Ugrás a tartalomra

Lexikon

1 - 1 / 1 megjelenítése
1 | 2 | 6 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Z
állapotfelmérés, területé

egy terület, szennyezett terület vagy környezeti elem pillanatnyi állapotának egyszeri felmérése. Időben ismételt állapotfelmérést környezetmonitoringnak nevezik. Az állapotfelmérés történelmi adatokat, információkat, adatbázisokból származó mérési eredményeket statisztikák, távérzékelési módszerek eredményei és helyszínen végzett mérések vagy helyszínen vett minták laboratóriumi mérési eredményeit használhatja fel, értékeli és interpretálja. Ma már tudjuk, hogy az elmúlt 50 évben egyeduralkodó fizikai-kémiai analitikai módszerekkel kapott eredmények önmagukban nem elegendőek a tejes kép, egy terület állapotának, és a szennyezőanyagok kockázatának megítéléséhez, hanem a káros hatások előrejelzésére és mérésére is szükség van és a kémiai analitikai eredményeket a biológiai és toxikológiai eredményekkel integráltan kell értékelni. Az állapotfelmérés során azonosítani kell a szennyezőforrást, a jelenlegi vagy korábbi tevékenységeket és kibocsátásokat, le kell határolni a szennyezettség kiterjedését, azonosítani a szennyezőanyagokat, mérni koncentrációjukat az egyes környezeti elemekben, azonosítani a káros hatások fajtáit és mértékét, azonosítani a terjedési útvonalakat és a veszélyeztetett receptorokat. Az állapotfelmérés tágabb értelmezésébe beletartozik az eredmények alapján elvégezhető mennyiségi kockázatfelmérés, mint a begyűjtött adatok legkomplexebb interpretációja. A jó állapotfelmérés szinte már magába foglalja a lehetséges kockázatcsökkentési eljárások elővizsgálatát is, tehát a részletes felmérés eredményeképpen nem csak azt tudjuk meg, hogy milyen egy terület termék, tevékenység helyzete, állapota, hanem azt is, hogy ez mennyiben tér el a kívánatostól és hogy hogyan lehetne a megfelelő állapotot biztosítani, visszaállítani.