Lexikon
a földkéreg a Föld belső szerkezetének legkülső szerkezeti egysége. Halmazállapota szilárd. Magmás, metamorf vagy üledékes kőzetekből épül fel. Az óceánok alatt a földkéreg 6–7 km, a szárazföldek területén pedig 35 km, ám néhol eléri a 70 km-t is. Ezek alapján a kérget óceáni és kontinentális kéregre osztják. Az óceáni kéreg anyaga vékonyabb és szinte kizárólag bazaltból áll, átlagsűrűsége 3 g/cm³. A szárazföldi kéreg egy 15–20 km mélységben húzódó vonal mentén további két részre osztható: a felső, alumíniumban, szilíciumban és alkáli fémekben gazdag (tehát jobbára aluminoszilikátokból és kvarcból álló) gránitos, valamint az alsó, több vasat és magnéziumot tartalmazó (tehát főleg ezek szilikátjaiból álló) bazaltos kéregre. A kontinentális kéreg átlagos sűrűsége 2,8 g/cm³. A földkéreg alatti földköpeny szintén kőzetekből épül fel. A földkéreg, illetve a földköpeny felső részét együttesen kőzetburoknak (litoszféra) nevezzük. A kőzetburok (litoszféra) a Föld külső, merev héja, melynek vastagsága 50–100 km között változik.