Ugrás a tartalomra

Lexikon

1 - 4 / 4 megjelenítése
1 | 2 | 6 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Z
alifás szénhidrogének

nyílt láncú vagy elágazó láncú telített és telítetlen szénhidrogének, azaz szénből és hidrogénből álló vegyületek, pl. paraffinok, olefinek. A paraffinok más néven alkánok, telített szénhidrogének, melyekben az összes szénatom egyszeres kötéssel kapcsolódik, pl. hexadekán (C16H34). Az olefinekben, más néven alkénekben vannak olyan szénatomok, melyek kettős kötéssel kapcsolódnak, pl. a hexadecén (C16H34) egy kettős kötést tartalmaz, a butadién (C4H4) kettőt. Nem tartoznak ide a gyűrűs vegyületek, pl. cikloparaffinok (ezek gyűrűs telített szénhidrogének) és az aromás vegyületek (ezek rendezett kettős kötésrendszert tartalmazó gyűrűs vegyületek).

klórozott alifás szénhidrogének

klórtartalmú alifás szerves anyagok csoportja, ahova elsősorban oldószerek tartoznak, melyek közül a legismertebbek: a perklóetilén PCE, triklóretilén TCE, 1,1,1-triklóretán TCA, 1,1-diklóretán DCE, klórmetán, diklórmetán, kloroform, széntetraklorid.
Gyakori talaj- és talajvíz-szennyező anyagok, többük karcinogén 1,2-Diklóretán, vinilklorid és a TCE és némelyek növénytoxikusak. Az ökoszisztéma más tagjaira nem gyakorolnak ismert hatást. A leggyakoribb klórozott alifás szénhidrogének az 1. táblázatban láthatóak.

1. táblázat: Leggyakrabban előforduló klórozott alifás talajszennyező anyagok

Vegyület

Angol rövidítésképletEgyéb nevek
KlórmetánCMCH3ClMetilklorid
DiklórmetánDCMCH2Cl2Metilénklorid
TriklórmetánTCMCHCl3Kloroform
TetraklórmetánTeCACCl4Széntetraklorid
KlóretánCECH3-CH2ClEtilklorid
1,1-Diklóretán1,1-DCACH3-CHCl2Etiléndiklorid
1,2-Diklóretán1,2-DCACH2Cl-CH2ClEtilénklorid
1,1,1-Triklóretán1,1,1-TCACH3-CCl3
1,1,2-Triklóretán1,1,2-TCACHCl2-CH2ClViniltriklorid
KlóreténCECH2=CHClVinilklorid
1,1-Diklóretén1,1-DCECCl2=CH2Diklóretilén
cisz-1,2-Diklóretánc-1,2-DCECHCl=CHClDiklóretilén, acetilénklorid
transz-1,2-Diklóretánt-1,2-DCECHCl=CHClDiklóretilén, acetilénklorid
TriklóreténTCECHCl=CCl2triklóretiléne
TetraklóreténTeCECCl2=CCl2Tetraklóretilén

Ezek az alifás komponensek illékonyak és relative jól oldódnak vízban, és aerob körülmények között nem vagy alig biodegradálhatóak. Emiatt ipari területek felszín alatti vizeiben ez az egyik leggyakoribb perzisztens, emiatt felhalmozódott, szennyezőanyag, mely veszélyezteti az ivóvízbázisokat.

2. táblázat: Klórozott alifás talajszennyező anyagok fizikai-kémiai tulajdonságai

Vegyület

Móltömeg
g mol-1
Sűrűség
g ml-1
Forráspont
°C
Vízoldhatóság
mg l-1
Gőznyom
Hgmm
Log Kow
Klórmetán50.490.92-23.7523537560.91

Diklórmetán84.941.3440132004381.25

Triklórmetán119.381.5061.787001511.97

Tetraklórmetán153.821.5876.7780912.64

Klóretán64.520.912.357001.51.43

1,1-Diklóretán98.961.1857.347672261.79

1,2-Diklóretán98.961.2683.58606821.48

1,1,1-Triklóretán133.411.3574.112501002.49

1,1,2-Triklóretán133.411.441144394232.38

Klóretén62.50.92-14276326601.38

1,1-Diklóretén96.941.223233445002.13

cisz-1,2-Diklóretán96.941.276035002061.86

transz-1,2-Diklóretán96.941.254862603001.93

Triklóretén131.391.47871400742.53

Tetraklóretén165.831.63121240192.88

3. táblázat: Néhány klórozott alifás vegyület biodegradálhatósága

Vegyület

Aerób degradálhatóság

Aerób degradálhatóság koszubsztráttal

Anaerób degradálhatóság koszubsztráttal

Klórmetán

-

+

+

Diklórmetán

+

+

+

Triklórmetán

-

+

++

1,1-Diklóretán

+

+

+

1,2-Diklóretán

-

+

+

1,1,1-Triklóretán

-

+

++

Vinilklorid

+

+

+

1,1-Diklóretén

-

+

+

Triklóretén

-

++

++

Tetraklóretén

-

-

++

Szennyezett talaj és talajvíz remediációját kémiai vagy biológiai degradációval lehet megoldani, reduktív deklórozással vagy fémvas ZVI alkalmazásával..
A klórozott alifás szénhidrogének együttes szennyezettségi határértéke a magyar határértékrendszerben: talajra: 0,1 mg/kg, felszín alatti vízre: 40 μg/liter. Általában egy csoportban tárgyalják a többi halogénezett alifás szénhidrogénnel.

policiklikus aromás szénhidrogének

rövidítve PAH vegyületek, a részletes leírást lásd a PAH címszónál.

szénhidrogének

csak szénből és hidrogénből álló vegyületek. Főleg a szénben, kőolajban (kőolaj származékok) és földgázban fordulnak elő. Két fő csoportjuk: az alifás szénhidrogének, amelyek közül a metán (CH4) a legegyszerűbb, és az aromás vegyületek, amelyeknek a benzol az alapvegyülete. Az alifás szénhidrogének további három csoportja: alkánok, alkének és alkinek.