Lexikon
a szén-dioxid légköri nyomáson gáz halmazállapotú vegyület. Cseppfolyós állapotában extrahálószerként használják. Praktikus, mert nem kell bepárolni az extraktumot. ‒78 °C-on fagy meg, a szilárd halmazállapotának neve szárazjég.
Manapság a levegő 0,039 térfogat %-át teszi ki a széndioxid. 100 éve kb. 0,028% volt. Üvegházhatású gáz, a légkörben abszorbeálja a napsugarakat, ezáltal hozzájárul a globális felmelegedéshez.
A légkörbe szén és széntartalmú anyagok égése, valamint állatok, növények és mikroorganizmusok energiatermelése során kerül. Környezeti katasztrófák, erdőtüzek, égő szénbányák eredményeképpen is nagymennyiségű széndioxid kerül a légkörbe.
A szén földi körforgásában nagy szerepet játszik a széndioxid, hiszen ez a forma jelenti a gáz-halmazállapotot, mely biztosítja a légkörbe kerülést és ezzel a növényekhez való eljutást. A növények és a fototróf baktériumok segítségével a szén oxidált állapotából ismét energiatartalmú redukált formává változhat (cukor, kemyénítő, cellulóz), és energiát szolgáltathat az élőlényeknek vagy akár technológiákban (biohajtóanyagok, fűtés).
A széndioxid felhalmozódása a levegőben veszélyes az ember és az állatok számára.
A széndioxid által okozott mérgezések talán leggyakoribb formája, hogy szüret után, a borospincék mélyén, a bor forrása közben keletkező gáz felgyűlik és a pincében dolgozókat megmérgezi. Mivel a levegőnél nehezebb, az is előfordulhat, hogy a mérgezés úgy következik be, hogy a széndioxiddal csak félig telt pincében dolgozik valaki, majd amikor lehajol, leguggol valamiért, akkor lélegzi be a föld felett nagyobb koncentrációban összegyűlt mérgező anyagot.
Másik gyakori mérgezési lehetőség, a rosszul működő gázkészülékek vagy más fűtőberendezések, melyek égésükkel elfogyasztják a levegő oxigénjét, és mérgező mennyiségű széndioxidot bocsátanak a kisebb helyiségek légterébe. Ha tökéletlen az égés szénmonoxid is keletkezhet, melyből 1%-os koncentráció a légtérben már eszméletvesztést okoz.
a környezetbe kerülve, kellemetlen szaghatású vegyi anyagok. Kémiai reakciók, biológiai folyamatok eredményeként keletkeznek; elsősorban tiolok, szulfidok, tiofének, aldehidek, fenolok, heterociklusos nitrogénvegyületek. A bűzanyagok kibocsátása hozzájárul a légszennyezéshez, számos iparágra, a mezőgazdaságra és a hulladékok kezelésére jellemző.
Forrás: Környezet- és Természetvédelmi Lexikon, Akadémiai Kiadó, 2002