Ugrás a tartalomra

Lexikon

1 - 1 / 1 megjelenítése
1 | 2 | 6 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Z
triklóretilén

egyik leggyakoribb halogénezett illékony szerves szennyezőanyag, színtelen, nem gyúlékony folyadék, képlete: CHCl=CCl2. Angol neve után TCE rövidítés terjedt el. Eleinte altatószerként használták, de felismerve mérgező tulajdonságait a hetvenes években világszerte betiltották gyógyszer- és élelmiszeripari alkalmazását (pl. kávé koffeinmentesítésére). Legfontosabb felhasználása fémek zsírtalanítása az 1920-as évektől kezdődően. Fizikai tulajdonságai (ANTSZ, ICSC 0081):

Forráspont: 87°C

Olvadáspont: -73°C

Relatív sűrűség (víz = 1): 1,5

Oldékonyság vízben, g/100 ml 20°C-on: 0,1

Gőznyomás, kPa 20°C-on: 7,8

Relatív gőz sűrűség (levegő = 1): 4,5

A gőz/levegő keverék relatív sűrűsége 20°C-on (levegő = 1): 1,3

Öngyulladási hőmérséklet: 410°C

Robbanási határok, térf% levegőben: 8-10,5

Oktanol/víz megoszlási hányados log P: 2,42

Munkabiztonsági előírások hiányában, majd későbbiekben ezen utasítások be nem tartásának következtében a zsírtalanító kádak, teknők vagy tartályok környezetében folyamatos talajszennyezés történt. Miután sűrűsége a víznél nagyobb, és vízoldhatósága alacsony, a talajba szivárgó TCE szennyezés a talajszemcsékhez adszorbeálva, valamint a vízzáró rétegen összegyűlő lencse formájában halmozódik fel. A vízzáró rétegeken megülő lencséket szokás DNAPL-ként (Dense Non-Aqueous Phase Liquids) "nehéz, vízzel nem elegyedő szénhidrogénekként" is említeni. Az elnevezés azért is előnyösebb, mert az esetek jelentős részében a lencseként összegyűlt szennyeződés már nem is tekinthető tiszta triklóretilénnek. A talajba leszivárgó triklóretilén ugyanis a talajmikrobák, és a talaj fizikai-kémiai összetételének hatására lassan bomlik, így a DNAPL-ben TCE-n kívül sok más bomlási vegyület mellett DCE (cisz-diklóretilén) és vinilklorid (VC) is megtalálható.

Mint az Illékony szerves vegyületek (Volatile Organic Compounds, VOC), a TCE is irritálja a bőrt és a nyálkahártyát, illetve jól oldódik a szervezet lipidekben gazdag képleteiben. Ezzel magyarázható neurotoxikus hatásuk, átjutásuk a vér-agy gáton és a placentán, és az anyatejjel történő kiválasztásuk is. A szívizom adrenalinnal szembeni érzékenységét fokozza, amely magas oldószergőz koncentrációban végzett fizikai munka esetén hirtelen szívhalálhoz vezethet. A halogénezett szerves oldószer származékok károsítják a vesét, a májat, a tüdőt és a vérképző rendszert (Forrás: Nagymajtényi, L. (2007) Környezetegészségtan, SZTE TTK, Szeged). A TCE karcinogén hatása miatt, a többi klórozott szénhidrogénhez hasonlóan igen veszélyes az emberre. Káros a májra, a vesére, és a tüdőre is. Belélegezve, illetve lenyelve szédülést, álmosságot, fejfájást, gyengeséget, hányingert majd eszméletveszést okozhat. Bőrre kerülve vörösséget és kiszáradást idéz elő. Illékonysága és magas gőztenziója miatt hatása a TCE szennyeződéssel érintett területeken élőkre is igen jelentős. A szennyezőanyag-csóva feletti ingatlanok beltéri levegőjében gőzei felhalmozódhatnak. A munkahelyi levegőben megengedett koncentráció 270 mg/m3 Az Amerikai Környezetvédelmi Hatóság (EPA) által megengedett szint az ivóvízben 0,005 mg/L, a munkahelyi levegőben 100 mg/m3. (Forrás: Amerikai Toxikus Anyagok és Betegségek Regisztere, ATSDR, www.atsdr.cdc.gov)