Lexikon

a talaj közelében (2 m alatt) mikroklíma uralkodik, a talajtól 10 km magasságig a troposzférában játszódnak le az időjárási folyamatok és itt található a vízgőz csaknem teljes mennyisége. A talajról visszaverődő napsugárzás alulról melegíti a troposzférát, felfele haladva kilométerenként 6,5 ^oC a hőmérsékletcsökkenés. A 10−50 km-es sztratoszféra tartományban −50 és −90 ^oC közötti hőmérséklet uralkodik, de az ózonréteg, amiatt, hogy elnyeli az UV sugarakat akár 0 ^oC-ra is felmelegedhet. Az 50−80 km magasságban található mezoszféra hőmérséklete akár +50 ^oC-ig emelkedhet (ez a sztratoszférában elnyelt hő fűtő hatásának köszönhető), de felfele haladva fokozatosan lehűl, amíg el nem éri a −80 ^oC-ot. Tovább haladva felfele, 500 km magasságban a termoszférában vagy ionoszférában a hőmérséklet 1200 ^oC-ra emelkedik. Ezt a réteget igen ritka levegő, elektromos folyamatok és ionizáció miatti nagy vezetőképesség jellemzi. Ezen kívül már csak az exoszféra vagy magnetoszféra található.

a Földet körülvevő gázburok. A légkör háromfázisú diszperz rendszer, különböző gázok keveréke, mi több, folyékony és szilárd részecskék is találhatók benne.
A légkör fizikai és kémiai tulajdonságai a magassággal változnak. Hőmérsékleti sajátságai alapján öt rétegre osztható. A homoszférában, amely kb. a mezoszféra felső határáig tart, az összetevők kémiai aránya nagyjából azonos. A mezoszféra felső határától kezdődő heteroszférában egyre inkább az atomos oxigén és az atomos nitrogén kerül túlsúlyba, majd a hélium és az atomos hidrogén.
A légkört alkotó gázokat három csoportra osztjuk. Az állandó gázok mennyisége hosszú időn át változatlan, a földtörténeti időskálán azonban ezek sem állandók. Pl.: nitrogén, oxigén, nemesgázok. A változó gázok mennyisége néhány évtizeden belül észrevehetően változik. Pl.: szén-dioxid, metán, hidrogén, ózon. Az erősen változó gázok mennyisége néhány nap vagy hét alatt jól érzékelhetően megváltozik. Pl.: vízgőz, szén-monoxid, ammónia, kén-dioxid.
Forrás: MSZ 21460/1–1988