Lexikon

a hulladéknak vagy valamely összetevőjének termelési vagy szolgáltatási folyamatban történő felhasználását jelenti.

A hulladék hasznosítása történhet:

• A hulladék anyagának termelésben, szolgáltatásban történő ismételt felhasználásával (újrafeldolgozás).
• A hulladék valamely újrafeldolgozható összetevőjének leválasztásával és alapanyaggá alakításával (visszanyerés).
• A hulladék energiatartalmának kinyerésével (energetikai hasznosítás).
• A biológiailag lebomló szerves anyagok aerob vagy anaerob lebontása és további felhasználásra alkalmassá tétele szintén hasznosításnak minősül.

A magyar hulladékgazdálkodási törvény 4. sz. melléklete (2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról) hulladékhasznosítási tevékenységeket, illetve a hasznosítást szolgáló műveleteket tételesen tartalmazza, ez alapján a gyakorlatban alkalmazott eljárások a következők:

• • R1   Fűtőanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása
  • R2   Oldószerek visszanyerése, regenerálása
  • R3   Oldószerként nem használatos szerves anyagok visszanyerése, regenerálása (beleértve a komposztálást és más biológiai átalakítási műveleteket is)
  • R4   Fémek és fémvegyületek visszanyerése, újrafeldolgozása
  • R5   Egyéb szervetlen anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása
  • R6   Savak vagy lúgok regenerálása
  • R7   Szennyezéscsökkentésre használt anyagok összetevőinek visszanyerése
  • R8   Katalizátorok összetevőinek visszanyerése
  • R9   Olajok újrafinomítása vagy más célra történő újrahasználata
  • R10 Talajban történő hasznosítás, amely mezőgazdasági vagy ökológiai szempontból előnyös
  • R11 Talajban történő hasznosítás, amely mezőgazdasági vagy ökológiai szempontból előnyös
  • R12 Átalakítás az R1-R11 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében
  • R13 Tárolás az R1-R12 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében (a képződés helyén történő átmeneti tárolás és gyűjtés kivételével)

A hulladékhasznosításra vonatkozó alapvető követelmény, hogy a hasznosítással előállított termék az elsődleges alapanyagból előállított terméknél nagyobb környezetterhelést ne okozzon, a hasznosítási technológia alkalmazása ne veszélyeztesse az emberi egészséget és a környezetet, valamint az elérhető eredményhez képest ne jelentsen túlzott mértékű gazdasági terheket. A hulladékot tehát akkor lehet és kell hasznosítani, ha az ökológiailag előnyös, műszakilag lehetséges és gazdaságilag megalapozott.