló felületét és a sejt plazmájába juttatják a DNS-t.

Előnye, hogy bármilyen sejttípusra alkalmazható, baktériumok, gombák, növényi és állati sejtek egyaránt kezelhetőek ilyen módon. Még sejtrészecskéket, sejtszervecskéket, például a mitokondriumot vagy a sejtmagot is meg lehet célozni a speciális génpuskával.

Ennek az eljárásnak vannak egyéb változatai is, például, amikor nem mechanikus fegyverrel lövik be a részecskéket, hanem elektromosan kiváltott gyújtószikra segítségével hirtelen elpárologtatott vízcseppből felszabaduló gőz energiájával. Ebben az esetben az elektromos energia nagyságával lehet szabályozni a mini-robbanás erejét és beállítani az optimális bejuttatási hatásfokot.

Belövéssel izolált sejteken kívül szövetekbe, sőt élő szövetekbe is be lehet juttatni DNS-t.

Növények esetében nem nagyon hatékony eljárás, mert annak ellenére, hogy bejut a DNS a sejtbe, a kromoszómába rossz hatásfokkal épül be.

Kísérletekben sikerült egér bőrébe és fülébe DNS-t juttatni megfelelően átalakított génpuskával. A DNS jó néhány napig aktív maradt a sejtekben, mígnem később lebomlott. Ezek a kísérletek azt sugallják, hogy a génpuska alkalmas megoldás lehet az emberi szomatikus génterápia során a DNS élő szervezetbe juttatására.

Ma még vannak hátrányai ezeknek a génpuskáknak, például azok a szöveteket roncsoló mellékhatások, melyet nem maga a bevitt részecske okoz, hanem a génpuska működése közben fellépő légáramok vagy gőzbuborékok.

A Cornell Egyetemen kidolgozott módszer alapján a Du Pont kereskedelmi forgalomban is elérhető eljárást és eszközt dolgozott ki. Biorad forgalmazza.

géntechnika

minden olyan eljárás, amely a DNS molekula kimutatását, izolálását, analízisét, célzott átalakítását, a genetikai anyag célszerű manipulálását, élőlényekbe bejuttatását, klónozását jelenti. Más kifejezéseket is alkalmaznak ugyanerre az eljárás-csoportra, így az alábbiakat: rekombináns-DNS technikák, DNS-rekombinációs technikák, rekombináns technikák, génsebészet, génmérnökség, klónozás, génterápiák, stb.

géntechnikák a környezetvédelemben

környezetvédelmi alkalmazásokban, hasonlóan más alkalmazásokhoz, hasznosíthatják magát a gént vagy a génterméket, vagyis az expresszált fehérjét, esetleg az újonnan beületett enzim másodlagos termékét. A nemkívánatos gének környzetbe kerülésének megakadályozását biztonsági géntechnikák alkalmazásával lehet megoldani.

Konkrét alkalmazási területek:

  • Megújuló energiahordozók előállítása: bioetanol, biodízel,
  • Hulladékok hasznosítása
  • Hulladékok kezelése
  • Szintetikus vegyi anyagok helyett természetes anygaok előállítása pl. biopolimerek
  • Törzsnemesítés, speciális bontóképességgel vagy akkumulálóképességgel rendelkező élőlények előállítása
  • Genetikailag módosított fajták (növény, állat) előállítása az elemciklusok hasznosítására, a források jobb kihasználása: nitrogénkötő gének beéíptése, rezisztencia, tolerancia, hozam, minőség, beltartalmi értékek feldolgozhatóság módosítása
  • Biológiai és genetikai növényvédelem
  • Növények klónozása és környezetvédelmi felhasználása biodegradáció, bioakkumuláció
  • Speciális enzimek előállítása: kevéssé kockázatos mosószerek, mosószaradalékok és élelmiszeradalékok céljára
  • Környezetevédelmi technológiákhoz enzimek, starterkultúrák, finomvegyszerek előállítása
  • Gyógyszer és diagnosztikumgyártás: a környezetben található mikroorganizmusok vagy mikroorganizmus-közösségek azonosítása és betegségeik, rendellenességek diagnosztizálására.
  • Szennyzettség diagnosztizálására a szennyzett területen élő élőlények genomja (rezisztencia, perzisztencia, bontóképesség, stb.) alapján.

géntoxikus hatás, géntoxicitás

mutagén és a –>karcinogén–< hatással rokon, de annál tágabban értelmezett DNS károsító hatások összessége, a genetikai anyagban okozott direkt vagy indirekt, nem feltétlenül mutagén hatások, pl. nem tervezett DNS szintézis UDS: Unscheduled DNA Synthesis; testvér-kromatidák kicserélődése SCE: Sister Chromatid Exchange; mitotikus rekombináció, stb. - Fizikai, kémiai és biológiai ágensek géntoxikus hatás, géntoxicitásának bizonyítására epidemiológiai vizsgálatok eredményei és citogenetikai analízis szolgálhatnak. A vegyi anyagok és más géntoxikus hatás, géntoxicitással rendelkező ágensek géntoxikus hatás, géntoxicitásának kimutatása és mennyiségi meghatározása történhet:
1. Állat-tesztekkel: csontvelő mikro;nuk;leusz-teszt, emlős petesejtek citogenetikai vizsgálata, egér kromoszóma transzlokációs teszt, bőr- és tüdőszövet, valamint az emésztőrendszer nyálkahártyájának tesztelése és
2. in vitro módszerekkel: emlős sejtek mutációja és transzformációja, UDS, SCE, gyümölcsmuslica Drosophila melanogaster, élesztőgomba Saccharomyces cere;visiae vagy növényi szövetek, pl. hagyma Allium cepa gyökércsúcs citológiai vizsgálatával.

geobiológia

a geobiológia az a tudományterület, mely a geológia és a biológia kölcsönhatásait vizsgálja, vagyis az élőlények kölcsönhatását az atmoszférával, a vízi- és szárazföldi élőhelyekkel.

geokémia

A geokémia a földtani és a kémiai tudományok kombinációja, mely az ásványok és a kőzetek tulajdonságaival, kialakulásával, valamint a kémiai elemeknek a Föld egészében a földtörténet során kialakult eloszlásával, mozgásával és ezek törvényszerűségeivel foglalkozik. Tágabb értelemben a geokémia az elemek és izotópjaik légkörben, hidroszférában, földkéregben, magmaban, a Föld magjában lévő eloszlásának értelmezésével foglalkozik. A kémiai elemek eloszlása a jelenben egyre fokozódó mértékben, emberi hatásra is változik, ezek követésére modern geológiai és kémiai mérőmódszereket alkalmaznak.

geotermikus energia

a geotermikus energiát geotermikus hőszivattyú segítségével hasznosítjuk. A geotermikus hőszivattyú a talaj és egy épület belső terei között szállít hőt. A Föld belsejében lefelé haladva kilométerenként átlag 30 °C-kal emelkedik a hőmérséklet. A geotermikus energia korlátlan és folytonos energia-forrás. Kitermelése viszonylag olcsó, környezetbarát.

A geotermikus energiát a következő formákban hasznosíthatjuk:

  • A mezőgazdaságban az üvegházak fűtésére
  • Lakások, lakótelepek fűtésére
  • Villamosenergia termelésére.

A hőszivattyúk döntő többsége kompressziós elven működik elektromos vagy gázmotor segítségével, de létezik abszorpciós elven működő hőszivattyú, vagy a kettőt kombináló berendezés, ezek legtöbbje még kísérleti stádiumban van, vagy kevéssé elterjedt.

A geotermikus energia kinyerésére mély szondákat (1000−2000 méter) használunk, melyek a Föld középpontjában lejátszódó reakciók hőjét hasznosítja.

Magyarország területén a geotermikus gradiens igen nagy, 60°C/km körüli érték, szemben a 30°/km-es európai átlaggal.

gépi talajművelés nélküli mezőgazdaság

a gépi talajművelés, a szántás, boronálás, stb. egy sor káros hatással jár, elsősorban a talaj természetes szerkezetének roncsolásával, a nagy gépek tömegétől és az intenzív mechanikai hatások miatt. A gépek tömörítik a talajokat, ezzel romlik a talaj vízháztartása és levegőgazdálkodása és tönkremegy a talaj mint élőhely szerkezete. A talajlakó élőlényeket direkt módon is zavarják a gyakori és drasztikus beavatkozások.

Mindezek miatt az USA-ban és Nyugat-Európában kezd elterjedni a gépi talajművelés teljes kiiktatása, ezzel csökken a párolgás, több víz marad a talajban, csökken az erózió és változatosabb lesz a talajlakó élőlények ökológiai közössége.

gépzsír

lásd: kenőzsír

GHG

az angol greenhouse gas = üvegház-gáz kifejezés rövidítése, mellyel olyan gázokat jelölünk mint a széndioxid vagy a metán, melyek hozzájárulnak a globális felmelegedéséhez az üvegházhatás révén, azzal, hogy elnyelik a napsugárzását.

GHS

Globally Harmonised System of Classification and Labelling of Chemicals = Globálisan Összehangolt Rendszer a vegyi anyagok osztályozására és címkézésére, melynek lényege, hogy a vegyi anyagok veszélyességének megítélése, értékelése, interpretációja az egész világon azonos módon történjék. Az ENSZ által kidolgozott és elfogadott metodika ma még eltér az európaitól, de a cél a teljes harmonizáció a vegyi anyagok osztályozásában és cimkézésében.

GHS és CLP
GIS, térinformatikai rendszer

számítástechnikai eszközrendszer, melynek segítségével térképi adatok tárolhatóak, kezelhetőek és jeleníthetőek meg, elhelyezkedésüknek megfelelően. A GIS technológiák a mindennapi használatban is elterjedtek (GPS), ugyanakkor a tudományos, fejlesztési és menedzsment eszköztár fontos részét képezik.
Különösen fontos szerepet töltenek be a környezeti hatások és trendek tanulmányozásában, a környezetmenedzsmentben és tervezésben. A természeti katasztrófák előrejelzésében, nagykiterjedésű területeket érintő változások követésében (sivatagosodás, erdők pusztulása, stb.), természetvédelmi területek pl. lápok feltérképezésében, diffúz szennyezettség menedzsmentjében (bányászati vagy mezőgazdasági eredetű diffúz szennyezettség).
Az adatkezelés lényege, hogy a térképeket digitalizálják, az térképre helyezendő információt is digitális formában adják meg és a kettőt "összeolvasztják". Több adatsor térképre helyezésével és más ismert összefüggések felhasználásával terjedési modelleket, előrejelzéseket, kockázattérképeket lehet készíteni, akár teljes vízgyűjtőterületekről vagy kontinensekről.
Például egy vízgyűjtő területen diffúzan lerakott, toxikus fémeket taralmazó bányászati hulladék esetében a topográfiai térkép, az eső-térkép és hulladéklerakatok helye és fémtartalma alapján a GIS eszközrendszer segítségével készíthetünk egy kockázattérképet, melynek alapján azonosíthatjuk a legveszélyesebb részterületeket (nagy esőmennyiség, meredek terep, nagy fémtartalmú lerakat, felszíni víz közelsége). A GIS-alapú terjedési modell vízgyűjtőszinten modellezi a terjedést (a víz útját, a szennyezőanyagét, az erodeált anyagét), ezért segítségével előre jelezhető a szennyezettség, és az is, hogy a legkockázatosabb szennyezőforrások eltávolítása milyen eredménnyel jár.

glikogén

összetett szénhidrát, glükóz egységekből álló poliszaccharid, az állati – beleértve az embert – szervezet fő szénhidráttartaléka, főként a májban, az izmokban és a vesében is raktározódik és az agy is képes előállítani. Kémiaia szempotból hasonlít a keményítőre, de több elágazást tartalmaz. A glikogén számos sejttípusban megtalálható a citoszol granulumaiban és fontos szerepe van a glükózciklusban. A glikogén olyan energiaraktárat jelent, amely gyorsan mobilizálható hirtelen fellépő glükózigény esetén.

Global Portal, REACH

internetes eszköz a REACH szolgálatában. A JRC (= Joint Research Centre) által partnerei számára elérhető internetes adatbázis. Kémiai információkat és az adatok megosztására vonatkozó információkat tartalmaz. Az OECD-vel közösen azon munkálkodtak, hogy hogyan tehetik az adatokat, információkat közkinccsé, ingyen elérhető adatbázisok segítségével. Utódja az IUCLID5.

globális felmelegedés

az utóbbi évtizedek éghajlati változásait nevezzük globális felmelegedésnek: emelkedik az óceánok és a felszínközeli levegő hőmérséklete. A folyamat várhatólag folytatódik; végállapotát még becsülni sem tudjuk.

Az Éghajlat-változási Keretegyezmény a globális felmelegedés és globális éghajlatváltozás kifejezéseket az ember által okozott klímaváltozásra használja, annak ellenére, hogy tudományosan nem bizonyítható, hogy a globálisan jelentkező felmelegedésben mekkora szerpük van a természetes folyamatoknak és mekkora az antropogén eredetűeknek.

GLP

Good Laboratory Practice = helyes laboratóriumi gyakorlat.
A helyes laboratóriumi gyakorlat egy olyan minőségügyi rendszer, amely a nem-klinikai egészségügyi és környezetbiztonsági vizsgálatok tervezésével, végrehajtásával, ellenőrzésével, nyilvántartásával, archiválásával és jegyzőkönyvezésével kapcsolatos szervezéssel és körülményekkel foglalkozik.
(Forrás: REACH)

gombák

a gombák eukarióta sejtekből álló, egy- vagy többsejtű, általában telepes felépítésű, fotoszintetizáló pigmenteket nem tartalmazó, kitintartalmú sejtfallal rendelkező élőlények, melyek az élővilág egy önálló országát alkotják. Táplálkozásuk szerint vagy szaprofiták (azaz korhadékokat, az elpusztult élőlények maradványait fogyasztják), vagy mikorrhizásak (gyökérkolonizálóak, azaz a gyökerén keresztül szimbiózisban élnek egy gazdanövénnyel), vagy pedig az élő gazdaszervezetet lebontandó szerves anyagként hasznosító paraziták. Jelenleg kb. 100 000 fajukat ismerjük, de becslések szerint akár 3-400 000 eddig ismeretlen gombafaj is létezhet.

A mikrogombák legtöbbje a tömlősgombák (Ascomicéták) közé tartozik, a köznyelv ezeket élesztőgombáknak, penészgombáknak, liszharmatgombáknak nevezi.

A gombák kutatásával a mikológia foglalkozik.

Sok gombafaj okozhat fertőző megbetegedéseket, mikózisokat. Ezen kívül a gombák mérgező vegyületek révén is károsíthatják az állati (emberi) szervezetet: ilyenkor mikotoxikózisról beszélünk.

A mikrogombák között egy sor hasznos, az élelmiszerek előállításában, tartósításában, gyógyszerek előállításában szerepet játszó fajt is meg kell említeni. A kenyér és a kelttészták készítésben, az erjeszett szeszesitalok előállításában szerepet játszó élesztőgombák közül legismertebb a Saccharomyces cerevisiae, a Schizosaccharomyces, Kluyveromyces, a tejtermékek előállítói közül a kefírgomba, a sajtok erjesztésében szerepet játszó fonalas gombák, például a Penicillium roqueforti, a szója erjesztésében pedig az Aspergillus oryzae faj. Finomvegyszergyártás, szerves savak, alkoholok előállítása vagy a cellulóz bontása cukorrá és alkohollá gombák (Rhizopus, Phycomyces, Phanerochaete, Trichoderma, Aspergillus) segítségével készült enzimekkel történik. Az antibiotikumok termelésében is nagy szerepet kapnak a fonalas gombák, így a Penicillium, Cephalosporium, Acremonium nemzetségbe tartozó fajok. 

Google

a Google egy internetes keresőrendszer neve. Különlegességei közé tartozik a PageRank osztályozási módszer, a groups keresés, a képkeresés, valamint számos innovatív internetes adatkinyerési rendszer. A Google jelenleg az egyik legnépszerűbb keresőrendszer, aminek részben az az oka, hogy a találatok nagyon gyakran vannak olyan sorrendben, ahogy a keresést végző személy elvárja. A web egyik legnépszerűbb ilyen jellegű szolgáltatásaként legalább 200 millió keresési kérés érkezik be hozzá és társlapjaihoz naponta. A weblapok tartalmában végzett kereséseken túl lehetőség van többek közt képek, hírek, fórumtémák, térképek és árucikkek keresésére is.

gőznyomás

telített gőznyomás egy szilárd vagy folyékony anyag felett a gőz olyan sűrűségének felel meg, amely mellett a szilárd vagy folyékony anyag és gőze egymással termikus egyensúlyban van. A REACH regisztrációhoz szükséges adatlap által előírt fizikai-kémiai jellemző. Ezt az adatot a REACH nem az osztályozáshoz és címkézéshez (vegyi anyagok osztályozása és címkézése) használja, sem a perzisztens, bioakkumulácós vagy toxikus (PBT) tulajdonságok meghatározására, de kulcsfontosságú paraméter, amely befolyásolja az anyag sorsát a környezetben és figyelembe kell venni a környezeti és emberi egészségkockázat felmérésekor. (http://www.prc.cnrs-gif.fr/reach/en/physicochemical_data.html) Nem kell meghatározni az értékét, ha az anyag olvadáspontja >300 C. Ha az olvadáspont 200 C és 300 C közé esik, elegendő egy limit teszt vagy egy számításon alapuló becslés.

gőzök kihajtása talajból

általában a talajgáz, illetve gőz talajból történő kiszívását értjük alatta. Intenzifikált párolgásnak vagy párologtatásnak is szokták nevezni, mert a talajgázt kitermelő kutakban vákuumot alkalmaznak. A vákuum okozta nyomáscsökkenés és csökkenő koncentrációgradiens a talajgáz/gőz talajból kifelé áramlását nagyban meggyorsítja a spontán diffúzióhoz képes. A másik fontos jellemzője, hogy a gőzformájú szennyezőanyag kontroll alá kerül, a kiszívott talajgázzal együtt. A szennyezőanyag természetének, tulajdonságainak megfelelő kezelést kap a felszínen. A technológia-alkalamazás időigénye és hatékonysága a talaj felső rétegének áteresztőképességétől és a szennyezőanyag illékonyságától függ. Utóbbi megnövelhető a talajhőmérséklet emelésével, ekkor –>termikusan intenzifikált–< kihajtásról, esetleg –>kigőzölésről⁄kigőzölés–< beszélünk.
A kiszívott gőzöket további kezelésnek vetjük alá. Vagy visszanyerjük vagy bontjuk, roncsoljuk, égetjük a szennyezőanyagot a levegőre vonatkozó helyi előírásoknak mgefelő értéket biztosítva a kibocsátott gáznak. Leggyakoribb kezelési eljárások: leválasztás ciklonnal vagy hűtővel és visszanyerés. Magas hőmérsékletű vagy katalizátoros égetés. Elnyeletés folyékony reagensben, szorpció nagyfelületű tölteten aktív szén, agyagásványok, egyéb szorbensek, biológiai szűrő alkalmazása biodegradálható anyag esetén. A technológia alkalmazása viszonylag egyszerű, és biztonságos, mert a vákuumszivattyú vagy ventillátor által biztosított depresszió nem engedi a szennyezőanyag gőzét a környezetbe szökni. Nagyon kötött, agyagos talajban sűrű hálóban kell a szívó-kutakat elhelyezni és viszonylag nagy vákuum szükséges, ez növelheti a költségeket.

gőzök kihajtása talajvízből, sztrippelés
gőztér

egy folyadék felett kialakuló gőztérben az illékony vegyületek koncentrációja arányos a folyadékban lévő koncentrációval az adott hőmérsékleten és nyomáson. Ugyanez vonatkozik egy vizsgálandó mintára is, ezért egyes módszerek a gőztér elemzése alapján következtetnek a mintában levő koncentrációra (gőztér analízis).

gőztér analízis

a keverékek szétválasztására alkalmas gázkromatográfiának az a változata, amelyben a minta felett kialakuló gőztérből veszünk mintát, és ennek összetételéből következtetünk a minta összetételére. Illékony komponensek, pl. VOC, BTEX mérésére alkalmas.

GPS

globális helyzetmeghatározó rendszer (GPS=Global Positioning System), Amerikai Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma által kifejlesztett és üzemeltetett – a Föld bármely pontján, a nap 24 órájában működő – műholdas helymeghatározó rendszer. A GPS-t egyre több területen használják, térképek készítéséhez, közlekedési navigátorokban, számítástechnikai eszközökben.
A GPS egy olyan helymeghatározó rendszer, amellyel 3 dimenziós helyzetmeghatározást, időmérést és sebességmérést végezhetünk földön, vízen vagy levegőben. Pontossága jellemzően méteres nagyságrendű, de differenciális mérési módszerekkel akár mm-es pontosságot is el lehet érni, valós időben is. A GPS, mint számos más technológia esetében is, először katonai célokra lett kifejlesztve, de ma már széles körű a felhasználása a civil lakosság minden rétegében. Nagy előnye, hogy adatait felhasználva szolgáltatások sorát élvezhetjük a kis méretű eszköz által és növelhetjük kényelmünket, biztonságunkat.
A mai GPS rendszer alapjait 1973-ban fektették le, 24 Navstar műhold segítségével, amelyek mindegyike naponta kétszer kerüli meg a Földet, a Föld felszíne fölött 20 200 km-es magasságban. Elhelyezkedésük olyan, hogy minden pillanatban a Föld minden pontjáról legalább négy látszódjon egyszerre. A 24 műhold hat csoportba van osztva, a Föld körül keringve egymástól 60°-os kelet-nyugati eltérésű pályán mozognak. Az égbolton sík terepről egyszerre 7-12 műhold látható, melyből a helymeghatározáshoz 3, a tengerszint feletti magasság meghatározásához pedig további egy hold szükséges.
A rendszer kialakítása igen nagy összegeket emésztett fel (indításkor kb. 12 milliárd USD). Az 1970-es években, a hidegháború során kezdtek a fejlesztésbe, ez része volt a szigorúan titkos csillagháborús tervnek.
A GPS műholdak két frekvencián sugároznak, ezeket L1-nek (1575,42 MHz) és L2-nek (1227,6 MHz) nevezik.
A GPS-rendszert elsősorban rádiónavigációs célokra szánták, azonban emellett felhasználható a pontos idő és frekvencia terjesztésére is. Minden műholdon két db. rubídium- vagy cézium-atomóra van elhelyezve. Az oszcillátorok biztosítják az alapfrekvencia és a kód előállítását is. Az alapfrekvenciát az USDOD földi állomásai felügyelik, amit egyeztetnek az egyezményes koordinált világidővel (UTC) (amit az United States Naval Observatory (USNO) állít elő), azonban a két időfogalom és érték nem azonos egymással. Kölcsönös egyeztetéssel az USNO és a NIST által előállított UTC-idő 100 ns-on belül (ns=nanoszekundum) megegyezik egymással, frekvenciaeltérésük kisebb, mint 10−13.
A helymeghatározás elmélete analitikus geometriai módszereken nyugszik. A műholdas helymeghatározó rendszer időmérésre visszavezetett távolságmérésen alapul. Mivel ismerjük a rádióhullámok terjedési sebességét, és ismerjük a rádióhullám kibocsátásának és beérkezésének idejét, ezek alapján meghatározhatjuk a forrás távolságát. A háromdimenziós térben három ismert helyzetű ponttól mért távolság pontos ismeretében már meg tudjuk határozni a pozíciót. A további műholdakra mért távolságokkal pontosítani tudjuk ezt az értéket.

Az eljárás lépései
1. A GPS-vevő folyamatosan rendelkezzen a műholdakon lévő atomórák pontos idejével: ehhez igazítja saját óráját.
2. Legalább 4 műhold láthatósága esetén „háromszögeléssel” meghatározható a földfelszíni pozíció: háromszögek segítségével állapítjuk meg egy ismeretlen pont (a vevő) térbeli helyzetét. Elméletileg 3 műhold is elég lenne ehhez, ha mindegyik órája tökéletesen járna, a gyakorlatban azonban a rendszer ismert pontatlanságait figyelembe véve legalább 4 műholdat használnak a pozíció meghatározásához. A műholdaktól való távolság kiszámításához a pontos idő szinkronizálásánál használt elv szerint: a műholdról sugárzott és a vevőben meglévő idők eltérését állapítja meg. Az időbeli különbség szorozva a rádióhullámok terjedési sebességével kiadja a vevő és az adott műhold távolságát. 3 műholdat a távolság kiszámítására használ, a negyedikkel validálja a kapott eredményt: ha a vevő órája szinkronban jár a műholdakéval akkor a 4. műhold gömbje pontosan a három másik gömb metszéspontján megy át. Ha viszont nem áll fenn a szinkron, akkor minden gömbhármas más és más metszéspontot ad. Ezért a vevőberendezés úgy korrigálja a saját órájának a beállítását, hogy a négy metszéspont végül egy pontba kerüljön. Ezért kell legalább 4 műholdat figyelni, és ezért nem kell atomórát építeni a vevőkészülékbe.
3. Ehhez ismerni kell a vevő és a műholdak pontos távolságát, amihez a műholdak aktuális pályájának és a kisugárzott jel megérkezési idejének ismerete szükséges. Ehhez a műholdak kisugározzák az ún. „almanac” adatokat (ez a vevőkészülék bekapcsolásakor, illetve később periodikusan megtörténik), amik az egyes műholdak pályaadatait tartalmazza. Ennek ismeretében a vevő kiszámítja a műhold Föld feletti helyzetét. Az Amerikai Védelmi Minisztérium (USDOD) folyamatosan radarokkal követi a műholdakat és méri azok földfelszínhez viszonyított pozícióját, sebességét és magasságát. Ezekkel az adatokkal korrigálják a műholdakban lévő pályaelemeket (amiket a műholdak lesugároznak a vevő felé).
4. Hibák és korrekciók: a műholdakon lévő atomórák nagyon pontosak, de nem tökéletesek. Az eltéréseket a földi állomások figyelik, és szükség esetén korrigálják. A pályaelemek folyamatosan változnak a különféle zavaró hatások következményeként (ezeket összefoglaló néven „efemerisz-hibának” nevezik, mivel végső soron a műhold pályájára vannak hatással). Ilyen zavaró hatás a Föld anyageloszlásának, és így gravitációjának egyenetlenségei, a Nap és a Hold gravitációs hatása, illetve a napszél eltérítő ereje (ami mindig más irányból hat a műholdra). Bár ezek a hatások önmagukban kis pontatlanságot okoznak, mindet figyelembe veszik a pontos pályaszámításokhoz. Jelentősen nagyobb torzítást okoz a rendszerben a légkör hatása a rádióhullámokra. A számítások leírásánál feltételeztük, hogy egyszerűen a távolság = sebesség x idő képlettel számolunk. Ez igaz is, csakhogy a rádióhullámok sebessége csak vákuumban állandó. Ahogy a műhold jele a Föld felé terjed, áthalad az elektromosan töltött részecskéket tartalmazó Van Allen sugárzási övön, majd a vízpárát tartalmazó troposzférán, és mindkettőben valamennyire lelassul a vákuumbeli sebességhez képest. Több módszer kínálkozik ennek a hibának a minimalizálására. Az egyik, hogy a hatás mértéke ismert, a korábbi mérésekből alkotott modellek alapján jól közelíthető egy adott napra. Azonban a légkör állapota soha nem állandó és soha nem pontosan ugyanaz.
A differenciális GPS (röviden: DGPS) elve kihasználja azt a tényt, hogy a földfelszín egy adott, ismert pontján lévő rögzített vevőkészülék milyen eltéréseket tapasztal a műholdakról sugárzott és az általa más forrásból megkapott jelek között. Az eltérések a többi hibaforrás számításba vétele után a légkör torzító hatásának tudható be. Ezt az információt fellövik a műholdra, ami a vevők felé lesugározza azt. Az így megnövelt pontosság csak a földi állomás környezetében használható ki igazán (ez tipikusan néhány száz km), ahol a légkör állapota még megegyezik a földi állomás fölötti légkör állapotával. Az épületekről és nagyobb tárgyakról visszaverődő jel is eljut a vevőig és ezzel meghamisíthatja a pontos távolság kiszámítását.
A GPS-sel történő helymeghatározásnak számos előnya van: napszaktól független,földfelszín feletti magasságtól független, mozgási sebességtől független (a műszerrel akár repülőgépen is mérhetünk, egy bizonyos sebességhatárig).
A GPS-szel történő helymeghatározásnak hátrányai is vannak: a szükséges adatok vétele viszonylag hosszú időbe telik (bekapcsolás után több perc is lehet), csak nyílt, fedetlen területeken alkalmazható (pl.: alagútban nem), az épületekről visszaverődő jelek zavart okoznak a mérésben, a ritkán előforduló erős napkitörések alatt használhatatlanná válnak
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/GPS

grafitkemencés atomabszorpciós spektrometria

elektrotermikus atomizáción alapuló elemanalitikai módszer. Alapállapotú atomok létrehozására a lángatomizáció mellett kialakult technika. Az adott elem különböző kötésállapotú formáinak megbontására, az atomoknak e kötésviszonyokból történő felszabadításának egyik hatékony módja, hogy nagy hőmérsékleten olvadó anyag, pl. grafit felületére felvitt oldatok, vagy szilárd minták nagy hőmérsékleten elpárolognak és termikusan atomjaikra disszociálnak. A grafit jól reprodukálhatóan magas hőmérsékletre hevíthető, 3700 oC-on szublimál. Az elektrotermikus atomizálás gyakorlatilag egyet jelent a grafitcsőben végrehajtott atomizálással, amelynek a kísérleti berendezését grafitkemencének, a fűtött csövet grafitküvettának, a módszert pedig grafitkemencés atomabszorpciós (GAAS) módszernek nevezzük. (Forrás: Posta József: Atomabszorpciós spektrometria. Debreceni Egyetem, 2008, Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár. www.tankonyvtar.hu/kemia/atomabszorpcios-080904-63) Folyadék és szilárd minták mérésére is alkalmas. A szilárd minták mérésekor fellépő bizonytalanság csökkenthető szuszpenziók mérésével. A módszert környezeti minták (talaj, talajvíz), hulladék elemtartalmának meghatározására használjuk.

Gram-negatív baktériumok

a Gram-negatív baktériumok eredeti definíció szerint azok, melyek a Gram, német mikrobiológus által kitalált differenciáló színezési eljárás során nem festődnek meg maradandóan, ellentétben a Gram-pozitív baktériumokkal, melyek kékes-lilás színt öltenek a Gram-színezés eredményeképpen. A színezés lényege, hogy kristályibolya vagy genciánibolya festék oldatával megfestik a bektériumokat, majd amikor a festék már bejutott a sejtekbe, akkor Lugol-oldattal (kálium-jodidos jódoldat) kezelik a sejteket. Ekkor az ibolyafesték jód-komplexe alakul ki, mely a Gram negatív sejtekből kimosható alkoholos oldattal, a Gram pozitívakból viszont nem. Ezt az eltérő viselkedést a két csoport eltérő sejtfala okozza.

A Gram-pozitív baktériumok sejtfala vastag, amorf felépítésű, peptidoglikánból áll, azaz egy peptidláncokból álló keresztkötéseket tartalmazó cukorpolimerből. A Gram-negatívak sejtfalában csak egy igen vékony peptidoglikán réteg van a sejtmembránon kívül, a sejtfal merevítése céljából, viszont egy sor összetett és különleges szereppel bíró fehérje, így lipoprotein és lipopoliszacharid molekula vesz részt a többrétegű sejtfal felépítésében. A Gram-negatív mikroorganizmusok patogén mivolta is ezekenek a sejtfal-alkotóknak tulajdonítható, a lipoproteinek például fontos szerepet játszanak az immunválasz kiváltásában. Ugyanakkor a sok és változékony gén által kódolt sejtfalalkotók könnyen megváltoznak mutagén hatásra (sejtfalmutánsok), így a korábbi változatokra kialakított immunválasz, vagy alkalmazott antibiotikum könnyen hatástalanná válhat. A szalmonelláknak például több száz un. szerotípusa (vérszérumban lévő antitetekre utaló név) ismert, ezek mind eltérő immunválaszt produkálnak, eltérő antigénként más és más antitestet, teháét új immunválaszt igényelnek.

A Gram-negatív baktériumok legnagyobb csoportja a proteobaktériumok csoportja, ide tartozik az Escherichia coli, Salmonella, Shigella, és más Enterobacteriaceae (eneterobaktériumok), Pseudomonas, Moraxella, Helicobacter, Stenotrophomonas, Bdellovibrio, ecetsavbaktériumok, Legionella és olyan alfa.proteobaktériumok, mint a Wolbachia. Gram-negativok a cyanobacteriumok, a spirochéták, a zöld kénbaktériumok és a zöld, de nem kénbaktériumok is.

orvosi szempontból jelentő patogén Gram-negatív kokkuszok a Neisseria gonorrhoeae, az agyhártyagyulladás kórokozója, a Neisseria meningitidis és a tüdőt és alégutakat támadó Moraxella catarrhalis.

Gram-negatív patogén pálcák közül említésre méltók a Hemophilus influenzae, Klebsiella pneumoniae, Legionella pneumophila, Pseudomonas aeruginosa, a húgyutakat támadó Escherichia coli, Proteus mirabilis, Enterobacter cloacae, Serratia marcescens és a bélproblémákat okozó Helicobacter pylori, Salmonella enteritidis, Salmonella typhi.

A környezetben, a vízekben, talajokban, élelmiszerekben is gyakoriak a Gram-negatív baktériumok, elsősorban az enterobaktériumok, vagyis bélbaktériumok, melyek fekáliás szennyezettséget jelezhetnek. Az un. kóliform baktériumok a fekáliás szennyezettség indikátorai, ha számuk elér egy bizonyos mértéket (ld. kóliszám vagy kóli-titer), feltételezhető, hogy a vízben, talajban, élelmiszerben friss fekáliás szennyezettség van, melyben mindig vannak patogén mikroorganizmusok és féregpeték.

Gram-pozitív baktériumok

vastag amorf sejtfallal rendelkező baktériumok. A sejtfal merev épitőanyaga egy peptidoglikán, a murein, melyben a cukorláncokat rövid peptidek kötik össze. A Gram-pozitív baktériumok sejtfalát a lizozim nevű enzim bontja. Ez az enzim a könnyben is nagymennyiségben fordul elő, ez védi a szemünket is a baktériumoktól.

granulometria

a részecskeméret eloszlás meghatározása. A REACH törvényben meghatározott különböző részecskeméretek a következők: beszívható frakció: azon részecskék tömeghányada, amelyeket az orron és szájon keresztül be lehet lélegezni, de onnan nem jutnak tovább a légzőrendszerben. A mellkasi frakció: azon részecskék tömeghányada, amelyek áthaladnak a gégén, bejutnak a mellkasba, a légcső felső részein rakódik le. A belélegezhető hányad: azon részecskék tömeghányada, amelyek elérik a tüdőhólyagocskákat. A részecskeméret-eloszlásban az effektív hidrodinamikai sugár paraméternek van jelentősége vagy az effektív Stokes-sugárnak (Rs). A részecskeméret-eloszlásnak annak eldöntésében van szerepe, hogy milyen beadási mód a legmegfelelőbb az állati toxikológiai vizsgálatokban (akut toxicitás és ismételt adagolású toxicitás). A részecskeméret frakció meghatározását arra is használjuk, hogy értékeljük a munkahelyen a levegőben levő részecskék belélegzésének az egészségre gyakorolt lehetséges hatásait. (http://www.prc.cnrs-gif.fr/reach/en/physicochemical_data.html). Nem szükséges meghatározni, ha az anyag nem szilárd vagy granulált formában kerül forgalomba.