Lexikon

a felszínen lefolyó víz (fluviális) vagy a jég (glaciális) talajpusztító munkája. Tágabban ide értendő a szél (eolikus) felszíni ill. talajpusztító munkája, ezt megkülönböztetésül deflációnak nevezzük.

A földfelszín eródálódása lehet természetes folyamat, de lehet helytelen emberi tevékenységek eredménye is.

A természetes erózió része a kőzetek mállása és az egyes helyekről elhordott talaj mállott anyaggal való kipótlása. A talajpusztulás és atalajépülés egészséges környezetben egyensúlyban van, a vegetáció tovább lassítja az amúgyis lassú folyamatokat, mint a hegyek pusztulása, üledékfelgyülemlés, homokdűnék kialakulása.

A káros emberi tevékenységek hatására bekövetkező erózió általában gyorsabb lefutású, az egyensúly megbomlik, és magától nem is tud helyreállíni. A legkockázatosabb emberi tevékenységek a rossz talajművelési gyakorlat, a túllegeltetés, az erdőírtás, talajtömörödést okozó tevékenységek, stb.). Magyarországon 2,3 millió hektár terület veszélyeztetett.

A vízerózió a mezőgadasági területeken talaj felső termékeny réteget viszi el és teszi ezzel tönkre a termőföldeket, szünteti meg termékenységüket. Legfőbb okai:
- hirtelen lezúduló nagymennyiségű csapadék, hirtelen hóolvadás
- domborzati viszonyok: meredek lejtők
- növényborítottság hiánya, fedetlen talajfelszín
- rossz vízgazdálkodás talajok: tömörödött, a vizet elszivárogtatani, elnyelni képtelen talajfelszín
- leromlott, rossz textúrájú talaj
- talajfelszín simasága.

Az ember tovább növelheti a talajok eróziós hajlamát
- nem megfelelő talajhasználattal
- erdők kivágásával
- nem megfelelő növények termesztésével
- hegy-völgy irányú műveléssel
- a talaj tömörítésével (nagy mezőgazdasági gépekkel)
- a talaj humusztartalmaának csökkentésével
- a talajfelszínre készített burkolatokkal
- az esővizek elvezetését szolgáló árokrendszer hiányával, vagy karbantartásának hiányával.

Egyes területek elsivatagosodása, a talajok humusztartalmának csökkenése, textúrájának romlása is az erózió egy fajtája, illetve az ilyen talajok jobban kitettek a víz és szél eróziójának is. Aszály következtében kipusztult növényzet növeli az erózió kockázatát.

A defláció a szél okozta talajpusztulás, elsősorban a homok- és láptalajokon okoz károkat, de aszályos időjáráskor kötöttebb talajokon is. Hazánkban főleg a Duna-Tisza-köze és Nyírség kitett deflációnak, a veszélyeztetett terület nagysága kb. 1,4 millió ha. A szél által először kifútt, majd elszállított talaj távolabbi területeken lerakódik. Deflációnak elsősorban a rossz textúrával rendelkező, kis agyagásvány- és humusztartalmú talajok, vagyis leginkább a homoktalajok vannak kitéve.

A szélerózió okai:

- erős szél, pl. tavaszi szelek
- állandó növénytakaró hiánya
- száraz, laza talajfelszín
- kedvezőtlen talajszerkezet
- szélvédő erdősávok kivágása
- erdőkivágás, gyepfeltörés
- többszintes művelési módok megszüntetése
- fellazított homoktalaj, pl. tereprendezés miatt.