Lexikon | Mokka lexikon

1 - 4 / 4 megjelenítése

1 | 2 | 6 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Z

alifás szénhidrogének

nyílt láncú vagy elágazó láncú telített és telítetlen szénhidrogének, azaz szénből és hidrogénből álló vegyületek, pl. paraffinok, olefinek. A paraffinok más néven alkánok, telített szénhidrogének, melyekben az összes szénatom egyszeres kötéssel kapcsolódik, pl. hexadekán (C₁₆H₃₄). Az olefinekben, más néven alkénekben vannak olyan szénatomok, melyek kettős kötéssel kapcsolódnak, pl. a hexadecén (C₁₆H₃₄) egy kettős kötést tartalmaz, a butadién (C₄H₄) kettőt. Nem tartoznak ide a gyűrűs vegyületek, pl. cikloparaffinok (ezek gyűrűs telített szénhidrogének) és az aromás vegyületek (ezek rendezett kettős kötésrendszert tartalmazó gyűrűs vegyületek).

klórozott alifás szénhidrogének

klórtartalmú alifás szerves anyagok csoportja, ahova elsősorban oldószerek tartoznak, melyek közül a legismertebbek: a perklóetilén PCE, triklóretilén TCE, 1,1,1-triklóretán TCA, 1,1-diklóretán DCE, klórmetán, diklórmetán, kloroform, széntetraklorid.
Gyakori talaj- és talajvíz-szennyező anyagok, többük karcinogén 1,2-Diklóretán, vinilklorid és a TCE és némelyek növénytoxikusak. Az ökoszisztéma más tagjaira nem gyakorolnak ismert hatást. A leggyakoribb klórozott alifás szénhidrogének az 1. táblázatban láthatóak.

1. táblázat: Leggyakrabban előforduló klórozott alifás talaj szennyező anyagok

Vegyület	Angol rövidítés	képlet	Egyéb nevek
Klórmetán	CM	CH₃Cl	Metilklorid
Diklórmetán	DCM	CH₂Cl₂	Metilénklorid
Triklórmetán	TCM	CHCl₃	Kloroform
Tetraklórmetán	TeCA	CCl₄	Széntetraklorid
Klóretán	CE	CH₃-CH₂Cl	Etilklorid
1,1-Diklóretán	1,1-DCA	CH₃-CHCl₂	Etiléndiklorid
1,2-Diklóretán	1,2-DCA	CH₂Cl-CH₂Cl	Etilénklorid
1,1,1-Triklóretán	1,1,1-TCA	CH₃-CCl₃
1,1,2-Triklóretán	1,1,2-TCA	CHCl₂-CH₂Cl	Viniltriklorid
Klóretén	CE	CH₂=CHCl	Vinilklorid
1,1-Diklóretén	1,1-DCE	CCl₂=CH₂	Diklóretilén
cisz-1,2-Diklóretán	c-1,2-DCE	CHCl=CHCl	Diklóretilén, acetilénklorid
transz-1,2-Diklóretán	t-1,2-DCE	CHCl=CHCl	Diklóretilén, acetilénklorid
Triklóretén	TCE	CHCl=CCl₂	triklóretiléne
Tetraklóretén	TeCE	CCl₂=CCl₂	Tetraklóretilén

Ezek az alifás komponensek illékonyak és relative jól oldódnak vízban, és aerob körülmények között nem vagy alig biodegradálhatóak. Emiatt ipari területek felszín alatti vizeiben ez az egyik leggyakoribb perzisztens, emiatt felhalmozódott, szennyezőanyag, mely veszélyezteti az ivóvízbázisokat.

2. táblázat: Klórozott alifás talaj szennyező anyagok fizikai-kémiai tulajdonságai

Vegyület	Móltömeg g mol^-1	Sűrűség g ml^-1	Forráspont °C	Vízoldhatóság mg l^-1		Gőznyom Hgmm		Log K_ow
Klórmetán	50.49	0.92	-23.7		5235	3756	0.91
Diklórmetán	84.94	1.34	40		13200	438	1.25
Triklórmetán	119.38	1.50	61.7		8700	151	1.97
Tetraklórmetán	153.82	1.58	76.7		780	91	2.64
Klóretán	64.52	0.9	12.3		5700	1.5	1.43
1,1-Diklóretán	98.96	1.18	57.3		4767	226	1.79
1,2-Diklóretán	98.96	1.26	83.5		8606	82	1.48
1,1,1-Triklóretán	133.41	1.35	74.1		1250	100	2.49
1,1,2-Triklóretán	133.41	1.44	114		4394	23	2.38
Klóretén	62.5	0.92	-14		2763	2660	1.38
1,1-Diklóretén	96.94	1.22	32		3344	500	2.13
cisz-1,2-Diklóretán	96.94	1.27	60		3500	206	1.86
transz-1,2-Diklóretán	96.94	1.25	48		6260	300	1.93
Triklóretén	131.39	1.47	87		1400	74	2.53
Tetraklóretén	165.83	1.63	121		240	19	2.88

3. táblázat: Néhány klórozott alifás vegyület biodegradálhatósága

Vegyület	Aerób degradálhatóság	Aerób degradálhatóság koszubsztráttal	Anaerób degradálhatóság koszubsztráttal
Klórmetán	-	+	+
Diklórmetán	+	+	+
Triklórmetán	-	+	++
1,1-Diklóretán	+	+	+
1,2-Diklóretán	-	+	+
1,1,1-Triklóretán	-	+	++
Vinilklorid	+	+	+
1,1-Diklóretén	-	+	+
Triklóretén	-	++	++
Tetraklóretén	-	-	++

Szennyezett talaj és talajvíz remediációját kémiai vagy biológiai degradációval lehet megoldani, reduktív deklórozással vagy fémvas ZVI alkalmazásával..
A klórozott alifás szénhidrogének együttes szennyezettségi határértéke a magyar határértékrendszerben: talajra: 0,1 mg/kg, felszín alatti vízre: 40 μg/liter. Általában egy csoportban tárgyalják a többi halogénezett alifás szénhidrogénnel.

policiklikus aromás szénhidrogének

rövidítve PAH vegyületek, a részletes leírást lásd a PAH címszónál.

szénhidrogének

csak szénből és hidrogénből álló vegyületek. Főleg a szénben, kőolajban (kőolaj származékok) és földgázban fordulnak elő. Két fő csoportjuk: az alifás szénhidrogének, amelyek közül a metán (CH₄) a legegyszerűbb, és az aromás vegyületek, amelyeknek a benzol az alapvegyülete. Az alifás szénhidrogének további három csoportja: alkánok, alkének és alkinek.