Lexikon

a szennyezőanyag biológiailag hozzáférhető része egy környezeti elemben vagy fázisban, az a mennyiség, amit a környezeti elemet, fázist használó vagy fogyasztó ökoszisztéma-tag vagy ember fel tud venni belégzés, emésztés vagy bőrkontaktus által. Az ökoszisztémában, a felszíni vizekben, üledékekben és a talajban élő élőlények teljes testfelületükkel érintkeznek környezetükkel, így abból közvetlenül is felvehetik a szennyezőanyagokat. A talajlakó állatok a talajlevegőt lélegzik be, közülük sokan talajjal táplálkoznak, az állatok bőre és szőre, a növények savakat termelő gyökerei, a mikroorganizmusok nyálkás tokja, sejtfala vagy membránja közvetlenül érintkezik a talajjal és benne a szennyezőanyag mozgékony frakciójával, így az bekerülhet a szervezetébe. Tovább növeli a kockázatot az, hogy a talajjal közvetlenül érintkező mikoroorganizmusok és növények a talajból történő tápanyagfelvétel intenzifikálására kölcsönhatásba lépnek a talajjal és olyan anyagokat is kioldanak, mobilizálnak, komplexálnak, emulgeálnak, stb. a talajban, ami "magától", csupán a talajnedvesség hatására nem kerülnének át a talajoldatba. Ugyanakkor védekező és szelektáló mechanizmusok is kialakulnak, a talajlakó sejtek és szervezetek egy része fel sem veszi, vagy ha felvette, akkor "veszélyes hulladékként" "izolált lerakóba" helyezi a káros anyagokat, valahol, a szervezetén belül. Ez a táplálékláncra jelent megnövekedett kockázatot.

Meg kell különböztetnünk az anyagjellemzőt, melyet hozzáférhetőségnek, vagy felvehetőségnek neveznek és általában a K_ow oktanol—víz megoszlási hányados alapján becsülnek meg és a valódi felvételt, helyesebbn felvett hányadot, mely a helyi jellegezetességek, valamint a kitett organizmus és a vegyi anyag kölcsönhatásából adódó helyszín-specifikus folyamat, melynek eredménye a felvett, bioakkumulált vagy biomagnifikáción átesett szennyezőanyag koncentráció a szervezetben.

szilárd anyagok, élelmiszerek, hulladékok és a talaj szennyezőanyag-tartalma feltáródik, mobilizálódik, biológiailag hozzáférhetővé válik az emésztés során. Az emésztés által mobilizálódó szennyezőanyag-hányad válik aztán biológiailag elérhetővé, az tudja kifejteni hatását a szervezet/szövetek/sejtek receptorhelyein. Az emésztés során savas feltáródás, különféle emésztő-enzimek pepszin, tripszin, stb. általi feltáródás és az epe általi emulgeálódás a fő szennyezőanyag-mobilizáló folyamatok. Egyes, talajhoz kötött szennyezőanyagok, mint például a PAH-ok kimondottan az emésztés által veszik fel hatékony formájukat, ezért a toxicitási/mutagenitási/teratogenitási teszteknél, a szennyezett talajt az emésztést szimuláló feltárással előkezelik a teszteléshez. A többlépéses enzimes feltárás nagymértékben bonyolítja a tesztelést, ráadásul kb. 100-szoros hígulást eredményez, ezért a kutatás-fejlesztések egyik iránya az emésztéssel történő feltárás egyszerűsített modellezése.