Lexikon
az egyik fő környezeti elem, a Föld felszíni mélyedéseiben összegyűlt természetes és mesterséges álló és folyóvizek és a bennük szállított és lerakódott üledék.
Egymással kapcsolatban lévő felszíni vizek hálózata a felszíni vízrendszer, mely egy-egy folyó közvetítésével egyre nagyobb vízgyűjtő rendszerekhez kapcsolódik, mígnem eléri a tengert vagy az óceánt.
A felszíni vizek nagymértékben kitettek a kontrollálatlan, tisztítatlan szennyvizek által szállított szennyezőanyagok káros hatásainak. A felszíni vízi ökoszisztémák érzékenysége miatt a felszíni vizek fokozott védelmet élveznek, vízgyűjtő szintű, integrált monitoring és országok között összehangolt vízminőség-védelem biztosítja a környezeti kockázat elfogadható szinten tartását.
szennyezőanyag a felszíni vizekbe a szennyvizeken kívül a lefolyó vizekből városi, mezőgazdasági, közlekedési stb. területekről, az atmoszférából kiülepedéssel és a parti talajokból kerülhet erózióval. A vízoldható anyagok a vizes fázissal haladva hígulnak, és ha bonthatóak, akkor bomlanak fotolízis, hidrolízis, biodegradáció, de a szorbeálódó, a szilárd fázishoz kötődő szennyezőanyagok a lebegőanyaghoz kapcsolódnak és az ülepedési zónákban kiülepedő üledékben halmozódnak fel. Gyakran mélyebb rétegekben rejtőzködnek, de áradáskor, folyók, tengeri kikötők kotrásánál ismét felszínre kerülnek és az addig izolált, levegőtől és áramlásoktól elzárt, hozzáférhetetlen szennyezőanyagtartalom hirtelen hozzáférhetővé válik kémiai időzített bomba.
olyan általánosan jellemző állapot, amelyet a felszíni víztest ökológiai és kémiai állapota közül a kevésbé jó határoz meg.
az a felszíni víztest által elért állapot, amikor annak mind ökológiai, mind kémiai állapota legalább „jó”.
a felszíni víztestre meghatározott környezeti célkitűzések elérésének lehetőségét biztosító kémiai állapot, amely azzal jellemezhető, hogy a felszíni vízben található szennyező anyagok koncentrációja nem haladja meg a környezetminőségi határértékek által meghatározott koncentráció szintjét.
egy felszíni víztestnek a Víz Keretirányelv (60/2000/EK) V. mellékletében foglalt osztályozás szerint "jó"-nak minősített állapota.
felszíni vizekkel kapcsolatban levő vízi ökoszisztémák szerkezetének és működésének minőségét a 60/2000/EK keretirányelv V. mellékletében foglalt osztályozással összhangban leíró kifejezés.
Forrás: víz keretirányelv, 60/2000/EK
egy vagy egyidejűleg több vízgazdálkodási feladat (vízátvezetés, vízpótlás, belvízelvezetés, mezőgazdasági és egyéb vízszolgáltatás) ellátására alkalmas vízilétesítmény.
a 76/464/EGK rendelet mellékletének I. és II. listáján lévő bármely anyag bevezetése felszíni vizekbe, az alábbiak kivételével:
- kotrási termék kibocsátása,
- hajók működéséből eredő kibocsátások a területi vizeken,
- hajókról tengerbe öntés a területi vizeken.
Az I. lista anyagcsoportjai:
1. szerves halogénvegyületek és olyan anyagok, amelyek ilyen vegyületeket képezhetnek vízi környezetben,
2. szerves foszforvegyületek,
3. szerves ónvegyületek,
4. olyan anyagok, amelyekről bebizonyosodott, hogy vízi környezetben, vagy a vízi környezet által rákkeltő tulajdonságúak
5. higany és vegyületei,
6. kadmium és vegyületei,
7. biológiailag nem bontható ásványolajok és ásványolaj alapú szénhidrogének,
8. biológiailag nem bontható műanyagok, amelyek a víz tetején úszhatnak, szuszpenzióban maradhatnak vagy lesüllyedhetnek és amelyek zavarhatják a vizek bármiféle felhasználását.
A II. lista tartalma:
1. A következő félfémek és fémek, valamint ezek vegyületei:
1. cink
2. réz
3. nikkel
4. króm
5. ólom
6. szelén
7. arzén
8. antimon
9. molibdén
10. titán
11. ón
12. bárium
13. berillium
14. bór
15. urán
16. vanádium
17. kobalt
18. tallium
19. tellúr
20. ezüst
2. Biocidek és származékaik, amelyek nincsenek az I. listán.
3. A vízi környezetből emberi fogyasztásra nyert termékek ízére és/vagy szagára káros hatású anyagok és olyan vegyületek, amelyek ilyen anyagok vízben való képződéséhez vezethetnek.
4. Mérgező (toxikus) vagy biológiailag nem bontható szerves szilikon vegyületek és olyan anyagok, amelyek ilyen anyagok vízben való képződéséhez vezethetnek kivéve azokat, amelyek biológiailag veszélytelenek vagy vízben gyorsan átalakulnak ártalmatlan anyagokká.
5. Szervetlen foszforvegyületek és elemi foszfor.
6. Biológiailag bontható ásványolajok és ásványolaj eredetű szénhidrogének.
7. Cianidok, fluoridok.
8. Az oxigénháztartást károsan befolyásoló anyagok, különösen: ammónia, nitritek.
Forrás: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=DD:15:01:31976L0464:HU:PDF
a telephelyről kibocsátott szennyvíz (használt víz) közcsatornán vagy egyéb csatornán (a továbbiakban: közös üzemi csatornán) való elvezetése, illetve a háztartási szennyvíznek nem minősülő szippantott szennyvíz közcsatornába vagy közös üzemi (ipari) csatornába bocsátása és további tisztítás után történő befogadóba vezetése.
a kibocsátott szennyvíz (használt víz) további tisztítás nélküli befogadóba vezetése.
a felszíni víz ökológiai, kémiai, illetve mennyiségi állapotában, illetve ökológiai potenciáljában közvetlenül vagy közvetve bekövetkező, mérhető, jelentős és kedvezőtlen változás, illetve a felszíni víz által nyújtott szolgáltatás közvetlen vagy közvetett mérhető jelentős romlása.
A földtörténeti időléptékkel mérhető üledékes kőzetek kialakulásán kívül létezik szerves üledék is, ami lényegesen rövidebb idő alatt lejátszódó víz alatti humuszképződés eredménye.
A felszíni vízi üledékek a mállott, víz által szállított és osztályozott anyagnak és a vízbe került holt szerves anyagból keletkezett humusznak a keveréke.
A felszíni vízi üledék szemcsemérettől függő mértékben szállítódik, illetve ülepszik. A finom szemcsés üledék lebegőanyag formájában szállítódik a vízzel, (por formájában a levegővel) és áramlási viszonyoktól függően ülepedik ki, vagy mobilizálódik újra.
A folyómedrek topográfiája által befolyásolt szemcseméret és sűrűség szerinti osztályozás vezet oda, hogy a folyókban elkülönülten leülepedve találhatunk kavicsot, apró kavicsot, homokot, nagy szervesanyagtartalmú iszapot, aranyat, stb.).
A felszíni vizek üledéke és a víz között megoszlanak a szennyezőanyagok. A nagy megoszlási hányadossal (lásd. Kp és Kd) bíró vegyi anyagok nagy része az aprószemcsés üledékhez kötődik. A fémek elsősorban az üledék kolloid mérettartományba eső ásványi szemcséihez, a szerves szennyezőanyagok pedig a szerves üledék szemcséihez kötődnek.
Ennek megfelelően a felszíni vizek üledéke gyakran szennyezett, így azt kotrást követően kezelni, ártalmatlanítani kell, felhasználástól függő mértékben le kell csökkenteni a kockázatát.
a felszíni víznek olyan különálló és jelentős eleme, mint például egy tó, egy tározó, egy vízfolyás, folyó vagy csatorna. Egy vízfolyás, folyó vagy csatorna része, átmeneti víz vagy parti tengervíz egy szakasza.
egy erősen módosított vagy mesterséges víztestnak a Víz Keretirányelv (60/2000/EK) V. mellékletében definiált, "jó"-nak minősített állapota.
olyan helyreállítási intézkedés, amely a felszíni víz károsodásának enyhítésére, az eredeti állapot vagy ahhoz közeli állapot helyreállítására, valamint a felszíni víz által nyújtott szolgáltatás helyreállítására vagy azzal egyenértékű szolgáltatás biztosítására irányul, így különösen olyan műszaki, gazdasági és igazgatási tevékenység, amely a veszélyeztetett, szennyezett, károsodott felszíni víz megismerése, illetőleg a szennyezettség, károsodás és a kockázat mértékének csökkentése, megszüntetése, továbbá monitorozása érdekében szükséges.
az a folyamat, illetve tevékenység - ideértve a természetes regenerálódást is -, amelynek eredményeképpen a károsodott állapot megszűnik, a károsodott felszíni víz, illetve az általa nyújtott, károsodott szolgáltatás visszaáll az eredeti állapotba.
a víz-keretirányelv 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott környezetvédelmi célkitűzésekkel összhangban a tagállamok célja, hogy megakadályozzák az összes felszíni és felszín alatti víztest állapotának romlását és 2015-re elérjék, hogy az említett víztestek általában véve jó állapotban legyenek. Ezenkívül fokozatosan csökkenteni kell az vízminőség szempontjából elsődleges vegyi anyagok által történő szennyezéseket és a veszélyes anyagok kibocsátásait meg kell szüntetni vagy ki kell iktatni, valamint a felszín alatti vizekben a szennyezőanyag-koncentráció bármilyen jelentős emelkedését megfelelő intézkedésekkel vissza kell fordítani.